a római birodalom a katolikus és görögkeleti egyház. formát váltott de hatalmat gyakoról. ma márr egyre kevésbé.
[BIZTPOL] Kína
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
John Derbyshire: Kínai újév előestéjén: Miért olyan ostoba és gyarló az amerikai Kína-politika?
(a szerzőnek kínai felesége van, éveket töltött kínában, még a 80-as években)
[...]
A hallgatók néha megkérdezik, hogy miért nem írok több kommentárt Kínáról. Én vagyok az öreg róka, ha Kínáról beszélünk, nem igaz?
Eh, csak amatőr szinten. Pályafutásom során igazi régi Kína-szakértőkkel álltam kapcsolatban: volt diplomatákkal, tudósokkal, tapasztalt üzletemberekkel és így tovább. Ők a profik.
Nem mindig van igazuk. Még könyvkritikusi koromban a Washington Times számára véleményeztem Gordon Chang mélységesen pesszimista könyvét, a The Coming Collapse of China-t (Kína közelgő összeomlása). A kritikámban megjegyeztem, hogy
Más szóval, egy igazi régi Kína-szakértő, egy igazi profi. De... a dátum az értékelésen? 2001. augusztus 12.
Nem tréfálok, és természetesen nem akarom gúnyolni Gordon Changot. Legalább négy további Kínáról szóló könyvet írt vagy írt társszerzőként, és még mindig Kína-kommentárokkal foglalkozik, gyakran a televízióban. Amikor megjelenik a tévéképernyőn, figyelmesen hallgatom.
Csak azt szeretném leszögezni, hogy a Kína-figyelés nem aritmetika. Még csak nem is vektorszámítás. Ez... valami más.
[...]
Azt kell mondanom, hogy nem könnyű bármit is elmondani. Néhány évvel ezelőtt tartottam egy előadást az itteni fő problémáról:
Szóval csak úgy kétségbeesetten felteszem a kezem, és feladtam, hogy megpróbáljam megérteni ezt a helyet? Egyáltalán nem. Gyakran megnézem a kínai híreket és kommentárokat.
Hol nézem meg? Leginkább a YouTube-on. Ez azonban egy figyelmeztetéssel jár. A YouTube-on a Kínáról szóló tudósítások erősen negatívak.
Három YouTube Kína-csatornát szoktam leggyakrabban megnézni. A China Uncensored csatorna, bár szerintem jól tájékozott, rendkívül ellenséges az ott uralkodó rezsimmel szemben. Winston Sterzel, egy dél-afrikai születésű ember, aki "Serpentza" néven vlogol, és Matthew Tye, egy amerikai, aki "Laowhy86" néven vlogol, több mint negyedszázada élnek Kínában, és mélyreható kommentárokat adnak az ottani mindennapi témákról, amelyek többsége kritikus.
Több tucatnyi van még, köztük persze néhány vidámabb is, amelyeket nyilvánvalóan a KKP támogat; de a YouTube-on az általános hangnem nagyon negatív, még akkor is, ha nem különösebben polemikus.
Amikor úgy érzem, hogy ellenanyagot szeretnék kapni a sok Kínával kapcsolatos negativitás ellen, akkor megnézem David Goldmant az Asia Times-nál. Goldman határozottan nem a kínaiak propagandistája. Nagyon jól ismeri őket, és őszintén ír a korrupciójukról és törvénytelenségükről; de mélyen megveti a mi - Amerika - ostoba és gyarló Kína-politikánkat.
Olyan kulcsfontosságú területeken, mint a biotechnológia, a robotika és a hajóelhárító rakéták, Goldman szerint Kína lehagy minket. Furcsa módon egy magát még mindig kommunistának nevező országhoz képest őket nem terhelik olyan bénító ideológiák, mint a multikulturalizmus, a faj- és nemi tagadás vagy a klímaváltozás-fanatizmus, ahogy minket, ahogy elitünk világmegváltó misszionáriusi késztetései sem.
