Osztrák lapok: jó fejek a norvégok, szívesen adnak gázt Ausztriának, csak az OMW-t kérik cserébe
Forrás: https://kuruc.info/r/4/249842/
Forrás: https://kuruc.info/r/4/249842/
[BIZTPOL] Nyugat-Európa és Észak-Európa (Európai Unió)
- Téma indítója Tcat
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Na brüsszel miért is nem szankciózza meg a norvégeket, meg vizsgálja felül a különleges vám és egyéb státuszát a kis rohadék norvégeknek?
Már hallom, hogy szemét V. Harald fegyverként használja a gáztot a rohadék, autoriter...
És nem tudsz mit csinálni a keletkező fenollal. Amúgy egy fagázos Moszkvics tervbe van.
Itt már egy kissé túlszaladt a nyugat-európai progresszív és felvilágosult szabadosság:
index.hu
A terrortámadásban ugyan nem sérült meg, de a cikk közelebbről nem is részletezi, hogy akkor pontosan mennyiben is volt tényleg köze az eseménynek a hölgy depressziójához, viszont mindösszesen csak 23 éves volt. A nevezett terrortámadás idején meg még csak 17. Kétlem, hogy egy ennyire fiatal személy egy ilyen esemény hatására essen olyan mély depresszióba, ami után nincs más kiút, csak az eutanázia.
Eleve bizarr, hogy egy ennyire fiatal embert a depressziója miatt a helyi "orvosok" inkább a halálba segítenek. Eleve gyanús, hogy ezt mindössze röpke hat évnyi depresszióban eltöltött év után lépik meg. Ami ráadásul ennyire a fiatal, útkereső (a mai világban: koraéretlen) évei alatt esik meg.
Teszem azt, ha valaki mondjuk az ötvenes éveiben egy súlyos szervi elváltozás miatt esik depresszióba, azt se fogom a halálba segíteni. Pláne nem hat évnyi kezelés, megoldáskeresés, netán motiválás, érdemi foglalkozás után. Az illető ettől még választhatja egy rosszabb pillanatában a halált, de csak saját maga és önkezével, ha tényleg senki se figyel egyátalán rá, vagy csak akkor épp oda.
De, hogy egy 23 évest kvázi protest mód a halálba segítsenek, az már a nihilista szélsőliberális értéktagadás perverz diadala. Az oké, hogy a nyugati individualizmus amolyan egyik sarokköveként az elmúlt években hódító útjára lépett eutanázia folyton keresi a "reklámarcait", de ez az eset már az aljasság kategóriája. Konkrétan egy még a világát sem igazán tudó kora-huszonéves labilis lelkiállapotú szerencsétlent használtak ki és fel a marketingjükhöz, ami ebben az "iparágban" már tényleg igen perverz.
Túlélte az Iszlám Állam támadását, mégis a halált választotta a 23 éves nő
A terrortámadás után többször is megpróbált öngyilkos lenni.
index.hu
A terrortámadásban ugyan nem sérült meg, de a cikk közelebbről nem is részletezi, hogy akkor pontosan mennyiben is volt tényleg köze az eseménynek a hölgy depressziójához, viszont mindösszesen csak 23 éves volt. A nevezett terrortámadás idején meg még csak 17. Kétlem, hogy egy ennyire fiatal személy egy ilyen esemény hatására essen olyan mély depresszióba, ami után nincs más kiút, csak az eutanázia.
Eleve bizarr, hogy egy ennyire fiatal embert a depressziója miatt a helyi "orvosok" inkább a halálba segítenek. Eleve gyanús, hogy ezt mindössze röpke hat évnyi depresszióban eltöltött év után lépik meg. Ami ráadásul ennyire a fiatal, útkereső (a mai világban: koraéretlen) évei alatt esik meg.
Teszem azt, ha valaki mondjuk az ötvenes éveiben egy súlyos szervi elváltozás miatt esik depresszióba, azt se fogom a halálba segíteni. Pláne nem hat évnyi kezelés, megoldáskeresés, netán motiválás, érdemi foglalkozás után. Az illető ettől még választhatja egy rosszabb pillanatában a halált, de csak saját maga és önkezével, ha tényleg senki se figyel egyátalán rá, vagy csak akkor épp oda.
