Nem egészen,mert nem mindegyik tipust gyártják a pekingi gyárban. Az S osztályt,az ML,és a G-t sem,cabriót egyáltalán nem raknak össze,és a V osztályt sem.
[BIZTPOL] Kína
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Akkor a CLA ról volt főleg szó, azt gyártottuk mi, meg a B-t. Teljesen mindegy igazából, wgy kibaszott nagy piac Kína, hangyafasznyit nagyobb mint a saját német! Iszonyat fájdalmas lenne ezt a Mercinek elveszíteni!
Nem mostani a történet, szerintem kb. 5 éve volt, lehet akkor még nem gyártották, ha igen akkor megvették még azt is amit mi gyártottunk, nem tudom. Nekem azt mondták viszik a kínaiak mint a cukrot.
A kínaiak mindent visznek,nagyjából úgy mint az oroszok a 90-es évek elején. A 140-est külön soron gyártották kizárólag az orosz piacra. Úgy rémlik,hogy 94-ig katalizátor nélkül.
Oroszok Az Igazság Oldalán
Augusztusban Kína már nem adott el galliumot és germániumot a világpiacon! Kína állítja elő a világ galliumtermelésének 95 százalékát és germániumtermelésének 68 százalékát. Mindkét elem létfontosságú a félvezető chipek előállításához. A gallium szükséges a modern AFAR-radarok gyártásához. Ha...
t.me
Ez is egy olyan terület, ahol a nyugat elaludt, és hagyta hogy Kína állami támogatással kiszorítsa a konkurenciát.Oroszok Az Igazság Oldalán
Augusztusban Kína már nem adott el galliumot és germániumot a világpiacon! Kína állítja elő a világ galliumtermelésének 95 százalékát és germániumtermelésének 68 százalékát. Mindkét elem létfontosságú a félvezető chipek előállításához. A gallium szükséges a modern AFAR-radarok gyártásához. Ha...
Az '80-as években még Magyarország adta a világ gallium termelésének 10% -át. Az ajkai timföldgyár állította elő, magyar bauxitból.
Ma ugyanez a termelés a világpiac hány százalékát adná? Hányszorosára nőtt azóta a gallium piac?
Jóval kevesebbet. Viszont a magyar termelés jelenleg 0.
Elárulom nektek, germániumot is tudtunk előállítani saját szükségletre, most persze az sem megy de meg van a technológia.
Hiába van meg a technológia elméletben, ha a gyakorlatban nem működik. A galliummal az a probléma, hogy önmagában galliumot nem érdemes előállítani. A timföldgyártás mellékterméke volt ajkán. A timföldgyár viszont már jó ideje nem működik. Nem tudom hogy lebontották vagy sem, de egy idő után amúgy sem könnyű újraindítani mert tönkremegy.
Germániumról beszéltem!!! Amúgy meg van egy csomó meddőhányó és bizony abban is van gallium, csak az ár kérdéses!
Mindkettőre igaz, hogy hiába van elméletben technológiád, ha a gyakorlatban nem használod. És az is, hogy kis mennyiségben fordul elő, ezért önmagában nem éri meg kitermelni. A gallium jellemzőan a timföldgyártás mellékterméke, a germánium meg cink bányászaté. Nálunk jelenleg egyik sincs.
Még egyszer leírom, vannak meddőhányók tehát meg lehetne csinálni. A germániumot szénből állítják elő inkább nálunk is ez a technológia ment. De a kínaiaknál és az oroszoknál is sokkal nagyobb mennyiségben szénből vonják ki!
Meg lehetne, csak nem érdemes.
Egyébként a magyar ipar használja valamire ezeket a fémeket?A germánium az optikai gyártásnál használatos, szerintem itthon ezt használjuk. A galliumot nem tudom esetleg a kohászatban ötvözőnek, a napelem gyárunk szerintem kész paneleket használ (t). Elektronikai cuccokhoz esetleg?Meg lehetne, csak nem érdemes.
Csak egy kis érdekesség.
Az alábbi kép MI-vel készült a 89-es Tienanmen téri kép ihletésével. A gugli már kivette a keresési találatokból.