Idézetminta Goldmantól:
Ezt a nyilvános kommentárt kiegészítem azokkal a dolgokkal, amelyeket a feleségemtől és másoktól hallottam, akik kapcsolatban állnak az ottani barátokkal és rokonokkal. Ez egy kissé elfogult minta: művelt középosztálybeli típusok, akik már többnyire a hatvanas éveikben járnak.
Ami azt jelenti, hogy nyugdíjasok. Kínában a férfiak nyugdíjkorhatára 60 év, a női dolgozóké 55 év, a női munkásoké pedig 50 év. Ezek a világ legalacsonyabb nyugdíjkorhatárai.
A kínai egykepolitika és a kelet-ázsiai termékenységi szintek általános csökkenése együttesen nyilvánvaló és egyre súlyosbodó munkaerő-problémákat okoz. Erről rendszeresen beszámolnak saját hírportáljaink.
A kínaiaknak előbb-utóbb meg kell emelniük a nyugdíjkorhatárt. Valószínűleg a tömegtüntetésektől való félelmükben haboznak ezt megtenni. Mao Ce-tung persze egyszerűen megtette volna, és lelőtte volna a tiltakozókat, de Kína egy kicsit továbblépett Mao elnöktől.
Abból, amit hallottam, az a kohorsz, amelyet szájhagyomány útján a legjobban ismerek, elég boldog: nyugdíjasok, szép lakások saját tulajdonban vagy alacsony bérleti díjjal, bőkezű nyugdíjak, külföldi nyaralások (Thaiföld népszerűnek tűnik)... az élet jó.
Négy évvel ezelőtt nyáron Kínában jártam, és láttam, hogy a közparkok tele vannak idősekkel, akik boldogan társalognak, kártyáznak, társasjátékoznak, táncolnak. A kínai öregek szeretnek táncolni.
Ha nem nyugdíjas, művelt, középosztálybeli városlakó vagy, az élet nem biztos, hogy olyan szórakoztató. A fiatal szakemberek panaszkodnak a 9-9-6-os munkakultúrára: reggel 9-től este 9-ig, a hét hat napján. Az oktatási rendszer egy kimerítő rohampálya, amely olyan rendkívül versenyképes vizsgákból áll, mint a híres gaokao. [A kínai gao kao minden vizsgák anyja. Nézd meg egy kínai középiskolás életének 2 legfontosabb napját:
www.businessinsider.com
(a szerzőnek kínai felesége van, éveket töltött kínában, még a 80-as években)
[...]
A hallgatók néha megkérdezik, hogy miért nem írok több kommentárt Kínáról. Én vagyok az öreg róka, ha Kínáról beszélünk, nem igaz?
Eh, csak amatőr szinten. Pályafutásom során igazi régi Kína-szakértőkkel álltam kapcsolatban: volt diplomatákkal, tudósokkal, tapasztalt üzletemberekkel és így tovább. Ők a profik.
Nem mindig van igazuk. Még könyvkritikusi koromban a Washington Times számára véleményeztem Gordon Chang mélységesen pesszimista könyvét, a The Coming Collapse of China-t (Kína közelgő összeomlása). A kritikámban megjegyeztem, hogy
Más szóval, egy igazi régi Kína-szakértő, egy igazi profi. De... a dátum az értékelésen? 2001. augusztus 12.
Nem tréfálok, és természetesen nem akarom gúnyolni Gordon Changot. Legalább négy további Kínáról szóló könyvet írt vagy írt társszerzőként, és még mindig Kína-kommentárokkal foglalkozik, gyakran a televízióban. Amikor megjelenik a tévéképernyőn, figyelmesen hallgatom.
Csak azt szeretném leszögezni, hogy a Kína-figyelés nem aritmetika. Még csak nem is vektorszámítás. Ez... valami más.
[...]
