[BIZTPOL] Közel-kelet
- Téma indítója duckdodgers™
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Valami készül Szíriában is...
southfront.press
Syrian, Russian Forces Held Joint Naval Drills In Tartus Base (Video)
Syrian and Russian forces had held joint naval drills at the naval facility in Tartus, the Syrian Ministry of Defense...
southfront.press
Egy elemzés a "99%-ban elhárított" iráni rakétatámadásról:
Csatoltam három videoklipet, amelyek néhány általam talált forrásból származnak, és úgy állítottam össze őket, hogy remélhetőleg hasznosak lesznek az Ön és kollégái számára.
A videoklipek közül az elsőnek a címe:
P33_480_.mp4 (3,4 MB): Real-Time & Slo Mo of Raw Video Clip of April 14, 2024 Iran Attack On Israel In Umm Al-Fahm P33_480_.mp4 (3,4 MB).
Ez a klip két nagy hatótávolságú iráni rakétát mutat, amint áthaladnak a légkörön, becsapódnak és felrobbannak Izraelben. A beérkező rakéták fényes foltok a videón, mert elég nagy sebességgel haladnak (10-13 Mach) ahhoz, hogy a légköri felmelegedéstől izzóvá váljanak. Egyelőre csak néhány fontos kiemelést közlök, de ebből a konkrét videóból még sok minden más is kiderülhet.
A videó négy részre van vágva.
Az első rész egyszerűen a videó, ahogyan az valós időben megjelenik. Az időszekvencia nagyjából 13 másodperc hosszú. A hangsáv négy éles hangot tartalmaz, mint "lövések", amelyek egyszerűen a földi robbanások hangjai, amelyek időben késleltetve vannak, mivel a hangsebesség sokkal lassabb, mint a fénysebesség. Vegyük észre, hogy csak két földi robbanást láthatunk, de a hang jelzi, hogy további két földi robbanás történt a kamera látómezején kívül.
A második szakasz egyszerűen az első szakasz egyharmados sebességgel történő megismétlése, így nagyobb eséllyel figyelhetjük meg a részleteket.
A következő két szakasz egyszerűen az 1. és a 2. szakasz ismétlése.
Sok más videó is létezik a nem indított ballisztikus rakéták érkezéséről, de mindegyik megszakad, mielőtt a robbanófejek elérnék a földet. Ez szinte biztosan az izraeli minősítési szabályok miatt van, amelyek nem teszik lehetővé a sajtó számára a földi robbanásokról készült videók közzétételét.
A második videoklip címe:
Irán elleni támadás_480_.mp4 (2,8 MB)
Ez a klip a ballisztikus rakétatámadások közvetlen célpontjaként szolgáló két izraeli légibázis egyikének földi kárait mutatja be. Az első szekvencia egy krátert mutat, amely valószínűleg egy 200-400 kilogrammos robbanófejből származik. Vannak felvételek alacsonyabb szintű károkról és kisebb kráterekről is, amelyek valószínűleg olyan drónoktól származhatnak, amelyeket nem fogtak el. A drónokról ismert, hogy 50 kg-os robbanófejekkel rendelkeznek, és így sokkal kisebb mértékű földi károkat és kisebb krátereket okoznának.
A videó egy nagyon érdekes szakasza azt mutatja, hogy az izraeliek egy olyan kifutópályát javítanak, amelyet bizonyára egy lövedék talált el, amihez a légibázison gyorsan be kellett tölteni a krátert, és gyorsan izzó betonnal kellett befedni.
Minden katonai repülőtér rendelkezik ezzel a képességgel, mivel várható, hogy a kifutópályákat megtámadják, hogy korlátozzák a légibázis képességét a harci repülőgépek fel- és leszállására.
A videó utolsó 10 másodpercében egy ballisztikus rakéta érkezik, és a levegőben nincsenek elfogórakéták, amelyek megpróbálnák megtámadni. Ha figyelmesen megnézzük a sötét eget közvetlenül az épület felett, amely mögött a robbanófej elhalad, akkor egy vagy több halvány villanást kell látnunk az égen. Ezek a halvány villanások a földi robbanásból származó intenzív fényt jelzik, amelyet az égen lévő részecskék visszaverik.
A harmadik videó címe:
(Normál és Slo Mo-P35)240.mp4 (1.1 MB)
Ez a videó a repülőgépek "ágyúkamerás" képeit mutatja, amelyeken drónokat és cirkálórakétákat lőnek le levegő-levegő rakétákkal.
