Tegnap volt egy kis rakéta eregetés Gázából, feltehetően válaszul az iráni hajó elleni támadásra.
2 rakéta lakott helyre érkezett.
2 rakéta lakott helyre érkezett.
[BIZTPOL] Közel-kelet
- Téma indítója duckdodgers™
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Izrael ledobható póttankokat fejleszt az F-35-höz, hogy növelje a hatótávukat egy közvetlen iráni támadáshoz.
Ettől persze a hasznos terhelés csökken.
Jó lenne ha valamelyik repülési szakértőnk fűzne ehhez néhány adatot.
Ettől persze a hasznos terhelés csökken.
Jó lenne ha valamelyik repülési szakértőnk fűzne ehhez néhány adatot.
W
Wilson
Guest
193. század az Uvda bázison
A 193. század "Magenei ha-Marav" ("A Nyugat védelmezői") egy AS565 Panther ("Atalef") haditengerészeti helikopterszázad. A század a légierőhöz tartozik, de 100%-ban a haditengerészet szolgálatában áll. A székhelye 1994 óta Ramat Davidban van.
A század helikopterei rendszeresen dolgoznak a haditengerészet korvettjein, de maga a század csak ritkán hagyja el a bázist, hogy máshová vezényeljék kiképzésre ("Prisa"). Az utolsó ilyen "bevetésre" több mint 10 évvel ezelőtt került sor. A múlt héten azonban újra sor került egy ilyen bevetésre, az Uvda bázisnál.
Éppen akkor volt a Vörös-tengeren az egyik Saar 5 korvett, ami elég ritka. Ez alkalommal kifejezetten a század kiképzésére vezényelték oda (általában az ellenkezője történik: a haditengerészet helikoptereket kér a gyakorlatokhoz). A gyakorlat részeként gyakorolták az Eilatban állandóan állomásozó járőrhajókkal való együttműködést is.
A 193. század "Magenei ha-Marav" ("A Nyugat védelmezői") egy AS565 Panther ("Atalef") haditengerészeti helikopterszázad. A század a légierőhöz tartozik, de 100%-ban a haditengerészet szolgálatában áll. A székhelye 1994 óta Ramat Davidban van.
A század helikopterei rendszeresen dolgoznak a haditengerészet korvettjein, de maga a század csak ritkán hagyja el a bázist, hogy máshová vezényeljék kiképzésre ("Prisa"). Az utolsó ilyen "bevetésre" több mint 10 évvel ezelőtt került sor. A múlt héten azonban újra sor került egy ilyen bevetésre, az Uvda bázisnál.
Éppen akkor volt a Vörös-tengeren az egyik Saar 5 korvett, ami elég ritka. Ez alkalommal kifejezetten a század kiképzésére vezényelték oda (általában az ellenkezője történik: a haditengerészet helikoptereket kér a gyakorlatokhoz). A gyakorlat részeként gyakorolták az Eilatban állandóan állomásozó járőrhajókkal való együttműködést is.
Mahmúd ’Abbász: palesztin elnök: "A nővérük pi…ját a kínaiaknak, az oroszoknak, az amerikaiaknak és minden arabnak!"
Forrás: https://kuruc.info/r/4/227612/
Forrás: https://kuruc.info/r/4/227612/
W
Wilson
Guest
Kaptak az araboktól egy zsák pénzt, hol van?Mindig jó érzés amikor a régi kipróbált harcostársakra mindenben számíthat az ember.
Abbasz&tsai nem ismerték fel, hogy az idő nem nekik dolgozik. Ez az ő felelősségük!
10 évvel ezelőtt még kiegyezhettek volna, ma erre már esély sincs.
Minden ország a saját érdekeiért dolgozik, nem a "palesztin ügyért". Príma vezetés az, amelyik ezt nem ismeri fel!
W
Wilson
Guest
Igen ebben egyetértek veled,de a hozzászólásom inkább arra vonatkozott, hogy volt valaki aki egyből kiszivárogtatta az ominózus " kirohanásról" készített felvételt.
https://www.unz.com/ishamir/uncharted-waters/
"..........
