Az amerikaiak brutálisan alapos munkát végeztek.
Olyannyira alaposat, hogy jó időre ezt akkor se lehetne visszafordítani, ha holnap az USA-ban összedőlen minden és amúgy buknák a nagy szarkavarásuk minden vívmányát.
Erre született egy kurvajó kifejezés: mcdonaldizáció (George Ritzer). Érdemes rákeresni, és kicsit olvasgatni róla
https://en.wikipedia.org/wiki/McDonaldization
Az élet minden területét mcdonaldizálják az amerikaiak.
Amerikaiakat írsz te is, én is, de ez félre visz, ha viszont azt írjuk, hogy deep state, vagy háttérhatalom, akkor meg kapásból el vagyunk könyvelve összeesküvés hívőnek. Ha meg azzal akarnék magyarázkodni, hogy de hát Warburg úr csak gondolt valakikre, mikor a szenátusi meghallgatásán kijelentette, hogy "lesz világkormányunk, akár tetszik, akár nem, a kérdés csak az, hogy önként, vagy erőszakkal", akkor valami másnak lennék felcímkézve, és már nem is kell a mondanivalóm tartalmával foglalkozni.
Hogy miről is van szó, egy idézet:
"33 évet és 4 hónapot töltöttem aktív katonai szolgálatban, és ez alatt az idő alatt leginkább a nagy cégek, a Wall Street és a bankárok verőlegénye voltam. Röviden egy zsaroló voltam, a tőkések gengsztere. Segítettem biztonságossá tenni Mexikót az amerikai olajérdekeknek 1914-ben, segítettem megfelelő hellyé varázsolni Haitit és Kubát, hogy a fiúk a National City Banknál kereshessenek egy kis pénzt ott, segítettem legyűrni fél tucat középamerikai országot a Wall Street javára. Megtisztítottam Nicaraguát A Brown testvérek nemzetközi bankjának 1902 és 12 között, megszereztem Dominikát az amerikai cukoripar számára 1916-ban, és Hondurast az amerikai gyümölcsipar számára 1903-ban. 1927-ben pedig elintéztem, hogy a Standard Oil kínai működése zökkenőmentes legyen. Visszatekintve azt kell mondjam, talán adtam néhány ötletet Al Capone-nak, de ő legfeljebb 3 körzetre tudta kiterjeszteni a bűnös tevékenységét, én viszont 3 kontinenre."
"A háború az tulajdonképpen zsarolás, mindig is az volt. Annak is a legrégebbi, legjövedelmezőbb, és leggonoszabb formája. Az egyetlen, ami nemzetközi léptékű, és ahol a profitot dollárban, a veszteséget pedig emberéletekben számoljuk. Legjobban talán úgy írható le, hogy a zsarolásnak egy olyan formája, ami a legtöbb ember számára valami másnak látszik, és csak egy kis belső kör tudja miről is szól igazán, akik nagyon sok ember kárára, nagyon nagy vagyonra tesznek szert"
Nincs új a nap alatt. Ezt csinálják több, mint 100 éve, kimondják, leírják, bevallják, ott van a szemünk előtt, a többség mégis elhiszi, hogy itt csupán mindig valami magányos gonosz őrültről van szó, aki a szabadságukért támadja őket.
Viszont akkor is kérdés, hogy a nagylengyel vízió magától mire lesz majd képes?
Semmire. Semmi jóra. Én ebben a kérdésben idealista vagyok, és nem igazán tudok megbocsájtani, így remélem számukra egy közös orosz-német határral ér véget a kalandorpolitika.
Ők odáig gondolják a dolgokat, hogy amerikai segítséggel kiemelkednek a németek és franciák árnyékából és akkora erőre tesznek szert, hogy majd ők fújják a passzát szelet. Először is becsicskítják az oroszokat és utána az USA akár fel is út, le is út, nem számít, mert Kínával egész Európából már csak annak kellős közepén ülő legnagyobb és legerősebb birodalma, Lengyelország fog tárgyalni. Mindenki másnak kuss.
Ők így gondolják.
Nekem személy szerint hányzik a képletből a német gazdaság, ami munkát és keresletet ad a lengyeleknek, vagyis Németország összezuhanásával a lengyelek is beszarnak. Ugyanis nem elég a nagyságot fegyverekkel és Ukrajna gyarmatosításával L'art pour L'art biztosítani.
Lengyelország egy sík, mezőgazdasági átjáróház, egyetlen történelmileg természetes funkciója egy kifutási terep, mások számára. Már korábban is írtam, hogy az ő akciórádiuszuk kb mégegy lengyelországnyi kör és nem több. Történelmileg soha de soha nem tudtak a németek vagy a franciák szintjére felnőni és kvázi oszcilláltak. Ahányszor megpróbáltak túlnőni magukon, azonnal összeroskadtak.