Azt kell mondanom, hogy nem könnyű bármit is elmondani. Néhány évvel ezelőtt tartottam egy előadást az itteni fő problémáról:
Szóval csak úgy kétségbeesetten felteszem a kezem, és feladtam, hogy megpróbáljam megérteni ezt a helyet? Egyáltalán nem. Gyakran megnézem a kínai híreket és kommentárokat.
Hol nézem meg? Leginkább a YouTube-on. Ez azonban egy figyelmeztetéssel jár. A YouTube-on a Kínáról szóló tudósítások erősen negatívak.
Három YouTube Kína-csatornát szoktam leggyakrabban megnézni. A China Uncensored csatorna, bár szerintem jól tájékozott, rendkívül ellenséges az ott uralkodó rezsimmel szemben. Winston Sterzel, egy dél-afrikai születésű ember, aki "Serpentza" néven vlogol, és Matthew Tye, egy amerikai, aki "Laowhy86" néven vlogol, több mint negyedszázada élnek Kínában, és mélyreható kommentárokat adnak az ottani mindennapi témákról, amelyek többsége kritikus.
Több tucatnyi van még, köztük persze néhány vidámabb is, amelyeket nyilvánvalóan a KKP támogat; de a YouTube-on az általános hangnem nagyon negatív, még akkor is, ha nem különösebben polemikus.
Amikor úgy érzem, hogy ellenanyagot szeretnék kapni a sok Kínával kapcsolatos negativitás ellen, akkor megnézem David Goldmant az Asia Times-nál. Goldman határozottan nem a kínaiak propagandistája. Nagyon jól ismeri őket, és őszintén ír a korrupciójukról és törvénytelenségükről; de mélyen megveti a mi - Amerika - ostoba és gyarló Kína-politikánkat.
Olyan kulcsfontosságú területeken, mint a biotechnológia, a robotika és a hajóelhárító rakéták, Goldman szerint Kína lehagy minket. Furcsa módon egy magát még mindig kommunistának nevező országhoz képest őket nem terhelik olyan bénító ideológiák, mint a multikulturalizmus, a faj- és nemi tagadás vagy a klímaváltozás-fanatizmus, ahogy minket, ahogy elitünk világmegváltó misszionáriusi késztetései sem.
Idézetminta Goldmantól:
Ezt a nyilvános kommentárt kiegészítem azokkal a dolgokkal, amelyeket a feleségemtől és másoktól hallottam, akik kapcsolatban állnak az ottani barátokkal és rokonokkal. Ez egy kissé elfogult minta: művelt középosztálybeli típusok, akik már többnyire a hatvanas éveikben járnak.
Ami azt jelenti, hogy nyugdíjasok. Kínában a férfiak nyugdíjkorhatára 60 év, a női dolgozóké 55 év, a női munkásoké pedig 50 év. Ezek a világ legalacsonyabb nyugdíjkorhatárai.
A kínai egykepolitika és a kelet-ázsiai termékenységi szintek általános csökkenése együttesen nyilvánvaló és egyre súlyosbodó munkaerő-problémákat okoz. Erről rendszeresen beszámolnak saját hírportáljaink.
A kínaiaknak előbb-utóbb meg kell emelniük a nyugdíjkorhatárt. Valószínűleg a tömegtüntetésektől való félelmükben haboznak ezt megtenni. Mao Ce-tung persze egyszerűen megtette volna, és lelőtte volna a tiltakozókat, de Kína egy kicsit továbblépett Mao elnöktől.
Abból, amit hallottam, az a kohorsz, amelyet szájhagyomány útján a legjobban ismerek, elég boldog: nyugdíjasok, szép lakások saját tulajdonban vagy alacsony bérleti díjjal, bőkezű nyugdíjak, külföldi nyaralások (Thaiföld népszerűnek tűnik)... az élet jó.
Négy évvel ezelőtt nyáron Kínában jártam, és láttam, hogy a közparkok tele vannak idősekkel, akik boldogan társalognak, kártyáznak, társasjátékoznak, táncolnak. A kínai öregek szeretnek táncolni.