Az alábbi kép MI-vel készült a 89-es Tienanmen téri kép ihletésével. A gugli már kivette a keresési találatokból.
Kína hetente bocsát fel olyan titokzatos műholdakat, amelyekről alig tudni valamit
Szakértők szerint a körülbelül 600-700 kilométer magasságban üzemelő Yaogan műholdhálózat a civil szolgálat mellett valószínűleg a kínai katonai hírszerzést is segítik.
raketa.hu
Két elf és egy tekercs: a kínai hadsereg animációt adott ki a tajvani „újraegyesítésről”
Peking, október 2. (Reuters) – A kínai hadsereg a nemzeti ünnep alkalmából kiadott egy animációs rövidfilmet, amelyen egy több mint 300 évvel ezelőtt kettészakadt tekercs festmény darabjait mutatják be, amint újraegyesültek, a szárazföld eltökéltségének bemutatásaként, hogy behozza az önuralmon lévő Tajvant. a hajtás. Kína egyik legismertebb ókori festményének, a "Fuchun-hegység lakóházának" darabjait külön őrzik a múzeumokban Kínában és Tajvanon, azon a demokratikusan kormányzott szigeten, amelyet Peking tartományának tekint, és amelynek jogát fenntartja. erőszakkal átvenni.
Vasárnap a nemzeti ünnepen a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Színházi Parancsnoksága, amely a tajvani gyakorlatokról készült harcias videókról ismert, kiadott egy animációs rövidfilmet "Az álmok valóra válnak a Fuchun folyón" címmel, amely a két partján élő emberek közös kulturális gyökereire hív fel. a Tajvani-szoros. A filmben két manó szerepelt, a Yuan-dinasztia mestere, Huang Gongwang festményének két darabját ábrázolva, amelyet a 17. században az egyik tulajdonosa széttépett.
A film végén a két karakter összeállt, varázslatos módon ismét teljessé tették a festményt. A tekercs rövidebb darabja, a "Fennmaradó hegy" néven ismert, körülbelül 51 cm hosszú, Hangzhou városában, a Zhejiang Tartományi Múzeumban található. A tajvani Nemzeti Palotamúzeum az 1950-es évek óta őrzi a 640 cm hosszú "Master Wuyong Tekercset". A két darabot 2011-ben egyesítették, amikor Kína két hónapra kölcsönadta töredékét a tajvani múzeumnak egy melegebb viszony időszakában, miközben Tajvan a Kínához való gazdasági közeledés politikáját folytatta.
De az elmúlt években, ahogy a kapcsolatok lehűltek, Kína felpörgette a katonai tevékenységet Tajvan körül, beleértve az elmúlt hónapban tartott gyakorlatokat, amelyek Peking szerint a szeparatista erők elleni harcot célozták. Ugyanakkor Kína ambiciózus terveket készít Fujian tartománya és Tajvan gazdaságának "integrálására" a Tajvani-szoros mindkét oldalán, lehetőséget kínálva a tajvani cégeknek, hogy részt vegyenek egy közös fejlesztési tervben, amelyet a tajvani kormány elutasított. . Míg Kína gazdasági előnyök ígéreteivel szeretné elkápráztatni Tajvant, a fenyegetés, hogy erőszakkal elfoglalja Tajvant, könyörtelen. A filmben szereplő két manó utazása során a Keleti Színház Parancsnoksága repülőgép-hordozó alakulatokról és J-20-as vadászrepülőgépekről készített felvételeket, emlékeztetve a nézőket harctéri képességeire. Ryan Woo riportja; szerkesztette: Robert Birsel
https://www.reuters.com/world/asia-...es-animation-taiwan-reunification-2023-10-02/
Tajvan Kínával szembeni veresége súlyos következményekkel járna az Egyesült Államok számára
A demokráciáért folytatott idealista keresztes hadjárattól távol áll Amerika Tajvan iránti érdeke: gazdasági biztonság, szövetségek, a nagyhatalmi politika és a katonai elrettentés.
