Brazília az utóbbi években sok mindent megélt, például egy hazai pályán a németek ellen
7:1-re elveszített világbajnoki elődöntőt is, de egy szélsőbaloldali gazdasági lépésekkel a szegényeket maga mellé állító szélsőjobboldali elnök még ennél is meglepőbb. Pedig Dél-Amerika legnagyobb országában most éppen ez történik: Jair Bolsonaro elnök, aki eddig a „kommunisták” és úgy általában minden baloldalinak vélt elhajlás legnagyobb ellensége volt, hirtelen elkezdett a szó legszorosabb értelmében pénzt szórni a legszegényebb brazilok közé. Akik természetesen nagyon hálásak.
Bolsonaro elnökként sem finomított a nézetein, és engesztelhetetlen gyűlölettel tekintett mindenre, amire rá lehetett sütni a baloldaliság bélyegét. Lula börtönben végezte (bár azóta szabadlábra került), Bolsonaro és kormánya pedig, a doktriner neoliberális
Paulo Guedes gazdasági miniszter vezetésével, tulajdonképpen mindenben az ellenkezőjét csinálták, mint az előző évtizedek balos brazil vezetői.
Luláék örökségéből nem sok maradt meg, a kevés kivétel egyike a
bolsa família nevű családi segélyprogram, amelynek segítségével brazilok millióinak sikerült kimásznia a mélyszegénységből. Lehet, hogy Bolsonarónak és Guedesnek voltak vele ideológiai problémái, de a szegény szavazókat nem akarták teljesen maguk ellen fordítani. Bolsonarótól az egészen nyílt kegyetlenség és pusztítás nem áll távol, magasan tesz például Amazónia őserdeire és a környezetvédelemre, és a mostani járvány áldozatai sem kaptak tőle együttérzést, viszont a közvéleménykutatási adatokat ő is figyeli.
Így történhetett meg, hogy ha már más megoldás nem látszott, baloldali lett. Dél-Amerikában a politikában történnek fura dolgok, a jobboldali és baloldali populizmusnak is évszázados hagyományai vannak, de ilyen látványos pálfordulásra nem igazán volt még példa. Brazíliában öt hónapja 66 millió ember, az ország lakosságának 30 százaléka kap havonta 600 real (35 ezer forintot). Ahogy egy brazil közgazdász a
Bloombergnek megjegyezte, ezzel a coronavoucher nevű programmal az országban gyakorlatilag bevezették az alapjövedelmet. De olyan nagyvonalúan, ahogy azt még a világ legprogresszívabb országaiban is csak tervezgetni merik.
A pénzesőnek pedig meg is lett a hatása: bár nehéz a történelmi adatsorokat összehasonlítani, nagyon úgy tűnik, hogy Brazíliában soha nem volt olyan alacsony a szegények aránya, mint 2020 nyarán. Tavaly júniusban még a lakosság 8 százaléka élt napi 10 realnál (575 forint) kevesebből, idén már csak 3,3%. A híresen nagy vagyoni különbségeiről ismert országban az egyenlőtlenség is példátlanul csökken, és, ami még hihetetlenebb, hiába a brazil gazdaság 2020-ra jósolt 5 százalékos csökkenése, a coronavouchernek köszönhetően ma a brazilok fele többet keres, mint tavasszal, amikor megérkezett az országba a koronavírus.
Mindez persze nem olcsó, a Bloomberg számításai szerint öt hónap alatt többe került, mint a bolsa família Lulának nyolc év alatt. 2020-ban a brazil költségvetési hiány minden rekordot megdöntve 11 százalék is lehet. A real értéke csökken, és a brazil részvénypiac is rosszul teljesít hónapok óta. Hogy ez így mennyire fenntarthatatlan, arra a
New York Times szerint Guedes gazdasági miniszter is felhívta a figyelmet. Úgy tűnik, szemben az elnökkel, neki továbbra sem szimpatikusak a balos segélycsomagok, és ez olyan súrlódáshoz vezet, hogy a lemondásáról is felrepültek hírek. Guedes 200 realra akarta levinni a havi coronavoucher összegét, de Bolsonaro csak abba ment bele, hogy 2020 végéig 300 legyen, ami még mindig hatalmas terhet ró a költségvetésre.
Ilyet még Brazíliában sem láttak: szélsőbaloldali lett a szélsőjobboldali elnök