Ha nem nyugdíjas, művelt, középosztálybeli városlakó vagy, az élet nem biztos, hogy olyan szórakoztató. A fiatal szakemberek panaszkodnak a 9-9-6-os munkakultúrára: reggel 9-től este 9-ig, a hét hat napján. Az oktatási rendszer egy kimerítő rohampálya, amely olyan rendkívül versenyképes vizsgákból áll, mint a híres gaokao. [A kínai gao kao minden vizsgák anyja. Nézd meg egy kínai középiskolás életének 2 legfontosabb napját:
China's Gao Kao is the mother of all exams. Take a look at the 2 most important days of a Chinese high schooler's life.
The Gao Kao is like the SAT, ACT, and the AP exams rolled into one. It's so important that the police show up to make sure things run smoothly.
www.businessinsider.com
Kékgalléros élet? Vidéki élet? Nincsenek kapcsolataim. Az ilyen szempontokért nézze meg azokat a YouTube-csatornákat.
Van bűnözői alosztály? Igen, van, de nem igazán akarsz benne lenni. Egy 2023-ban kiadott éves hivatalos összeállítás szerint 2022-ben a kínai büntetőbíróságokon az elítélési arány valamivel 99,95 százalék felett volt.
(Nem tudom, hogy a polgári perekben hogy mennek a dolgok. Külföldi látogatók még a császárkorban arról számoltak be, hogy az ítéletet általában az döntötte el, hogy a felperes vagy az alperes ajánlotta-e fel a nagyobb kenőpénzt a bírónak. Nem lennék borzasztóan meglepve, ha megtudnám, hogy valami hasonló még mindig így van).
És az a benyomásom, hogy a kínaiak számára minden korosztály és osztály számára - bár gondolom, az idősek számára inkább, mint a fiatalok számára - az egészségügyi ellátás komoly aggodalomra ad okot.
Hallottam történeteket arról, hogy az orvosok nagy összegeket követelnek előre, készpénzben, orvosi beavatkozásokért.
Kétségtelen, hogy vannak lelkiismeretes és közérdekű orvosok is, és elnézést kérek tőlük; de összességében nem hiszem, hogy Kína jó ország lenne arra, hogy egészségügyi problémákkal küzdjünk.
Vajon a kínaiak lépni fognak Tajvan ellen? Az önök tippje is olyan jó, mint az enyém, vagy a feleségemé, vagy Gordon Changé, vagy David Goldmané.
Mit tippelek? Az én tippem az, hogy megteszik, öt éven belül vagy kevesebb, valószínűleg blokáddal. Ha mi ellenlépéseket teszünk abban a térségben, elveszítünk egy-két repülőgép-hordozót.
Csak tippelek...
Boldog új évet!
Dinasztina bukása? Darabokra hullott az állam, olyan utódállamok és a birodalomtól teljesen függetlenül alapított államok jöttek létre, mint a Nyugatrómai Birodalom bukása után. Volt ahol direkt barbár királyságok (a tizenhat barbár királyság), volt ahol egykori hadurak (Cao Cao kb. mint Odoaker) irányításával. A következő birodalom több évszázadnyi zűrzavar után emelkedett fel, a Csin dinasztia. A földrajzilag sokkal széttagoltabb Európában ennél kisebb volt a zűrzavar a Nyugatrómai és a Karoling Birodalom közt:
Egyvalami alapvetően közös a posztrómai és poszthan világban a következő centralizációs törekvésig: a jogfolytonosság teljes hiánya a káoszban.
Évezredeken átívelő módon semmi. Nincs és nem is létezett ilyen kínai egység, ez egy modern kínai konstrukció a XIX. századból, amikor megfogalmazták a birodalmi felsőbbségük utolsó nagy történetét az évezredes birodalom legendáját a rájuk nyugati barbárok kérészéletű európai birodalmaival szemben.
