T
Törölt tag 008
Guest
Kínában feloldottak minden arany import korlátozást. Készülnek az arany fedezetű jüanra amivel olajat tudnak majd venni. Mindeközben az USD tartalék valuta aránya a világban 59%-ra csökkent.
[BIZTPOL] Kína
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Mongólia a közös határ miatt fontos csak. Ne kelljen 500 kmt porozni a támadáshoz a kínai határig.
Ha még a kötvénypiacot is beborítják a kínaiak....Ezért lesz lázongás Kínában, ami amúgy komoly feszültségekkel teli gólem.
T
Törölt tag 2361
Guest
na ezzel az kinaiak biztos kiverik a biztositekot indiaban
China is planning to build a super dam on the Brahmaputra River in Tibet which will dwarf the Three Gorges Dam, the largest hydroelectric power project in the world. The dam is expected to produce triple the amount of electricity that the Three Gorges Dam produces at 300 billion kilowatts. This potential project has raised serious political concerns for India, on top of the grave environmental concerns.
China is planning to build a super dam on the Brahmaputra River in Tibet which will dwarf the Three Gorges Dam, the largest hydroelectric power project in the world. The dam is expected to produce triple the amount of electricity that the Three Gorges Dam produces at 300 billion kilowatts. This potential project has raised serious political concerns for India, on top of the grave environmental concerns.
T
Törölt tag 008
Guest
Beindult a fosás a digitjüantól. A kínaiak nyíltan azzal reklámozzák, hogy az USA szankciók kikerülhetőek vele. Innentől akár Észak-Koreával is lehet kereskedni.
Ráadásul az Andamán-tenger és a Dél-kínai-tenger összekötésének terve a thaiföldi Kra-földszoroson keresztül egy csatorna kivájásával máris létezik. Egészen biztos vagyok benne, ha a Malaka-szorost blokád alá helyeznék, akkor Kína nagyobb fokozatra kapcsolna, hogy a KraCanal átjáró megépüljön. És ebben nem csak ellenlábasai lennének, hanem komoly szövetségesei is!Egyébként már jelenleg is gőzerővel építik az alternatív kapcsolatokat az Andamán-tenger felé!
Kunming hatalmas kereskedelmi központ lesz a jövőben.
Kunming–Singapore railway - Wikipedia
en.wikipedia.org
Thai Canal - Wikipedia
T
Törölt tag 008
Guest
Ezzel "csak" annyi a baj, hogy Thaiföld nem akarja.Ráadásul az Andamán-tenger és a Dél-kínai-tenger összekötésének terve a thaiföldi Kra-földszoroson keresztül egy csatorna kivájásával máris létezik. Egészen biztos vagyok benne, ha a Malaka-szorost blokád alá helyeznék, akkor Kína nagyobb fokozatra kapcsolna, hogy az KraCanal átjáró megépüljön. És ebben nem csak ellenlábasai lennének, hanem komoly szövetségesei is!
Thai Canal - Wikipedia
..
Ha megépítik akkor az pont el fogja választani a déli muszlimok által is lakott területet az északi szín budhistától.
Nyilván Malajzia is elkezdené oda tolni a befolyását és ha nem pattognak rendesen akkor Kína is. Vagyis idővel a csatorna déli része vagy kiszakadna vagy egyenesen malajziához csatlakozna.
Ezen kívül ordenáré sok pénz lenne amit persze Kína odaadna, csak a thaiok tisztában vannak vele, hogy hitelcsapdába húznák őket aminek a vége az lenne, hogy 99 évre oda kell adni a csatornát kínának.
Szóval nemzetstratégiai okokból nem lesz ebből semmi.
Ez a jelenlegi helyzet, igen... Ami idővel változhat. Főleg ha kényszerhelyzet adódna.
..
Például bizonyos konstellációk esetén, ha Burma ellenőrzése alá vonná a Kra-földszorost katonailag, akkor ez a beragadt helyzet meg is változna! Ezzel Burma egyszerre szerezne jópontokat a muszlimoknál, akik függetlenedhetnének délen/vagy egyesülhetnek Malájziával, és Kínánál.
