• Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 939
29 375
113
  • Vicces
  • Tetszik
Reactions: Yoda and formosa1

meister.proper

Well-Known Member
2016. augusztus 30.
1 604
1 918
113
A kettő nem ugyanaz, az oroszoknak van pénzük csak nem úgy fizettek ahogy a szerződésben benne volt, a görögöknek meg nem volt pénzük, csak őket az eurozóna épsége miatt meg kellett menteni.
a ketto eredejo pont ugyanaz, csak mas ok miatt. ha tehat nem tud fizetni egyik sem devizaban (mas orszag penznemeben), akkor az pont ugyanolyan allapot, es ebbol a szempontból lenyegtelen, hogy milyen okbol lett ez az okozat.
 
  • Vicces
Reactions: tomcat1

Lord Gazember

Well-Known Member
2015. március 18.
1 348
2 368
113
a ketto eredejo pont ugyanaz, csak mas ok miatt. ha tehat nem tud fizetni egyik sem devizaban (mas orszag penznemeben), akkor az pont ugyanolyan allapot, es ebbol a szempontból lenyegtelen, hogy milyen okbol lett ez az okozat.
Azt ördög a részletekben van és amiért nem ugyan az, az oroszok képesek fizetni csak dafke nem úgy akarnak, egyelőre Oroszország egy pénzügyileg működő ország (majd meglátjuk mi lesz később), miközben a görögök teljesen fizetésképtelenek voltak, pénzügyileg az összeomlás szélén.
 

Kijev Szelleme

Well-Known Member
2022. március 1.
981
1 740
93
A kínai lapokban kezdik levonni a következtetéseket a bukott Putyin kudarcából. Ez a cikk átment a cenzorokon.

„Ukrajna háború utáni gazdasági fellendülése adhat keretet az amerikai–kínai együttműködésnek

Mivel Oroszország elszigetelődött, Kína szövetséges nélkül maradt, már nem jelenthet kihívást az USA által vezetett világrenddel szemben. Washington azonban nincs abban a helyzetben, hogy provokálja Pekinget. Az együttműködéshez való visszatérésre van szükség, és Ukrajna újjáépítésének feladata a háború befejezése után kiindulópontot jelenthet.

Ma Kína szemtanúja annak, hogy az évekig tartó stratégiai tervei füstbe mennek. Oroszország Ukrajnát ért katonai támadása, amelyet egy egyszerű, háromnapos hadműveletnek terveztek, ehelyett egy pusztító patthelyzetbe torkollott, amely hatalmas veszteségeket okoz, és amely miatt az orosz hadsereg még évekig romokban fog heverni. Az akció Oroszország nemzetközi elítélését, megsemmisítő szankciókat és nyugati vállalatok százainak távozását eredményezte, ami 30 év globalizációját törölte el mindössze három hét alatt. Alig két hónappal korábban Kína és Oroszország teljes körű szövetséget kötött, hogy kihívást intézzenek az Egyesült Államok világméretű dominanciája ellen. Most, hogy kulcsfontosságú stratégiai partnere romokban hever, hogyan tovább Kína? Hogyan reagáljanak a kínaiak az ukrajnai katasztrófára? Először is, tekintettel Oroszország pusztító harctéri veszteségeire és a tönkrement gazdaságra, Pekingnek át kell értékelnie geopolitikai céljait. Van-e egyedül elég ereje ahhoz, hogy kihívást intézzen az USA, Japán és az Európai Unió ellen?

Az elmúlt években kialakult bizalmatlanság és gyanakvás ellenére Pekingnek és Washingtonnak teret kell találnia a kompromisszumra; a közelmúlt tanulságos lehet. Nem is olyan régen a nemzetközi közösség még a „Chimericáról” beszélt, a Kína és az USA közötti növekvő gazdasági kölcsönös függőségről, amely a világpolitika átformálását és a nagyhatalmi konfliktus veszélyének csökkentését ígérte. A 2008-2009-es pénzügyi válság idején láthattuk, hogy Kína és az Egyesült Államok hogyan hangolta össze politikáját, hogy megmentse a világot a gazdasági összeomlástól. Washington, Peking, London, Brüsszel és Tokió célja az kellene legyen, hogy visszatérjen a nemzetközi együttműködés ezen korszakához. Sokan most naivnak tartanák az ilyen reményeket. Azt azonban kevesen gondolták volna, hogy az évszázadokig tartó elkeseredett háborúskodás után Franciaország és Nagy-Britannia olyan szintű együttműködést tud kialakítani, amelynek köszönhetően egymás mellett harcoltak a krími háborúban és az I. világháborúban.

A háború végeztével Ukrajna újjáépítése lesz a világ vezető hatalmainak központi kérdése. Ez lehet a kiindulópont, ahol mindkét fél újra megtanulhatja, hogyan kell együttműködni. Ukrajna helyreállítása nemcsak a Nyugat, hanem Kína számára is fontos: az ország volt Peking egyik legfontosabb európai szövetségese, amely támogatta az Övezet és Út kezdeményezés Európára való kiterjesztését. Ezáltal Kína fontos szereplője Ukrajna újjáélesztésének; a Nyugattal való sikeres koordináció nemcsak Ukrajnát mentheti meg, hanem a jelenlegi bizalmatlanságot is csillapíthatja, és csökkentheti a nagyhatalmi konfliktusok kockázatát a 21. században.”


 

Yoda

Well-Known Member
2022. február 28.
1 854
2 188
113
A kínai lapokban kezdik levonni a következtetéseket a bukott Putyin kudarcából. Ez a cikk átment a cenzorokon.

„Ukrajna háború utáni gazdasági fellendülése adhat keretet az amerikai–kínai együttműködésnek

Mivel Oroszország elszigetelődött, Kína szövetséges nélkül maradt, már nem jelenthet kihívást az USA által vezetett világrenddel szemben. Washington azonban nincs abban a helyzetben, hogy provokálja Pekinget. Az együttműködéshez való visszatérésre van szükség, és Ukrajna újjáépítésének feladata a háború befejezése után kiindulópontot jelenthet.

Ma Kína szemtanúja annak, hogy az évekig tartó stratégiai tervei füstbe mennek. Oroszország Ukrajnát ért katonai támadása, amelyet egy egyszerű, háromnapos hadműveletnek terveztek, ehelyett egy pusztító patthelyzetbe torkollott, amely hatalmas veszteségeket okoz, és amely miatt az orosz hadsereg még évekig romokban fog heverni. Az akció Oroszország nemzetközi elítélését, megsemmisítő szankciókat és nyugati vállalatok százainak távozását eredményezte, ami 30 év globalizációját törölte el mindössze három hét alatt. Alig két hónappal korábban Kína és Oroszország teljes körű szövetséget kötött, hogy kihívást intézzenek az Egyesült Államok világméretű dominanciája ellen. Most, hogy kulcsfontosságú stratégiai partnere romokban hever, hogyan tovább Kína? Hogyan reagáljanak a kínaiak az ukrajnai katasztrófára? Először is, tekintettel Oroszország pusztító harctéri veszteségeire és a tönkrement gazdaságra, Pekingnek át kell értékelnie geopolitikai céljait. Van-e egyedül elég ereje ahhoz, hogy kihívást intézzen az USA, Japán és az Európai Unió ellen?

Az elmúlt években kialakult bizalmatlanság és gyanakvás ellenére Pekingnek és Washingtonnak teret kell találnia a kompromisszumra; a közelmúlt tanulságos lehet. Nem is olyan régen a nemzetközi közösség még a „Chimericáról” beszélt, a Kína és az USA közötti növekvő gazdasági kölcsönös függőségről, amely a világpolitika átformálását és a nagyhatalmi konfliktus veszélyének csökkentését ígérte. A 2008-2009-es pénzügyi válság idején láthattuk, hogy Kína és az Egyesült Államok hogyan hangolta össze politikáját, hogy megmentse a világot a gazdasági összeomlástól. Washington, Peking, London, Brüsszel és Tokió célja az kellene legyen, hogy visszatérjen a nemzetközi együttműködés ezen korszakához. Sokan most naivnak tartanák az ilyen reményeket. Azt azonban kevesen gondolták volna, hogy az évszázadokig tartó elkeseredett háborúskodás után Franciaország és Nagy-Britannia olyan szintű együttműködést tud kialakítani, amelynek köszönhetően egymás mellett harcoltak a krími háborúban és az I. világháborúban.

A háború végeztével Ukrajna újjáépítése lesz a világ vezető hatalmainak központi kérdése. Ez lehet a kiindulópont, ahol mindkét fél újra megtanulhatja, hogyan kell együttműködni. Ukrajna helyreállítása nemcsak a Nyugat, hanem Kína számára is fontos: az ország volt Peking egyik legfontosabb európai szövetségese, amely támogatta az Övezet és Út kezdeményezés Európára való kiterjesztését. Ezáltal Kína fontos szereplője Ukrajna újjáélesztésének; a Nyugattal való sikeres koordináció nemcsak Ukrajnát mentheti meg, hanem a jelenlegi bizalmatlanságot is csillapíthatja, és csökkentheti a nagyhatalmi konfliktusok kockázatát a 21. században.”


