"Az amszterdami események és azok utóhatásai azért fontosak, mert bepillantást engednek a világnak a főáramú izraeli diskurzusba, amely a legtöbb izraeli szemében a különböző izraeli frakciók közötti összekötő kapocs. Mi vagyunk ezek a portyázó, megvert szurkolók.
A Maccabi Tel Aviv huligánjainak viselkedését nem szabad úgy tekinteni, mint, nos, huliganizmust. A csapatod követése az idegenbeli meccsen az összetartozás gyakorlása. A legközvetlenebbül elérhető toposzokra építesz, hogy egységes frontot mutass, hogy hitet sugározz.
Mik voltak ezek a toposzok? Először is, minden palesztin (és arab; nem törődünk a különbségtétellel) erőszakos eltávolítása a szemünk elől. A palesztin zászlókat le kell tépni és szét kell tépni. Az arab képviseletet és emberséget ki kell gúnyolni és erőszakosan le kell becsmérelni.
Másodszor, teljes és teljes tiszteletlenség bármi mással szemben, csak magunkkal szemben nem. Nem tartjuk be az egyperces csendet. Mások tulajdonába hatolunk be. Támadunk és rasszista gyilkos dalokat kiabálunk. Teljes mértékben arra számítunk, hogy megússzuk. Végül is igazunk van. Jók vagyunk. És más nem érdekel minket.
Harmadszor, az örökös áldozat pozíciójának felvétele és mitikus méreteket öltő eltúlzása. Kristályéjszaka! Holokauszt! Ismét zsidókat mészárolnak Európa utcáin! De, ami a legfontosabb (büntetlenség), ez soha nem a mi hibánk. Mi mindig a szenvedő fél vagyunk.
Negyedszer, főleg az utóhatásban, mi mondhatjuk meg nektek, gyenge európaiaknak és amerikaiaknak, hogy mit tegyetek. Mi vagyunk a szakértők. Azt persze nem fogjuk megmondani, hogy hogyan lehet jobbá tenni a helyzetet. Orákulumokként csak a végzetet jósoljuk. Pontosabban, mi magunk válunk a gyűlöletté, ami ellen prédikálunk.
Az izraeli riporterek most az európaiaknak magyarázzák az európai bevándorlási problémákat. Figyelmeztetik is az európaiakat, hogy ne fogadjanak be gázai menekülteket, mert ők mind bűnöző muszlimok, még ha nem is érdekel, hogy zsidókat gyilkolnak. Mi nem csak gyilkosok és áldozatok vagyunk. Mi bölcsek vagyunk!
Egyedül állunk. Mi vagyunk az egész csomag. Gyilkolunk és megölnek minket, és már mindent tudunk, ami történni fog. De valójában, nem szolipszista nyelven szólva, gyűlölünk és félünk. Ez tesz minket most izraeliekké. Ezek azok a kötelékek, amelyek összekötnek minket."