De, hogy egy 23 évest kvázi protest mód a halálba segítsenek, az már a nihilista szélsőliberális értéktagadás perverz diadala. Az oké, hogy a nyugati individualizmus amolyan egyik sarokköveként az elmúlt években hódító útjára lépett eutanázia folyton keresi a "reklámarcait", de ez az eset már az aljasság kategóriája. Konkrétan egy még a világát sem igazán tudó kora-huszonéves labilis lelkiállapotú szerencsétlent használtak ki és fel a marketingjükhöz, ami ebben az "iparágban" már tényleg igen perverz.
Ipari országból „múzeummá” válhat Németország a német iparguru szerint | Mandiner
„A jólétünket biztosító ipari rendszerek megmentése a tét” – fogalmazott drámaian a német Vegyipari Szövetség ügyvezetője.
mandiner.hu
K
kamm
Guest
Sabotage hits trains in north Germany, forcing 3-hour halt
BERLIN (AP) — A train communications system in Germany was targeted by sabotage Saturday, forcing both passenger and cargo trains to halt for nearly three hours across the northwest of the country, authorities said.
apnews.com
Jajj szegény. Mürkül behozta a migriket és nem lóg, ez a kretén behozta az únió emelt szintü nyomuló idiótizmusàt, a szankciós Európa gyilkolàst, tovàbbra is a bokorban bújkàló széljobb a legnagyobb baj, azaz a normàlis emberek akik nem akarjàk még mindig boldog mosollyal elfogadni gój helyzetüket és ez sem fog lógni, csak jajj, szegémykém, hàt levàltjàk, úristen...
K
kamm
Guest
Vége a szelíd hangnemnek, Németország vállalja vezető katonai szerepét
világ
szerző
Weyer Béla
olvasási idő
4 perc
megjelent
2022.10.11. 09:30
Az Ukrajna elleni orosz agresszió eddigi védelmi politikájának újragondolására késztette az európai vezető szerepét immár felvállaló Németországot.
„Az nagyon szép, ha egy hadsereg tud kutat fúrni, humanitárius segélyszállítmányokat kísérni, árvízvédelemben a gáton lenni, s ha kell, járványidőszakban az oltások lebonyolításánál segíteni. De nem ez az alapvető feladata” – szögezte le Olaf Scholz szociáldemokrata (SPD) német kancellár a napokban a német hadsereg, a Bundeswehr éves konferenciáján.
Az egyébként évente, rutinszerűen megrendezett tanácskozás jelentőségét az adta meg, hogy ez volt az első azt követően, hogy az orosz–ukrán háború kitörése után három nappal a szövetségi parlament, a Bundestag alsóházának ülésén Scholz bejelentette: a német hadsereg fejlesztésére, védelmi képességeinek megerősítésére rendkívüli, százmilliárd eurós alapot hoznak létre.
Az orosz támadás Ukrajna ellen korszakváltást jelentett, állapította meg Scholz már akkor, most pedig részletesen kifejtette, ebben mi a Bundeswehr feladata. Németországnak, mint a kontinens legnépesebb, s legnagyobb gazdasági teljesítményt nyújtó országának, vezető szerepet kell vállalnia Európa biztonságának garantálásában.
Ez a fajta elhatározottság és elszántság a korábbi évtizedekben nem volt jellemzője a német védelmi politikának – amint erre a Bundeswehr-konferencia előtt néhány nappal Christine Lambrecht védelmi miniszter is utalt. A hidegháborús években, de azt követően is a NATO, és azon belül is az USA számított Európa, s ezzel Németország biztonsága végső garanciájának. Ennek a német lakosság és a német gazdaság jelentős haszonélvezője volt, emlékeztetett rá a miniszter, de most, az új helyzetben többet kell vállalniuk. „Nem csupán gazdaságilag, katonailag is vezető hatalom vagyunk, akár akarjuk, akár nem” – jelentette ki.