A különféle korokban legalább olyan változatos tényezők, mint az elmúlt kétezer év Európájának egységtörekvései. Vallás, hatalom, kultúra, nyelv, ideológia. Aztán elmúltak a széttagolódás időszakaiban, ahogy felénk is. Egy kínai egységtörekvés eszmeileg nem hosszabb életű mint egy nyugati. Ne felejtsük el, hogy alig száz éve még így nézett ki Kína és ez teljesen természetes volt nekik, nem gondolták, hogy különösebben egységesnek kellene lenniük, még a második világháború borzalmas pusztítása se váltott ki akkora sokkot, hogy egyértelműen összehozza a kínaiakat egy fedél alá, majd csak az elhúzódó polgárháború adja meg Maónak azt a támogatottságot a nép döntő többsége részéről, amibe belebukik a Kuomintang és létrejön hosszú idő után egy létező kínai egység!
Ezek a hadurak a papíron létező Kína kárára, annak ellenében keresték a fennmaradás lehetőségét. Majd később a japánok használják ki ezt bábállamok formájában, amihez készséggel asszisztált a helyi kínai népesség java része is, csak a japánok kegyetlensége okozott problémát e bábállamok konszolidációjában. Kína mint egységet sugalló fogalom alig száz éve is csak elvi konstrukció volt, gyakorlati tartalom nélkül. Az akkor egységért küzdők (Kuomintang majd Mao ideológusai) nem véletlenül hangsúlyozták tovább a bukott császárság idejéből örökölt dinasztikus folytonosság ideológiáját! De éppen a valós történelmük és kontinuitáshiányaik miatt érdemes hangsúlyozni, hogy miért és hogyan találták fel a "kínai" fogalmát többször is az elmúlt kétezer évben és konstruálták meg e fogalom folytonosságának eszméjét.
A központi hatalom létezése. Ha nincs, akkor nincs semmilyen integráció, ezek az elemek a helyi entitásokba integrálódnak, felfedezik helyi gyökereiket és tradícióikat kihangsúlyozva nemzetállami fejlődés útjára lépnek, ha ezek a helyi egységek elég tartósnak bizonyulnak. Például így született Vietnam, amit majdnem teljesen elkínaiasítottak, mint a Jangce völgyét és minden alatta fekvő területet, csak Vietnam gyakran az akciórádiusz határára került és ezért dezintegrálódás idején volt mihez visszatérniük sikerrel újra és újra létrehozva kínai-viet szinkretista nacionalizmust a centralizáció ellenében.
Ez mindkét birodalom esetében így volt, csakhogy mindkét birodalom megtorpant egy határon és nem hódított tovább. Egész egyszerűen elértek lehetőségük határaira az adott korszakban és azon a határon a birodalom már nem tudott megfelelő offenzív erőt felvonultatni már egészen barbár képződményekkel szemben se. Ugyanakkor még évszázadokig ezek a barbárok nagyon kevesek voltak a birodalomhoz képest. Ugyanakkor Kínával ellentétben Rómának volt egy olyan szomszédja, amellyel fénykorában is patthelyzetben volt: a pártusok és a szaszanidák! Ott bizony megállították Rómát keményen. Kínának ilyesmivel nem kellett szembenéznie, mert közvetlenül csak a sztyeppei világgal volt határos, minden más civilizációtól komoly földrajzi akadályok (Himalája, tengerek) választották el. Ez még Indokína esetében is így volt, ahol a földrajzi viszonyok elzárták a félsziget java részét Kína elől a keleti partvidéket leszámítva.
A római birodalom a mai napig komoly hatással van Európára. Elég csak a római jogra... gondolni. Róma civilizációs értelemben nem szűnt meg! Ugyan úgy tovább él
Arra a római jogra, amit úgy fedeztek fel véletlenül? A római jog, a CJC a XI. században Európában két polcon porosodó könyv volt szó szerint, mert ennyi maradt belőle: Epitome Codicis és Littera Florentina. Ez lenne a továbbélő hagyomány, amire úgy akadnak rá véletlenül a könyvtárban bolognai jogászok? Merthogy még Itáliában is a germán jog uralkodott, úgy eltűnt a római jog a kontinensről, miközben a jogtudomány az létezett, a római jog felfedezői jogot oktattak egyetemen. Egyedül Bizáncban fejlődött tovább, de a bimbózó Nyugat ettől teljesen elzárkózott, volt neki saját joga a hódító germánok jogán!