A lövegkamera képein cirkálórakéták láthatók:
1.png 2.png
és drónokat:
3.png
A cirkálórakéták nagyjából 500-600 km/h sebességgel haladnak, míg a drónok sokkal lassabban, körülbelül 220-250 km/h sebességgel.
A videók egy rendkívül fontos tényt mutatnak.
Minden célpontot, akár drónok, akár nem, levegő-levegő rakétákkal lőnek le.
Az Egyesült Államok légierejének munkagépe a levegő-levegő rakéta az AIM-9x Sidewinder.
Egyetlen Sidewinder levegő-levegő rakéta ára körülbelül 500 000 dollár.
Egy drón ára talán 10 000 vagy 20 000 dollár, egy iráni cirkálórakéta ára pedig valószínűleg 100 000 dollár körül van.
Az izraeli kormány által nyilvánosságra hozott rendkívül fontos tény, hogy Izrael védelmének költségei ezzel a bizonyos iráni támadással szemben körülbelül 1,3 milliárd dollárra rúgtak!
Ennek az egyetlen számnak jelentősek a következményei.
Ez azt jelzi, hogy az ilyen típusú támadások hullámai elleni védekezés költségei nagy valószínűséggel fenntarthatatlanok egy megfelelően felfegyverzett és elszánt ellenféllel szemben.
Az Izrael fölé érkező ballisztikus rakétákról készült összes videó egyértelmű és egyértelmű bizonyítéka azt mutatja, hogy a Vas Dóm elfogórakétákat lényegében nem használták a ballisztikus rakéták elleni támadásra tett kísérletek során.
Az a döntés, hogy meg sem próbálják támadni a nagy hatótávolságú iráni ballisztikus rakétákat, teljesen megalapozott.
A Vaskupola elfogórakétának jó esélye lenne arra, hogy elfogjon akár egy cirkálórakétát, akár egy drónt, amely átszivárgott a nagyon jelentős repülőgépek által végrehajtott légvédelmi rendszeren.
Ez szinte biztosan azt jelenti, hogy a védelem 1,3 milliárd dolláros költségének nagy részét szinte biztosan a drónok és cirkálórakéták lelövésére fordították a célpontok ellen levegő-levegő rakétákat indító vadászgépekkel.
Mivel lényegében nincs bizonyíték arra, hogy a nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat az Iron Dome támadta volna meg, ez csak azt jelentheti, hogy egyáltalán nem támadták meg őket, vagy pedig az Arrow és a David sling védelmi rendszerekkel próbálták meg támadni őket.
Az a tény, hogy igen nagyszámú, nem harckapott ballisztikus rakétát lehetett látni izzani, amint visszatértek a légkörbe alacsonyabb magasságba, arra utal, hogy bármi is volt a Dávid-csúzli és a Nyíl rakétavédelem hatása, nem voltak különösebben hatékonyak.
Így a bizonyítékok ezen a ponton azt mutatják, hogy lényegében az összes vagy a legtöbb érkező nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát nem fogta el az izraeli lég- és rakétavédelmi rendszerek egyike sem.
Csatoltam három videoklipet, amelyek néhány általam talált forrásból származnak, és úgy állítottam össze őket, hogy remélhetőleg hasznosak lesznek az Ön és kollégái számára.
A videoklipek közül az elsőnek a címe:
P33_480_.mp4 (3,4 MB): Real-Time & Slo Mo of Raw Video Clip of April 14, 2024 Iran Attack On Israel In Umm Al-Fahm P33_480_.mp4 (3,4 MB).
Ez a klip két nagy hatótávolságú iráni rakétát mutat, amint áthaladnak a légkörön, becsapódnak és felrobbannak Izraelben. A beérkező rakéták fényes foltok a videón, mert elég nagy sebességgel haladnak (10-13 Mach) ahhoz, hogy a légköri felmelegedéstől izzóvá váljanak. Egyelőre csak néhány fontos kiemelést közlök, de ebből a konkrét videóból még sok minden más is kiderülhet.
A videó négy részre van vágva.
Az első rész egyszerűen a videó, ahogyan az valós időben megjelenik. Az időszekvencia nagyjából 13 másodperc hosszú. A hangsáv négy éles hangot tartalmaz, mint "lövések", amelyek egyszerűen a földi robbanások hangjai, amelyek időben késleltetve vannak, mivel a hangsebesség sokkal lassabb, mint a fénysebesség. Vegyük észre, hogy csak két földi robbanást láthatunk, de a hang jelzi, hogy további két földi robbanás történt a kamera látómezején kívül.
A második szakasz egyszerűen az első szakasz egyharmados sebességgel történő megismétlése, így nagyobb eséllyel figyelhetjük meg a részleteket.
A következő két szakasz egyszerűen az 1. és a 2. szakasz ismétlése.
Sok más videó is létezik a nem indított ballisztikus rakéták érkezéséről, de mindegyik megszakad, mielőtt a robbanófejek elérnék a földet. Ez szinte biztosan az izraeli minősítési szabályok miatt van, amelyek nem teszik lehetővé a sajtó számára a földi robbanásokról készült videók közzétételét.
A második videoklip címe:
Irán elleni támadás_480_.mp4 (2,8 MB)
Ez a klip a ballisztikus rakétatámadások közvetlen célpontjaként szolgáló két izraeli légibázis egyikének földi kárait mutatja be. Az első szekvencia egy krátert mutat, amely valószínűleg egy 200-400 kilogrammos robbanófejből származik. Vannak felvételek alacsonyabb szintű károkról és kisebb kráterekről is, amelyek valószínűleg olyan drónoktól származhatnak, amelyeket nem fogtak el. A drónokról ismert, hogy 50 kg-os robbanófejekkel rendelkeznek, és így sokkal kisebb mértékű földi károkat és kisebb krátereket okoznának.
A videó egy nagyon érdekes szakasza azt mutatja, hogy az izraeliek egy olyan kifutópályát javítanak, amelyet bizonyára egy lövedék talált el, amihez a légibázison gyorsan be kellett tölteni a krátert, és gyorsan izzó betonnal kellett befedni.
Minden katonai repülőtér rendelkezik ezzel a képességgel, mivel várható, hogy a kifutópályákat megtámadják, hogy korlátozzák a légibázis képességét a harci repülőgépek fel- és leszállására.
A videó utolsó 10 másodpercében egy ballisztikus rakéta érkezik, és a levegőben nincsenek elfogórakéták, amelyek megpróbálnák megtámadni. Ha figyelmesen megnézzük a sötét eget közvetlenül az épület felett, amely mögött a robbanófej elhalad, akkor egy vagy több halvány villanást kell látnunk az égen. Ezek a halvány villanások a földi robbanásból származó intenzív fényt jelzik, amelyet az égen lévő részecskék visszaverik.
A harmadik videó címe:
(Normál és Slo Mo-P35)240.mp4 (1.1 MB)
Ez a videó a repülőgépek "ágyúkamerás" képeit mutatja, amelyeken drónokat és cirkálórakétákat lőnek le levegő-levegő rakétákkal.
A lövegkamera képein cirkálórakéták láthatók:
1.png 2.png
és drónokat:
3.png
A cirkálórakéták nagyjából 500-600 km/h sebességgel haladnak, míg a drónok sokkal lassabban, körülbelül 220-250 km/h sebességgel.
A videók egy rendkívül fontos tényt mutatnak.
Minden célpontot, akár drónok, akár nem, levegő-levegő rakétákkal lőnek le.
Az Egyesült Államok légierejének munkagépe a levegő-levegő rakéta az AIM-9x Sidewinder.
Egyetlen Sidewinder levegő-levegő rakéta ára körülbelül 500 000 dollár.
Egy drón ára talán 10 000 vagy 20 000 dollár, egy iráni cirkálórakéta ára pedig valószínűleg 100 000 dollár körül van.
Az izraeli kormány által nyilvánosságra hozott rendkívül fontos tény, hogy Izrael védelmének költségei ezzel a bizonyos iráni támadással szemben körülbelül 1,3 milliárd dollárra rúgtak!
Ennek az egyetlen számnak jelentősek a következményei.
Ez azt jelzi, hogy az ilyen típusú támadások hullámai elleni védekezés költségei nagy valószínűséggel fenntarthatatlanok egy megfelelően felfegyverzett és elszánt ellenféllel szemben.
Az Izrael fölé érkező ballisztikus rakétákról készült összes videó egyértelmű és egyértelmű bizonyítéka azt mutatja, hogy a Vas Dóm elfogórakétákat lényegében nem használták a ballisztikus rakéták elleni támadásra tett kísérletek során.
Az a döntés, hogy meg sem próbálják támadni a nagy hatótávolságú iráni ballisztikus rakétákat, teljesen megalapozott.
A Vaskupola elfogórakétának jó esélye lenne arra, hogy elfogjon akár egy cirkálórakétát, akár egy drónt, amely átszivárgott a nagyon jelentős repülőgépek által végrehajtott légvédelmi rendszeren.
Ez szinte biztosan azt jelenti, hogy a védelem 1,3 milliárd dolláros költségének nagy részét szinte biztosan a drónok és cirkálórakéták lelövésére fordították a célpontok ellen levegő-levegő rakétákat indító vadászgépekkel.
Mivel lényegében nincs bizonyíték arra, hogy a nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat az Iron Dome támadta volna meg, ez csak azt jelentheti, hogy egyáltalán nem támadták meg őket, vagy pedig az Arrow és a David sling védelmi rendszerekkel próbálták meg támadni őket.
Az a tény, hogy igen nagyszámú, nem harckapott ballisztikus rakétát lehetett látni izzani, amint visszatértek a légkörbe alacsonyabb magasságba, arra utal, hogy bármi is volt a Dávid-csúzli és a Nyíl rakétavédelem hatása, nem voltak különösebben hatékonyak.
Így a bizonyítékok ezen a ponton azt mutatják, hogy lényegében az összes vagy a legtöbb érkező nagy hatótávolságú ballisztikus rakétát nem fogta el az izraeli lég- és rakétavédelmi rendszerek egyike sem.
Egy másik nagyon komoly probléma, amelyet az elemzőknek figyelembe kell venniük, hogy a kereskedelmi forgalomban elérhető technológia ma már elég jó cirkálórakéták és drónok építéséhez, amelyek korlátozott, de hasznos képességekkel rendelkeznek ahhoz, hogy "felismerjék" célpontjaikat és célba érjenek.
2019. szeptember 14-én iráni gyártású cirkálórakétákkal támadták meg a szaúd-arábiai Abqaiq olajlétesítményt. A létesítményben keletkezett károk jellege arra utalt, hogy a cirkálórakéták tényleges pontossága talán néhány méter volt, ami sokkal pontosabb, mint amit GPS-irányítással el lehetett érni.
Elemeztem a helyzetet, és arra a következtetésre jutottam, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható optikai és számítási technológia több mint alkalmas arra, hogy a cirkálórakéták irányítórendszeréhez igazítsák, és így nagyon nagy pontosságú célmeghatározási képességet biztosítsanak. Ennek a következtetésnek a bizonyítéka az alábbi műholdfelvétel:
amint az ezen a Digital Globe cég által készített és az amerikai kormány által fizetett és közzétett műholdfelvételen is látható. A képen látható, hogy négy cirkálórakéta négy abqaiqi olajfeldolgozó tartályba csapódott be, lényegében mindegyik tartály ugyanazon pontján. Ilyen pontosságot nem lehetett volna elérni pusztán a GPS-irányítással.
Annak érdekében, hogy meggyőződjek arról a következtetésemről, hogy az optikai célmeghatározás kizárólag műholdas adatokkal is elvégezhető, a célmeghatározási folyamatot egyetlen elszigetelt olajfeldolgozó tartály műholdképének elkészítésével stimuláltam,
Ezután a tartályokról készült eredeti műholdképeken elvégeztem egy jól ismert eljárást, az úgynevezett "képi keresztkorrelációt".
A korrelációs "függvények", amelyeket ez a nagyon egyszerű számítógépes kísérlet eredményezett, az alábbiakban láthatók,
Az eredményeket pedig a tartályokról készült tényleges műholdfelvételre vetítik ki, ami azt mutatja, hogy a korrelációs módszer nagyon nagy pontossággal azonosítja a tankok központi helyét, amelyre csapást kell mérni.
Mivel az optikai és számítási rendszerek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ezeket a korrelációkat közel valós időben elvégezzék egy célkövető rakétán, a kereskedelmi kamerák és számítógépes chipek (az NVidia chipek alkalmasak erre a feladatra) képességein belül vannak, arra a következtetésre jutottam, hogy az irániak már kifejlesztették a precíziós irányítású cirkálórakétákat és drónokat.
Ennek következményei egyértelműek.
A cirkálórakéták és drónok lelövésének költségei nagyon magasak lesznek, és talán fenntarthatatlanok, hacsak nem lehet rendkívül olcsó és hatékony légvédelmi rendszereket bevezetni.
Természetesen lehetséges a drónok és cirkálórakéták lelövése légvédelmi ágyúkkal, bár ezek a rendszerek korlátozott hatótávolságúak lesznek, és viszonylag közel kell lenniük az általuk védett célpontokhoz.
Jelenleg még senki sem mutatott be olyan költséghatékony védelmi rendszert, amely képes lenne a ballisztikus rakéták megbízható elfogására. Eddig még a Vaskupola is kudarcot vallott a tüzérségi rakéták ellen, amelyek meglehetősen rövid hatótávolságúak, és meglehetősen egyszerűek és olcsók.
Az izraeliek azt állítják, hogy az Iron Dome elfogóegységenkénti költsége felháborító, 60 000 és 80 000 dollár között van. Úgy tűnik, hogy ez az állítás valótlan.
A hasonlóan kifinomult elfogórakéták, legyen szó akár a Javelin páncéltörő rakétáról, amely darabonként körülbelül 200 000 dollárba kerül, vagy az AIM-9x levegő-levegő rakétáról, sokkal drágábbak.
Az izraeli Iron Dome rendszert első közelítésben teljes egészében az amerikai kormány finanszírozta. A rendszer megvásárlására vonatkozó bármilyen megfontoláshoz bizonyítani kell, hogy a rendszer működőképes a harcban, és pontos költségbecsléseket kell készíteni a különböző komponensekre vonatkozóan.
Csak ezután szabad mérlegelni, hogy megvásároljuk-e a Vaskupolát vagy sem.
Még sok mindent tudnék mondani ezekről a kérdésekről, de attól tartok, hogy valószínűleg már elárasztottam Önöket olyan részletekkel, amelyek még sok kérdést vetnek fel, amelyekre nem biztos, hogy tudok válaszolni.
Azokat az embereket, akik ezen aktív védelmi rendszerek megvásárlását támogatják, meg kellene kérni, hogy szolgáltassanak olyan adatokat, amelyek azt mutatják, hogy amit itt és máshol összegyűjtöttem, azt a tények nem támasztják alá.
Bárkinek, aki egy védelmi megközelítést támogat országa számára, képesnek kell lennie arra, hogy bemutassa, hogy teljesen megalapozott érvekkel rendelkezik, amelyek tartalmazzák a stratégia hatékonyságára és megfizethetőségére vonatkozó információkat.
A vágyálmok, mint ami Ukrajnában történt, a legjobb esetben is csak egy receptet jelentenek, amely óriási kiadásokat eredményez kevés képességért.
Szívesen meghallgatnám azoknak az érveit, akik ilyen beszerzéseket akarnak végrehajtani. Nyitott vagyok a tanulásra és az olyan adatok megszerzésére, amelyek más következtetésre vezethetnek.
2019. szeptember 14-én iráni gyártású cirkálórakétákkal támadták meg a szaúd-arábiai Abqaiq olajlétesítményt. A létesítményben keletkezett károk jellege arra utalt, hogy a cirkálórakéták tényleges pontossága talán néhány méter volt, ami sokkal pontosabb, mint amit GPS-irányítással el lehetett érni.
Elemeztem a helyzetet, és arra a következtetésre jutottam, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható optikai és számítási technológia több mint alkalmas arra, hogy a cirkálórakéták irányítórendszeréhez igazítsák, és így nagyon nagy pontosságú célmeghatározási képességet biztosítsanak. Ennek a következtetésnek a bizonyítéka az alábbi műholdfelvétel:
amint az ezen a Digital Globe cég által készített és az amerikai kormány által fizetett és közzétett műholdfelvételen is látható. A képen látható, hogy négy cirkálórakéta négy abqaiqi olajfeldolgozó tartályba csapódott be, lényegében mindegyik tartály ugyanazon pontján. Ilyen pontosságot nem lehetett volna elérni pusztán a GPS-irányítással.
Annak érdekében, hogy meggyőződjek arról a következtetésemről, hogy az optikai célmeghatározás kizárólag műholdas adatokkal is elvégezhető, a célmeghatározási folyamatot egyetlen elszigetelt olajfeldolgozó tartály műholdképének elkészítésével stimuláltam,
Ezután a tartályokról készült eredeti műholdképeken elvégeztem egy jól ismert eljárást, az úgynevezett "képi keresztkorrelációt".