Ebben a hónapban történelmi csúcsot értek el a kínai katonai "járatok" Tajvan közelében. Szeptemberben egyetlen nap alatt a Népi Felszabadító Hadsereg repülőgépei több mint 100 alkalommal léptek át Tajvan légvédelmi azonosítási zónájába. Amint Kína katonai megfélemlítési kampánya az önkormányzó sziget felé új magasságokba emelkedik, fontos emlékeznünk arra, hogy az Egyesült Államok miért létfontosságú, hogy támogassa a szigetországot, mint valaha. Az Egyesült Államok létfontosságú érdeke, hogy Kínát elrettentse Tajvan inváziójától, és uralja a világ legnagyobb piaci övezetét. Ez nem egyszerűen azért van így, mert Tajvan a demokráciák és az autokráciák közötti ezoterikus globális küzdelem része, hanem azért, mert Kínával szembeni elvesztése súlyos következményekkel járna az amerikai biztonságra és jólétre nézve.
A „világ legveszélyesebb lobbanáspontjának” nevezett Tajvan ritkán áll távol a címlapoktól. Az elmúlt években a Kínai Kommunista Párt vezetője, Hszi Csin-ping alatt Kína retorikája és katonai megfélemlítési taktikái a sziget ellen irányultak, és egyre agresszívebbé és eszkalálóbbá váltak, és vészharangot kongattak Washingtonban és Amerika regionális szövetségesei körében. 2021-ben Phil Davidson admirális, az Indo-Csendes-óceáni Parancsnokság (INDOPACOM) vezetője arra figyelmeztetett, hogy a Kínai Népköztársaság Tajvant fenyegető veszélye „a következő hat évben” megnyilvánul. Tavaly Antony Blinken külügyminiszter nehezményezte, hogy „Peking eltökélt szándéka az újraegyesítés [Tajvannal], sokkal gyorsabb ütemben való folytatása”, mint azt korábban gondolták. Még ha nem is határoztak meg hivatalos inváziós ütemtervet, Kína retorikája tagadhatatlan, és tevékenysége egyre provokatívabbá vált. Az elmúlt években éles tüzelésű rakétateszteket és hadgyakorlatokat hajtott végre a sziget körül, és hadihajókkal vették körül Tajvant, hogy álblokádot hajtsanak végre. Peking drákói gazdasági szankciókat vezetett be a szigeten, és 22-ről 13-ra csökkentette a Tajvant hivatalosan elismerő országok számát. Tudjuk, hogy Tajvan miért számít nagyon a Kínai Kommunista Pártnak (KKP). Egyrészt a párt szorosan kötötte legitimitását és nemzeti narratíváját a szigettel való „újraegyesítés” terveihez. Másrészt Tajvan virágzó demokrácia státusza csalárdnak tárja a KKP azon narratíváját, amely szerint a kínai nép nem alkalmas a politikai szabadságra és a demokratikus kormányzásra.
Végül a párt úgy látja, Tajvan de facto független státusza fájdalmas emlékeztető Kína „százados megaláztatására”. Az „újraegyesítést” Kína nemzeti megfiatalításának létfontosságú lépéseként mutatja be, amely projekt révén Kína – a párt álláspontja szerint – nem csak Ázsia hegemónjaként, hanem a világ legerősebb nemzeteként is visszanyerheti az őt megillető helyet. Tajvan biztonsága az Egyesült Államok számára is nagyon fontos. A szigetnek létfontosságú szerepe van Kína hegemóniájának megtagadásában a létfontosságú globális ellátási láncok és tengeri kereskedelmi útvonalak felett. Alapvető fontosságú az Amerika első szigetlánc védelmi stratégiája integritásának megőrzéséhez, valamint az indo-csendes-óceáni fővárosok koalíciójának fenntartásához, amely elkötelezett a kínai birodalmi ambíciók ellen.
Folyt. köv.
Peking, október 2. (Reuters) – A kínai hadsereg a nemzeti ünnep alkalmából kiadott egy animációs rövidfilmet, amelyen egy több mint 300 évvel ezelőtt kettészakadt tekercs festmény darabjait mutatják be, amint újraegyesültek, a szárazföld eltökéltségének bemutatásaként, hogy behozza az önuralmon lévő Tajvant. a hajtás. Kína egyik legismertebb ókori festményének, a "Fuchun-hegység lakóházának" darabjait külön őrzik a múzeumokban Kínában és Tajvanon, azon a demokratikusan kormányzott szigeten, amelyet Peking tartományának tekint, és amelynek jogát fenntartja. erőszakkal átvenni.
