Semmi új és klasszikus értelemben vett meghasonlásról, mint folyamatról nincs szó.
Csak az egyes izmusok önbecsülésébe nem fér bele, hogy bizony minden anarchista, rendszerellenes, hierarchia-ellenes, szélsőbalos, neo-marxista radikális, vagy netán idealista liberális széplélek tombolása mögött ott áll egy őt hasznos hülyeként kihasználó konzervatív, gyarmatosító, fasisztoid, számító vadkapitalista érdekkör.
Ahogy a woke-bolsevizmus se más, csak a húsz évvel ezelőtti globalizációellenes mozgalmak vitorlájából szelet kifogó imposztor, álbaloldali zavarkeltés, provokáció, amivel közéletet és így a piacot is megpróbálják kontrollálni, leuralni.
Senkit se érdekelnek se a feketék, se a melegek, se az ukránok, se a munkavállalók, se a környezetvédelem.
De szép baleset is lenne, ha ezen csoportok valódi hangja tényleg teret kapna, mert akkor az elsők, akiknek a torkának mennének, azok a globálkapitalista tőzsdei alapkezelők, befektetési bankházak, nyomtatott dolláron politikát megvásárló korrupt szélhámosok lennének.