[BIZTPOL] Közép-Európa (V4 országok)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Bármi lesz ma, félmegoldás született Salvini nélkül.
T
Törölt tag 008
Guest
Az olaszok az utolsó pillanatban meggondolják magukat?
Honnan ismerős, hol is láttam ilyet.... Hmmmm
Nem vagyok benne biztis, hogy ő miattuk marad el. Még az is lehez Meloni megy. Náluk most ket 20%-os jobboldali párt van. Meloni és Salvini pártja. Meloni alapból a lengyel konzerv frakcióban volt.Az olaszok az utolsó pillanatban meggondolják magukat?
Honnan ismerős, hol is láttam ilyet.... Hmmmm
Egyébként az olaszok nélkül nincs értelme. Lengyelo.n és Magyaro.n kívül ott van esely jobboldal vezette kormányra. Máshol csak becsatlakozni tudnak koalicios partnerként. Spanyol, észt (ott most a legerősebb párt at EKRE), osztrák mind ilyen.
Erőt kellett volna Brüsszellel szemben frlmutatni, ez továbbra is megosztottság. Úgy látszik még nem érzik nagynak az elnyomást.... 
Csak az olaszoknál ha össze is áll egy ilyen kormány, nem biztos, hogy egy ciklust le tudnak húzni együtt.
Remélem nem az derül ki, hogy ennyire bízhatunk meg az olasz jobboldalban.
W
Wilson
Guest
Azért is bünteti Kína Litvániát, hogy az egész
EU-t elrettentse...
Múlt pénteken Kína levette az elvámolható termékeket előállító országok listájáról Litvániát. Ez azt jelenti, hogy ha egy litván terméket be akar valaki vinni Kínába eladni, akkor nem tudja elindítani a vámolási eljárást, a balti állam, mint "származási ország", a kínai adminisztráció szerint már nem létezik.
Világkereskedelmi szempontból önmagában ez még nem lenne nagy ügy. Tavaly Litvánia összesen 300 millió euró értékben szállított árut Kínába, ami még litván szempontból sem óriási tétel, az ország teljes kivitelének mindössze 1 százalékát jelentette. A tiltás a kínai gazdaságot még annyira sem terheli meg, mintha egy lepke meglibbentette volna a szárnyát Pekingben.
Első ránézésre ez csak Tajvanról szól
A kínai kormány azért lépett fel ilyen erélyesen Litvániával szemben, mert novemberben Tajvan külképviseleti irodát nyithatott Vilniusban. Máshol is vannak a szigetországnak külképviseletei, de azokat jellemzően nem Tajvani Képviseleti Irodának, hanem tajpejinek nevezik. Az EU-ban és Észak-Amerikában sem nevezik ezeket a kvázi nagykövetségeket tajvaninak, mert Kína szerint Tajvan nem létezik. A pekingi kormány szerint legfeljebb "kínai Taipei" van (Taipei amúgy a sziget fővárosának is a neve), ami a népi Kínához kellene hogy tartozzon.Tajvan szigetére menekült a kommnista hatalomátvétel elől a második világháború után az Amerika-barát kormány, és azóta sem érte utol a népi Kína, független köztársaság maradt a terület. A pekingi kormány viszont nem ismeri el a függetlenségét, ám a sziget szuverenitását az USA kormánya egy védelmi megállapodással garantálja. Ha egyszer háború törne ki az USA és Kína között, akkor a konfliktus közvetlen kirobbantója egy Tajvan elleni kínai támadás lehet - véli a legtöbb elemző mostanában. Kína az utóbbi években egyre agresszívabban követeli, hogy Tajvant ne ismerjék el önálló országnak, és rendszeresen gyakorlatozik harci repülőkkel és hadihajókkal a környékén.
A kínai kormány már augusztusban, a vilniusi iroda nyitásáról szóló terv hallatán kiutasította a litván nagykövetet Pekingből, és a sajátját is hazahívta Vilniusból, és most a megmaradt ottani konzulátus működését is korlátozta. De az import-tilalom mégis egy sokkal nagyobb ügyről is szól, mint az apró és a hatalmas ország viszonyáról.
A tajvani követség megnyitójára készült dekoráció. Fotó: PETRAS MALUKAS/AFPBrüsszeli terv
Szerdán mutatja be ugyanis az Európai Bizottság azt a jogszabály-tervezetét, ami nagyon komoly fegyvert adna a saját kezébe. Az új felhatalmazás lehetővé tenné, hogy az EU kereskedelmi szankciót léptessen életbe olyan cégek, személyek vagy kormányok ellen, amelyek az EU-t, vagy annak valamely tagállamát kereskedelmi korlátozásokkal fenyegetik.Jelenleg az EU csak az összes tagállam kormányának teljes konszenzusával vethet ki szankciókat, mert külpolitikai kérdésekben mindig teljes egyetértés kell a tagállamok között. Csakhogy a szerdán megjelenő tervezet szerint az új szankciós eszköz már a kereskedelmi kérdések közé tartozna.