Vasárnap a nemzeti ünnepen a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Színházi Parancsnoksága, amely a tajvani gyakorlatokról készült harcias videókról ismert, kiadott egy animációs rövidfilmet "Az álmok valóra válnak a Fuchun folyón" címmel, amely a két partján élő emberek közös kulturális gyökereire hív fel. a Tajvani-szoros. A filmben két manó szerepelt, a Yuan-dinasztia mestere, Huang Gongwang festményének két darabját ábrázolva, amelyet a 17. században az egyik tulajdonosa széttépett.
A film végén a két karakter összeállt, varázslatos módon ismét teljessé tették a festményt. A tekercs rövidebb darabja, a "Fennmaradó hegy" néven ismert, körülbelül 51 cm hosszú, Hangzhou városában, a Zhejiang Tartományi Múzeumban található. A tajvani Nemzeti Palotamúzeum az 1950-es évek óta őrzi a 640 cm hosszú "Master Wuyong Tekercset". A két darabot 2011-ben egyesítették, amikor Kína két hónapra kölcsönadta töredékét a tajvani múzeumnak egy melegebb viszony időszakában, miközben Tajvan a Kínához való gazdasági közeledés politikáját folytatta.
De az elmúlt években, ahogy a kapcsolatok lehűltek, Kína felpörgette a katonai tevékenységet Tajvan körül, beleértve az elmúlt hónapban tartott gyakorlatokat, amelyek Peking szerint a szeparatista erők elleni harcot célozták. Ugyanakkor Kína ambiciózus terveket készít Fujian tartománya és Tajvan gazdaságának "integrálására" a Tajvani-szoros mindkét oldalán, lehetőséget kínálva a tajvani cégeknek, hogy részt vegyenek egy közös fejlesztési tervben, amelyet a tajvani kormány elutasított. . Míg Kína gazdasági előnyök ígéreteivel szeretné elkápráztatni Tajvant, a fenyegetés, hogy erőszakkal elfoglalja Tajvant, könyörtelen. A filmben szereplő két manó utazása során a Keleti Színház Parancsnoksága repülőgép-hordozó alakulatokról és J-20-as vadászrepülőgépekről készített felvételeket, emlékeztetve a nézőket harctéri képességeire. Ryan Woo riportja; szerkesztette: Robert Birsel
https://www.reuters.com/world/asia-...es-animation-taiwan-reunification-2023-10-02/
Tajvan Kínával szembeni veresége súlyos következményekkel járna az Egyesült Államok számára
A demokráciáért folytatott idealista keresztes hadjárattól távol áll Amerika Tajvan iránti érdeke: gazdasági biztonság, szövetségek, a nagyhatalmi politika és a katonai elrettentés.
Ebben a hónapban történelmi csúcsot értek el a kínai katonai "járatok" Tajvan közelében. Szeptemberben egyetlen nap alatt a Népi Felszabadító Hadsereg repülőgépei több mint 100 alkalommal léptek át Tajvan légvédelmi azonosítási zónájába. Amint Kína katonai megfélemlítési kampánya az önkormányzó sziget felé új magasságokba emelkedik, fontos emlékeznünk arra, hogy az Egyesült Államok miért létfontosságú, hogy támogassa a szigetországot, mint valaha. Az Egyesült Államok létfontosságú érdeke, hogy Kínát elrettentse Tajvan inváziójától, és uralja a világ legnagyobb piaci övezetét. Ez nem egyszerűen azért van így, mert Tajvan a demokráciák és az autokráciák közötti ezoterikus globális küzdelem része, hanem azért, mert Kínával szembeni elvesztése súlyos következményekkel járna az amerikai biztonságra és jólétre nézve.
