Hogyan szolgálta a mi magatartásunk a törökök svédekkel kapcsolatos magatartását? Miért gondolja, hogy ez eredményes volt? Kívülállóként nehezen volt érthető, hogy mi mit is szeretnénk a svédektől, míg a törökök ezt nagyon világosan megmondták.
Rendkívül összetett kérdésről van szó. Magyarország számára az a helyzet, hogy van egy svéd–török vita, politikai lehetőségeket teremtett. Tagadhatatlan, hogy nagyon szoros egyeztetés volt folyamatosan, a legutolsó pillanatig a török és a magyar diplomácia között. Bíztunk abban, ha teljesítjük a törökök javaslatait, kéréseit, akkor hozzá tudunk járulni a megállapodáshoz. Ez utólagosan visszaigazolásra került. Természetesen nekünk is volt egy külön agendánk a svédek vonatkozásában. Én része voltam annak a delegációnak, amelyet a magyar Országgyűlés küldött Svédországba és Finnországba a ratifikációs vita megkezdését megelőzően. Lefolytattuk mind a két ország esetében ezeket a vitákat, és immáron végszavazás előtt van a magyar Országgyűlés előtt a svéd csatlakozás kérdése is. Mondhatnám azt, hogy most zárkózik föl a magyar helyzethez a török parlament az elkövetkezendő hónapokban. A minap bejelentette Erdoğan elnök úr, hogy október 1-je után, ősszel, kiemelt prioritásként fogják kezelni a svéd ratifikáció kérdését. El fognak jutni odáig, ahol mi jelenleg tartunk. Erre a külön agendára visszatérve, nagyon nyers, Magyarországgal szemben sértő szóhasználatot engedett meg magának számtalan meghatározó svéd politikus az elmúlt években, a legkülönfélébb fórumokon, elsősorban az Európai Parlamentben. Kristersson miniszterelnök úr vonatkozásában azt is szeretném hangsúlyozni, hogy ő volt az, aki az Európai Néppárt keretei között aktívan lobbizott azért, hogy a Fideszt kizárják. Tehát volt mit megbeszélnünk a svéd partnereinkkel. Tudatosítottuk svéd partnereinkben, hogy még akkor is, ha egyébként kormányváltás volt Svédországban, NATO-szövetségesként milyen magatartást várunk el a jövőben, hogy hogyan viszonyuljunk egymáshoz, a kölcsönös tisztelet hangján, még akkor is, ha vannak nézetkülönbségeink. Ezt a célkitűzést elértük, és azzal, hogy szoros együttműködést alakítottunk ki a törökökkel, hozzájárultunk a Törökország és Svédország közötti megállapodás megszületéséhez. A szoros magyar együttműködés Törökországgal igenis hozzájárult ahhoz, hogy létrejöhetett ez a megállapodás. Ilyen értelemben nagyon komoly erővel – mint ahogy egyébként Finnország is rendkívül komoly erő – gyarapodik, erősödik a NATO akkor, amikor erre nagy szükség van.
A magyar–török együttműködésnek az volt a lényege, hogy a svédekkel szembeni vitában ne hagyjuk őket egyedül?
Számos eleme volt ennek, de ha nagyon le akarja valamire egyszerűsíteni, akkor erre le lehet. De ez egy sok elemet tartalmazó együttműködés volt, aminek a lényege a végeredmény. Sikerült egy bonyolult diplomáciai játék eredményeként eljutni ide. Tegyük hozzá azt, hogy nagyon intenzív amerikai–török egyeztetés is zajlott párhuzamosan ezekkel a tárgyalásokkal. Törökország helye az európai biztonságpolitikai rendszerben egyáltalán nem másodlagos. Magyarország pedig minősítetten jó viszonyt tudott az elmúlt években kiépíteni Törökországgal, és több alkalommal volt lehetőségünk arra, hogy segítsük a török problémák rendezését. A jelen esetben az amerikai tárgyalások, az F16-osoknak és egyéb védelmi eszközöknek a beszerzésével összefüggésben, úgy látom, meghatározó módon szolgálták azt, hogy ez a megállapodás létre tudott jönni. Nem lenne egyszerű egy okra visszavezetni azt, hogy minek köszönhetően, de örvendetesnek tartom, hogy az egész csomag létrejött, és hozzájárulhat ahhoz, hogy Törökország helye, a szerepe a NATO-n belül és a nemzetközi biztonságon belül az elkövetkezendő időszakban stabilizálódjon. Ezáltal az a rendkívül fontos szerep, amit Törökország betölt a Közel-Kelet, a Földközi-tenger keleti térségének a stabilizálásának a szempontjából, megvalósítható lesz.
Ha az áll még, hogy nem Magyarország lesz az utolsó, aki ratifikálja a svéd csatlakozást, akkor annak is állnia kell, hogy valamikor egy rendkívül parlamenti ülést kell csinálni?
Én nem látom ennek szükségét. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések most fognak megkezdődni, de fölhívnám a figyelmet arra, hogy október elsején fog összeülni a török nagy nemzetgyűlés, és az október 1-jét követő ülésszak napirendjében kiemelt prioritásként kívánja szerepeltetni a svéd NATO-csatlakozás ratifikációjának a kérdését.
És akkor nálunk már rendes őszi ülésszak van.
Mi szeptember közepén megkezdjük a munkát.