"
...Pekingnek át kell értékelnie geopolitikai céljait. Van-e egyedül elég ereje ahhoz, hogy kihívást intézzen az USA, Japán és az Európai Unió ellen?

Az elmúlt években kialakult bizalmatlanság és gyanakvás ellenére Pekingnek és Washingtonnak teret kell találnia a kompromisszumra; a közelmúlt tanulságos lehet. Nem is olyan régen a nemzetközi közösség még a „Chimericáról” beszélt..."

Yoda is írt ilyesmiről, hogy elképzelhető hogy Pekingben is leszállnak a magas lóról.
Mi lesz budapesttel és a fidesz kormánnyal aki nagy téteket tett a budapest-moszkva-peking tengelyre?

Miről is írt Yoda talán a sakktáblában, arról hogy kína és usa ha kiegyezik egy legyengült oroszországgal a szomszédban az a eu kárára tud megtörténni.
 
  • Tetszik
Reactions: formosa1

Yoda

Well-Known Member
2022. február 28.
1 854
2 188
113
Szerinted egészséges egyes szám harmadik személyben beszélned magadról? Konkrétan mentális betegnek tűnsz. Így nem nagyon lehet komolyan venni, még akkor sem, ha éppen valami jót írnál.
Önt lord gazembernek hívják?
Ha igen akkor rákeresek magára.
Ha nem akkor meg.
Ez a itteni név amin írok a fórumon.
 

bigos

Well-Known Member
2022. február 26.
126
771
93
Ugye köze nem volt a 2022.02.24.ei orosz agressziónak a 8 éve tartó egyébként is oroszország által kirobbantott kelet-ukrajnai harcokhoz.
Ahol Ukrajna a saját területeit szerette volna visszaszerezni.
/Az hogy egy ht fórumon magyarországon ilyen pacifista a hangulat. mi lenne ha románia békés megyét krími mintára elnépszavaztatná hajdú bihar felét meg lnr mintájára kiszakítaná a országból? semmi a itteni hozzászólók szerint hiszen kuss pofa alap állás negyhogy már a honvédség volt magyar hajdú bihar megyei településen lévő román alakulatokat támadjon. mert még is hogy néz az ki.
ha maszkirovkából írkálnak ide ennyien ilyeneket mint ön akkor jól sikerült.
ha ilyen a társadalmi hangulat akkor meg bárkinek akinek van területi igénye ma al szemben annak helyzet van :(/

Visszatérve a témakörhöz a itteni hozzászólásaim egészben értelmezni kérem.
Fenntartom amiket írtam.
Történelmi lehetőség van kína számára külső mongólia kapcsán.
Fordítva ulsz a lovon nagyon rossz példával jossz.Románia és mások már nem egy megyét kiszakítottak az országból. még csak népszavazásra sem volt hozzá szukséguk.
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 598
36 976
113
"
...Pekingnek át kell értékelnie geopolitikai céljait. Van-e egyedül elég ereje ahhoz, hogy kihívást intézzen az USA, Japán és az Európai Unió ellen?

Az elmúlt években kialakult bizalmatlanság és gyanakvás ellenére Pekingnek és Washingtonnak teret kell találnia a kompromisszumra; a közelmúlt tanulságos lehet. Nem is olyan régen a nemzetközi közösség még a „Chimericáról” beszélt..."
Yoda is írt ilyesmiről, hogy elképzelhető hogy Pekingben is leszállnak a magas lóról.
Mi lesz budapesttel és a fidesz kormánnyal aki nagy téteket tett a budapest-moszkva-peking tengelyre?

