Egy jó kis összefoglaló az USÁ-tól 700 mérföldre fekvő, jelenleg kb. 11 milliós Haitiben zajló eseményekről, egy kis történelem leckével megtámogatva. Amely segít megérteni a jelenlegi állapotok kialakulását.
Haitin már az 1600-as években cukornád ültetvény kolóniákat hoztak létre a spanyolok és a franciák a helyi lakosság elkergetésével. A spanyolok 1695-ben adták át a stafétát végleg a franciáknak. Akik mintegy 800000 afrikai rabszolga behozatalával láttak neki cukorból származó profit kiaknázásának. Miután a francia rabszolgatartó ültetvényesek ellen fellázadó, betelepített afrikai rabszolgák leszármazottai 1791-ben egy brutális háború (200 ezer haiti halt meg) után kikiáltották Haiti függetlenségét, a franciák visszatértek egy masszív flottával és kilátásba helyeztek egy inváziót ha a haitiak nem fizetnek nagy jóvátételi árat az elpusztított francia ültetvény kolónia kiesett profitja miatt. Azaz haitiak megtarthatták a szigetet 100 millió frank (mai áron olyan 21 milliárd dollár) kifizetési kötelezettség mellett. Ez azt jelentette, hogy Haiti bevételeinek 80%-át 122 éven keresztül elvonták a jóvátétel fejében.
Ez természetesen szép lassan elerodálta Haiti gazdaságát amely alá ásta az állam fejlődését is és a nélkülözés aztán megágyazott a bűnözésnek és a politikai instabilitásnak. Egymást váltották a korrupcióval vádolt kormányok és diktatúrák az 1900-as évekig. Ekkor jelent meg az USA a színen, amely aggódott amiatt, hogy az instabilitás az egész Karibi térségre kiterjedhet.
Meg is szállták az országot 1915-ben amely egészen 1934-ig tartott. A megszállás népszerűtlen volt mind Haitin mind az USA-ban. Azonban az USA nem nagyon akarta elengedni a szigetet...A Caribi térség a 3. legnagyobb export piaca az amerikai termékeknek latin amerikában, 2018-ban 21 milliárd dollár értékben exportált. Az ország 21. századi politikai és gazdasági helyzetét stabilizálni kívánó törekvések nem igazán váltak be. Ezen nem segítettek a rendszeresen előforduló természeti katasztrófák és járványok sem.
Mindeközben Haiti a nyugati félteke legszegényebb országává vált. Az ország 60% él a megélhetési küszöb alatt.
Meg is érkeztünk a jelenlegi krízis kezdetéhez...2018-ban nyilvánosságra került, hogy a Moise - kormányzat tevékenyen segített a bandák fővárosbeli mészárlásait pénzel, fegyverrel és kormányzati járművekkel. Ami persze civil áldozatokkal és emberi jogok sárba tiprásával is járt. Hiába csökkent a kormány népszerűsége a 2019-re telvezett választásokat elhalasztották ami után tiltakozások kezdődtek. Közben a bandák a rendőrséggel és egymással harcoltak a nagyobb befolyásért főleg a szegényebb térségekben. 2021 júliusában kolumbiai zsoldosok megölték Jovenel Moiset elnököt még mélyebre lökve az országot a felfordulásba.
Ezt követően Ariel Henry vált ügyvivő miniszterelnökké a következő választásokig. Aki azonnal nemzetközi segítséget kért a Haitiben uralkodó állapotok stabilizálásához (5000 fős nemzetközi rendőri erő bevonásával). Az ENSZ végül egy 2500 fős rendőri erőt engedélyezett kenyai vezetéssel. Haiti ezt végül 2022 októberére érte el az USA és Ekvádor támogatta, de mivel nem kapott teljes meghatalmazást nem tekinthető ENSZ küldetésnek csak ENSZ kezdeményezésnek. USA 300 millió dollárt különített el a célra természetesen a közvélemény ezt USA beavatkozásnak tekintette csak más néven. Az ENSZ felhatalmazásokkal sem volt egyetértés, vajon a kenyai erők letartóztathatnak valakit vagy csak infrastruktúrákat őrizhetnek.