Néhány nappal ezelőtt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Teheránba ment, és kijelentette, hogy Oroszország és Irán közötti kapcsolatok „soha nem látott” szinten vannak. Bejelentették ennek a nyilatkozatnak az első gyümölcsét. Az orosz haditengerészet hajói kísérik az iráni olajat és búzát Szíriába szállító iráni tartályhajókat . Ez megakadályozza, hogy Izrael vagy az Egyesült Államok megtámadja a tartályhajókat. Az izraeliek vidáman fecsegték, hogy több tucat iráni tartályhajót szabotáltak, ami hatalmas nyomorúságot okozott a szíreknek. Most remélhetőleg vége (vagy talán mégsem . Vagy talán igen ).
És arra az esetre, ha Izrael nem veszi figyelembe ezt a célzást, volt még egy tipp. A szírek által indított orosz C-200 rakéta „véletlenül” landolt egy izraeli nuke-gyár, a dimonai atomközpont közelében. Az izraeliek megpróbálták minimalizálni a nyilvánosság hatásait egy valószerűtlen történet megalkotásával egy régi szír föld-levegő rakétáról, amelyet egy izraeli sugárhajtómű ellen indítottak el, amely mintegy 300 km-t repült és valahol a Negev-sivatagba zuhant. A szírek és az irániak nem ellenezték ezt a magyarázatot, és azt állították, hogy csak elhárították az izraeli légitámadást. De az izraeli közösségi hálózatok feltárták, hogy az izraeli közvélemény aggódik, és helyesen, mert az amerikai gyártmányú Patriot rakétavédelmi rendszer nem tudta megállítani a beérkező rakétát. Az orosz hírügynökség beszámolt rólahogy a szíriai székhelyű orosz elektronikus eszközök 12 körzetben elzárták az izraeli rakétavédelmi rendszert, így a rakéta elérhette Dimonát. "Ez egy orosz válasz volt a Szíriával kapcsolatos megegyezésünk izraeli megsértésére" - tette hozzá az ügynökség.
..........."
"..........
Néhány nappal ezelőtt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Teheránba ment, és kijelentette, hogy Oroszország és Irán közötti kapcsolatok „soha nem látott” szinten vannak. Bejelentették ennek a nyilatkozatnak az első gyümölcsét. Az orosz haditengerészet hajói kísérik az iráni olajat és búzát Szíriába szállító iráni tartályhajókat . Ez megakadályozza, hogy Izrael vagy az Egyesült Államok megtámadja a tartályhajókat. Az izraeliek vidáman fecsegték, hogy több tucat iráni tartályhajót szabotáltak, ami hatalmas nyomorúságot okozott a szíreknek. Most remélhetőleg vége (vagy talán mégsem . Vagy talán igen ).
És arra az esetre, ha Izrael nem veszi figyelembe ezt a célzást, volt még egy tipp. A szírek által indított orosz C-200 rakéta „véletlenül” landolt egy izraeli nuke-gyár, a dimonai atomközpont közelében. Az izraeliek megpróbálták minimalizálni a nyilvánosság hatásait egy valószerűtlen történet megalkotásával egy régi szír föld-levegő rakétáról, amelyet egy izraeli sugárhajtómű ellen indítottak el, amely mintegy 300 km-t repült és valahol a Negev-sivatagba zuhant. A szírek és az irániak nem ellenezték ezt a magyarázatot, és azt állították, hogy csak elhárították az izraeli légitámadást. De az izraeli közösségi hálózatok feltárták, hogy az izraeli közvélemény aggódik, és helyesen, mert az amerikai gyártmányú Patriot rakétavédelmi rendszer nem tudta megállítani a beérkező rakétát. Az orosz hírügynökség beszámolt rólahogy a szíriai székhelyű orosz elektronikus eszközök 12 körzetben elzárták az izraeli rakétavédelmi rendszert, így a rakéta elérhette Dimonát. "Ez egy orosz válasz volt a Szíriával kapcsolatos megegyezésünk izraeli megsértésére" - tette hozzá az ügynökség.
..........."
Miért is olyanok az arabok amilyenek Izraelben.
https://www.unz.com/pgiraldi/rampaging-israeli-settlers/
https://www.unz.com/pgiraldi/rampaging-israeli-settlers/
W
Wilson
Guest
W
Wilson
Guest
A török bankok kerülik Erdogan "őrült" projektjét
Illusztráció: balkaninsight.com
Törökország néhány legnagyobb bankja vonakodik finanszírozni az Isztambul-csatorna építését, amelyet Recep Tayyip Erdogan elnök személyesen kezdeményezett, a hatalmas építkezéssel kapcsolatos környezetvédelmi aggályok és befektetési kockázatok miatt - mondta négy vezető bankár a Reutersnek. A két forrás szerint egy globális fenntarthatósági paktum, amelyet korábban hat vezető török bank írt alá, akadálya lett az Isztambul-csatorna finanszírozásának, amelyet megfigyelők Erdogan "őrült" projektjének neveznek - jelentette be április 27-én a brit hírügynökség.
A török hatóságok azt tervezik, hogy júniusban kezdik meg a csatorna építését, amely a Fekete-tengert északon a Márvány-tengerrel délen köti majd össze, és több mint 50 km hosszan húzódik majd a város nyugati peremén lévő mocsarakon, farmokon és lakónegyedeken keresztül. Erdoğan szerint a csatorna megvédi az Isztambul szívében húzódó Boszporusz-szorost azáltal, hogy eltereli a tengeri forgalmat a zsúfolt vízi úton. Isztambul polgármestere, helyi mérnökök és egy felmérés szerint Törökország legnagyobb metropoliszának lakosainak többsége azonban környezetvédelmi okokból ellenzi a projektet, mondván, hogy az tönkretenné a tengeri ökoszisztémát és a város édesvízkészletének közel egyharmadát biztosító erőforrásokat.
Eközben Oroszország biztonsági okokból aggályait fejezte ki a projekttel kapcsolatban, mivel a csatorna egy második átjárót nyitna a Fekete-tenger felé, ahol az orosz haditengerészet állomásozik. A Fekete-tengeri szorosok jelenlegi státuszát és használati rendjét az 1936-os Montreux-i egyezmény rögzíti. Erdogan azonban korábban világossá tette, hogy az Isztambuli-csatornára nem vonatkoznak az említett nemzetközi megállapodás rendelkezései.
Nem hiszem, hogy részt tudnánk venni a Kanal Istanbul projekt finanszírozásában" - mondta egy névtelenséget kérő neves török bankár. - Ez környezeti problémákat okozhat."
Hat török bank, köztük a Garanti Bank, az Is Bank és a Yapi Kredi, aláírta az ENSZ által támogatott, a felelős banki tevékenység alapelveit, amelyek az embereket és a bolygó egészét érintő környezeti károk elkerülésére szólítanak fel.
"A környezetvédelmi aggályok miatt semmiképpen nem akarunk hitelezni ilyen típusú projekteket" - mondta egy másik vezető bankár a Reutersnek.
2019-ben egy kormányzati jelentés 75 milliárd lírára, azaz az akkori árfolyamon számolva 13 milliárd dollárra becsülte a csatorna építésének költségeit. Tekintettel a nemzeti valuta jelentős leértékelődésére és más gazdasági tényezőkre, a mesterséges vízi út építésének költsége dollárban kifejezve jelentősen megnőtt Törökország számára. Egyes török hitelezők vonakodása a projekt finanszírozásától felveti annak lehetőségét, hogy a kormányzati és külföldi hitelezésnek nagy szerepe van Erdogan "őrült" álmának megvalósításában.
Arra a kérdésre, hogy a török bankok részt vesznek-e a projekt finanszírozásában, Ibrahim Kalın, az ország szóvivője és elnöki tanácsadó a Reutersnek azt mondta, hogy a projekt "biztosan" vonzani fogja a befektetőket és a hitelezőket, ha hamarosan pályázatokat írnak ki.
