A kis cégek marketingjénél van egy fontos dolog amit figyelembe kell venni hogy hatékony lehessen a növekedés, ez pedig az hogy megfelelő célközönséget kell kiválasztani, és akkora méretre korlátozni aminek az elérésééhez megvan a szükséges erőforrásunk. Például ha csak 300 ezer forintod van marketingre és egy helyi lángasost üzemeltetsz akkor nem egy országos médiában fogsz hirdetést venni. Illetve a stratégia célja legyen egy adott földrajzi területen megszerezni a piacvezető helyet. Előbb a település vagy kerület, aztán járás aztán megye például, mert ebben az esetben beforgatod a növekedésbe a korábban kiépített jövedelmi csatornádat. Először nem tűnik soknak mondjuk egy 10000 fős településen piacvezető lángosot üzemeltetni, de amikor 5 év múlva az egész ország a tiéd a módszerrel akkor már nem havi pár százezer forintot fog hozni a dolog hanem 1000x annyit.
Miért írtam ezt most le. Talán ideje lenne üzleti szempontból nézni a dolgokat és felismerni hogy nem vagyunk Kína, sem Németország vagy az USA, de hozzáférünk a nyugati technológiához és minden máshoz ami olcsó is szinte, tehát ebből létrehozhatnánk azt hogy úgy tekintsenek a saját dolgainkra mint a megfizethető árú "nyugati" termék, ez lenne a magyar márka névjegye például.
Afrika nagyon jó üzleti lehetőségeket rejt de minden ország más, a gdp pedig megtévesztő lehet, a wagner bevétele csak a közép afrikai köztársaság aranybányászati koncessziójából 1 milliárd usd re van becsülve, miközben az ország egész gdp je nem éri el az 5 milliárd dollárt. A KDK esetében ez még inkább jelentkezik, bukott állam szinte de mégis óriási pénzeket lehet ott csinálni, de nekünk úgy kell megjelennünk hogy ne lépjünk rá a nagyok lábujjára hanem a morzsákat kell felszednünk vagy oda mennünk ami jelenleg egyik nagyhatalomnak sem érdekes. Lásd a nem túl sikeres olasz gyarmatosítási kísérletek.
Szerintem a fenntartható afrikai jelenléthez szükség lenne egy vagy több wagnerhez hasonlóan jól felszerelt titkosszolgálatokhoz jól bekötött magyar pmc re, és úgy egyensúlyozni a nagyok között hogy ott részt venni ahol nem vagyunk útban, hanem hasznosak vagyunk, és ezzel jönnének a koncessziók és szerződések. Viszont kezdetben csak pár országra koncentrálni, hogy ha nem is a leggazdagabb terület de az jól be legyen hálózva.
Így könnyű lenne kiszálni is a dolgokból, nem a honvédséget viszik külföldre, de lenne rengeteg kapcsolat, és felépítenénk egy nem gyarmatosító hanem partneri képet magunkról, akik természetesen ezt nem ingyen csinálják de nem is hazudják ezt magukról.
Sokan nagyon sok pénzt tudnak csinálni ezekben a "koldusszegény" országokban