A „világ legveszélyesebb lobbanáspontjának” nevezett Tajvan ritkán áll távol a címlapoktól. Az elmúlt években a Kínai Kommunista Párt vezetője, Hszi Csin-ping alatt Kína retorikája és katonai megfélemlítési taktikái a sziget ellen irányultak, és egyre agresszívebbé és eszkalálóbbá váltak, és vészharangot kongattak Washingtonban és Amerika regionális szövetségesei körében. 2021-ben Phil Davidson admirális, az Indo-Csendes-óceáni Parancsnokság (INDOPACOM) vezetője arra figyelmeztetett, hogy a Kínai Népköztársaság Tajvant fenyegető veszélye „a következő hat évben” megnyilvánul. Tavaly Antony Blinken külügyminiszter nehezményezte, hogy „Peking eltökélt szándéka az újraegyesítés [Tajvannal], sokkal gyorsabb ütemben való folytatása”, mint azt korábban gondolták. Még ha nem is határoztak meg hivatalos inváziós ütemtervet, Kína retorikája tagadhatatlan, és tevékenysége egyre provokatívabbá vált. Az elmúlt években éles tüzelésű rakétateszteket és hadgyakorlatokat hajtott végre a sziget körül, és hadihajókkal vették körül Tajvant, hogy álblokádot hajtsanak végre. Peking drákói gazdasági szankciókat vezetett be a szigeten, és 22-ről 13-ra csökkentette a Tajvant hivatalosan elismerő országok számát. Tudjuk, hogy Tajvan miért számít nagyon a Kínai Kommunista Pártnak (KKP). Egyrészt a párt szorosan kötötte legitimitását és nemzeti narratíváját a szigettel való „újraegyesítés” terveihez. Másrészt Tajvan virágzó demokrácia státusza csalárdnak tárja a KKP azon narratíváját, amely szerint a kínai nép nem alkalmas a politikai szabadságra és a demokratikus kormányzásra.
Végül a párt úgy látja, Tajvan de facto független státusza fájdalmas emlékeztető Kína „százados megaláztatására”. Az „újraegyesítést” Kína nemzeti megfiatalításának létfontosságú lépéseként mutatja be, amely projekt révén Kína – a párt álláspontja szerint – nem csak Ázsia hegemónjaként, hanem a világ legerősebb nemzeteként is visszanyerheti az őt megillető helyet. Tajvan biztonsága az Egyesült Államok számára is nagyon fontos. A szigetnek létfontosságú szerepe van Kína hegemóniájának megtagadásában a létfontosságú globális ellátási láncok és tengeri kereskedelmi útvonalak felett. Alapvető fontosságú az Amerika első szigetlánc védelmi stratégiája integritásának megőrzéséhez, valamint az indo-csendes-óceáni fővárosok koalíciójának fenntartásához, amely elkötelezett a kínai birodalmi ambíciók ellen.
Folyt. köv.
Tajvan kínai inváziója szörnyű következményekkel járna az Egyesült Államok gazdaságára nézve. Az amerikai munkavállalók bére és elvesztése súlyos költségekkel járna. Tajvan Ázsia ötödik legnagyobb gazdasága, és az Egyesült Államok 10 legjobb kereskedelmi partnere, ami a legfontosabb, hogy a világ legfejlettebb félvezetőinek elképesztő 90 százalékát Tajvanon gyártják. Ezek az apró chipek az Egyesült Államokban szinte minden elektronikus rendszer kritikus elemei, az okostelefonoktól és laptopoktól a vadászgépekig; nélkülük az Egyesült Államok gazdasága leállna. Hosszú távon az Egyesült Államoknak törekednie kell arra, hogy javítsa az ellátási lánc sokkjaival szembeni ellenálló képességét a fokozott hazai gyártás és a növekedést elősegítő reformok révén, hogy ösztönözze a beruházásokat ebben a kritikus ágazatban. A belátható jövőben azonban Tajvan központi szerepet fog játszani a fejlett félvezetők globális kínálatában, és ez az ellátás súlyosan megzavarná a Tajvani-szoroson átívelő konfliktusokat. Ami még rosszabb, ha Kína átvehetné az irányítást Tajvan félvezetőipara felett, akkor Pekingnek hatalmas kényszerítő befolyást adna az Egyesült Államokkal szemben.
