Durva kampány jön
Az illetékes bizottság simán bejegyezte huszonnégy párt és egy koalíció jelöltlistáját a szeptember végi előre hozott parlamenti választásra. Ladislav Orosz, a testület elnöke csupán annyit jegyzett meg, hogy az érintettek legközelebb jobban tarthatnák magukat a vonatkozó törvényhez, esetleg...
ujszo.com
Mégis szemet hunytak afelett, hogy Igor Matovič pártjának a jelöltjei, de részben a Progesívne Slovensko több jelöltje is rejtett reklámként töltötte ki a „Foglalkozása” rovatot. Az OľaNO és barátai mozgalom elnöke azt írta be, hogy „a korrupció elleni harcos”. Nyilván úgy vélték, hogy ami a legutóbbi választáson sikerült, az most is eredményes lehet. Csaknem négy évvel ezelőtt a pártelnök két hatásos ötlettel 25,02 százalékos támogatottsággal elsöprő választási győzelemre repítette a korábban az ötszázalékos parlamenti küszöbön billegő politikai tömörülését. Elutazott Cannes-ba, ahol videót készített Ján Počiatek volt szlovák pénzügyminiszter tengerparti, sok millió eurót érő villájáról, amelynek bejáratára ráragasztotta – a tárcavezető korábbi gyanús ügyleteire utalva – az „ez a villa a szlovák állam tulajdona” feliratot. Majd Brüsszelben az adóparadicsomokban bejegyzett szlovák tulajdonú offshore cégeket leplezett le. Nyilván ezekre a nagy visszhangot kiváltó felvételekre emlékezve, nosztalgiázva nevezte ki önmagát a Szlovákiát behálózó súlyos törvénytelenségek elleni küzdelem rettenthetetlen bajnokává. Csakhogy főleg kormányfőként, majd pedig a pénzügyi tárca vezetőjeként öntömjénző, a költségvetést megdézsmáló pénzszórásaival, viszálykodásaival és ugyancsak gyanús ügyeivel alaposan megcáfolta saját hitelét.
Miként Veronika Remišová is, akinek a foglalkozása önmaga szerint az, hogy „hisz az eszmék erejében.” Remélhetően kora ősszel nem az ilyen átlátszó trükkök, hanem ezeknek a politikusoknak a tettei alapján döntenek majd a választópolgárok. Nem sokkal hitelesebb az sem, hogy a Progresívne Slovensko jelöltjeinek többsége szakértőnek tüntette fel önmagát az említett rovatban. Indokoltnak azonban főleg Jaroslav Spišiak önmeghatározását tartom, aki eddigi közéleti pályafutásával igazolta, hogy valóban biztonságpolitikai szakértő.
Botrányt okozott Tankó Vilmos galántai bokszoló is, aki először a Szövetséggel kacérkodott, majd aláírásával Matovičékat választotta. Csak a rendőrség derítheti ki, vajon a kézjegye miként került a hazai magyar párthoz. Miután lekerült a névsorról, Gyimesi György mégsem a 150. helyről indul, de továbbra is utolsóként.