Namost ennek is megvannak a kínai párhuzamai. Részleteiben nézve a kínai folytonosság is ilyen hiátusokkal küzd, maga a konfucianizmus is úgy lett újrafelfedezve a Tang dinasztia idején és az uralkodó buddhizmussal szemben alkalmazva, ahogy a római jog a semmiből visszakerült az európai jogrendekbe: mesterségesen, töredékesen, félreérve, újraszerkesztve, konstruálva az adott kor igényéhez igazítva. Megtehették, nem volt élő hagyomány, amihez bárki ragaszkodott volna, a konstrukcióra volt igény, mert éppen szabadulni akartak valamitől amivel szembe akartak állítani valamit, ami nem létezett éppen, de megteremthető volt.
Megjegyzem a római jog felfedezése egy időben és személyi érdekeltség révén is összefüggött a rómaiak egykori egyháza igényt kreáló ambíciójának és a germánok valóságosan létező birodalmának jogot adó követelésének a konfliktusával, tehát ezért is érdemes a szintén öröknek hitt konfucianizmus Tang kori konstrukciójával párhuzamba vonni a mögöttes társadalmi háttér miatt!
Megjegyzem a római jog felfedezése katasztrófa volt a Nyugatnak, mert mai napig küzdünk két idegen civilizáció (az antik római-görög és a keletrómai területen nagy hatást gyakorló orientális) belefoglalt örökségével, ami nem kompatibilis a nyugati kihívásokkal, vívmányokkal, amiket a római jog földözragadt nyelvén nem vagy csak nehézkesen lehet leírni!
Szóval szerinted az angolszász precedensjog felsőbbrendű a polgári törvénykönyvekkel szemben?
A kérdésed nem értelmezhető. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a nyugati jog a nyugati igényeknek megfelelően fejlődött, ezért a precedensjog sokkal inkább alkalmas a nyugati igények kielégítésére, mint a tőlünk idegen, rettentő merev római jog. Maga a törvénykönyv mint olyan jelenti a problémát, ami jogpozitivizmushoz és végső soron igazságszolgáltatás helyett jogszolgáltatáshoz vezet a büntetőjogban, a polgárjogban pedig teljesen életidegen konstrukciókhoz az aktuális helyzet megkövetelte rugalmas alkalmazkodás helyett. A Nyugat dinamikus, folyamatosan változó és fejlődő jogot kívánna, de sajnos bűvkörébe került egy rettentő statikus, földhözragadt és ráadásul kodifikált jogrendnek, aminél idegenebbet nem is találhatott volna.
A két legsúlyosabb probléma a római joggal:
- lényegében kizárólagosan törvényhozó alkotja, pedig a törvényhozónak kellene a legkevésbé frekventált szereplőnek lennie.
- a kodifikáltság maga, a törvénykönyv léte, ami teljesen kizárja az aktuális társadalmi, gazdasági és más igényekhez való igazodás lehetőségét, mert a kodifikáció az értelmezési keret megszabása.
Ha nem a törvényhozó alkotja a jogot, akkor a bírók fogják alkotni. Ahogy Amerikában látható, a progresszív bírói aktivizmus alakítja a törvényeket, nem a törvényhozók. Persze van konzervatív bírói vonal is, amely az Alkotmányt tekinti az elsődleges jogforrásnak, de ez a vonal már csak a Legfelsőbb Bíróságban erős, amely konzervatív többségű jelenleg.