Ebből pedig két fontos lehetőség is következik. Egyrészt az új szankciós politikát lehetővé tevő jogszabályt minősített többséggel is elfogadhatják, azaz az új rendszer élesítéséhez nem kell minden tagállam egyetértése. A másik, hogy az új rendszer értelmében az Európai Bizottság saját hatáskörben is dönthetne szankció kivetéséről, amennyiben kereskedelmi fenyegetettséget érez, akár csak egyetlen tagállam esetében. A retorzióként kivethető szankció élesítése előtt ugyan a Bizottságnak konzultálnia kellene a tagállamok kormányaival, de végső soron egyedül is léphet.
Ez soha nem látott külpolitikai erőt adna a Bizottságnak, még akkor is, ha formálisan a kereskedelmi, és nem a külszolgálati részlegéhez tartozna a szankciós politika.
Élő példa
Kína pénteken a Litvánia ellen bevezetett importtilalommal egy olyan helyzetet alakított ki, amellyel elgondolkodtathatja a tagállamokat, hogy milyen képet vágjanak a Bizottság tervezetéhez.Rögtön itt egy konkrét példa, amin keresztül a nagy ipari termelők átérezhetik, hogy milyen lenne, ha egy kis tagállam szimbolikus vitája miatt az ő gyáraik szenvednének el óriási károkat.
A mostani litván-kínai vita pont olyan, aminek a nyomán a Bizottság, az egyik tagállam védelmében, szankciót rendelhetne el Kína ellen, az egész EU-ra vonatkozóan. Valószínűleg csak arányosat, nem nagy értékűt, de aminek nyomán Kína minden bizonnyal már az egész EU-t büntető választ adna. Így pedig gyorsan belesodródhatna a két óriási gazdasági erőközpont egy súlyos vámháborúba.
Bár a bizottsági javaslat még nem végleges, és nem is nyilvános, több ország diplomatái is jelezték már brüsszeli tudósítóknak, hogy nem örülnek neki. Nem meglepő módon a komoly ipari termelők, köztük Svédország és Csehország kormánya is az ellenzők között van. A mostani kínai fellépés Litvánia ellen megfelelő hivatkozási alap lehet számukra, hogy megmutassák, hogy miért lehet veszélyes eszkalációk kiindulópontja egy ilyen eszköz az Európai Bizottság kezében.
Közben a javaslat támogatói azzal érvelnek, hogy az Európai Unió védtelen és gyenge az egyre versengőbb és erőszakosabb világban. Európa hiába gazdag, ha nem tud nagyhatalomként fellépni. Saját hadserege nincs, a külpolitikai döntései a minden országot megillető vétójog miatt nehézkesek. A külső nagyhatalmak pedig könnyen kijátszhatják most a tagállamokat egymás ellen, ha az egyiknek kedvező, a másiknak meg fájó intézkedéseket hoznak, és különalkukkal intézik el, hogy mindig legyen olyan kormány, amelyik vétót emel a védelmükben.
Különösen fontos lenne az EU kezében egy fenyegető eszköz most, amikor arra készül, hogy klímavédelmi vámot vezessen be, hogy a kvóták és egyéb zöld intézkedések miatt dráguló európai termelők védve legyenek a szennyezőbb, de így olcsóbb külső versenytársak portékáitól.
A litvániai helyzet egy jól átélhető, valós példája lett így annak, hogy minden EU-s kormány elgondolkozzon, akarja-e az új szankciós hatalommal felruházni az Európai Bizottságot. Ha az EU nagyhatalomként akar viselkedni a világpolitikai vetélkedésben, akkor szüksége van fenyegető eszközökre. Az eszköz bevezetése viszont azt jelenti, hogy olyan szolidaritás kell a tagállamok között, amely nem engedi, hogy a nemzetgazdasági érdekek előtérbe kerüljenek. Kína most ezzel a dilemmával szembesíti az európaiakat.
Azért is bünteti Kína Litvániát, hogy az egész EU-t elrettentse
Egy látszólag apró, alig 300 millió dollárt érintő kereskedelmi háború egész Európa nagyhatalmi ambícióját összezavarhatja. A mostani történet jól mutatja, hogyan lehet egy kis konfliktusból is globális dilemma.