A kenyai katonákat a Kenyai Gyorsreagálású Erők speciális műveleti egységének soraiból válogatták, melyek már szereztek tapasztalatokat fegyveres csoportok elleni harcban az al-shabab (dzsihadista) felkelők ellen Kenya és Szomália határánál.
A kontingens fele az ország kritikus létesítményeit biztosítja majd pl. a repülőteret, a másik fele pedig közel harcot vív majd a bandák ellen.
Végül a kenyai bíróságok megakasztották a küldetés elindítását, arra hivatkozva, hogy az alkotmányuk értelmében hazai rendőri erők nem vethetők be más ország területén. A haiti közvélemény pedig azon háborgott, hogy vajon a senki által meg nem választott Henry kezdeményezhet e egy ilyen akciót az ország területén. Végül a kenyai bíróság döntéshozatal lezárultát követően Henry személyesen Kenyába utazott, hogy tető alá hozza az ENSZ biztonsági küldetésének aláírását 2024 februárjában.
Azonban Haitin a bandák március 3-án laza szövetséget kötöttek egymással egy Port-au-Prince elleni nagyobb offenzívára.
Megtámadva rendőrőrsöket, börtönöket még a futbalstadiont is, legyűrve a rosszul felszerelt rendőri erőket. Ezzel megakadályozva Ariel Henry hazatérését aki így csak Puerto Ricoban tudott leszállni.
A bandák szinte minden fontosabb létesítményt elfoglalták a fővárosban (főváros 80%) megakadályozva a segélyszállítmányok bejutását és a miniszterelnök lemondását követelték arra hivatkozva, hogy a laza szövetségük egy fegyveres felkelés a kormányzati korrupció ellen.
Egy pár nappal később események mégjobban felgyorsultak amikor március 10-én az USA a Fast Marines nevű gyorsreagálású egységét telepítette a fővárosban található nagykövetségére erősítésként, amely egyébként már a helyi védelmi erők támogatásában is részt vett hírszerző tevékenységgel és egészségügyi állomásként. A tengerészgyalogosokat helikopterrel juttatták el a nagykövetségre mivel a repülőtér a bandák kezén volt. Nem vették fel a harcot közvetlenül a bandákkal csak a USA nagykövetségét őrzik.
Március végére nemzetközi nyomás alá került Ariel Henry, hogy mondjon le. Ebben az USA és a bandák is egyet értettek. Továbbá még Haiti lakosai is, mert nem sok mindent tett a bandák okozta erőszakhullám megállítására az elmúlt 3 évben. Végül le is mondott.
Ezzel újabb kerékkötőt dobva az Ensz misszió előrehaladásába Kenya szerint ugyanis Henry lemondása miatt elévült a küldetésre való felkérés is hiszen nincs Haitinek működő kormányzata akivel újból megkötnék a megállapodást.
Április 25-re a helyzet rendeződni látszott egy bizottság május 1-én átmenetileg a korábbi Sport minisztert Fritz Bazert hozták vissza miniszerelnöknek. Májusban Kenya elnöke William Ruto úgy nyilatkozott minden visszatért a régi kerékvágásba és indulhat a misszió. William Ruto a küldetést támogató nyilatkozataival amely Haiti népének az emberség és a biztonság visszatérését helyezi kilátásba. Illetve azzal, hogy egy afrikai nemzet vezeti ezt az Ensz küldetést Kenya nem tűnik sem imperialistának vagy kolonialistának mint más országok esetében lenne.