..
Ha kivájták aztán az átjárót, akkor cserébe megkapná a tranzitdíjat Burma, Kína meg a díjmentes áthaladást! (De ez megegyezés kérdése.)
Kínának csak fel kell tuningolnia a burmai tábornokokat, aztán a háttérből figyelni.
T
Törölt tag 008
Guest
Hát akár ott is hatalomra juthat egy "eladós feri" de a király vagy a sereg gyorsan elintézné.
Full scale háborúról beszélsz. A thaiok megennék a burmaiakat még akkor is ha kína segíti őket.
Ott akkor lesz csatorna, ha kína egy a thaiok számára nagyon előnyos ajánlatot ad és benyeli, hogy a hajózásának a biztosítása pénzbe fog kerülni. De olcsóbb és megbízhatóbb neki Burmán keresztül OBORozni.
A pénz aranyfedezete azért szűnt meg, mert már rég nem volt annyi arany amennyi az átváltáshoz kellett volna.
Olajból pedig jó pár éve túlkínálat van. Annyit vesz amennyit akar. Meg az iráni üzlet is garantálja ezt.
Ezzel együtt is ügyelnek a több forrású beszerzésre. Szaúdia meg az Emírségek is elsírnák magukat, ha lefeleznék a tőlük vett mennyiséget.
Elárulnád, hogy aki le tudja zárni a Malaka szorost, az miért nem tud lezárni egy csatornát?
Kit érdekel a Malaka-szoros, mikor a Távol-Keleti kereskedelem nagyobb része a /Szumátra-Jáva között lévő/ Szunda-szorost használja...
A Kra Canal - nevezzük inkább Thai Canalnak - terve már több száz éve létezik, de merőben más, mint a Szuezi- vagy a Panama-csatorna. Az utóbbiak használatával ugyanis több, mint 1 hétnyi időt és üzemanyagot takarítasz meg, ami a Thai-Canal esetén csak 1 napnyi megtakarítás. Tehát a sok milliárd dollárnyi építési költség csak nagyon lassan térülne meg - már ha megtérülne egyáltalán...
Ezek után érthető, hogy a több, mint 300 éves terv ma is csak tervként létezik...
Illetve sokkal egyszerűbb ha egyszerűen olyan vámokat és szankciókat vezetnek be Kínai termékekre hogy kiszoruljanak pl EU-ból, és ez még kivitelezhető is, a sikerességében nem hiszek mert megkerülhető rengeteg módon, viszont ha a kereskedelmi útvonalait Kínának blokkolni kezdik, az nem csak a késztermék de a nyersanyag útját is blokkolja, amire a válasz az lenne hogy a Kínai flotta megpróbálja áttörni a blokádot, és pillanatok alatt háború tör ki.
Ez már nem hidegháború lenne, ez esetben pedig az egész világ tengerei hadszíntér.
Ez már nem hidegháború lenne, ez esetben pedig az egész világ tengerei hadszíntér.
Mert nem nála lenne a kulcs. Sőt, oda se férne az "ajtóhoz"!
..
A KraCanal jelentősége nem a spórolás lenne elsődlegesen, hanem a lényeg az, hogy az átjárókulcs kinek a zsebében lenne.
Felejtsd már el ezt a hülyeséget, mert a Távol-keleti kereskedelem jelenleg is /tehát Thai Canal és "átjárókulcs" nélkül is/ működik. A Szunda-, a Malaka- és a Lombok-szorost Kína már nehezen tudná lezárni, sőt falakat sem építhet a tengerre...!!!
Nézd, a dolog onnan indult, hogy @haubagoi felvetette a kiéleződött ukrán helyzet miatt a SZU2.0 hipotézisét, egyúttal jelezve, hogy ennek létrehozását követően lehetséges lenne Kína szárazföldi kereskedelmi törekvéseinek (OBOR) letörése, illetve a tengeri kereskedelmük "megfogása" is a Malaka-szoros blokádja révén.
..
Egy ilyen hipotetikus szituációra írtam, hogy bizony, egy ilyen helyzetben nagyon is leporolná Kína a KraCanal létrehozására jelenleg szunnyadó terveket. Mivel nem gondolom, hogy lenne SZU2.0 terv, ezért ez az új tengeri átjáró sem tűnik aktuálisnak jelenleg. Éppen az látszik kibontakozni, hogy Oroszország és Kína az eddigieknél is szorosabbra fűzi a kapcsolatait, hiszen ez az elsődleges gazdasági érdekük!
..
Közép Európából pedig nem is lehet Kínát bekeríteni, amely térségnél Afrika nyersanyagai, és a cserébe oda exportált gagyi, a jövőben sokkal jobban fel fog értékelődni! Ráadásul Oroszországnak sokkal nagyobb érdeke fűződik a Kínával való kereskedelemhez mint sem, hogy elszigetelni próbálja azt valamilyen homályos amerikaiakkal kötött paktumért cserébe! Ez jól látható az alábbiakból is.
Súlyos ára lehet Joe Biden erőfitogtatásának - Összefoghatnak Amerika ellen a szuperhatalmak
Az utóbbi időben egyre fokozódott a nyugati országok kemény fellépése Kínával és Oroszországgal szemben. A kivetett gazdasági szankciók hatására látványos közeledés látható a kínai-orosz együttműködésben, olyannyira, hogy sokan már egy politikai és katonai szövetség születését sem zárják ki a...
www.portfolio.hu
..
Egyre félelmetesebb Amerikának a kínai digitális jegybankpénz
Joe Biden kormánya aggódva figyeli a kínai digitális jegybankpénz fejlődését, a kínai jegybank (PBOC) alelnöke, Li Bo szerint azonban Kína célja a digitális jüannal nem a dollár vagy más devizanemek kiszorítása a nemzetközi elszámolási egység funkcióból, a digitális jegybankpénzt belföldi...
www.portfolio.hu
Kína már javában teszteli a digitális jegybankpénzét, a digitűlis jüant. Például a kínai holdújév ünnepén lakossági nyereményjátékon 200 000 ajándékcsomagot osztottak szét, melyek egyenként 200 jüant (nagyjából 9500 forintot) érnek, digitális jegybankpénz formájában. Ehhez le kellett tölteni egy okostelefonos appot, ahol a digitális jegybankpénzt tárolhatják a szerencsések, és amivel el is költhetik. A digitális jüan projekten 2014 óta dolgoznak a kínaiak.
A digitális jegybankpénz (Central Bank Digital Currency – CBDC) egy jegybank által kibocsátott, dematerializált, digitális fizetőeszköz. Jelenleg a digitális fizetőeszközök kibocsátói a kereskedelmi bankok, a jegybank által közvetlenül kibocsátott pénzzel csak fizikai formában találkozhatunk. A digitális jegybankpénzért a jegybank közvetlenül vállal felelősséget, nem szükséges például betétvédelemmel ellátni, mert az állam garantálja, szinte kockázatmentes. Ez kicsit arra hasonlít, mintha a jegybank elektronikus számlát vezetne.
Az eddigi nyilatkozatokból úgy tűnt, KÍna hosszabb távon a digitális jüannal a dollár uralmát szeretné gyengíteni a világon a technológia bevezetésével, vagyis a belföldi pénzforgalom hatékonyságának növelése mellett a nemzetközi kereskedelemben is előteljesebben jelenhetne meg elszámolási egységként, illetve kifejeztett cél az is, hogy a pénzügyi tranzakciókat átláthatóbbá tegyék.
Múlt héten a Bloomberg arról írt, a Biden-kormány is aggódik, hogy a digitális jüan miatt a dollár szerepe gyengülni fog. A kínai jegybank alelnöke, Li Bo most ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, sokszor elmondták már, hogy a jüan nemzetközi elszámolási egységként való használatának erősödése egy természetes folyamat, de nem céljük átvenni a dollár vagy más deviza vezető szerepét.
