Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
orientalista.hu
southfront.org
www-ukrinform-ua.translate.goog
Egy újabb lépés a háború felé.США і ще чотири країни створили союз для протистояння Китаю в Індо-Тихоокеанському регіоні
США, Велика Британія, Австралія, Нова Зеландія та Японія об’єдналися в неформальну групу Partners in the Blue Pacific (PBP), щоб допомогти тихоокеанським острівним державам та протистояти Китаю в Індо-Тихоокеанському регіоні. — Укрінформ.Az Egyesült Államok és négy másik ország szövetséget kötött Kínával szemben az indo-csendes-óceáni térségben
2022.06.25 10:30Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Ausztrália, Új-Zéland és Japán egyesítette erőit a Partners in the Blue Pacific (PBP) informális csoportban, hogy segítse a csendes-óceáni szigetországokat és szembeszálljon Kínával az indo-csendes-óceáni térségben.
Az Ukrinform szerint erről a Fehér Házban számoltak be .
„Ez az új kezdeményezés a régió iránti régóta fennálló elkötelezettségünkön alapul. Ausztrália és Új-Zéland a Pacific Islands Forum régiói és tagjai; Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok a Dialogue Partners alapítói. Országaink szoros nemzetközi kapcsolatokat ápolnak a csendes-óceáni szigetekkel, és régóta fejlesztési partnerek, amint azt a régiónak nyújtott együttes 2,1 milliárd dolláros fejlesztési támogatásunk is tükrözi” – áll a közleményben.
A PBP a csendes-óceáni regionalizmus támogatására, valamint a csendes-óceáni szigetek és a világ többi része közötti gazdasági kapcsolatok megerősítésére törekszik.
A Reuters értesülései szerint a Biden-kormányzat ígéretet tett arra, hogy több forrást fordít az indo-csendes-óceáni térségre, mivel Kína meg akarja erősíteni a gazdasági, katonai és rendőrségi kapcsolatokat a külföldi befektetéseket kereső csendes-óceáni szigetországokkal.
Olvassa el még: Kína szívesebben támogatja Oroszországot, és megismétli propagandáját – a külügyminisztériumot
Az FT szerint más országok, köztük Dél-Korea, Kanada és Németország is érdeklődést mutattak a kezdeményezés iránt. Franciaország csatlakozott a washingtoni tárgyalásokhoz, de ez idáig elhalasztotta a programban való részvételt.
A PBP néhány hónappal azután alakult meg, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália és Új-Zéland aggodalmának adott hangot Pekingnek a csendes-óceáni térségre gyakorolt növekvő befolyása miatt, miután kiszivárgott a Kína és a Salamon-szigetek közötti biztonsági egyezmény. A paktum aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Kína egy Canberrához és Hawaiihoz közelebb eső területen építhet haditengerészeti támaszpontot, mint Peking, ami sokkal több lehetőséget adna a kínai hadseregnek katonai képességek kivetítésére a csendes-óceáni térségben.
tass.com
t.me
444.hu
t.me
Na ezt vajon ki rendelte meg tippek ?Reuters, a japán médiára hivatkozva: A Shinzo Abe elleni lövöldözés gyanúsítottja a Japán Tengeri Önvédelmi Erők (JMSDF), a japán haditengerészet egykori tagja!Bellum Acta - Intel, Urgent News and Archives
#BREAKING ❗️— Reuters, citing Japanese media: The suspect in the shooting of Shinzo Abe is a former member of the Japanese Maritime Self-Defense Force (JMSDF), the Japanese Navy!
Ilyen, amikor "utat tör" magának a fejlett nyugati jenki demokrácia.
Csak a szokásos.
Na azt hiszem meg is van ki lövette le!
"Évek óta tárgyaltak róla
Ez különösen Abe Sinzó miniszterelnöksége alatt volt szembetűnő. Abe erősen nacionalista belpolitikai retorikája ellenére Oroszországot tekintve meglehetősen pragmatikusnak, sőt bírálói szerint túlságosan is barátkozónak bizonyult:
- Abe valamivel kevesebb mint nyolcéves miniszterelnöksége alatt 27-szer találkozott Vlagyimir Putyinnal – többször, mint bármelyik nemzetközi vezető.
- 2013-tól a két ország védelmi és külügyminiszterei úgynevezett 2+2 formátumú találkozókat tartottak – ilyen ankétokat általában szövetséges országokkal szokás csinálni.
- Az Ukrajnához tartozó Krím 2014-es orosz megszállása után csak tessék-lássék csatlakozott a nyugati szankciókhoz (amelyek eleve nem voltak túl súlyosak, főleg az idei ukrajnai inváziót követően bevezetett lépésekhez képest).
- Amellett kardoskodott, hogy vegyék vissza az oroszokat a G8 nevű, a nagy fejlett gazdaságokból, a G7-ből és Oroszországból álló fórumba (ahonnan a Krím elfoglalása miatt rúgták ki őket).
- 2016-ban közös orosz–japán akciótervet jelentett be a négy sziget fejlesztéséről.
- Azt hangoztatta, hogy növelni kell az oroszországi japán befektetéseket, hogy ezzel pecsételjék meg a két ország közti békét.