444.hu
Néhány idióta litván politikusok, saját hazája érdekeivel szemben, amerikai érdekekből szándékosan provokálta Kínát. Majd amikor Kína ráförmedt a kisegérre, bebújtak az EU szoknyája alá, előadják a mártírt, hogy védjék meg őket. Az USA litván ügynökein keresztül aláássa az EU - Kína kapcsolatokat. Ugyanaz a modszer ami orosz viszonylatban. A litván nagyarcú politikusok, miert a mi kárunkra képvuselik az USA érdekeit? Ha gond van, miert nem Wadhingtonhoz fordulnak, miért az EU tartsa a hátát??Azért is bünteti Kína Litvániát, hogy az egész
EU-t elrettentse...
Múlt pénteken Kína levette az elvámolható termékeket előállító országok listájáról Litvániát. Ez azt jelenti, hogy ha egy litván terméket be akar valaki vinni Kínába eladni, akkor nem tudja elindítani a vámolási eljárást, a balti állam, mint "származási ország", a kínai adminisztráció szerint már nem létezik.
Világkereskedelmi szempontból önmagában ez még nem lenne nagy ügy. Tavaly Litvánia összesen 300 millió euró értékben szállított árut Kínába, ami még litván szempontból sem óriási tétel, az ország teljes kivitelének mindössze 1 százalékát jelentette. A tiltás a kínai gazdaságot még annyira sem terheli meg, mintha egy lepke meglibbentette volna a szárnyát Pekingben.
Első ránézésre ez csak Tajvanról szól
A kínai kormány azért lépett fel ilyen erélyesen Litvániával szemben, mert novemberben Tajvan külképviseleti irodát nyithatott Vilniusban. Máshol is vannak a szigetországnak külképviseletei, de azokat jellemzően nem Tajvani Képviseleti Irodának, hanem tajpejinek nevezik. Az EU-ban és Észak-Amerikában sem nevezik ezeket a kvázi nagykövetségeket tajvaninak, mert Kína szerint Tajvan nem létezik. A pekingi kormány szerint legfeljebb "kínai Taipei" van (Taipei amúgy a sziget fővárosának is a neve), ami a népi Kínához kellene hogy tartozzon.
Tajvan szigetére menekült a kommnista hatalomátvétel elől a második világháború után az Amerika-barát kormány, és azóta sem érte utol a népi Kína, független köztársaság maradt a terület. A pekingi kormány viszont nem ismeri el a függetlenségét, ám a sziget szuverenitását az USA kormánya egy védelmi megállapodással garantálja. Ha egyszer háború törne ki az USA és Kína között, akkor a konfliktus közvetlen kirobbantója egy Tajvan elleni kínai támadás lehet - véli a legtöbb elemző mostanában. Kína az utóbbi években egyre agresszívabban követeli, hogy Tajvant ne ismerjék el önálló országnak, és rendszeresen gyakorlatozik harci repülőkkel és hadihajókkal a környékén.
A kínai kormány már augusztusban, a vilniusi iroda nyitásáról szóló terv hallatán kiutasította a litván nagykövetet Pekingből, és a sajátját is hazahívta Vilniusból, és most a megmaradt ottani konzulátus működését is korlátozta. De az import-tilalom mégis egy sokkal nagyobb ügyről is szól, mint az apró és a hatalmas ország viszonyáról.
A tajvani követség megnyitójára készült dekoráció. Fotó: PETRAS MALUKAS/AFP
Brüsszeli terv
Szerdán mutatja be ugyanis az Európai Bizottság azt a jogszabály-tervezetét, ami nagyon komoly fegyvert adna a saját kezébe. Az új felhatalmazás lehetővé tenné, hogy az EU kereskedelmi szankciót léptessen életbe olyan cégek, személyek vagy kormányok ellen, amelyek az EU-t, vagy annak valamely tagállamát kereskedelmi korlátozásokkal fenyegetik.
Jelenleg az EU csak az összes tagállam kormányának teljes konszenzusával vethet ki szankciókat, mert külpolitikai kérdésekben mindig teljes egyetértés kell a tagállamok között. Csakhogy a szerdán megjelenő tervezet szerint az új szankciós eszköz már a kereskedelmi kérdések közé tartozna.
Ebből pedig két fontos lehetőség is következik. Egyrészt az új szankciós politikát lehetővé tevő jogszabályt minősített többséggel is elfogadhatják, azaz az új rendszer élesítéséhez nem kell minden tagállam egyetértése. A másik, hogy az új rendszer értelmében az Európai Bizottság saját hatáskörben is dönthetne szankció kivetéséről, amennyiben kereskedelmi fenyegetettséget érez, akár csak egyetlen tagállam esetében. A retorzióként kivethető szankció élesítése előtt ugyan a Bizottságnak konzultálnia kellene a tagállamok kormányaival, de végső soron egyedül is léphet.