A digitális jüant, jelenleg legalábbis, elsősorban belföldi használatra szánjuk. A nemzetközi interoperabilitás egy nagyon komplex probléma, nem sietünk azzal, hogy erre megoldást találjunk.
Ugyanakkor Li hozzátette azt is, nem kizárt, hogy hosszabb távon a digitális jüant határokon átnyúló tranzakciókban is használják. A digitális jüant a jövő februári téli olimpián mutathatják be a világnak élesben, ekkor már nem csak kínai állampolgárok, hanem az eseményre érkezők is használatba vehetik a digitális pénzt.
Egyre félelmetesebb Amerikának a kínai digitális jegybankpénz
Joe Biden kormánya aggódva figyeli a kínai digitális jegybankpénz fejlődését, a kínai jegybank (PBOC) alelnöke, Li Bo szerint azonban Kína célja a digitális jüannal nem a dollár vagy más devizanemek kiszorítása a nemzetközi elszámolási egység funkcióból, a digitális jegybankpénzt belföldi...
Kína már javában teszteli a digitális jegybankpénzét, a digitűlis jüant. Például a kínai holdújév ünnepén lakossági nyereményjátékon 200 000 ajándékcsomagot osztottak szét, melyek egyenként 200 jüant (nagyjából 9500 forintot) érnek, digitális jegybankpénz formájában. Ehhez le kellett tölteni egy okostelefonos appot, ahol a digitális jegybankpénzt tárolhatják a szerencsések, és amivel el is költhetik. A digitális jüan projekten 2014 óta dolgoznak a kínaiak.
A digitális jegybankpénz (Central Bank Digital Currency – CBDC) egy jegybank által kibocsátott, dematerializált, digitális fizetőeszköz. Jelenleg a digitális fizetőeszközök kibocsátói a kereskedelmi bankok, a jegybank által közvetlenül kibocsátott pénzzel csak fizikai formában találkozhatunk. A digitális jegybankpénzért a jegybank közvetlenül vállal felelősséget, nem szükséges például betétvédelemmel ellátni, mert az állam garantálja, szinte kockázatmentes. Ez kicsit arra hasonlít, mintha a jegybank elektronikus számlát vezetne.
Az eddigi nyilatkozatokból úgy tűnt, KÍna hosszabb távon a digitális jüannal a dollár uralmát szeretné gyengíteni a világon a technológia bevezetésével, vagyis a belföldi pénzforgalom hatékonyságának növelése mellett a nemzetközi kereskedelemben is előteljesebben jelenhetne meg elszámolási egységként, illetve kifejeztett cél az is, hogy a pénzügyi tranzakciókat átláthatóbbá tegyék.
Múlt héten a Bloomberg arról írt, a Biden-kormány is aggódik, hogy a digitális jüan miatt a dollár szerepe gyengülni fog. A kínai jegybank alelnöke, Li Bo most ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, sokszor elmondták már, hogy a jüan nemzetközi elszámolási egységként való használatának erősödése egy természetes folyamat, de nem céljük átvenni a dollár vagy más deviza vezető szerepét.
A digitális jüant, jelenleg legalábbis, elsősorban belföldi használatra szánjuk. A nemzetközi interoperabilitás egy nagyon komplex probléma, nem sietünk azzal, hogy erre megoldást találjunk.
Ugyanakkor Li hozzátette azt is, nem kizárt, hogy hosszabb távon a digitális jüant határokon átnyúló tranzakciókban is használják. A digitális jüant a jövő februári téli olimpián mutathatják be a világnak élesben, ekkor már nem csak kínai állampolgárok, hanem az eseményre érkezők is használatba vehetik a digitális pénzt.
Kína nem törekszik hegemóniára, terjeszkedésre vagy befolyási övezet kialakítására, akármilyen erőssé is válik - mondta Hszi Csin-ping kínai elnök kedden a dél-kínai Hajnan szigetén fekvő Boao városban rendezett ázsiai gazdasági konferencia (Boao Forum for Asia - BFA) nyitó plenáris ülésén videokapcsolaton keresztül.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/227357/
Forrás: https://kuruc.info/r/4/227357/