Első védelmi vonal
Tajvan kulcscsomópontja a katonai előőrsök „első szigetláncának”, amely északról délre terjed ki Japántól az indonéz szigetcsoportig. Ha Peking meghódítja Tajvant, akkor áttöri ezt az első védelmi vonalat, könnyű hozzáférést kínálva a kínai hadseregnek a Csendes-óceán nyugati részéhez, Kínát pedig sokkal könnyebben alkalmazza a katonai erő alkalmazásához Japán vagy a Fülöp-szigetek ellen. Ez nem csak azért számít, mert Amerika szerződésköteles mindkét szövetséges megvédésére, hanem azért is, mert Peking erősebb helyzetben lenne ahhoz, hogy rákényszerítse a regionális fővárosokat. Ez növelné azt a fenyegetést is, amelyet a kínai hadsereg jelent Guamra, Hawaiira és más amerikai területekre, partnerekre és személyzetre a csendes-óceáni térségben.
Amerika hitelessége
Az indo-csendes-óceáni térségben a nemzetek azt várják, hogy az Egyesült Államok megvédje Tajvant a kínai támadástól. Ha Kína megússza Tajvan elfoglalását, az egyértelmű jelzést küldene Ázsia többi részének: „Magad vagy”. Más nemzetek már nem lennének olyan magabiztosak Amerika hajlandóságában vagy képességében, hogy megvédje őket Kína haragjától, és ennek eredményeképpen nagyobb valószínűséggel csatlakoznának Kínához. Ez katasztrofális lenne, mert annak megakadályozása, hogy Kína uralja az indo-csendes-óceáni térséget, együttműködési erőfeszítést igényel az Egyesült Államok és partnerei és szövetségesei között. Csak az Egyesült Államok vezethet ilyen erőfeszítést, de nem tud egyedül védekezni Kína birodalmi ambíciói ellen. Ezért elengedhetetlen, hogy Amerika ázsiai partnerei és szövetségesei is fellépjenek, különösen saját védelmük megerősítésével, valamint az Egyesült Államokkal és egymással együttműködve a kínai agresszió elrettentése és védelme érdekében.
A birodalmi ambíciók tagadása
A demokrácia érdekében folytatott idealista keresztes hadjárattól távol áll Amerika Tajvan iránti érdeklődése a földrajz, a gazdasági biztonság, a szövetségkezelés, a nagyhatalmi politika és a katonai elrettentés pragmatikus értékelésén alapszik, az egymást átfedő nemzeti érdekek hálójában, amelyek egymást keresztezik ezen a kis szigeten. A Csendes. Az Egyesült Államok egyszerűen nem engedheti meg, hogy a KKP hegemón befolyást szerezzen a világ legnagyobb piaci övezetében, ami hatalmas hatalmat adna számára, hogy gazdasági kényszert alkalmazzon az Egyesült Államokkal és másokkal szemben. Egyszerűen fogalmazva, az Egyesült Államoknak érdeke, hogy megtagadja Peking birodalmi ambícióit az indo-csendes-óceáni térségben. Tajvan központi szerepet játszik ebben az erőfeszítésben.
Még ha elismerjük is Tajvan létfontosságú jelentőségét az Egyesült Államok számára, világosnak kell lennünk: Amerika nem törekszik háborúra Kínával Tajvan miatt. Éppen ellenkezőleg. Csúcs prioritásunk az, hogy elriasszuk a KNK-t attól, hogy valaha is inváziót indítson. Ehhez Tajvannak többet kell tennie, beleértve a védelmi kiadások növelését és egy hatékonyabb védelmi stratégia elfogadását. A legfontosabb, hogy biztosítani kell, hogy a fokozott amerikai katonai elrettentés révén a KKP felismerje, hogy Tajvan inváziója nemcsak kudarcot vall, hanem rendkívül költségesnek is bizonyul Kína számára, és potenciálisan végzetes lehet a katasztrófáért felelős kínai vezetők számára.
