Hát, nekem az tetszene ha T72-ket a raktárból felújítanánk nekik mint Iraknak.
Jó, de csak Beregszászig tankoljunk bele!
[BIZTPOL] Közép-Európa (V4 országok)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Jó, de csak Beregszászig tankoljunk bele!
Kárpátalját adná Oroszországnak a vakcináért cserébe a szlovák miniszterelnök
https://index.hu/kulfold/2021/03/03/oroszorszag-ukrajna-szlovakia-vakcina-koronavirus/Ez hülye... Épp kihúzzák alól a széket, de azért ilyen szintű poénokat ereget. Benne se sok realitásérzék van.
Egyébként ebből is látszik, hogy Kárpátaljára nem csak mi jelentkeznénk be, ha úgy alakulna. Különben csak nem pedzegette volna.
Lehet, hogy Matovicnak kínjában ilyen szar poénjai vannak, de azért jól mutatja, hogy a ukránokat mindenki szarba nézi, illetve, hogy a szlovákoknak is fájhat a foguk Kárpátaljára, ami elég nagy pofátlanság.
Szijjártó: Elfogadhatatlan, hogy egy államtitkár befagyott kaukázusi konfliktusokhoz hasonlítsa a felvidéki magyarok helyzetét - videóval - Körkép.sk
Nyitókép: „Gyimesi György magyar képviselő a szlovák parlamentben. Köszönjük a magyarok számára fontos ügyek felvállalását!” – írta közösségi oldalán Szijjártó Péter „Szeretnénk ezt a kérdést értelmesen, a kölcsönös tisztelet talaján megvitatni. Nem engedve a provokációnak. Nyilvánvalóan, a...
korkep.sk
Ha maga a szlovák kormány tele van kreténekkel lásd a szlovák KM-et és államtitkárát, akik az ultraliberális SAS pártból vannak. Voltak kretén politikusok, akik azzal vádolták Matovičot, hogy biztosan megigért valamit az oroszoknak a Sputnikért cserébe.
A végén megint körkörös védelemre kell berendezkedni? Még talán a szerbekkel a legjobb a viszonyunk!?
https://karpathir.com/2021/03/03/avakov-beismerte-o-kezdemenyezte-az-ellenzeki-tv-k-betiltasat/
"Az ukrán belügyi tárca vezetője beismerte, hogy ő volt az ideológiai szülőatyja azoknak a szankcióknak, amelyek a Viktor Medvedcsuk által jegyzett ellenzéki televíziók ellenében születtek, közli az obozrevatel.com.
Arszen Avakov elárulta, hogy a Medvedcsuk házaspár és a hozzájuk tartozó TV-csatornák működésének korlátozása már 2019-ben a „normandiai négyek” párizsi csúcstalálkozóján felvetetődött. Most ennek alapján született döntés a szankciók alkalmazásáról. A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) több módszeren gondolkodott, amikor saját állítása szerint ő maga állt elő az ötlettel a csatornák letiltásáról. Szerinte a 112 Ukraina, a ZIK és a NewsOne túlment minden megengedett határon az orosz ideológia propagálásában, ezért lépni kellett ellenük. Az ötletét átgondolta és végül elfogadta az elnök, állítja az ukrán belügyminiszter."
"Az ukrán belügyi tárca vezetője beismerte, hogy ő volt az ideológiai szülőatyja azoknak a szankcióknak, amelyek a Viktor Medvedcsuk által jegyzett ellenzéki televíziók ellenében születtek, közli az obozrevatel.com.
Arszen Avakov elárulta, hogy a Medvedcsuk házaspár és a hozzájuk tartozó TV-csatornák működésének korlátozása már 2019-ben a „normandiai négyek” párizsi csúcstalálkozóján felvetetődött. Most ennek alapján született döntés a szankciók alkalmazásáról. A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) több módszeren gondolkodott, amikor saját állítása szerint ő maga állt elő az ötlettel a csatornák letiltásáról. Szerinte a 112 Ukraina, a ZIK és a NewsOne túlment minden megengedett határon az orosz ideológia propagálásában, ezért lépni kellett ellenük. Az ötletét átgondolta és végül elfogadta az elnök, állítja az ukrán belügyminiszter."
http://politic.karpat.in.ua/?p=19532&lang=hu
"Avakov: ami most Ukrajnában van, az nem diktatúra, hanem „szigorú demokrácia”
Az államhatalom jelenlegi álláspontja nem a diktatúra felé vezető utat, hanem a „szigorú demokráciát” demonstrálja – jelentette ki Arszen Avakov belügyminiszter kedden egy médiainterjúban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A fő belügyér a Vendégségben Dmitrij Gordonnál című műsorban nyilatkozva elmondta, hogy az ukrán kormánynak a donbászi helyzettel és a Medvedcsuk, valamint Kozak ellen foganatosított szankciókkal kapcsolatban foganatosított legutóbbi lépései a stratégia irányvonalának kijelölését mutatják, mivel Oroszországgal és az oroszbarát erőkkel képtelenség megállapodni. Mint hangsúlyozta, „az államhatalom jelenlegi álláspontja nem a diktatúra felé vezető utat, hanem a „szigorú demokráciát” demonstrálja.”
Avakov azt is kifejtette, szerinte „végre világossá vált, hogy Putyinnal lehetetlenség megállapodni, mert mindig suttyomban cselekszik.” Hozzátette: az oroszpárti ötödik hadoszloppal azért nem lehet megállapodni, mert csak az erőből ért, az ukrán félnek ezért keményen és egyértelműen kell cselekednie.
https://karpathir.com/2021/03/03/az...ntesek-varhatok-oroszorszaggal-kapcsolatosan/
"Az EU-tagországok március 25-26-án esedékes állam- és kormányfői szintű csúcstalálkozóján stratégiai megbeszélést tartanak az Oroszországgal kapcsolatos helyzetről, és “fontos új döntések” fognak születni – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán, kétnapos ukrajnai látogatását lezáró, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.
Az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint az uniós tisztségviselő – aki előző nap az ukrán államfővel együtt a Donyec-medencei fegyveres konfliktus övezetében tett látogatást -, arról beszélt, hogy komoly benyomást tettek rá a helyszínen tapasztaltak, különösen az ukrán kormánynak nemzetközi segítséggel az ott élő polgári lakosok életkörülményeinek javítására tett erőfeszítései. – hangsúlyozta az Európai Tanács elnöke.
Közölte: március 25-26-án az EU-tagállamok állam- és kormányfői szintű értekezletén stratégiai megbeszélést tartanak Oroszországról azzal a céllal, hogy “felmérjék a helyzetet és világos lépéseket tegyenek a közös érdekekkel összhangban”.
“ERŐS SZEREPET AKARUNK JÁTSZANI A NAGYOBB STABILITÁS ÉS BIZTONSÁG, VALAMINT A KISZÁMÍTHATÓSÁG ÉRDEKÉBEN” – hangoztatta Michel. Szavai szerint e tekintetben fontos volt számára a találkozás Zelenszkijjel és “csapatával” annak érdekében, hogy kialakítsák az együttműködést, a kölcsönös megértést, és információkat cseréljenek. Hangsúlyozta, hogy ez szükséges volt “bizonyos fontos döntések meghozatalához”.
“EGY CSÓNAKBAN EVEZÜNK, KÖZÖSEK AZ ÉRTÉKEINK ÉS AZ ÉRDEKEINK” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke."
"Avakov: ami most Ukrajnában van, az nem diktatúra, hanem „szigorú demokrácia”
Az államhatalom jelenlegi álláspontja nem a diktatúra felé vezető utat, hanem a „szigorú demokráciát” demonstrálja – jelentette ki Arszen Avakov belügyminiszter kedden egy médiainterjúban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A fő belügyér a Vendégségben Dmitrij Gordonnál című műsorban nyilatkozva elmondta, hogy az ukrán kormánynak a donbászi helyzettel és a Medvedcsuk, valamint Kozak ellen foganatosított szankciókkal kapcsolatban foganatosított legutóbbi lépései a stratégia irányvonalának kijelölését mutatják, mivel Oroszországgal és az oroszbarát erőkkel képtelenség megállapodni. Mint hangsúlyozta, „az államhatalom jelenlegi álláspontja nem a diktatúra felé vezető utat, hanem a „szigorú demokráciát” demonstrálja.”
Avakov azt is kifejtette, szerinte „végre világossá vált, hogy Putyinnal lehetetlenség megállapodni, mert mindig suttyomban cselekszik.” Hozzátette: az oroszpárti ötödik hadoszloppal azért nem lehet megállapodni, mert csak az erőből ért, az ukrán félnek ezért keményen és egyértelműen kell cselekednie.
https://karpathir.com/2021/03/03/az...ntesek-varhatok-oroszorszaggal-kapcsolatosan/
"Az EU-tagországok március 25-26-án esedékes állam- és kormányfői szintű csúcstalálkozóján stratégiai megbeszélést tartanak az Oroszországgal kapcsolatos helyzetről, és “fontos új döntések” fognak születni – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán, kétnapos ukrajnai látogatását lezáró, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.
Az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint az uniós tisztségviselő – aki előző nap az ukrán államfővel együtt a Donyec-medencei fegyveres konfliktus övezetében tett látogatást -, arról beszélt, hogy komoly benyomást tettek rá a helyszínen tapasztaltak, különösen az ukrán kormánynak nemzetközi segítséggel az ott élő polgári lakosok életkörülményeinek javítására tett erőfeszítései. – hangsúlyozta az Európai Tanács elnöke.
Közölte: március 25-26-án az EU-tagállamok állam- és kormányfői szintű értekezletén stratégiai megbeszélést tartanak Oroszországról azzal a céllal, hogy “felmérjék a helyzetet és világos lépéseket tegyenek a közös érdekekkel összhangban”.
“ERŐS SZEREPET AKARUNK JÁTSZANI A NAGYOBB STABILITÁS ÉS BIZTONSÁG, VALAMINT A KISZÁMÍTHATÓSÁG ÉRDEKÉBEN” – hangoztatta Michel. Szavai szerint e tekintetben fontos volt számára a találkozás Zelenszkijjel és “csapatával” annak érdekében, hogy kialakítsák az együttműködést, a kölcsönös megértést, és információkat cseréljenek. Hangsúlyozta, hogy ez szükséges volt “bizonyos fontos döntések meghozatalához”.
“EGY CSÓNAKBAN EVEZÜNK, KÖZÖSEK AZ ÉRTÉKEINK ÉS AZ ÉRDEKEINK” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke."
https://karpathir.com/2021/03/02/ze...-militarizalasara-es-nepszerusege-novelesere/
"Már akár e hét folyamán elfogadhatja második olvasatban az ukrán parlament Volodimir Zelenszkij törvénytervezetét a katonai szolgálatról, áll a strana.ua terjedelmes elemzésében...
...A 3553. számú törvénytervezet kötelezné a munkaadókat, hogy csak azokat a férfiakat alkalmazhatják, akiknek van katonakönyvük. E nélkül tehát senki nem juthatna munkahelyhez,...
...ELNÖKI UKÁZ NYOMÁN BÁRMIKOR MOZGÓSÍTANI LEHETNE A TARTALÉKOS ÁLLOMÁNYT, VAGYIS FÉL ÉVRE BE LEHETNE HÍVNI A SEREG BÁRMELY ALAKULATÁHOZ A KORÁBBAN MÁR SZOLGÁLT ÁLLAMPOLGÁROKAT...
...A katonai szolgálatot megtagadókra 300 és 500 ezer hrivnya közötti pénzbírság vagy két év kényszermunka volna a büntetés.
A mozgósításnak nem engedelmeskedő tartalékosokra félmilliótól 700 ezer hrivnyáig terjedő pénzbírság vagy két évi kényszermunka volna az alkalmazható szankció.
DE AKÁR HÁROM ÉV BÖRTÖNRE IS ÍTÉLHETIK A TÖRVÉNYSÉRTŐKET.
Ez a törvénytervezet engedélyezné a rendőrség számára, hogy hajtóvadászatot rendezzen a katonáskodás alól kibúvók után, azokat bárhol begyűjthetnék és előállíthatnák a hadkiegészítő parancsnokságokra, ahonnan azonnal besorozhatnák az illető regrutát. Ilyen esetekre korábban is volt példa, ám azokat törvénytelenül művelte a rendőrség..."
"Már akár e hét folyamán elfogadhatja második olvasatban az ukrán parlament Volodimir Zelenszkij törvénytervezetét a katonai szolgálatról, áll a strana.ua terjedelmes elemzésében...
...A 3553. számú törvénytervezet kötelezné a munkaadókat, hogy csak azokat a férfiakat alkalmazhatják, akiknek van katonakönyvük. E nélkül tehát senki nem juthatna munkahelyhez,...
...ELNÖKI UKÁZ NYOMÁN BÁRMIKOR MOZGÓSÍTANI LEHETNE A TARTALÉKOS ÁLLOMÁNYT, VAGYIS FÉL ÉVRE BE LEHETNE HÍVNI A SEREG BÁRMELY ALAKULATÁHOZ A KORÁBBAN MÁR SZOLGÁLT ÁLLAMPOLGÁROKAT...
...A katonai szolgálatot megtagadókra 300 és 500 ezer hrivnya közötti pénzbírság vagy két év kényszermunka volna a büntetés.
A mozgósításnak nem engedelmeskedő tartalékosokra félmilliótól 700 ezer hrivnyáig terjedő pénzbírság vagy két évi kényszermunka volna az alkalmazható szankció.
DE AKÁR HÁROM ÉV BÖRTÖNRE IS ÍTÉLHETIK A TÖRVÉNYSÉRTŐKET.
Ez a törvénytervezet engedélyezné a rendőrség számára, hogy hajtóvadászatot rendezzen a katonáskodás alól kibúvók után, azokat bárhol begyűjthetnék és előállíthatnák a hadkiegészítő parancsnokságokra, ahonnan azonnal besorozhatnák az illető regrutát. Ilyen esetekre korábban is volt példa, ám azokat törvénytelenül művelte a rendőrség..."
K
kamm
Guest
Hat a foga fajhat barmire, Szlovakia egy torpeallam gyakorlatilag nem letezo hadsereggel: a multkor elismertek, hogy 5000 katonat sem tudtak kiallitani a covidos vedekezeshez. En oszinten meg lennek lepodve, ha 100 ev mulva meg letezne.
Azért a cikk címét nem igazán tudom hova tenni. Egy ilyen döntés akárhonnan nézem, nem növelné a népszerűséget, hanem pont csökkentené.Kinek van kedve nekimenni Oroszországnak? Főleg a fiatalok közül, akiknek úgy általában véve nem sok kedvük van katonáskodni.Ez lecsapódik gondolom a választásokon is. De ha Ukrajna el akarja kergetni az összes fiatalt külföldre, akkor jó úton haladnak.
Ha meg nem sikerül elüldözni őket, akkor meg egy újabb forradalmat generálnak. Mára azért nagyjából kiderült, hogy Ukrajnában a 2014-es "forradalom" nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket.Pénzük nincs, pedig szinte már mindent eladtak, nem is néz ki úgy, hogy mostanában lesz. A háborúra se hivatkozhatnak állandóan, hogy azért nem képesek fejlődni. 2014-ben a java lezajlott, azóta csak átlövöldöznek, nem azért roskadozik a gazdaság. A Nyugathoz nem sikerült érdemben közeledni, Oroszországtól viszont sikerült a legviharosabb módon elválniuk. Az elmúlt 7 évnél bármelyik "Oroszország kiszolgálójaként" töltött évük jobb volt.
100 éve nem létező országoknak is területeket osztogattak, ha "jó" helyen voltak az asztalnál. Amikor a Szovjetunió széthullott és Kárpátalján népszavazás volt, akkor nem kellett volna Budapestnek csendben maradnia. Széthullott körülöttünk Csehszlovákia, a Szovjetunió, forradalom volt Romániában, Jugoszlávia saját magát pusztította, eközben Budapest meg se mozdult. Pedig mikor lehetett volna területet rendezni, ha nem akkor amikor körülöttünk minden határ mozog.
K
kamm
Guest
Dehogy lehetett volna. A tokunk ki volt a gatyabol, semmire nem volt eselyunk sem. Az ilyesmi dolgok penzen mulnak - szerinted a nemet egyesitesre miert bolintott ra Gorbi? Mert megkerdeztek az osszeget Gorbitol, az mondott egy szerinte irgalmatlan szamot, Kohl meg intett Genschernek es az elovette a csekkfuzetet, az amcsik meg vigyorogtak, mert ok meg sporoltak is ezen.
Thatcher puffogott meg hoborgott, de sokat nem tudott tenni, mert az amerikaiak mar rabolintottak, a franciak is tamogattak. (Kohl meg Thatcher rendszeresen csataztak a G7 stb meetingeken, Reagan es MItterand elott is, de a franciak is gyakran a britek ellen foglaltak peldaul NATO kerdesekben allast.)
W
Wilson
Guest
Ukrajna csapdában van nincs meg a katonai ereje ahhoz, hogy visszafoglalja Donbaszt lemondani pedig nem mondhat le róla mert már akkor felógatnák a banderisták a kijevi lámpavasakra az ukrán kormány minden egyes tagját ha csak megpróbálkoznának vele.Ukrajna a jelenlegi formájában és világpolitikai helyzetben egy kész csődtömeg ami teljes mértékben ki van szolgáltatva mind gazdaságilag mind katonailag a nyugatnak azon belül az USA-k.Az USA pedig nem lát mást Ukrajnában mint egy gazdaságilag könnyen kizsákmányolható gyarmatot aki emellett még ideális ütköző állam a számára Oroszországgal szemben.Így aztán a majdan óta a mindenkori ukrán kormány kezén ott a zsinór amelyet az USA nevű nagy pályás bábjátékos mozgat és így esélye sincs arra,hogy bármilyen pozitív változtatást elindítson Ukrajna helyzetével kapcsolatban.
T
Törölt tag 4082
Guest
Amúgy mit szedsz? Nekem is küldesz belőle, mert ez durvább mint a tömény retroshock eszencia, pedig az jobban üt, mint egy hipóval higított nyílméregbéka...
W
Wilson
Guest
Nem szed semmit pontosan úgy volt ahogy kamm írta.
"Konrad Adenauer kancellár azt tette politikájának alapjává, hogy nem egyezik bele Németország kettészakításába, és ezt az akaratát ráerőlteti a helyzettel egyébként rokonszenvező európai szövetségesekre is. Később Erhard kancellár próbálkozott azzal, hogy a szovjetek felé való nyitás során konkrétan megvásárolja az NDK-t Moszkvától. Tervét az amerikaiak sem támogatták, a nyitottabb és kísérletezőbb Hruscsovot, a szovjet pártfőtitkárt pedig megbuktatták. Utóda, Brezsnyev nála sokkal konzervatívabb politikát folytatott. Az újraegyesülés megvásárlása, vagy bármilyen más, közeljövőben bekövetkezhető megoldás lekerült a napirendről. A hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek közepéig a Brandt-féle koncepció maradt érvényben, vagyis az, hogy az NSZK megszelídíteni próbálta az NDK-t, nem pedig egyesíteni a két országot. Ennek az enyhülési politikának sok gyakorlati előnye volt, de félő volt, hogy közben olyan elméleti alapállásokat adnak fel, melyek nélkül nem lehet majd a jövőben sem egyesíteni az országot. Az enyhüléspolitika kergetésének talán legmegrázóbb eseménye 1981. december 13-án történt, amikor Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár nem szakította meg NDK-beli látogatását annak ellenére sem, hogy hírt kapott a lengyel hadiállapot bevezetéséről.
Az országegyesítés eszméje legközelebb csak Helmut Kohl kancellárságának delén, 1988–1989-ben merült fel komolyan. Amikor pedig felmerült, egy dologban nagyon hasonló volt Erhard 1964-es koncepciójához: világos volt, hogy az NSZK-nak rengeteg pénzébe fog kerülni egy esetleges német újraegyesítés. De még amikor 1989. november 9-én leomlott a berlini fal, még akkor sem volt egyáltalán egyértelmű, hogy a német egység megvalósulhat. Hogy csak néhány példát említsünk az ellenző hangok közül, Jicák Sámír izraeli miniszterelnök egy új holokauszt rémét vázolta fel, Thatcher asszony dühödten mutogatta az egykori Kelet-Poroszország térképét Mitterand francia elnöknek, a Vörös Hadsereg Frakció pedig újabb gyilkosságokat követett el az NSZK stabilitásának felbomlasztása végett. Az ügy iránt teljesen elkötelezett Kohl kancellár ekkor még maga is csak 1993–1994 tájékára tartotta elképzelhetőnek az egység megvalósulását. Akkori meglátása szerint csak egyetlen fővárosban nem kellett senkit győzködni a német újraegyesítésről: Budapesten.
Helmut Kohl kancellár megértette, hogy a német egység kérdése ismét napirenden van, ahogy fogalmazott, „mégpedig az NDK polgárai tűzték napirendre.” Hogy a pillanat ne múljon el, hogyan magához ragadta a kezdeményezést, amikor 1989. november 28-án előállt híres 10 pontjával a német újraegyesítésről.
A következő tizenegy hónap az intenzív tárgyalások időszaka volt: Kohl a gyakorta változó NDK-s vezetőkkel, Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárral, Margaret Thatcherrel, François Mitterrand-nal és George Bushsal egyeztetett a német újraegyesítés feltételeiről. Mire a nagyhatalmak és a német államok közötti híres 2+4-es tárgyalásokra sor került, kétoldalúan már mindenkivel meg kellett állapodni, különben a kérdés elveszett volna a papírrengetegben. A legfontosabb tény az volt, hogy a német nép akarta az egységet, ezt mi sem bizonyította jobban, mint azoknak az NDK-soknak az áradata, akik napi 2000 fő körüli nagyságrendben lépték át a határt még 1990 során is.
Az újraegyesítés egyik legfontosabb kérdése a szövetségi hovatartozásról szólt. A szovjetek először konföderációs egységet javasoltak a két német államnak, illetve semleges vagy esetleg „tömbön kívülinek” címkézett státuszt, de semmiképpen nem fogadták el, hogy az egységes Németország a NATO tagja maradjon. Ezt az álláspontot a következő 11 hónapban Helmut Kohl szinte egymaga, fáradhatatlan érveléssel teljesen felőrölte. A semleges Németország gondolatát elvetette, mint ami ellentmond az összeurópai egységesülési folyamatnak. Az maga lenne a német külön út, a Sonderweg – vagyis épp az, amitől a szövetségesek annyira rettegnek. Hozzátette, a legnagyobb hiba a században éppen Németország 1918 utáni különleges státusza volt – és ezzel nem sokan szálltak vitába. Németországnak egységes és teljesen szuverén, rendes európai országgá kell válnia, vallotta. A szovjetek azonban tovább ragaszkodtak ahhoz, hogy az egységes Németország lépjen ki a NATO-ból. Később egy olyan formulát szorgalmaztak, miszerint még ha az ország NATO-tag is marad, a NATO hatásköre nem terjedhet ki a volt NDK területére. 1990-ben fél éven keresztül ez volt a hivatalos szovjet álláspont. Végül júliusban Kohl, Gorbacsov kaukázusi szülőföldjén tett látogatásán egyszerű kérdést szegezett a szovjet vezetőhöz: ha a NATO hatásköre nem terjed ki az NDK volt területeire, akkor a NATO szerződés V. cikkelye, az automatikus segítségnyújtásról szóló cikkely sem lenne érvényes azokon a területeken? Gorbacsov rövid habozás után belátta, hogy ez a javaslat már elméleti szinten sem állja meg a helyét, és akkor egyezett bele, hogy egész Németország tartozhat a NATO alá.
Nem csak arról volt azonban szó, hogy Gorbacsov belátta álláspontjának tarthatatlanságát, hanem arról is, amit Helmut Kohl még félévvel korábban, a kérdés első felvetésénél előre megmondott. Kohl ugyanis így látta: „Az volt a benyomásom, hogy a szovjetek a szövetségi hovatartozás kérdésében készek voltak tárgyalni, és csak »pókereztek«. A megoldás bizonyára a szövetségi kormány anyagi-pénzügyi segítségében rejlett”. Az NSZK ezekben a hónapokban 220 millió nyugatnémet márka értékben támogatta a Szovjetuniót élelmiszerszállítmányokkal, jóváhagyott egy 5 milliárd márka értékű hitelt, átvállalták az szovjet–NDK viszonylatban létrejött mintegy 3600 szerződésből fakadó kötelezettségeket, átvállalták az NDK területén állomásozó szovjet haderővel kapcsolatos költségeket, sőt, George Busht is Kohl győzte meg a bajba jutott Gorbacsov megtámogatásának fontosságáról. Később szeptemberben a szovjetek még egy sor újabb követeléssel álltak elő, többek között a hazatérő szovjet katonák számára 72 000 lakás felhúzásával. Közben az NSZK kincstárát terhelte az első öbölháború költségeinek egy jó része is. Vagyis a szovjet ellenkezést végül tényleg Bonn bőkezűsége enyhítette meg.
Miért sikerülhetett Kohlnak az, ami Erhardnak nem sikerült? Fontos volt az NSZK megnövekedett gazdasági hatalma és politikai presztízse, hiszen az 1960-as években a nyugatnémet kancellárt még Washingtonban sem vették kellően komolyan az újraegyesítés megvalósításához. Erharddal ellentétben Kohl nem nyúlt a titkos diplomácia eszközéhez – éppen ellenkezőleg, a nyilvánosság és a józan paraszti ész nyomása volt az egyik legfőbb fegyvere. Az is fontos volt, hogy az európai szövetségesek számára megnyugtatóan hatott az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet működése: nem véletlenül volt Kohl 10 pontjának egyike az EBEÉ keretein belül kívánja megvalósítani a német egységet. Fontos volt az is, hogy Kohl – Erharddal ellentétben – precízen kidolgozott, a szövetségesekkel is mind egyeztetett tervvel állt elő, amit aztán következetesen végigtárgyalt mindenkivel, és elfogadtatta ellenfeleivel. A legfontosabb azonban az NDK teljes hitelvesztése volt, hiszen a kérdést maguk az összeomlófélben lévő NDK állampolgárai tűzték napirendre, az NDK államban pedig már nem hitt senki. Ahogy Gorbacsov fogalmazott, már a pártfőtitkár Hans Modrow sem bízik az NDK-ban, úgyhogy Moszkva már csak az NSZK-n keresztül tud befolyást gyakorolni az eseményekre. A Szovjetunió is más képet festett már, mint 1964-ben: roskadozó dinoszaurusz volt, nem rakéta-nagyhatalom. A dogmatikus szocializmust már csak Nyugat-Európában egyes köreiben vették komolyan. Ahogy Kohl kancellár fogalmazott, „Amíg a Szovjetunió parlamentjében a szociális piacgazdaság kérdéseiről vitáznak, addig a német szociáldemokraták Marxról. Ez a különbség”.
Helmut Kohl talpraesettsége, jó helyzetfelismerő készsége kulcsfontosságú volt a német egység elérésében. Kohl politikája úgy vezetett a német újraegyesítéshez, hogy az NSZK-nak semmit nem kellett feladnia, sem a szövetségi hovatartozását, sem a valutáját, sem a jogrendszerét, sem az alkotmányát, sem a nevét. De rengeteget kellett fizetnie. Nem igaz azonban, hogy a megfelelő módon, a megfelelő cél érdekében fizetni nem elég heroikus dolog: ahogy az észt eposzi énekben Kalevipoeg is megvezette és lefizette az ördögöket, ugyanúgy Helmut Kohl is a nyugatnémet márkát használta az ördög legyőzéséhez. Kohl bebizonyította, hogy bár a haza nem eladó – olykor nincs más hátra, mint megvásárolni. Így nőtt össze, ami összetartozott, és esett szét, ami nem tartozott össze. Szétesett a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia, de egységesült Németország, és még a megörökölt csődtömeg ellenére is Európa vezető gazdasági hatalma maradt."
Elhangzott a „Helmut Kohl – Az egyesítés kancellárja” című nemzetközi konferencián 2015. június 2-án.
T
Törölt tag 4082
Guest
Ja, Gorbihoz odament Khon és azt Mondta mennyi? Mire gorbi azt mondta legyen 20 ennyit úgysem fizetnek és már írták is a csekket.
Vagy egy közel éves tárgyalássorozat végén megegyeztek abban, hogy mennyi lesz?
Ugye érzed a különbséget. Mert én igen.