- 2018-ban és 2019-ben a békeszerződést előkészítő tárgyalások felgyorsításáról beszélt, és a hírek szerint hajlandó lett volna belemenni a szigetek korábban elvetett felosztásába, tehát hogy a négyből a két déli sziget kerüljön Japánhoz, a két északi maradjon orosz fennhatóság alatt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog Abe Sinzó japán miniszterelnökkel a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén, Vlagyivosztokban, 2019. szeptember 5-én – Fotó: Vladimir Smirnov / AFP
Abe hivatalos célja a békeszerződés megkötése és a négy vitatott hovatartozású sziget megszerzése volt. A kevésbé hangosan emlegetett célok között az is szerepelt, hogy Japán a maga korlátozott eszközeivel ellentartson a nagy orosz–kínai szövetkezésnek, és az oroszok megbékítésével megakadályozza, hogy Moszkva Peking csatlósaként jelenjen meg az ázsiai katonai és politikai viszályokban: az elképzelés szerint a jó és erősödő japán diplomáciai és gazdasági kapcsolatok csökkentették volna ennek esélyét.
A terv emellett része volt Abe azon törekvéseinek is, hogy Japán – különösen Donald Trump amerikai elnökké választása után – az Egyesült Államoktól egyre inkább független politikai szereplőként jelenjen meg a kelet-ázsiai térség nagy geopolitikai ügyeiben."
Ezek után Viktorunk védelmét mindeképp meg kéne erősíteni, mert kezd a diplomácia új eszközökre terelődni...Ilyen, amikor "utat tör" magának a fejlett nyugati jenki demokrácia.
Küzdenek az életéért, most épp vért kap.
t.me
Remélem felépül. (Előző posztom akaratom ellenére nem ezt tükrözte, szerencsétlenül fogalmaztam) Sok helyütt, főleg kínai kötődésű alakok már gúnyolódtak rajta, és már mint halottat emlegették,meg Kennedyhez hasonlítgatták. Ezek okán próbáltam tájékozódni az állapotáról.Küzdenek az életéért, most épp vért kap.
De kritikus az állapota.
Bellum Acta - Intel, Urgent News and Archives
❗️ — Mr. Nobuo Kishi, brother of Former Prime-Minister Shinzo Abe and current Japanese Defence Secretary, says blood transfusions are being used to actively try and save his life.
Na azt hiszem meg is van ki lövette le!
"Évek óta tárgyaltak róla
Ez különösen Abe Sinzó miniszterelnöksége alatt volt szembetűnő. Abe erősen nacionalista belpolitikai retorikája ellenére Oroszországot tekintve meglehetősen pragmatikusnak, sőt bírálói szerint túlságosan is barátkozónak bizonyult:
- Abe valamivel kevesebb mint nyolcéves miniszterelnöksége alatt 27-szer találkozott Vlagyimir Putyinnal – többször, mint bármelyik nemzetközi vezető.
- 2013-tól a két ország védelmi és külügyminiszterei úgynevezett 2+2 formátumú találkozókat tartottak – ilyen ankétokat általában szövetséges országokkal szokás csinálni.
- Az Ukrajnához tartozó Krím 2014-es orosz megszállása után csak tessék-lássék csatlakozott a nyugati szankciókhoz (amelyek eleve nem voltak túl súlyosak, főleg az idei ukrajnai inváziót követően bevezetett lépésekhez képest).
- Amellett kardoskodott, hogy vegyék vissza az oroszokat a G8 nevű, a nagy fejlett gazdaságokból, a G7-ből és Oroszországból álló fórumba (ahonnan a Krím elfoglalása miatt rúgták ki őket).
- 2016-ban közös orosz–japán akciótervet jelentett be a négy sziget fejlesztéséről.
- Azt hangoztatta, hogy növelni kell az oroszországi japán befektetéseket, hogy ezzel pecsételjék meg a két ország közti békét.
- 2018-ban és 2019-ben a békeszerződést előkészítő tárgyalások felgyorsításáról beszélt, és a hírek szerint hajlandó lett volna belemenni a szigetek korábban elvetett felosztásába, tehát hogy a négyből a két déli sziget kerüljön Japánhoz, a két északi maradjon orosz fennhatóság alatt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog Abe Sinzó japán miniszterelnökkel a Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén, Vlagyivosztokban, 2019. szeptember 5-én – Fotó: Vladimir Smirnov / AFP
Abe hivatalos célja a békeszerződés megkötése és a négy vitatott hovatartozású sziget megszerzése volt. A kevésbé hangosan emlegetett célok között az is szerepelt, hogy Japán a maga korlátozott eszközeivel ellentartson a nagy orosz–kínai szövetkezésnek, és az oroszok megbékítésével megakadályozza, hogy Moszkva Peking csatlósaként jelenjen meg az ázsiai katonai és politikai viszályokban: az elképzelés szerint a jó és erősödő japán diplomáciai és gazdasági kapcsolatok csökkentették volna ennek esélyét.
A terv emellett része volt Abe azon törekvéseinek is, hogy Japán – különösen Donald Trump amerikai elnökké választása után – az Egyesült Államoktól egyre inkább független politikai szereplőként jelenjen meg a kelet-ázsiai térség nagy geopolitikai ügyeiben."
ez így van simán elkerülhető lett volna a háború, de az amerikai parancs a háború volt.
