“A tüntetők petíciót fogalmaztak, amelyet a Magyar Televízió vezetésének szerettek volna átadni, s erre a feladatra engem kértek fel. Először, a televízió vezetésének esélyt adva, csupán néhány társammal vittem át a petíciót, majd mivel az átvételt megtagadták, és az In-Kal Security őrei a rendőrséggel fenyegettek minket, visszatértem a Kossuth térre, ahonnan több ezer tüntetővel mentem vissza a MTV székházához.
Miután az első rendőri erőszakot követően az ostrom megtörtént, és a tömeg több órás harc után elfoglalta a székházat, a televízió sugárzását lekapcsolták, a petíciót pedig csupán a helyszínen lévő rendőrök vezetőinek és egy ott maradt szerkesztőnek tudtam átadni. Ekkor, az ostrom végén készült az a híres fénykép, amikor egy rendőrautó hangosbeszélőjén keresztül szólok a tömeghez, ekkor tájékoztatom őket arról, hogy győztünk, átveszik a petíciót, nyugalomra intettem, kértem, hogy szűnjön meg az erőszak.”