Kenyán belül már nem volt ennyire elfogadó a közvélemény. Szerintük ez csak az USA kiszervezett katonai akciója Haitiban és Kenyának amúgy is megvan a maga belső biztonsági problémája a Szomáliával közös határon. A kritikusok szerint Ruto valódi indoka a küldetés végrehajtására az a 240 millió dollár amelyet a kormányzata kért cserébe. Ezen kívül nem világos meddig tart a misszió és milyen szerepük lenne a bandák elleni harcban.
Jelenleg 24 ENSZ békefenntartó misszió van a világban és Joseph Seagull a Stratégiai Tanulmányok Afrikai Központjának (ami az USA Védelmi Minisztériumának egyik think-tankja) igazgatója szerint " A világban zajló békefenntartó missziók azon kritikákkal néznek szemben melyek az emberi jogok garantálását és a professzionalizmusuk alapvető mivoltát kérdőjelezik meg".
Ezzel a problémával kell majd szembenéznie az ENSZ-nek Haitin is a bandákkal való harc közben.
Kenyának nem kell egyedül mennie 6 másik ország nyújt segítséget biztonsági erőkkel a kontingenshez (Banglades, Csád, Bahamák, Jamaika, Benin és Barbados). Így a 2500 fős nemzetközi erőben 1000 fő kenyai rendőrtiszt vesz részt. A kenyaiak már pár éve készülnek rá. Kanada márciusban küldött Jamaikára kiképzőket jamaikai rendőrök rendfentartásra és harctéri egészségügyi ellátásra történő kiképzésére. Kanada az egyik legnagyobb adományozója ennek a küldetésnek. 7 hónapnyi felkészülés az ENSZ legelső felhatalmazás óta elég nagy idő, de néhány szakértő szerint ez túl is kevés és túl későn.
Nincs hivatalos időpont egyenlőre de nem hivatalos információ szerint május végére várható 200 kenyai rendőrtiszt érkezése az első hullámban azért, hogy koordinálja az előkészületeket és a később érkező erőket. A Haiti vezetés is megérkezett május végére és azt tapasztalták, hogy az előretolt bázis nem alkalmas a feladat ellátására és további medevac helikopterekre lesz szükség támogatásul mielőtt a küldetés kezdetét veszi. Ez persze további csúszást jelent a küldetés számára ami további időt biztosít a felkészülésre (kulturális ismeretek, nyelv, hírszerzési adatok, harceljárások elsajátítása stb.).
A megkérdezett kenyai rendőrtisztek egy kicsit tartanak attól hogyan fogadják majd őket a helyiek mivel minden korábbi ilyen beavatkozást ellenséges megszállásként kezeltek, bár abban bíznak az ő küldetésük megítélése más lesz, mert a fő feladatuk a helyi rendőrség és a civilek támogatása lesz.
Az emberi jogok tiszteletben tartása és a korrupció fő témája az előkészületi tréningeknek. A rendőrtisztek ugyanis deportálást vagy börtönbüntetést kockáztatnak ezek megsértése esetén. Mindez nem alaptalan a kenyai rendőrség történetének otthoni fényében.
Mindazonáltal szükség van rájuk mivel a Haiti rendőri erők híján vannak mindennek. Helikoptereknek, páncélatuóknak, még golyóálló mellényeknek is (kb 40%-nak van). Az infrastruktúra is elégtelen, hogy karbantartsák a járműveiket. Alig van befolyásuk a környezetükre. A bandák háborúja következtében több mint 5000 ember meghalt és 2500-at elraboltak 2024 márciusára.
Kritikusok szerint ezen nem sokat fog változtatni a kenyai vezetésű ENSZ akció sem mivel az alulfinanszírozott, elégtelen létszámú és felszerelésű. A küldetés várható teljes költsége 600 millió dollár és nehézséget jelent további források felkutatása. Mindeközben amerikai munkások érkeztek egy C-130-al Haitire, hogy nekiálljanak szállásokat felépíteni az újonnan érkező kenyai rendőröknek.
t.me