A német politikusok eddig igyekeztek óvatos, megbízható partnernek, de nem többnek mutatkozni. A szelíd-szolid katonáskodás jelképe, hogy a német újraegyesítés pillanatában, az NSZK és az NDK hadseregének összeolvadásakor félmilliósra növekedett Bundeswehr mai létszáma alig több mint 180 ezer. A kötelező katonai szolgálatot 2011-ben eltörölték – egész pontosan békeidőre hatályon kívül helyezték.
A tartósnak tűnő békehelyzet durva megváltoztatása, az ukrajnai háború késztette a radikális anyagi lépésre az SPD, a Zöldek és a liberális FDP alkotta kormányt. A százmilliárd eurós rendkívüli alap, amit a parlament alsóháza nagy többséggel, az ellenzéki keresztény uniópártok (CDU–CSU) szavazatai által is támogatva jóváhagyott, csaknem az egész éves szövetségi költségvetés egynegyede lenne – de nem az. Hanem a kormány rendkívüli, költségvetésen kívüli hitelt vesz föl rá – könnyen teheti, a német állam jó adósnak számít –, ebből fogják végrehajtani a tervezett fejlesztéseket.
A százmilliárdos torta legnagyobb szelete, mintegy negyvenmilliárd euró jut a légierőnek. Egyebek között amerikai F–35-ös vadászgépek – a kiöregedett Tornadók helyett –, szállító helikopterek, fegyveres drónok gazdagítják majd a Luftwaffe arzenálját. De jut a többi fegyvernemnek is, lesz Bundeswehr-műholdrendszer, modern digitális kommunikáció. Hogy mikor, azt még nem lehet pontosan tudni. A Bundeswehr sebezhető pontja ugyanis a beszerzés. Egy kimondhatatlanul hosszú nevű szövetségi hivatal, aminek a rövidítése is hét betű (BAAINBw) intézi a hadsereg felszereléseinek, információs eszközeinek, használati tárgyainak beszerzését.
Az intézményben 11 ezer ember dolgozik, s minden vásárlást, aminek értéke meghaladja az ezer eurót, rajtuk keresztül kell intézni. Az egyszerűsítést már a mai miniszter két hivatali elődje, előbb Ursula von der Leyen, majd Annegret Kramp-Karrenbauer is célul tűzte ki. Most Lambrecht úgy döntött, legalább az értékhatárt fölemeli 5 ezer euróra, ne kelljen minden apróságra engedélyeztetési eljárást indítani. A nagyobb beszerzések – például az új vadászgépek – értelemszerűen évekbe telnek, de még az olyan, látszólag egyszerűnek tűnő feladat, mint a drónok felfegyverzése is két évet igényel a megrendeléstől a szállításig.
Nem könnyíti meg az új feladatok, köztük a közös európai biztonság védelmének teljesítését a szövetséges haderők eltérő felszereltsége. A kontinensen finoman szólva nehezen áttekinthető ugyanis a fegyverrendszerek és egyéb felszerelések sokasága, amit tovább nehezít a különböző hadiipari vállalkozások konkurenciaharca. Ezért szorgalmazta Scholz a Bundeswehr-konferencián, hogy az európai szövetségesek az eddiginél sokkal intenzívebben működjenek együtt ebben, mert szerinte csak így lehet megteremteni a védelemben is Európa cselekvőképességét.
Németország az elmúlt években szigorúan követte azt a politikát, hogy konfliktusövezetekbe nem szállít fegyvert. Ennek most, az ukrajnai háború kapcsán vége, legalábbis ebben a speciális esetben. De amúgy is tervezik a szabályozás felülvizsgálatát, mivel annak merevsége eddig megnehezítette a közös fejlesztésű rendszerek kialakításában a német részvételt, amennyiben azok exportra is készültek.
