Kiüresedett közhely, amikor erre válaszul Tolsztojjal vagy Puskinnal érvelnek. Egy 140 milliós ország karakterét nem a magasművészszet adja meg. Vologya nem festeget Mona Lisát a nappalijában, ahogyan Szergej sem ír Mephistót.
Kultúrák között nem az elitet az elittel hasonlítjuk össze. Főleg nem a 200+ éves csúcspontokat. Hanem a szocializációt, a mentalitást, a társadalmi normákat. Azzal, hogy előveszünk egy arab írót, vagy az algebrát, alkémiát, nem emeljük ki annak kulturális lényegi valóságát a csadorra kényszerített, vezetéstől egészen a közelmúltig eltiltott nők helyzetének, vagy a melegek, keresztények, házasságtörők halálrakövezésének joggyakorlatát adó büntetési módok általános közegéből. Benne van a kiházasítás, a poligámia, és sok egyéb, ami miatt másik világ.
Az amerikaiak ebben a perspektívában közelebb állnak hozzánk, földrajzi elhelyezkedésük mellett is, és ezért beszélünk nyugati kultúrkörről. Én egy finn kisvárosban otthonabb tudom érezni magamat, az utcák jellegében, a környezet karakterében, az élet ritmusában éreztem saját szülővárosom megszokott közegét, jobban, mint amikor a Balkánon mentem keresztül.
Csehszlovákia szétválása megtörtént viszonylag rendben. És az nálunk már feszültségnek számított. Az viszont európai szemmel megdöbbentő és elképzelhetetlen volt, ahogyan Jugoszlávia vérengzésbe fordult. Egy olyan háború volt ott, ami után a kútból kihúzhattak egy bőrét lenyúzott emberi tetemet - beszéltem valakivel, aki erről beszámolt. Ez a vérkultúra, az erőszak szocializációja. Nem az élet elvétele volt a cél, hanem a kín minél nagyobb fokú elérése, az öncélú brutalitás maga. És ez nem a pillanatnak szóló elszabadult érzelem volt. A második világháború után negyvenezer magyart gyilkoltak le a Vajdaságban a szerbek, gyomorforgató módon, sziklán szétcsapott csecsemőkkel, terhes nőkből baltával kivágott magzatokkal, levágott végtagokkal kútba dobott még élő emberekkel, kettéfűrészelt áldozatokkal. A tizedekkora partizánrazzia megtorlásaként.
Szombathelyi vezérezredest karróba húzták a háború után. Igen. Nálunk is volt ilyen. Ötszáz évvel korábban, a középkorban. Ott vannak lemaradva fejben a szerbek. Az 1848-'49-es szabadságharcban, míg mindenhol mentek a háború szokásos mocskos következményei, kifosztott falvakkal, felégetett paraszti házakkal, sehol nem jutott ez odáig, mint ami a Délvidéken lezajlott, a változatos módon kiélt ölési kéj tömeges jelensége. Nem, még Erdélyben sem, ahol etinakai alapú gyilkolások voltak faluszerte.
Amikor Vak Béla magyar király udvarában felkoncolták a magyar nemesi réteg jelentős hányadát, történészek azon az állásponton vannak, hogy ez szerb felesége irányításával történt. Mert a magyar udvartól idegen volt ez a fajta véres esemény (nem véletlenül Vak Béla is csak vak lett, de sok példa van a többszörösen fellázadt, és soha ki nem végzett trónkövetelőtől elkezdve a száműzött utódokig, így tért vissza Géza és László is.)
Ha Európában valakinek a kezébe adsz egy tyúkot és egy kést, nagy eséllyel nem fogja tudni levágni. Ha macskát, vagy kutyát, szinte biztos. Keleten embereket ölnek úgy, ahogy mi állatokat sem tudnánk. Ami Kelet-Ukrajnában történik, az mutatja ezt meg.
És ezt lehet úgy értékelni, hogy Európa "elpuncisodott". Szerintem a társadalmi EQ általánosan magasabb fejlődési fokán van.
De a tény az, hogy Oroszország nem Európa része.
Ezért fogalom a Balkán, balkáni szavak használata a nyelvben. Ahol esküvőkön simán lemészárolják egymást lőfegyverekkel a lerészegedett, összevesző családok. Vagy lövöldöznek a levegőbe ünneplésként. És ezért külön kategória az "orosz videók" a YouTube-on.
Álljunk meg itt egy bekezdésre! Visszaolvasható - előnye ez az internetnek a tisztességes emberek számára! -, hogy én voltam az, aki többször, az értetlenkedéssel szemben is elismételve kihangsúlyoztam, hogy nem gonoszságból teszi Oroszország, amit tesz, hanem mert természetszerűen a mi érdekérvényesítésünk rovására folytatja a sajátját. Ezt a te véleményközösséged egy tagja torzította át sokadik elmagyarázás után is jellemtelenül arra, hogy én genetikailag gonosz oroszokról és jó amerikaiakról beszélek.
A jelen valósága az, hogy most vagyunk a világ legerősebb katonai és gazdasági közösségének tagja (mindkettő közösségé), és Moszkva az, ami ennek bomlasztására minden szereplőt és eszközt felhasznál, mert neki ez visszaszorulás.
Miben lenne jobb, ha egy 180 milliós (többségében legatyásodott) embertömeggel számolunk a 320 millió cseréjére, egy olasz GDP szintjén állóval a világ legnagyobb gazdasági termelésével szemben, a második legnagyobb atomarzenállal az első helyett? Azon kívül, hogy térképre ránézve az egyszerű embernek "nagyobb", mind lakosságszámban, mind katonai erőben, mind pedig GDP-ben, minden téren kevesebb lenne egy Lisszabontól Vlagyivosztokig vett társulás. Minden téren csökkenés.
Putyin az a cukros bácsi, aki el akarja hitetni velünk - és akivel csak lehet -, hogy a NATO gonosz és atomháborúra készül, így ki kell lépni - kieső védelem -, hogy a Krímben felhúzott sarló-kalapács nekünk jó, mert teret ad a revizinoizmusunknak - pedig annak az orosz külpolitikai fasznak mi ugyanúgy kerülhetünk a rossz végére, hiszen Putyint nem érdekli más, csak a dezintegráció, majd a saját hatalmi érdekérvényesítése -, és hogy az EU nekünk rossz, kihasznál, és ki kellene lépnünk belőle - kiütve, vagy legalábbis gyengítve ezzel a hagyományos módon, piaci versenyben beérhetetlen gazdasági ellenpólust a maguk számára.
Ez az a cukros bácsi, amitől félteni kell a jelen életünk körülményeit. Putyin abszolút nem akar semmit Európának. Csak Oroszország szempontjait érvényesíteni rajta.
1) Én megmaradtam a vita keretében, szándékosan nem kezdtem bele az, egyébként bőséges alapanyagból helyesírási hiábák kiemelésébe - én egyébként nem ejtettem meg olyat -, nem kezdtem bele személyeskedésbe, mint velem szemben tettétek, hogy "nem tudom használni az quote-funckiót sem", mikor láthatóan az oldal diszfunkcionált, minden szerkesztésemet egy újabb hozzászólásként duplikálta, szerkesztés nélkül, és nem kezdtem bele személyeskedő dehonesztálásba sem, fizetett, ügynököző, és engem különböző korábbi felhasználók nickjei mögé hazudó jellemtelenségekkel.
2) Ahol én azt mondtam, ott konkrét, explicit, tárgyszerű hazugságok kerültek leírásra, amit szemléltettem is.
Én vitaképes vagyok más véleménnyel szemben, nekem nem az ügynöközés, cégezés, fizetettség az ellenválaszom, hanem érvelek (még az előbbiek után is, ezzel különböztetve meg magamat), és ami még megkülönböztet, alátámasztom az állításaimat tényszerű igazolásokkal is, nem csupán elméleteket vázolok fel, és érzelmi alapú világképet szövök.