A korrelációs "függvények", amelyeket ez a nagyon egyszerű számítógépes kísérlet eredményezett, az alábbiakban láthatók,
Az eredményeket pedig a tartályokról készült tényleges műholdfelvételre vetítik ki, ami azt mutatja, hogy a korrelációs módszer nagyon nagy pontossággal azonosítja a tankok központi helyét, amelyre csapást kell mérni.
Mivel az optikai és számítási rendszerek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ezeket a korrelációkat közel valós időben elvégezzék egy célkövető rakétán, a kereskedelmi kamerák és számítógépes chipek (az NVidia chipek alkalmasak erre a feladatra) képességein belül vannak, arra a következtetésre jutottam, hogy az irániak már kifejlesztették a precíziós irányítású cirkálórakétákat és drónokat.
Ennek következményei egyértelműek.
A cirkálórakéták és drónok lelövésének költségei nagyon magasak lesznek, és talán fenntarthatatlanok, hacsak nem lehet rendkívül olcsó és hatékony légvédelmi rendszereket bevezetni.
Természetesen lehetséges a drónok és cirkálórakéták lelövése légvédelmi ágyúkkal, bár ezek a rendszerek korlátozott hatótávolságúak lesznek, és viszonylag közel kell lenniük az általuk védett célpontokhoz.
Jelenleg még senki sem mutatott be olyan költséghatékony védelmi rendszert, amely képes lenne a ballisztikus rakéták megbízható elfogására. Eddig még a Vaskupola is kudarcot vallott a tüzérségi rakéták ellen, amelyek meglehetősen rövid hatótávolságúak, és meglehetősen egyszerűek és olcsók.
Az izraeliek azt állítják, hogy az Iron Dome elfogóegységenkénti költsége felháborító, 60 000 és 80 000 dollár között van. Úgy tűnik, hogy ez az állítás valótlan.
A hasonlóan kifinomult elfogórakéták, legyen szó akár a Javelin páncéltörő rakétáról, amely darabonként körülbelül 200 000 dollárba kerül, vagy az AIM-9x levegő-levegő rakétáról, sokkal drágábbak.
Az izraeli Iron Dome rendszert első közelítésben teljes egészében az amerikai kormány finanszírozta. A rendszer megvásárlására vonatkozó bármilyen megfontoláshoz bizonyítani kell, hogy a rendszer működőképes a harcban, és pontos költségbecsléseket kell készíteni a különböző komponensekre vonatkozóan.
Csak ezután szabad mérlegelni, hogy megvásároljuk-e a Vaskupolát vagy sem.
Még sok mindent tudnék mondani ezekről a kérdésekről, de attól tartok, hogy valószínűleg már elárasztottam Önöket olyan részletekkel, amelyek még sok kérdést vetnek fel, amelyekre nem biztos, hogy tudok válaszolni.
Azokat az embereket, akik ezen aktív védelmi rendszerek megvásárlását támogatják, meg kellene kérni, hogy szolgáltassanak olyan adatokat, amelyek azt mutatják, hogy amit itt és máshol összegyűjtöttem, azt a tények nem támasztják alá.
Bárkinek, aki egy védelmi megközelítést támogat országa számára, képesnek kell lennie arra, hogy bemutassa, hogy teljesen megalapozott érvekkel rendelkezik, amelyek tartalmazzák a stratégia hatékonyságára és megfizethetőségére vonatkozó információkat.
A vágyálmok, mint ami Ukrajnában történt, a legjobb esetben is csak egy receptet jelentenek, amely óriási kiadásokat eredményez kevés képességért.
Szívesen meghallgatnám azoknak az érveit, akik ilyen beszerzéseket akarnak végrehajtani. Nyitott vagyok a tanulásra és az olyan adatok megszerzésére, amelyek más következtetésre vezethetnek.
Ha nem fake akkor ide valo, ha fake akkor torolje az admin.
Ez egy jóval korábbi film, emlékszem rá, nem az október óta folyó harc része.
Ismereteim szerint nem.
A Vaskupola rakétái a 40-50 ezer dolláros kategóriába tartozó olcsó, egyszerű rakéták. Nyilván van több fajta,de ez az alap. Erről jó párszor esett már szó itt is. Még így is 10-20-szor annyiba kerülnek mint a célpontok.
Ebbe az árba nem fér be egy kifinomult célkereső és rávezető rendszer. De nem is kell, mert a palesztinok kályhacső rakétái ellen készült, amik a hajtóanyag kiégése után sima ballisztikai pályán repülnek, mindenféle irányítás nélkül. Ezért lehet kiszámolni az érkezési helyét és elengedni ha lakott területen kívülre megy.
Ebből következik, hogy a hajtással és manőverező képességgel rendelkező drónok és cirkálórakéták ellen alkalmatlan, legfeljebb a cél közelében, vak tyúk is talál szemet alapon lehet sikeres.
Nyílván drága az elfogandó drónokhoz de számitasba kell venni a védendő "objektumok" értékét is.Meg megfelelő "elrettentő" erővel kell rendelketni amivel "viszonozni"lehet egy ilyen támadást.Jelen "esetben" ha nem kamuznak az Izraeliek korlátozott válaszcsapással "kiütötték" az egyik Iráni nukleáris létesktményeket védő légvédelmi komplexumokat.Másik oldal "részéről"(Irán) azzal is kell számolni hogy adott esetben egy erőteljes teljes "erőbedobással" végrehajtott csapással például akár le is nullazhatja az Iráni olajipari infrastruktúrát/katonai infrastruktúrában is komoly károkat tudnának okozni.Nem véletlen mindkét fél "lezártnak" tekinti az "ügyet".Hosszabb távon Izraeli légvédelem is kimerülne.És nyílván Irán se kockáztatja meg hogy pár nap alatt "lenullazzák" az Iraki gazdaságot/ipart egy Izraeli válaszcsapással.Ezzel csak annyit akartam hogy van értelme ilyen beszerzésnek ha van rá pénz de nem csak "önmagába".És ott a "passzív" védelem kérdése is.A gripenjeinket könnyűszerkezetes hangárban tároljuk amit már egy "filleres" drón is átüt.Miközben pl már az öböl háború idején olyan vasbeton fedezékek voktak az Iraki reptereken amiknek biztos átütéséhez 2 darab 1 tonnás preciziós bomba egyidejű bevetésére volt szükség.Nyílván ez se véd mindentől de nagyban leszűkíti azoknak az eszközölnek a körét ami át is üti és a közepes/nagy hatótávó légvédelem hatósugarán kívül lehet indítani.Ami ugyanígy hiányzik nekünk.)NASAMS egyenlőre a "legpotensebb" eszközünk.Egy másik nagyon komoly probléma, amelyet az elemzőknek figyelembe kell venniük, hogy a kereskedelmi forgalomban elérhető technológia ma már elég jó cirkálórakéták és drónok építéséhez, amelyek korlátozott, de hasznos képességekkel rendelkeznek ahhoz, hogy "felismerjék" célpontjaikat és célba érjenek.
2019. szeptember 14-én iráni gyártású cirkálórakétákkal támadták meg a szaúd-arábiai Abqaiq olajlétesítményt. A létesítményben keletkezett károk jellege arra utalt, hogy a cirkálórakéták tényleges pontossága talán néhány méter volt, ami sokkal pontosabb, mint amit GPS-irányítással el lehetett érni.
Elemeztem a helyzetet, és arra a következtetésre jutottam, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható optikai és számítási technológia több mint alkalmas arra, hogy a cirkálórakéták irányítórendszeréhez igazítsák, és így nagyon nagy pontosságú célmeghatározási képességet biztosítsanak. Ennek a következtetésnek a bizonyítéka az alábbi műholdfelvétel:
amint az ezen a Digital Globe cég által készített és az amerikai kormány által fizetett és közzétett műholdfelvételen is látható. A képen látható, hogy négy cirkálórakéta négy abqaiqi olajfeldolgozó tartályba csapódott be, lényegében mindegyik tartály ugyanazon pontján. Ilyen pontosságot nem lehetett volna elérni pusztán a GPS-irányítással.
Annak érdekében, hogy meggyőződjek arról a következtetésemről, hogy az optikai célmeghatározás kizárólag műholdas adatokkal is elvégezhető, a célmeghatározási folyamatot egyetlen elszigetelt olajfeldolgozó tartály műholdképének elkészítésével stimuláltam,
Ezután a tartályokról készült eredeti műholdképeken elvégeztem egy jól ismert eljárást, az úgynevezett "képi keresztkorrelációt".