Meg kell építeni a Fudan egyetemet stb. Ha kiegyezne az USA Kínával és gyengül az EU, akkor nőne a mozgástere a magyar kormánynak, miközben Washington és brüsszeli, prágai, pozsonyi, varsói, bukaresti, kijevi bábjai egyfajta hibrid háborút folytatnak ellene az ellenzék közreműködésével. Ami nagyon nem jött be most a választásokon, de nem fogják feladni, jön a gazdasági válság, megpróbálják olyan helyzetbe hozni a kormányt, hogy választania kelljen, melyik kezét harapja le. Nyilván a ruszki gáz nélkül azonnali sokszoros rezsiemelkedés stb. jönne, ez megfelelne nekik, de az is, ha kinevezik Putyin utolsó csatlósának Mo-t, ha nem hajlandó lemondani róla.
Bár én ebben nem hiszek, szerintem álmokat kergetnek a kínaiak, ha ezt hiszik, hogy ebből jól jönnek ki. Max. most elhúzzák előttük a mézesmadzagot, hogy nehogy esetleg segítsenek az oroszoknak, de nem fogják jelentős mértékben beengedni semmilyen ukrajnai újjáépítésbe a kínai cégeket, csak hitegetik őket esetleg most. Nem tanultak a Motor Szics esetéből. Az ukránok kellően fel vannak hergelve, hogy kitiltsák belőle Kínát, mert nem szankciózta elég keményen az oroszokat. Megéri-e Kínának minden kereskedelem leállítása az oroszokkal (nyersanyag importé is) cserébe az esetleges újjáépítési bizniszért cserébe? Amiből aztán hamar kiderülhet, hogy semmi sem lett belőle. Ez most csak egy taktikai megosztás az USA részéről, ha bedőlnek neki, elég ostobák.
Nézd meg az USA mindenhol ki akarja szorítani őket az érdekszférájából, de már Afrikában is igyekszik alájuk tenni (bár későn ébredtek, rá fognak mindenhol erősíteni az afrikaiak Kína-ellenes indulataira, miután azok rájöttek, hogy a hiteleket vissza is kérik a sárgák), a magyar parlamentben is kínai zászlóval provokálnak az ügynökpolitikusaik és kampányt folytattak a Fudan egyetem ellen.
Sokszor elhangzott, hogy Kínát tartják a fő veszélynek az amerikai uralomra ebben az évszázadban. Oroszország nem jelentett volna ilyen veszélyt az USA-ra, de az USA-nak kellenek az orosz természeti kincsek, Szibéria - nem Kínának óhajtják azt felkínálni, hiszen akkor az igencsak megerősödhetne, nem lehetne tengeri blokáddal megfojtani (ami ellen Kína építi a flottáját rohamtempóban), hanem meg akarják szerezni a szerintük azokra méltatlan oroszoktól.
Az USA jelszava a friend-shoring, ally-shoring, azaz ahogy lehet, le akarják választani a kínai ellátási láncokat magukról és vazallusaikról, persze ez nem megy egyik napról a másikra, addig még hitegetik a komcsi kínaiakat, hogy nagy közös üzletek vannak még kilátásban, ha elég hülyék hozzá.
 

Yoda

Well-Known Member
2022. február 28.
1 854
2 188
113
Meg kell építeni a Fudan egyetemet stb. Ha kiegyezne az USA Kínával és gyengül az EU, akkor nőne a mozgástere a magyar kormánynak, miközben Washington és brüsszeli, prágai, pozsonyi, varsói, bukaresti, kijevi bábjai egyfajta hibrid háborút folytatnak ellene az ellenzék közreműködésével. Ami nagyon nem jött be most a választásokon, de nem fogják feladni, jön a gazdasági válság, megpróbálják olyan helyzetbe hozni a kormányt, hogy választania kelljen, melyik kezét harapja le. Nyilván a ruszki gáz nélkül azonnali sokszoros rezsiemelkedés stb. jönne, ez megfelelne nekik, de az is, ha kinevezik Putyin utolsó csatlósának Mo-t, ha nem hajlandó lemondani róla.
Bár én ebben nem hiszek, szerintem álmokat kergetnek a kínaiak, ha ezt hiszik, hogy ebből jól jönnek ki. Max. most elhúzzák előttük a mézesmadzagot, hogy nehogy esetleg segítsenek az oroszoknak, de nem fogják jelentős mértékben beengedni semmilyen ukrajnai újjáépítésbe a kínai cégeket, csak hitegetik őket esetleg most. Nem tanultak a Motor Szics esetéből. Az ukránok kellően fel vannak hergelve, hogy kitiltsák belőle Kínát, mert nem szankciózta elég keményen az oroszokat. Megéri-e Kínának minden kereskedelem leállítása az oroszokkal (nyersanyag importé is) cserébe az esetleges újjáépítési bizniszért cserébe? Amiből aztán hamar kiderülhet, hogy semmi sem lett belőle. Ez most csak egy taktikai megosztás az USA részéről, ha bedőlnek neki, elég ostobák.
Nézd meg az USA mindenhol ki akarja szorítani őket az érdekszférájából, de már Afrikában is igyekszik alájuk tenni (bár későn ébredtek, rá fognak mindenhol erősíteni az afrikaiak Kína-ellenes indulataira, miután azok rájöttek, hogy a hiteleket vissza is kérik a sárgák), a magyar parlamentben is kínai zászlóval provokálnak az ügynökpolitikusaik és kampányt folytattak a Fudan egyetem ellen.
Sokszor elhangzott, hogy Kínát tartják a fő veszélynek az amerikai uralomra ebben az évszázadban. Oroszország nem jelentett volna ilyen veszélyt az USA-ra, de az USA-nak kellenek az orosz természeti kincsek, Szibéria - nem Kínának óhajtják azt felkínálni, hiszen akkor az igencsak megerősödhetne, nem lehetne tengeri blokáddal megfojtani (ami ellen Kína építi a flottáját rohamtempóban), hanem meg akarják szerezni a szerintük azokra méltatlan oroszoktól.
Az USA jelszava a friend-shoring, ally-shoring, azaz ahogy lehet, le akarják választani a kínai ellátási láncokat magukról és vazallusaikról, persze ez nem megy egyik napról a másikra, addig még hitegetik a komcsi kínaiakat, hogy nagy közös üzletek vannak még kilátásban, ha elég hülyék hozzá.
Tehát látom olvasta a alap cikket teljes terjedelemben /ez nem triviális a off line világban se ;).
"
– írja a szerző, akiről tudnunk kell, hogy történész, több izgalmas kötet szerzője, kutatási ösztöndíjas volt a Harvard Egyetem Olin Stratégiai Tanulmányok Intézetében, a Harvard Kennedy Schoolban, a Stanford Egyetem Nemzetközi Biztonsági és Együttműködési Központjában, valamint a Columbia Egyetem Háború és Béke Tanulmányok Saltzman Intézetében. Szóval, őt tessenek majd átkozni, kis moszkoviták, ne engem. De miről is van szó az írásában?"

