Irak többek között Moszkvával tárgyal
Bagdad 40 milliárd dollárért négy atomerőmű építését kéri Moszkvától
Fotó: Oleg Kharseev / Kommerszant
Irak bejelentette saját programját, amely szerint 2030-ig 11 GW atomerőművet kíván építeni. Bagdad tárgyalásokat folytat Oroszországgal, az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Kínával, és reméli, hogy az év végéig 40 milliárd dolláros szerződést írhat alá. Oroszország az előnyben részesített partner, és a kívánatos finanszírozási konstrukció egy 20 éves államközi kölcsönt foglal magában, mondják az iraki döntéshozók. A Roszatom eddig csak óvatosan beszélt "az iraki partnerekkel folytatott párbeszédről". Elemzők figyelmeztetnek, hogy nem lesz könnyű vállalkozót találni, tekintettel Irak instabil politikai helyzetére, biztonsági problémáira és a befektetések visszafizetésének nehézségeire.
Irak hivatalosan is bejelentette ambiciózus terveit az atomenergia építésére: 2030-ig az ország nyolc, összesen 11 GW kapacitású blokkot akar építeni, hogy fedezze az energiahiányt, csökkentse a CO2-kibocsátást és sótalanítással oldja meg a vízhiányt. Eközben Kamal Latif, az iraki Radioaktív Forrásokat Szabályozó Hatóság vezetője június 15-én a RIA Novosztyinak azt mondta, hogy a Roszatom lehet a fő vállalkozó.
"A Roszatom az a vállalat, amely a projektet megvalósítja, de nem más" - mondta (idézi a RIA Novosztyi). Latyf úr azt is tisztázta, hogy "nem feltétlenül az összes reaktor épül meg ebben az időkeretben". Ezzel egyidejűleg az egységek száma is növekedhet. Kamal Latif az AFP hírügynökségnek adott interjújában kijelentette, hogy a köztársaság tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Dél-Koreával és Kínával is. Reményeink szerint a szerződést még az év vége előtt aláírják.
A Bloomberg szerint az atomerőművek építésének költsége 40 milliárd dollárra (egységenként 5 milliárd dollárra) rúg. A dél-koreai Kepco nem erősítette meg az Irakkal folytatott tárgyalásokat.
A Roszatom óvatosan kommentálta az iraki szabályozó hatóság vezetőjének nyilatkozatát.
"Az iraki nukleáris partnerekkel folytatott párbeszéd részeként a lehetséges együttműködés teljes napirendjét - a nukleáris technológia békés célú energetikai és nem energetikai alkalmazásait egyaránt - megvitatják. Ugyanakkor dolgozunk az ilyen együttműködés jogi keretének kialakításán" - mondta az állami vállalat.
Az energiahiány akut problémát jelent Irakban: az országban folyamatosan növekszik az áram iránti kereslet és vannak megszakítások az energiaellátásban. A termelés körülbelül 17 GW, a nyári csúcsfogyasztás pedig elérheti a 27 GW-ot. Irak a villamos energia egy részét Iránból importálja.
Irak számára, amelynek költségvetése szinte kizárólag az olajexportból származó bevételektől függ, az egyik legnagyobb nehézséget az atomerőmű építésének finanszírozása jelenti. A legéletképesebb lehetőség egy államközi hitel lenne, amelynek visszafizetése az erőmű beindítását követő 20 éves időszak alatt történne. Egy hasonló program keretében Oroszország finanszírozza az egyiptomi El Dabaa atomerőmű négy blokkjának építését, amely VVER-1200-as reaktorokat (egyenként 1,2 GW-os blokkokat) használ. A teljes költség 30 milliárd dollár, amelyből 25 milliárd dollár orosz hitel.
Az iraki nehéz politikai helyzet, a biztonsági problémák és az alacsony fizetőképesség miatt a javasolt szerződés nem biztos, hogy túl vonzó lesz a nyugati vállalkozók számára. Iraknak számos belső és külső politikai problémája van - mondja Konsztantyin Szimonov, a Nemzeti Energiabiztonsági Alap igazgatója. "Kérdéses lesz a befektetés megtérülése: Iraknak nincsenek fizetőképes hazai fogyasztói, és a geopolitikai bonyodalmak miatt nincs lehetőség villamosenergia-exportra sem. Az országnak gyakorlatilag nincs egységes hatalma, és a politikai helyzet 20 év alatt többször is változhat" - mondja a szakértő. Egy másik probléma az épülő és működő létesítmények biztonságának garantálása az állandó polgárháborús konfliktus árnyékában ezen a területen - mondja Konsztantyin Szimonov.
A PIR Központ tanácsadója, Andrej Baklitsky szerint nagy kihívást jelent majd az atomerőművek és a kapcsolódó infrastruktúra biztonságának garantálása az iraki környezetben.
Véleménye szerint egy atomerőmű építése Irakban nem jelent nagy kockázatot a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása szempontjából. "A Roszatom által épített könnyűvizes reaktorok nem alkalmasak fegyver minőségű plutónium előállítására. Oroszország pedig gyakorlatilag az egyetlen olyan ország, amely az újrafeldolgozás után visszaveszi a leszállított nukleáris fűtőanyagot, ami tovább csökkenti a katonai célú felhasználás veszélyét" - mondta az elemző.
www.timesofisrael.com