Ez soha nem látott külpolitikai erőt adna a Bizottságnak, még akkor is, ha formálisan a kereskedelmi, és nem a külszolgálati részlegéhez tartozna a szankciós politika.
Élő példa
Kína pénteken a Litvánia ellen bevezetett importtilalommal egy olyan helyzetet alakított ki, amellyel elgondolkodtathatja a tagállamokat, hogy milyen képet vágjanak a Bizottság tervezetéhez.
Rögtön itt egy konkrét példa, amin keresztül a nagy ipari termelők átérezhetik, hogy milyen lenne, ha egy kis tagállam szimbolikus vitája miatt az ő gyáraik szenvednének el óriási károkat.
A mostani litván-kínai vita pont olyan, aminek a nyomán a Bizottság, az egyik tagállam védelmében, szankciót rendelhetne el Kína ellen, az egész EU-ra vonatkozóan. Valószínűleg csak arányosat, nem nagy értékűt, de aminek nyomán Kína minden bizonnyal már az egész EU-t büntető választ adna. Így pedig gyorsan belesodródhatna a két óriási gazdasági erőközpont egy súlyos vámháborúba.
Bár a bizottsági javaslat még nem végleges, és nem is nyilvános, több ország diplomatái is jelezték már brüsszeli tudósítóknak, hogy nem örülnek neki. Nem meglepő módon a komoly ipari termelők, köztük Svédország és Csehország kormánya is az ellenzők között van. A mostani kínai fellépés Litvánia ellen megfelelő hivatkozási alap lehet számukra, hogy megmutassák, hogy miért lehet veszélyes eszkalációk kiindulópontja egy ilyen eszköz az Európai Bizottság kezében.
Közben a javaslat támogatói azzal érvelnek, hogy az Európai Unió védtelen és gyenge az egyre versengőbb és erőszakosabb világban. Európa hiába gazdag, ha nem tud nagyhatalomként fellépni. Saját hadserege nincs, a külpolitikai döntései a minden országot megillető vétójog miatt nehézkesek. A külső nagyhatalmak pedig könnyen kijátszhatják most a tagállamokat egymás ellen, ha az egyiknek kedvező, a másiknak meg fájó intézkedéseket hoznak, és különalkukkal intézik el, hogy mindig legyen olyan kormány, amelyik vétót emel a védelmükben.
Különösen fontos lenne az EU kezében egy fenyegető eszköz most, amikor arra készül, hogy klímavédelmi vámot vezessen be, hogy a kvóták és egyéb zöld intézkedések miatt dráguló európai termelők védve legyenek a szennyezőbb, de így olcsóbb külső versenytársak portékáitól.
A litvániai helyzet egy jól átélhető, valós példája lett így annak, hogy minden EU-s kormány elgondolkozzon, akarja-e az új szankciós hatalommal felruházni az Európai Bizottságot. Ha az EU nagyhatalomként akar viselkedni a világpolitikai vetélkedésben, akkor szüksége van fenyegető eszközökre. Az eszköz bevezetése viszont azt jelenti, hogy olyan szolidaritás kell a tagállamok között, amely nem engedi, hogy a nemzetgazdasági érdekek előtérbe kerüljenek. Kína most ezzel a dilemmával szembesíti az európaiakat.
Azért is bünteti Kína Litvániát, hogy az egész EU-t elrettentse
Egy látszólag apró, alig 300 millió dollárt érintő kereskedelmi háború egész Európa nagyhatalmi ambícióját összezavarhatja. A mostani történet jól mutatja, hogyan lehet egy kis konfliktusból is globális dilemma.
W
Wilson
Guest
Valamilyen szinten jogos amit mondasz, de az EU-ban a cikkben szereplő tervezet már sokkal régebb óta napirenden van, ettől még jogos az a felvetés, hogy egy ilyen esetben aránytalannak tűnik a helyzet.....
Ez az ügy nagyon jól mutatja, hogy milyen a kínai gondolkodásmód, és miért veszélyes Kína az egész világra, köztük ránk is.
Nem teszik a tajvani képviseleti iroda neve Kínának, ezért teljesen megtiltja az importot Litvániából. Amint úgy érzik, hogy ők vannak erősebb pozícióban, azonnal teljes engedelmességet várnak el, és a legkisebb kritika is tilos.