Ez az egész összeszerelősdi a végéhez közeledik: ebből stagnálni lehet, fejlődni nem. Ez a közepes fejlettség csapdája, amiből magasabb hozzáadott értékű SAJÁT termékek előállításával lehetne kitörni. Ehhez meg kiemelkedő oktatás, kiszámítható (nem mutyizós) piaci környezet kell. Ez nálunk egyik sincs, sőt! Ezek csak romlottak.
A kiemelkedő műszaki oktatásnak az alapja a létező ipar amiben tényleges fejlesztések és termelés is zajlik, valamint tapasztalt műszaki szakembergárdát hoz létre. Abból lesz majd egy idő után kiemelkedő színvonalú műszaki oktatási rendszer, amikor az élő munkatapasztalatot beviszik az egyetem falai közé. Aki azt hiszi, hogy ha majd pénzt locsolunk az egyetemi köldöknézegetésre és majd abból egyszer lesz magas hozzáadott értékű ipari termelés, szerintem tévúton jár, fordítva üli meg a lovat. Ez egy alulról felfelé működő folyamat.
Ahhoz először ipar kell (amit sajnos eladtunk, most mindegy, hogyan és miért), amit egyelőre úgy tudunk megteremteni, ha a külföldi befektetők behozzák. Ha lesz saját magyar ipar, az azokból az inasévekből lesz, amit előtte el kell tölteni a németeknél, koreaiknál, kínaiaknál. Vagy ők fogják csinálni az ipart. A századelőn se volt ez másképp, most sem lesz.
Annak, hogy a tőkést, aki megfelelő tőkekoncentrációval Weissnek vagy Mészárosnak vagy bárminek hívják, nincs ebben a folyamatban jelentősége, annak sem, hogy szerves vagy mesterséges folyamattal hízlalták előtte fel (Weiss Manfrédot is az osztrák állam hízlalta fel anno, csaxólok). Az itt dolgoztató külföldi tőke is ugyanúgy csak a tőkét hozza, nem a munkaerőt, azt mi adjuk. Ha tudjuk hozzá adni a tőkét is, akkor lesz itt valaha magyar vállalat, ami a tőkét is itthon tartja, nem kiviszi az országból, és akkor indulhat meg egy természetes, szerves fejlődés. Kis-és mikrovállalkozásokból ezt ma létrehozni az IT világán kívül lehetetlen.
Last edited: