Ki köllene mozdulni a csomagolt csirke világából. A csirke tojásból kel ki, amit a tyúk, azaz a nőstényállat rak, miután a kakas, azaz a hím megtermékenyítette. Több kakas örökítőanyagával is tud dolgozni a szervezete, de kakasok a kakasokkal, illetve a tyúkok a tyúkokkal nem tudnak utódokat létrehozni. Elnyomott transznemű, átoperált, transzkoreai nembináris elmebetegjeik nincsenek. A tojásokból kikelvén a csirkék a normális környezetükben nem vegánok. Mindent megesznek a nyálcsíktól, a bogarakon és férgeken keresztül a firssen levágott társukig. A kavicsok lenyelésével, ami később távozik belőlük, nem a rendszerszintű rasszizmus ellen tiltakoznak. Patriarchális rendszerben élnek, a kakasok a párzás igényén kívül egyéb feladatokat is ellátnak. Patriarchális privilégiumaikkal védelmezik a többi társukat, 64 féle jelzéssel megkülönböztetve a veszélyeket, amellyel védelmezik a kiváltságaikat a rókák, ragadozómadarak ellen, amik a csirkékhez hasonlóan esznek csirkét. Az elnyomott nőstények a kakas által kikapirgált legjobb falatokat kapják, ez mutatja, hogy a függésük csak tyúkjogi mozgalommal lenne kivitelezhető, hogy ők kaparhassák ki a kakasnak ezeket. Mindennek ellenére a nőstényeikben, a hímekkel ellentétben fajokon átívelő gondoskodás is tapasztalható, amennyiben a kezdetektől fogva ők keltenek ki például kacsákat. A kikelt kacsákat azonban a hímek nagyon helyesen kacsának tekintik és nem tekintik elsőrendű szexuáluis partnereiknek, tudván, hogy azok kacsák. Bár ezt sokan fasizmusnak tekinthetnék, ugyanakkor megfigyelhető, hogy az előítéletek ellen harcoló harcos aktivista baromfiak is rendre szembesülnek azzal a ténnyel, hogy az ílyen diaszpórában felnevelt kacsák amennyiben kacsaközösségben szocializálódott kacsákkal lépnek kapcsolatba, azonnal levetkőzik csirke mivoltukat és a kacsák oldalán szállnak ringbe a politikai síkon az erőforrások uralmáért. Transzkoreai nembináris kacsát eddig nem sikerült megfigyelni, bár az időnkénti egymás közti hatalmi harcok leple alatt előfordulhat ilyenfajta kirekesztés.
Ezek a rendkívül zárt, faji háborút vívó baromfiközösségek mindamellett tehát, hogy jól láthatóan a XX.századi eszmék rabságának ingoványában ragadtak, eszmerendszereik kirekesztő mivoltának magas szintre jutott szervezete mégis kiszolgáltatott a természet jellemzőinek. Területükön rendre megjelenő akácosok pusztítják a környező bennszülött növények törzseit, bár azok wilkommen akác táblákkal üdvözlik őket, nem tudván, micoda veszélyt is engedtek a kultúrájukba. A gazdasági és háborús menekült akácok pedig, számuk növekedésével kimutatják létük invazív mivoltának színét-javát. Talajzsaroló növényként(hogy ismét halld ezt a szót) kiszorítják a viselkedésükkel az évszázados gyökerű helyi növénylakosságot. Sok növény az árnyékukban megtelepedve az elűzöttek helyére települ és rendszerint fennhangon hirdetik, hogy a talajromlás az őshonos lakosság hibája, tölgyek, bükkök, szilek nem befogadó magatartásának a következménye. Ugyanakkor, mikor a bevándorló akácok elszívva a tápanyagot, rövid idő alatt nőnek a legnagyobb fatársaik hosszú munkája helyett velük azonos politikai meghatározó méretre, a társult, haladó eszméket képviselő aljnövényzetnek rendre rá kell jönnie, hogy régen minden jobb volt. Az akác mindamelett, hogy szinte kiszippantja a gyors növekedéséhez a szociális háló összes forrását a helyi lakosság elől, rendkívül magas szaporodási rátájával hamarosan saját birtokba vesz területeket, melyeket a bükkök általában no-go zónaként emlegetnek, de a lassan sorvadó aljnövényzet a mindenhol megtelepedő és magát közülük valónak hangoztató borostyánok szavára ezt általában nem hiszi el. A borostyán szintén invazív, talajzsaroló eszközökkel tapad minden forrásra, kipusztíthatatlanul, bár a történelem során többen megpróbálták már ezt. Bár a dolga megkönnyítése érdekében érzékenyíti az aljnövényzetet az akácok befogadására, valójában kíméletlen ellentétek feszülnek köztük a nyersanyagok és területek birtoklásáért. Ugyanakkor a tölgyesek merészebb, a zónába belépő tagjai ellen közös erővel lépnek fel, valamint társadalmukat politikai síkon rendre antiborostyánizmussal és akácofóbiával vádolják a befogadás elősegítésére.
Mialatt írtam, az jutott eszembe, hogy b+, lehet, hogy nektek elsőtől így kellene környezetismeretet tanítani.
Ha már a tulipánok földje...