Ha jó emlékszem, volt egy őszirózsás forradalom, meg valami köztársaság is. Meg egy román támadás. Meg egy szerb. Meg valam csehszlovák hadsereg is rémlik nekem. Sőt, dereng egy vörös hadsereg is. Meg talán volt valami Gömbös nevű faszon. Most, hogy belegondolok, mintha lett volna egy Székely hadosztály is.... hmmm.... Remélem érted mire célzok blogen. Ha az országot, a nemzetet támadás éri, nem azt kell nézni, hogy ki van kormányon, hanem, hogy mit lehet tenni az adott esetben. Nem vagyok ukrán-párti, nem szimpatizálok egyik oldallal sem, mert ez egy mesterségesen generált testvérháború. Azonban szakmai szempontból annál érdekesebb. A konflikzus kezdetén az Azov csak egy jelentéktelen szervezet volt a sok közül. Viszont nekik volt egy előnyük: gyakoroltak. Kialakult az a hierarchia, az a parancsnoki lánc, ami biztosítota, a hatékony harcot. Ez nem mondható el a sok hirtelen felállt milíciáról, melyekből minden megyében volt legalább ötven és nagyjából a falusi férfiak tettrekész, viszont katonailag szervezetlen tömegét alkotta. Ezt lovagolta meg az Azov. Rendett teremtettek a káoszban, ezáltal a harcolni kész emberek alájuk sorakoztak. Így lett egy max félszáz fős víkendkatonából, ezernél több főt tömörítő, nehézfegyverzettel rendelkező ezred. Az, hogy van köztük a selejt ember, nem jelent semmit. Jelenleg teljesen törvényesen az Ukrán Fegyveres Erők alá tartoznak, a Nemzeti Gárda szárnyai alatt, melynek legütőképesebb részét alkotja. A Waffen-SS sem a földből nőtt ki és itt szorítkozzunk a katonai sikerekre. Volt előtte egy SA.... De még ez a selejt is képes arra, amire sok "jobb ember" nem. Felkelt a fotelből, elbúcsuzott a családtól tudva, hogy lehet már nem látja őket többet és elment harcolni. A szemedben gerinctelenek, bűnözők, lehet, hogy igazad is van, de mégis, készek tenni a népükért. Az, hogy ez jó vagy rossz célt szolgál, most itt nem kérdés. Mindkét oldal propagandagépezete felpörgött, mindenki tömeggyilkos a másik szemében. Ha az oroszok tényleg olyanok, mint amilyennek mondják magukat, az ukránokban akkoris élnek még az emlékek, mikor többmillióan haltak éhen. Mikor Grisa papát elvitte a fekete autó. Mikor a Gestapót az NKVD követte. Summa summarum, a hungaristák, a nemzetiek, akik komolyan gondolják ezt az egészet, készek alávetni magukat a játékszabályoknak és törvényes módon működni, vállalva a túlkapásokért, az esetleges bűnökért akár a katonai bíróságot is, ha neked ez a problémád. Bár, nem hinném, hogy ilyenekre vetemednének. Egy háborúban jobb dolguk is van, mint a szomszéd kalányoskarcsit fejbelődözni. Például a Te és a családodat védeni az utolsó csepp vérükig. Ilyenkor nem számít, hogy demokrata, liberális, netán kommunista vagy. A magyar nemzet részét képezed, tehát a saját felfogásuk szerint kötelességük megvédeni, mint bármelyik már állampolgárt. És meg is fognak védeni. Ha kell legálisan, a fegyveres erők kötelékében, ha kell gerilla csapatok szintjén, vállalva a rendőreségi zaklatást, vállalva a hazaárulás hamis bűnét. Pont emiatt a magas szellemi, erkölcsi nívó miatt nem fognak mindenkit halomra lőni, visszaélni bármilyen téren azzal, hogy fegyverük van. Ez nem az erőszak imádata, nem fegyverbuziság, nem katonásdi. Ez kötelességtudat, melynek a tőlük telhető legjobb formában fognak eleget tenni.