Ukraja gyarmatosítási terve is elég egyoldalú lengyel ábránd, ugyanis ezen ide ellen bármikor felszítható az ukrán nacionalizmus - az oroszok által...
Az oroszok meg nem biztos, hogy a kicsíny Lengyelország kedvéért fogak majd összedőlni és behódolni.
Ami jól néz ki Varsóból, az nem látszik Moszkvából és pláne nem téma Jekatyerinburgban, Novoszibirszkben, Irkutszkban, Vlagyivosztokban...
Ezek a latorállamok pont attól latorállamok, hogy képtelenek történelmi léptékben gondolkodni, és képtelenek saját maguk lehetőségeit, céljaik/tetteik következményeit történelmi kontextusban szemlélni. Percember politika.
És bármennyire hányok a hazai politikai viszonyoktól, azt nem lehet elvitatni, hogy Orbán kurvára helyesen ismerte fel azt, hogy hiába vagyunk betagozódva egy szövetségi rendszerbe, a "mi utunk más: a jó, és igaz nemzeti jellemvonások klasszikus igenlése, nagy fizikai tisztelgés az élet fantasztikus lehetőségei elött."
Viccen kívül - 1942. évi lecke újra fel lett adva, erre pedig egy ecceri, de őszinte, sárközi cigány féle választ adott: dögöljek meg, ha tengelyt akasztok az oroszokkal.
A saját oldalunk - elvileg - nem árulhat el a nem cselekvésért, mert azzal mindet elvét feladná, többé nem tetszeleghetne az értékfetisiszta szerepben, és egy ideje másra nem is képes. Mindenre az a válasz, hogy "deazértékeink".
Az, aki valamiféle homályosan deklarált értékek védelmében feladja érdekeit, az elveszíti mindkettőt. Ez a 21. század közép-európai tanulsága, amit a hülye lengyelek láthatóan nem tanultak meg.
És bónuszként, ha megnézzük az egész nagylengyel nagyotfingási mutatványra való rákészülés alapját az angolszászokkal való szövetségesi-baráti koncepció jelenti.
Attól meg a jóisten mentsen meg mindenkit, hogy ezek barátságára alapozzon...
Azért tudják az angolszászok felhasználni ezeket a latorállamokat, mert amellett, hogy van bennük egy olyan tüske, sértettség, revansvágy, amit ki lehet használni, képtelenek nem percember politikát folytatni, és képtelenek voltak megtanulni a fentebb írt tanulságot. Bennünk is van, de mi nem hisszük azt, hogy azért, mert NATO meg EU tagok vagyunk, mert van 44 leopárdunk, meg egy félig kész lynx gyárunk, holnap nekiszaladhatunk az oroszoknak, és ráfoshatunk kína lábára.
Ezek a latorállamok azt hiszik, okosabbak mint az őket kihasználó gazdáik. Azok pontosan tudják, hogy pl ukrajnában általános a nácizmus, kapóra jön nekik, addig hozzá se nyúlnak, amíg az ő érdekeiket szolgálja, de amikor vége lesz, akkor ők maguk fogják eltüntetni, és nyoma sem marad. Ezek persze azt hiszik, hogy na majd ők addigra olyan erősek, meg harcedzettek lesznek, hogy nem lehet őket csak úgy félreállítani, csak akkor kérdem én, hol éltek ezek az elmúlt évszázadokban? Másik bolygón? Holnap kitörne a béke, pénteken más fogdmegekkel gyűjtenék be az azovosokat. Maidanozni, meg színesforradalmast játszani is csak akkor jogos, és akkor lehet, ha az ő érdekeit kiszolgálók teszik, hogy hatalomra kerüljenek. Próbáltál volna meg Poros Jankó, meg a jelenlegi bohóc ellen majdanozni. Lengyelekkel is ugyanez lenne.
Mindig Sevarnadze jut eszembe, amikor még dumált volna, de a testőröknek úgy kellett lelopniuk őt a pulpitusról, mikor a szabadságszeretők már az ülésteremben voltak. Ott azok szabadságharcosok, ugyanezek amerikában súlyos börtönt kapnak.
Aktuális amerikai nagykövet mindig irgumburgumozik, amikor a karhatalom odasóz egyet az amerikai pénzen, érdekből lázongóknak, hogy jujj emberi jogok, demokrácia, stb, de az Occupy Wallstreet esetében tök oké földön ülő gyerekeket végig gázsprézni, vagy gumibottal kicsit megmasszírozni őket. 2021 január 6 előtt is mindig mondtam - próbálnál csak meg amerikában kormányt dönteni tüntikézés útján...