A korrelációs "függvények", amelyeket ez a nagyon egyszerű számítógépes kísérlet eredményezett, az alábbiakban láthatók,
Az eredményeket pedig a tartályokról készült tényleges műholdfelvételre vetítik ki, ami azt mutatja, hogy a korrelációs módszer nagyon nagy pontossággal azonosítja a tankok központi helyét, amelyre csapást kell mérni.
Mivel az optikai és számítási rendszerek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ezeket a korrelációkat közel valós időben elvégezzék egy célkövető rakétán, a kereskedelmi kamerák és számítógépes chipek (az NVidia chipek alkalmasak erre a feladatra) képességein belül vannak, arra a következtetésre jutottam, hogy az irániak már kifejlesztették a precíziós irányítású cirkálórakétákat és drónokat.
Ennek következményei egyértelműek.
A cirkálórakéták és drónok lelövésének költségei nagyon magasak lesznek, és talán fenntarthatatlanok, hacsak nem lehet rendkívül olcsó és hatékony légvédelmi rendszereket bevezetni.
Természetesen lehetséges a drónok és cirkálórakéták lelövése légvédelmi ágyúkkal, bár ezek a rendszerek korlátozott hatótávolságúak lesznek, és viszonylag közel kell lenniük az általuk védett célpontokhoz.
Jelenleg még senki sem mutatott be olyan költséghatékony védelmi rendszert, amely képes lenne a ballisztikus rakéták megbízható elfogására. Eddig még a Vaskupola is kudarcot vallott a tüzérségi rakéták ellen, amelyek meglehetősen rövid hatótávolságúak, és meglehetősen egyszerűek és olcsók.
Az izraeliek azt állítják, hogy az Iron Dome elfogóegységenkénti költsége felháborító, 60 000 és 80 000 dollár között van. Úgy tűnik, hogy ez az állítás valótlan.
A hasonlóan kifinomult elfogórakéták, legyen szó akár a Javelin páncéltörő rakétáról, amely darabonként körülbelül 200 000 dollárba kerül, vagy az AIM-9x levegő-levegő rakétáról, sokkal drágábbak.
Az izraeli Iron Dome rendszert első közelítésben teljes egészében az amerikai kormány finanszírozta. A rendszer megvásárlására vonatkozó bármilyen megfontoláshoz bizonyítani kell, hogy a rendszer működőképes a harcban, és pontos költségbecsléseket kell készíteni a különböző komponensekre vonatkozóan.
Csak ezután szabad mérlegelni, hogy megvásároljuk-e a Vaskupolát vagy sem.
Még sok mindent tudnék mondani ezekről a kérdésekről, de attól tartok, hogy valószínűleg már elárasztottam Önöket olyan részletekkel, amelyek még sok kérdést vetnek fel, amelyekre nem biztos, hogy tudok válaszolni.
Azokat az embereket, akik ezen aktív védelmi rendszerek megvásárlását támogatják, meg kellene kérni, hogy szolgáltassanak olyan adatokat, amelyek azt mutatják, hogy amit itt és máshol összegyűjtöttem, azt a tények nem támasztják alá.
Bárkinek, aki egy védelmi megközelítést támogat országa számára, képesnek kell lennie arra, hogy bemutassa, hogy teljesen megalapozott érvekkel rendelkezik, amelyek tartalmazzák a stratégia hatékonyságára és megfizethetőségére vonatkozó információkat.
A vágyálmok, mint ami Ukrajnában történt, a legjobb esetben is csak egy receptet jelentenek, amely óriási kiadásokat eredményez kevés képességért.
Szívesen meghallgatnám azoknak az érveit, akik ilyen beszerzéseket akarnak végrehajtani. Nyitott vagyok a tanulásra és az olyan adatok megszerzésére, amelyek más következtetésre vezethetnek.
reaper lekapcsolás
MQ-9 Predator Reaper Drone has been shot down over Sanaa — Yemen
MQ-9 Predator Reaper Drone has been shot down over Sanaa — Yemen
Az egyetemek álarcos, antiszemita csőcseléke az utolsó emberig elkötelezett Biden szavazó
reaper lekapcsolás
MQ-9 Predator Reaper Drone has been shot down over Sanaa — Yemen