Jeff M. Smith a The Heritage Foundation Ázsiai Tanulmányi Központjának igazgatója.
Első védelmi vonal
Tajvan kulcscsomópontja a katonai előőrsök „első szigetláncának”, amely északról délre terjed ki Japántól az indonéz szigetcsoportig. Ha Peking meghódítja Tajvant, akkor áttöri ezt az első védelmi vonalat, könnyű hozzáférést kínálva a kínai hadseregnek a Csendes-óceán nyugati részéhez, Kínát pedig sokkal könnyebben alkalmazza a katonai erő alkalmazásához Japán vagy a Fülöp-szigetek ellen. Ez nem csak azért számít, mert Amerika szerződésköteles mindkét szövetséges megvédésére, hanem azért is, mert Peking erősebb helyzetben lenne ahhoz, hogy rákényszerítse a regionális fővárosokat. Ez növelné azt a fenyegetést is, amelyet a kínai hadsereg jelent Guamra, Hawaiira és más amerikai területekre, partnerekre és személyzetre a csendes-óceáni térségben.
Amerika hitelessége
Az indo-csendes-óceáni térségben a nemzetek azt várják, hogy az Egyesült Államok megvédje Tajvant a kínai támadástól. Ha Kína megússza Tajvan elfoglalását, az egyértelmű jelzést küldene Ázsia többi részének: „Magad vagy”. Más nemzetek már nem lennének olyan magabiztosak Amerika hajlandóságában vagy képességében, hogy megvédje őket Kína haragjától, és ennek eredményeképpen nagyobb valószínűséggel csatlakoznának Kínához. Ez katasztrofális lenne, mert annak megakadályozása, hogy Kína uralja az indo-csendes-óceáni térséget, együttműködési erőfeszítést igényel az Egyesült Államok és partnerei és szövetségesei között. Csak az Egyesült Államok vezethet ilyen erőfeszítést, de nem tud egyedül védekezni Kína birodalmi ambíciói ellen. Ezért elengedhetetlen, hogy Amerika ázsiai partnerei és szövetségesei is fellépjenek, különösen saját védelmük megerősítésével, valamint az Egyesült Államokkal és egymással együttműködve a kínai agresszió elrettentése és védelme érdekében.
A birodalmi ambíciók tagadása
A demokrácia érdekében folytatott idealista keresztes hadjárattól távol áll Amerika Tajvan iránti érdeklődése a földrajz, a gazdasági biztonság, a szövetségkezelés, a nagyhatalmi politika és a katonai elrettentés pragmatikus értékelésén alapszik, az egymást átfedő nemzeti érdekek hálójában, amelyek egymást keresztezik ezen a kis szigeten. A Csendes. Az Egyesült Államok egyszerűen nem engedheti meg, hogy a KKP hegemón befolyást szerezzen a világ legnagyobb piaci övezetében, ami hatalmas hatalmat adna számára, hogy gazdasági kényszert alkalmazzon az Egyesült Államokkal és másokkal szemben. Egyszerűen fogalmazva, az Egyesült Államoknak érdeke, hogy megtagadja Peking birodalmi ambícióit az indo-csendes-óceáni térségben. Tajvan központi szerepet játszik ebben az erőfeszítésben.
Még ha elismerjük is Tajvan létfontosságú jelentőségét az Egyesült Államok számára, világosnak kell lennünk: Amerika nem törekszik háborúra Kínával Tajvan miatt. Éppen ellenkezőleg. Csúcs prioritásunk az, hogy elriasszuk a KNK-t attól, hogy valaha is inváziót indítson. Ehhez Tajvannak többet kell tennie, beleértve a védelmi kiadások növelését és egy hatékonyabb védelmi stratégia elfogadását. A legfontosabb, hogy biztosítani kell, hogy a fokozott amerikai katonai elrettentés révén a KKP felismerje, hogy Tajvan inváziója nemcsak kudarcot vall, hanem rendkívül költségesnek is bizonyul Kína számára, és potenciálisan végzetes lehet a katasztrófáért felelős kínai vezetők számára.
Jeff M. Smith a The Heritage Foundation Ázsiai Tanulmányi Központjának igazgatója.