Amikor a bíróknak nem kell kodifikált jogot követniük, nem a törvényhozó hatalom szab határokat a joggyakorlatnak, az a kritokrácia vagy kritarchia, a "bíróuralom". Modern formája a bírói "jogfejlesztés", aktivizmus, ami az uniós joggyakorlatban is megjelent. Az angolszász precedensjogban meg alap, mert ott a bírói ítéletek képezik a joganyagot.
Mert a progresszív törvényhozás szerte Európában és Brüsszelben különbözik? Van egy liberális, woke társadalom, ami liberális, woke jogot alkot magának. Magyarországon egy jobboldali társadalom alkotná a jobboldali bíráin keresztül a jobboldali jogot és a woke csak menekülhetne innen. Per pillanat az a problémánk, hogy a magyar jogba bele van betonozva negyven év kommunizmus és harminc év liberalizmus, miközben a magyar társadalom konzervativizmust akar.
Sorosista ügyészek is azért vannak annyian, mert ez kell a közösségeknek ott. Majd lesznek trumpisták, ha megelégelik azok a közösségek a woke bűnözést, káoszt, rasszizmust. A woke és a sorosizmus direkt és döntő többségi közösségi igény az USA jelentős területein.
Nem látom be, mi értelme lenne az abszolút liberális többségű amerikai társadalomra ráerőszakolni a konzervativizmust, ahogy annak sincs értelme, hogy a magyar társadalomra erőszakoljuk a liberalizmust! Egy dinamikus jog az állandó társadalmi visszacsatolások révén ki tudná elégíteni az aktuális társadalmi igényeket!
Bingó. Ezt lehet a népfelség elvével kombinálni (nemcsak esküdtekkel operálhatunk, hanem maga a bíró is választható a többség által, nemcsak ügyész) és simán tudunk egy olyan stabilan az aktuális többség akaratát kifejező rendszert felépíteni, ami mentes, vagy jobbára mentes a politikai és bármilyen más kisebbségek többség elleni erőszaka felé mutató torzulatoktól.
Ma per pillanat nem tudsz mit csinálni a komcsi bírói szektával és a jogpozitivizmusukra alapozott, az igazságot teljesen nélkülöző jogszolgáltatásukkal. Egy módon tudnád szétverni az igazságszolgáltatásunk feudalizmusát és polgárjogi nepotizmusát: népfelségre alapozott precedensjog, szabad bíró- és ügyészválasztással és esküdtbíráskodással, mint a szabadon választott bíró fékje és egyensúlya. Azzal kiegészítve, hogy a büntetőjog többé nem határoz meg büntetési tételt se adott esetben, arról az esküdtek döntenek szabadon, az alapján, hogy ők mennyire érzik a közösségükre nézve súlyosnak a bűnt. Egy ilyen helyzetben az országgyűlés lényegében csak alaptörvényt, költségvetési törvényt és gazdasági szabályozó rendelkezéseket alkotna. A nemzetközi egyezmények pár kivétellel (hadijog, tengerjog) felmondásra kerülnének, mint a népfelséget indokolatlanul korlátozó hülyeségek) és lényegében a mindennapi életünket átható jogrend, mint hatalom visszakerülne az abban leginkább érintett réteg: a teljes lakosság kezébe szűk kisebbségek (hatékonyan lobbizni tudó törpe politikai, gazdasági minoritások helyett).
Mi több, az országos közösség alkothat olyan szabályozót is, hogy a legenyhébb ítéleteket hozó bírókat kiesnek a játékból végleg, az országos többséggel ellensúlyozva ezzel a liberális kisebbség többségi helyzetét egyes körzetekben. Például Budapest egy részén liberális bírók lennének, de mivel az országos érdeket is érvényesíteni kell, ezért itt lehet többségi országos ellensúllyal operálni.
