Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
telegra.ph
southfront.press
Ez egy jóval korábbi film, emlékszem rá, nem az október óta folyó harc része.
Ismereteim szerint nem.
Nyílván drága az elfogandó drónokhoz de számitasba kell venni a védendő "objektumok" értékét is.Meg megfelelő "elrettentő" erővel kell rendelketni amivel "viszonozni"lehet egy ilyen támadást.Jelen "esetben" ha nem kamuznak az Izraeliek korlátozott válaszcsapással "kiütötték" az egyik Iráni nukleáris létesktményeket védő légvédelmi komplexumokat.Másik oldal "részéről"(Irán) azzal is kell számolni hogy adott esetben egy erőteljes teljes "erőbedobással" végrehajtott csapással például akár le is nullazhatja az Iráni olajipari infrastruktúrát/katonai infrastruktúrában is komoly károkat tudnának okozni.Nem véletlen mindkét fél "lezártnak" tekinti az "ügyet".Hosszabb távon Izraeli légvédelem is kimerülne.És nyílván Irán se kockáztatja meg hogy pár nap alatt "lenullazzák" az Iraki gazdaságot/ipart egy Izraeli válaszcsapással.Ezzel csak annyit akartam hogy van értelme ilyen beszerzésnek ha van rá pénz de nem csak "önmagába".És ott a "passzív" védelem kérdése is.A gripenjeinket könnyűszerkezetes hangárban tároljuk amit már egy "filleres" drón is átüt.Miközben pl már az öböl háború idején olyan vasbeton fedezékek voktak az Iraki reptereken amiknek biztos átütéséhez 2 darab 1 tonnás preciziós bomba egyidejű bevetésére volt szükség.Nyílván ez se véd mindentől de nagyban leszűkíti azoknak az eszközölnek a körét ami át is üti és a közepes/nagy hatótávó légvédelem hatósugarán kívül lehet indítani.Ami ugyanígy hiányzik nekünk.)NASAMS egyenlőre a "legpotensebb" eszközünk.Egy másik nagyon komoly probléma, amelyet az elemzőknek figyelembe kell venniük, hogy a kereskedelmi forgalomban elérhető technológia ma már elég jó cirkálórakéták és drónok építéséhez, amelyek korlátozott, de hasznos képességekkel rendelkeznek ahhoz, hogy "felismerjék" célpontjaikat és célba érjenek.
2019. szeptember 14-én iráni gyártású cirkálórakétákkal támadták meg a szaúd-arábiai Abqaiq olajlétesítményt. A létesítményben keletkezett károk jellege arra utalt, hogy a cirkálórakéták tényleges pontossága talán néhány méter volt, ami sokkal pontosabb, mint amit GPS-irányítással el lehetett érni.
Elemeztem a helyzetet, és arra a következtetésre jutottam, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható optikai és számítási technológia több mint alkalmas arra, hogy a cirkálórakéták irányítórendszeréhez igazítsák, és így nagyon nagy pontosságú célmeghatározási képességet biztosítsanak. Ennek a következtetésnek a bizonyítéka az alábbi műholdfelvétel:
amint az ezen a Digital Globe cég által készített és az amerikai kormány által fizetett és közzétett műholdfelvételen is látható. A képen látható, hogy négy cirkálórakéta négy abqaiqi olajfeldolgozó tartályba csapódott be, lényegében mindegyik tartály ugyanazon pontján. Ilyen pontosságot nem lehetett volna elérni pusztán a GPS-irányítással.
Annak érdekében, hogy meggyőződjek arról a következtetésemről, hogy az optikai célmeghatározás kizárólag műholdas adatokkal is elvégezhető, a célmeghatározási folyamatot egyetlen elszigetelt olajfeldolgozó tartály műholdképének elkészítésével stimuláltam,
Ezután a tartályokról készült eredeti műholdképeken elvégeztem egy jól ismert eljárást, az úgynevezett "képi keresztkorrelációt".
A korrelációs "függvények", amelyeket ez a nagyon egyszerű számítógépes kísérlet eredményezett, az alábbiakban láthatók,
Az eredményeket pedig a tartályokról készült tényleges műholdfelvételre vetítik ki, ami azt mutatja, hogy a korrelációs módszer nagyon nagy pontossággal azonosítja a tankok központi helyét, amelyre csapást kell mérni.
Mivel az optikai és számítási rendszerek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ezeket a korrelációkat közel valós időben elvégezzék egy célkövető rakétán, a kereskedelmi kamerák és számítógépes chipek (az NVidia chipek alkalmasak erre a feladatra) képességein belül vannak, arra a következtetésre jutottam, hogy az irániak már kifejlesztették a precíziós irányítású cirkálórakétákat és drónokat.
Ennek következményei egyértelműek.
A cirkálórakéták és drónok lelövésének költségei nagyon magasak lesznek, és talán fenntarthatatlanok, hacsak nem lehet rendkívül olcsó és hatékony légvédelmi rendszereket bevezetni.
Természetesen lehetséges a drónok és cirkálórakéták lelövése légvédelmi ágyúkkal, bár ezek a rendszerek korlátozott hatótávolságúak lesznek, és viszonylag közel kell lenniük az általuk védett célpontokhoz.
Jelenleg még senki sem mutatott be olyan költséghatékony védelmi rendszert, amely képes lenne a ballisztikus rakéták megbízható elfogására. Eddig még a Vaskupola is kudarcot vallott a tüzérségi rakéták ellen, amelyek meglehetősen rövid hatótávolságúak, és meglehetősen egyszerűek és olcsók.
Az izraeliek azt állítják, hogy az Iron Dome elfogóegységenkénti költsége felháborító, 60 000 és 80 000 dollár között van. Úgy tűnik, hogy ez az állítás valótlan.
A hasonlóan kifinomult elfogórakéták, legyen szó akár a Javelin páncéltörő rakétáról, amely darabonként körülbelül 200 000 dollárba kerül, vagy az AIM-9x levegő-levegő rakétáról, sokkal drágábbak.
Az izraeli Iron Dome rendszert első közelítésben teljes egészében az amerikai kormány finanszírozta. A rendszer megvásárlására vonatkozó bármilyen megfontoláshoz bizonyítani kell, hogy a rendszer működőképes a harcban, és pontos költségbecsléseket kell készíteni a különböző komponensekre vonatkozóan.
Csak ezután szabad mérlegelni, hogy megvásároljuk-e a Vaskupolát vagy sem.
Még sok mindent tudnék mondani ezekről a kérdésekről, de attól tartok, hogy valószínűleg már elárasztottam Önöket olyan részletekkel, amelyek még sok kérdést vetnek fel, amelyekre nem biztos, hogy tudok válaszolni.
Azokat az embereket, akik ezen aktív védelmi rendszerek megvásárlását támogatják, meg kellene kérni, hogy szolgáltassanak olyan adatokat, amelyek azt mutatják, hogy amit itt és máshol összegyűjtöttem, azt a tények nem támasztják alá.
Bárkinek, aki egy védelmi megközelítést támogat országa számára, képesnek kell lennie arra, hogy bemutassa, hogy teljesen megalapozott érvekkel rendelkezik, amelyek tartalmazzák a stratégia hatékonyságára és megfizethetőségére vonatkozó információkat.
A vágyálmok, mint ami Ukrajnában történt, a legjobb esetben is csak egy receptet jelentenek, amely óriási kiadásokat eredményez kevés képességért.
Szívesen meghallgatnám azoknak az érveit, akik ilyen beszerzéseket akarnak végrehajtani. Nyitott vagyok a tanulásra és az olyan adatok megszerzésére, amelyek más következtetésre vezethetnek.
reaper lekapcsolás
MQ-9 Predator Reaper Drone has been shot down over Sanaa — Yemen