Yoda valószínűnek tartja hogy Kína Népköztársaságban lehet egy nagyon erős irányzat a USA-val való kiegyezés.
Ekkora államoknál simán van a vezetésben több irányvonal amelyek alapvető kérdésekben nyilván nem különböznek /pl. kína erősödjön stb./
a hogyannal vannak a problémák.
Tehát meg lehet nézni a kína szovjet orosz összeborulás egy pontig jó volt a történelemben kb. a 1960 as évek eleji szakításig. Kb. 1920-as évektől /történelmi távlatban nem sok kapcsolat volt mikor is vonultak be a oroszok a urálon túli területre?? és ugye kína az ahol
BIZONYÍTOTTAN
a civilizált emberiség
EGYIK
bölcsője volt.
Pl. írás feltalása biztosan a babilonban suméroknál /kínában/meg a pre kolumbiai közép-amerikában történt meg.
Ehhez képest pl. arról hogy egyiptom koppintott e mai napig vitatkoznak.
Uaez a növénytermesztés önálló feltalása már csak a földrajzi távolságok eltérő termesztett növények miatt is tigris -eufrátesz vidéke, kína, mezo-amerika. Ezek bizonyíthatóak ha máshol is volt ilyen az a futottak még kategória vagy innen másolták a technológiát növény fajokat stb./
Miért a történelmi kitekintő?
Mert a USA val is van annyira gazdag a kínaik kapcsolata mint a oroszokkal történelmileg /kínai szempontból történelmi léptékben ez kb. uaz/
És USA is támogatta kínaiakat a japánokkal szemben csak épp csang kaj seket és nem maoékat mint a szovjet.
40+ éve kína elindult a fejlődés útján amit nem nem brezsnev és mao hanem nixon és mao találkozója alapozott meg...
Ebbe került ugye némi kavics a 45. elnökkel aki kijelentette hogy megállítják őket, vagy lenyomják őket valami ilyesmi.

Lehet olyan felállás hogy Kína és USA kiegyezik akár a közeljövőben is.
Persze erről mindkét országban gondolkodnak.
/Nagyon megkönnyebbülnének pro és kontra a koreai félszigeten de japánban is meg kell nézni mind három országnak mekkora a kitettsége kínában és a usában.../
Persze hogy legyen nyereség valakivel vagy valakikkel szemben lehet megegyezni.
Ez adja magát hogy lehet a eu de a oroszok is.
Nem tudom olvasta e a sakktáblában a bő egy hónapja általam írtakat.
Nem ismételném.
Röviden.
USA állítólag kína miatt vonul ki mindenhonnan mert oda összpontosít.
Ööö afganisztán hol van?
Ki vette át a helyüket.
Közel-kelet az nem ázsia?
Stb. ilyen kérdéseket tettem fel.
+ AUKUSA + Japán + Koreai Köztársaság + egyéb térségbeni államok bevonása ugye azt jelenti hogy USA nem egyedül khm csoportosít át illetve nem csoportosít át mert inkább szövetségi rendszert épít.

Amit még hozzátennék hogy lehet egy kiinduló stratégia mindenhol. De ez változhat a körülmények változása miatt.
Ez a szövetségi rendszerekre is kihathat.