Képzeld el, hogy gazdasági ügyekben nem lehet felmenteni, évtizedekig húzni a botrányos ügyeket, amiben a kisemberek tömegei lettek megkárosítva csak azért, mert a velejéig korrupt posztkomcsi bírói kaszt leboltolt a részben posztkomcsi, de teljességében a bírókat korrumpálni hajlandó gazdasági szereplőkkel, mert akkor legközelebb nem választják meg, hanem a nép által választott ügyész a saját érdekében indít azonnal nyomozást ellene!
A dinamikus jogrend erős visszacsatolásai azt a jogi visszaéléssorozatot, amit jelenleg igazságszolgáltatásnak nevezünk szörnyű megcsúfolásként egy csapásra felszámolnák.
Képzeld el, hogy gazdasági ügyekben nem lehet felmenteni, évtizedekig húzni a botrányos ügyeket, amiben a kisemberek tömegei lettek megkárosítva csak azért, mert a velejéig korrupt posztkomcsi bírói kaszt leboltolt a részben posztkomcsi, de teljességében a bírókat korrumpálni hajlandó gazdasági szereplőkkel, mert akkor legközelebb nem választják meg, hanem a nép által választott ügyész a saját érdekében indít azonnal nyomozást ellene!
A dinamikus jogrend erős visszacsatolásai azt a jogi visszaéléssorozatot, amit jelenleg igazságszolgáltatásnak nevezünk szörnyű megcsúfolásként egy csapásra felszámolnák.
Amúgy alapvetően három jogrendtípus van itt:
- dinamikus, azaz germán/nyugati. A dinamikus csekély törvényhozói aktussal, alapvetően alaptörvényi aktussal operálva az aktuális erők összjátékára bízza a jog fejlődését és lehetőleg e szabad fejlődés útjából eltakarít minden akadályt. Legfőbb szempontja a társadalom szabadsága, fejődőképességének fenntartása és kiszolgálása. Létező formája az angolszász precedensjog.
- statikus, azaz antik/orientális. A statikus a törvényhozói hatalom kezébe helyezi a jog formálását, e hatalom minőségétől és befolyásoltságától teszi függővé a jogfejlődést, cserébe az államhatalmat erősíti, az államot stabilizálja a jog erejével. Létező formája a kontinentális jog. A római jogot ért erőteljes keleti hatás (bejrúti jogi iskola például) hozta a kodifikációt, a törvénykönyvek uralmát (a Corpus Iuris Civilis egyidős a Biblia vagy a Misna/Talmud kodifikációs folyamatokkal)
- hiperstatikus vagy harmonikus, azaz kínai. A hiperstatikus vagy harmonikus jogrend kizárólag az előírt, ideális állapot fenntartására koncentrál, minden rendzavarót (a feljelentő áldozatot is gyakran) büntet, gyakran kollektíven (egész családokat, közösségeket, mert az ő felelősségük volt, hogy megtörténhetett a rendzavarás). A cél az, hogy a jogot ne is kelljen használni, mert a társadalom engedelmesen követi az előírt célt: a harmóniát (mennyei béke). Általánosan jellemző Kínára, eredeti formája Észak-Koreában honos mai napig.
T
Törölt tag 1711
Guest
Olvastam már olyat is, hogy az orosz optikai iparral nagyon egymásra találtak, minimum részben már "saját" gyártású gépekkel gyártják a 7nm-es technikát.
No és az írás? No és a közhivatalnoki vizsgarendszer?
Én ezekben látom azt, hogy minden kaotikus pediódust egy új központosított dinasztia követett.
A három legnagyobb kínai bank beszüntette a fizetések elfogadását orosz pénzügyi szervezetektől
www.vg.hu
Kína hátba támadta Oroszországot: a három legnagyobb bankja súlyos szankciókat vezetett be - Világgazdaság
A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja.
Majd feloldják ha a jenki még jobban rájuk áll ! Már pedig rájuk fog !A három legnagyobb kínai bank beszüntette a fizetések elfogadását orosz pénzügyi szervezetektől
Kína hátba támadta Oroszországot: a három legnagyobb bankja súlyos szankciókat vezetett be - Világgazdaság
A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja.