Szerintem legalább két fázisa volt az EU csatlakozás utáni korszakunknak: amikor az EU még nem akart mindenbe belepofázni, csak ami a közös piac szempontjából értelmezhető, és egy másik, ami talán kevesebb mint 10 éve kezdődött - ebben az időszakban már aktívan beleszólnak a tagállamok szuverén jogalkotásába, gazdasági döntéseibe, és folyamatosan fenyegetőznek mindenféle szankciókkal. Talán 2015 óta, nem tudom…Először is békét Európában. Ezen kívül vég nélküli pénzcsapokat, (GDP arányban nagyobbat, mint Marshall segély volt a németeknek) amiket a saját korrupciónk miatt fognak talán részben elzárni. Kaptunk gazdasági integrációt, egyre komolyabb technológiai és tudástranszfert, és európai gazdasági terjeszkedési lehetőséget, vám és különösebb adminisztráció nélkül. Budapest felkerült a világ turisztikai térképére, aminek a jelentős része nyugati turista, akik öntik ide a pénzt. Hozzáférést a legjobb európai iskolákhoz a fiataljainknak, sok esetben tandíjmentesen, célzott támogatásokat mindenféle hasznos dologra. Közös európai szervdonor adatbázisban tagságot, szabad határátlépést, és a külhoni magyarokkal való szabad kapcsolattartási lehetőséget. Részvételi lehetőséget az Európai Űrügynökségben. Nyaralást az Adrián, sört az Oktoberfesten és síelést az Alpokban. Ha akarsz, a bikák elől is rohanhatsz Spanyolországban. Meg ehetsz csigát Franciaországban. Kereteket és lehetőségeket kaptunk, amivel vagy tudunk élni, vagy nem. Egyelőre inkább nem. Szemben más országokkal, akik jobban alkalmazkodnak a változásokhoz, és kevesebbet keresik az ellenségeket.
Az első korszak tök korrekt volt, és a korlátlan pénzcsapokat leszámítva a “vívmányok” nagy része akkor köszöntött be hozzánk.
Talán ahhoz kéne visszatérni.