A Garanti Bank nem kívánt nyilatkozni. Az Is Bank és a Yapi Kredi nem reagált azonnal az ügynökség megkeresésére. A Denizbank és az állami tulajdonú Vakifbank szintén nem kívánt nyilatkozni a csatorna finanszírozásáról, míg az Akbank és az állami tulajdonú hitelezők, a Halkbank és a Ziraat Bank nem reagáltak azonnal a megkeresésekre.
A csatorna költségei más megaprojekteket, például Isztambul hatalmas új repülőterét is túlszárnyalnák. A bankok és vállalatok hatalmas, mintegy 150 milliárd dolláros rövid lejáratú külső adóssága kísérti a lírát, és Törökország devizatartalékainak kimerülésének kockázatát hordozza magában.
A valutaválság miatt a csatorna építése 2018-ban elmaradt, de most újra napirendre került, mivel a gazdaság lassan kilábal a járvány kezdeti sokkjából, és Erdogan kormánya a múlt hónapban átfogó fejlesztési terveket hagyott jóvá az ország számára.
Kalın szerint "már most érdeklődés mutatkozik a pályázatok iránt, amelyek mindenki számára nyitva állnak, beleértve a török, európai, amerikai és kínai cégeket is".
"Ez egy jövedelmező projekt, és bízunk benne, hogy előre fog haladni" - mondta a Reutersnek.
Emlékeztetőül: Recep Tayyip Erdogan továbbra is hajthatatlan a mesterséges víziút-projekt, az Isztambul-csatorna megépítése mellett, amely egy újabb, de mesterséges tengerszorost hozna létre a török metropolisz nyugati csücskénél. Az ország kormánya szerint a csatornát a fokozott környezeti kockázatot jelentő hajók, például olajszállító tartályhajók számára fogják használni, hogy csökkentsék a Boszporusz-szoros forgalmát.
Illusztráció: balkaninsight.com
Törökország néhány legnagyobb bankja vonakodik finanszírozni az Isztambul-csatorna építését, amelyet Recep Tayyip Erdogan elnök személyesen kezdeményezett, a hatalmas építkezéssel kapcsolatos környezetvédelmi aggályok és befektetési kockázatok miatt - mondta négy vezető bankár a Reutersnek. A két forrás szerint egy globális fenntarthatósági paktum, amelyet korábban hat vezető török bank írt alá, akadálya lett az Isztambul-csatorna finanszírozásának, amelyet megfigyelők Erdogan "őrült" projektjének neveznek - jelentette be április 27-én a brit hírügynökség.
A török hatóságok azt tervezik, hogy júniusban kezdik meg a csatorna építését, amely a Fekete-tengert északon a Márvány-tengerrel délen köti majd össze, és több mint 50 km hosszan húzódik majd a város nyugati peremén lévő mocsarakon, farmokon és lakónegyedeken keresztül. Erdoğan szerint a csatorna megvédi az Isztambul szívében húzódó Boszporusz-szorost azáltal, hogy eltereli a tengeri forgalmat a zsúfolt vízi úton. Isztambul polgármestere, helyi mérnökök és egy felmérés szerint Törökország legnagyobb metropoliszának lakosainak többsége azonban környezetvédelmi okokból ellenzi a projektet, mondván, hogy az tönkretenné a tengeri ökoszisztémát és a város édesvízkészletének közel egyharmadát biztosító erőforrásokat.
Eközben Oroszország biztonsági okokból aggályait fejezte ki a projekttel kapcsolatban, mivel a csatorna egy második átjárót nyitna a Fekete-tenger felé, ahol az orosz haditengerészet állomásozik. A Fekete-tengeri szorosok jelenlegi státuszát és használati rendjét az 1936-os Montreux-i egyezmény rögzíti. Erdogan azonban korábban világossá tette, hogy az Isztambuli-csatornára nem vonatkoznak az említett nemzetközi megállapodás rendelkezései.
Nem hiszem, hogy részt tudnánk venni a Kanal Istanbul projekt finanszírozásában" - mondta egy névtelenséget kérő neves török bankár. - Ez környezeti problémákat okozhat."
Hat török bank, köztük a Garanti Bank, az Is Bank és a Yapi Kredi, aláírta az ENSZ által támogatott, a felelős banki tevékenység alapelveit, amelyek az embereket és a bolygó egészét érintő környezeti károk elkerülésére szólítanak fel.
"A környezetvédelmi aggályok miatt semmiképpen nem akarunk hitelezni ilyen típusú projekteket" - mondta egy másik vezető bankár a Reutersnek.
2019-ben egy kormányzati jelentés 75 milliárd lírára, azaz az akkori árfolyamon számolva 13 milliárd dollárra becsülte a csatorna építésének költségeit. Tekintettel a nemzeti valuta jelentős leértékelődésére és más gazdasági tényezőkre, a mesterséges vízi út építésének költsége dollárban kifejezve jelentősen megnőtt Törökország számára. Egyes török hitelezők vonakodása a projekt finanszírozásától felveti annak lehetőségét, hogy a kormányzati és külföldi hitelezésnek nagy szerepe van Erdogan "őrült" álmának megvalósításában.
Arra a kérdésre, hogy a török bankok részt vesznek-e a projekt finanszírozásában, Ibrahim Kalın, az ország szóvivője és elnöki tanácsadó a Reutersnek azt mondta, hogy a projekt "biztosan" vonzani fogja a befektetőket és a hitelezőket, ha hamarosan pályázatokat írnak ki.
A Garanti Bank nem kívánt nyilatkozni. Az Is Bank és a Yapi Kredi nem reagált azonnal az ügynökség megkeresésére. A Denizbank és az állami tulajdonú Vakifbank szintén nem kívánt nyilatkozni a csatorna finanszírozásáról, míg az Akbank és az állami tulajdonú hitelezők, a Halkbank és a Ziraat Bank nem reagáltak azonnal a megkeresésekre.
A csatorna költségei más megaprojekteket, például Isztambul hatalmas új repülőterét is túlszárnyalnák. A bankok és vállalatok hatalmas, mintegy 150 milliárd dolláros rövid lejáratú külső adóssága kísérti a lírát, és Törökország devizatartalékainak kimerülésének kockázatát hordozza magában.
A valutaválság miatt a csatorna építése 2018-ban elmaradt, de most újra napirendre került, mivel a gazdaság lassan kilábal a járvány kezdeti sokkjából, és Erdogan kormánya a múlt hónapban átfogó fejlesztési terveket hagyott jóvá az ország számára.
Kalın szerint "már most érdeklődés mutatkozik a pályázatok iránt, amelyek mindenki számára nyitva állnak, beleértve a török, európai, amerikai és kínai cégeket is".
"Ez egy jövedelmező projekt, és bízunk benne, hogy előre fog haladni" - mondta a Reutersnek.
Emlékeztetőül: Recep Tayyip Erdogan továbbra is hajthatatlan a mesterséges víziút-projekt, az Isztambul-csatorna megépítése mellett, amely egy újabb, de mesterséges tengerszorost hozna létre a török metropolisz nyugati csücskénél. Az ország kormánya szerint a csatornát a fokozott környezeti kockázatot jelentő hajók, például olajszállító tartályhajók számára fogják használni, hogy csökkentsék a Boszporusz-szoros forgalmát.
Izraeli orvosok állítják: rákosak lettek a Vaskupola radarjától.
A MASINT spektrális felderítő rendszer elve.
6 db 90 perces keringési idejű műhold figyeli Izrael ellenségeit.
israelradar.com
6 Israeli Spy Satellites Monitor Middle East
IDF uses six Israeli spy satellites to monitor enemy countries in the Middle East and other areas of interests around the world.
israelradar.com
Törökök az isztambuli US konzulátusnál: US a legnagyobb terrorista! (válasz az örmény népirtás elismerésére)
Legalább 44 ember meghalt, 150+ megsebesült a tömegpánikban Izrael népes máglyafesztiválján
www.rt.com
At least 44 killed, 150+ injured in STAMPEDE at crowded bonfire festival in Israel
Over 150 people have been injured, some critically, and at least 44 have died in a stampede at the crowded Lag B’Omer bonfire festival in northern Israel, local media reported, citing emergency services.