Kérdés, hogy mindezek a változások hogyan csapódnak le a közvéleményben. A megkérdezettek kétharmada ítéli meg úgy, hogy az ukrajnai orosz agresszió következményeként erősíteni kell a Bundeswehrt, illetve helyesli a százmilliárd eurós rendkívüli haderőfejlesztési alap létrehozását. Ez azért is figyelemre méltó, mert a nyolcvanas évek végén, s különösen a sikeres újraegyesítés, a hidegháború vége után erősen jelen volt a közvéleményben az a nézet, hogy most már ideje a katonai kiadások csökkentésének. A maga módján a német kormány ennek annyiban eleget is tett, hogy rendre nem teljesítette a NATO-célkitűzést, miszerint a GDP 2 százalékát kell védelmi kiadásokra fordítani.
A legszembetűnőbb hangulatváltozás az ország területén állomásoztatott amerikai atomfegyvereket érinti. Évtizedeken keresztül a megkérdezettek abszolút többsége a nukleáris rakéták kivonását szorgalmazta – az idei júniusi felmérés szerint ezzel szemben immár a többség úgy gondolja, legyenek csak itt az amerikai atomfegyverek.
Vàrnak minden transzvesztitàt?
Vége a szelíd hangnemnek, Németország vállalja vezető katonai szerepét
világ
szerző
Weyer Béla
olvasási idő
4 perc
megjelent
2022.10.11. 09:30
Az Ukrajna elleni orosz agresszió eddigi védelmi politikájának újragondolására késztette az európai vezető szerepét immár felvállaló Németországot.
„Az nagyon szép, ha egy hadsereg tud kutat fúrni, humanitárius segélyszállítmányokat kísérni, árvízvédelemben a gáton lenni, s ha kell, járványidőszakban az oltások lebonyolításánál segíteni. De nem ez az alapvető feladata” – szögezte le Olaf Scholz szociáldemokrata (SPD) német kancellár a napokban a német hadsereg, a Bundeswehr éves konferenciáján.
Az egyébként évente, rutinszerűen megrendezett tanácskozás jelentőségét az adta meg, hogy ez volt az első azt követően, hogy az orosz–ukrán háború kitörése után három nappal a szövetségi parlament, a Bundestag alsóházának ülésén Scholz bejelentette: a német hadsereg fejlesztésére, védelmi képességeinek megerősítésére rendkívüli, százmilliárd eurós alapot hoznak létre.
Az orosz támadás Ukrajna ellen korszakváltást jelentett, állapította meg Scholz már akkor, most pedig részletesen kifejtette, ebben mi a Bundeswehr feladata. Németországnak, mint a kontinens legnépesebb, s legnagyobb gazdasági teljesítményt nyújtó országának, vezető szerepet kell vállalnia Európa biztonságának garantálásában.
Ez a fajta elhatározottság és elszántság a korábbi évtizedekben nem volt jellemzője a német védelmi politikának – amint erre a Bundeswehr-konferencia előtt néhány nappal Christine Lambrecht védelmi miniszter is utalt. A hidegháborús években, de azt követően is a NATO, és azon belül is az USA számított Európa, s ezzel Németország biztonsága végső garanciájának. Ennek a német lakosság és a német gazdaság jelentős haszonélvezője volt, emlékeztetett rá a miniszter, de most, az új helyzetben többet kell vállalniuk. „Nem csupán gazdaságilag, katonailag is vezető hatalom vagyunk, akár akarjuk, akár nem” – jelentette ki.
A német politikusok eddig igyekeztek óvatos, megbízható partnernek, de nem többnek mutatkozni. A szelíd-szolid katonáskodás jelképe, hogy a német újraegyesítés pillanatában, az NSZK és az NDK hadseregének összeolvadásakor félmilliósra növekedett Bundeswehr mai létszáma alig több mint 180 ezer. A kötelező katonai szolgálatot 2011-ben eltörölték – egész pontosan békeidőre hatályon kívül helyezték.
A tartósnak tűnő békehelyzet durva megváltoztatása, az ukrajnai háború késztette a radikális anyagi lépésre az SPD, a Zöldek és a liberális FDP alkotta kormányt. A százmilliárd eurós rendkívüli alap, amit a parlament alsóháza nagy többséggel, az ellenzéki keresztény uniópártok (CDU–CSU) szavazatai által is támogatva jóváhagyott, csaknem az egész éves szövetségi költségvetés egynegyede lenne – de nem az. Hanem a kormány rendkívüli, költségvetésen kívüli hitelt vesz föl rá – könnyen teheti, a német állam jó adósnak számít –, ebből fogják végrehajtani a tervezett fejlesztéseket.
A százmilliárdos torta legnagyobb szelete, mintegy negyvenmilliárd euró jut a légierőnek. Egyebek között amerikai F–35-ös vadászgépek – a kiöregedett Tornadók helyett –, szállító helikopterek, fegyveres drónok gazdagítják majd a Luftwaffe arzenálját. De jut a többi fegyvernemnek is, lesz Bundeswehr-műholdrendszer, modern digitális kommunikáció. Hogy mikor, azt még nem lehet pontosan tudni. A Bundeswehr sebezhető pontja ugyanis a beszerzés. Egy kimondhatatlanul hosszú nevű szövetségi hivatal, aminek a rövidítése is hét betű (BAAINBw) intézi a hadsereg felszereléseinek, információs eszközeinek, használati tárgyainak beszerzését.
Az intézményben 11 ezer ember dolgozik, s minden vásárlást, aminek értéke meghaladja az ezer eurót, rajtuk keresztül kell intézni. Az egyszerűsítést már a mai miniszter két hivatali elődje, előbb Ursula von der Leyen, majd Annegret Kramp-Karrenbauer is célul tűzte ki. Most Lambrecht úgy döntött, legalább az értékhatárt fölemeli 5 ezer euróra, ne kelljen minden apróságra engedélyeztetési eljárást indítani. A nagyobb beszerzések – például az új vadászgépek – értelemszerűen évekbe telnek, de még az olyan, látszólag egyszerűnek tűnő feladat, mint a drónok felfegyverzése is két évet igényel a megrendeléstől a szállításig.
Nem könnyíti meg az új feladatok, köztük a közös európai biztonság védelmének teljesítését a szövetséges haderők eltérő felszereltsége. A kontinensen finoman szólva nehezen áttekinthető ugyanis a fegyverrendszerek és egyéb felszerelések sokasága, amit tovább nehezít a különböző hadiipari vállalkozások konkurenciaharca. Ezért szorgalmazta Scholz a Bundeswehr-konferencián, hogy az európai szövetségesek az eddiginél sokkal intenzívebben működjenek együtt ebben, mert szerinte csak így lehet megteremteni a védelemben is Európa cselekvőképességét.
Németország az elmúlt években szigorúan követte azt a politikát, hogy konfliktusövezetekbe nem szállít fegyvert. Ennek most, az ukrajnai háború kapcsán vége, legalábbis ebben a speciális esetben. De amúgy is tervezik a szabályozás felülvizsgálatát, mivel annak merevsége eddig megnehezítette a közös fejlesztésű rendszerek kialakításában a német részvételt, amennyiben azok exportra is készültek.
Kérdés, hogy mindezek a változások hogyan csapódnak le a közvéleményben. A megkérdezettek kétharmada ítéli meg úgy, hogy az ukrajnai orosz agresszió következményeként erősíteni kell a Bundeswehrt, illetve helyesli a százmilliárd eurós rendkívüli haderőfejlesztési alap létrehozását. Ez azért is figyelemre méltó, mert a nyolcvanas évek végén, s különösen a sikeres újraegyesítés, a hidegháború vége után erősen jelen volt a közvéleményben az a nézet, hogy most már ideje a katonai kiadások csökkentésének. A maga módján a német kormány ennek annyiban eleget is tett, hogy rendre nem teljesítette a NATO-célkitűzést, miszerint a GDP 2 százalékát kell védelmi kiadásokra fordítani.
A legszembetűnőbb hangulatváltozás az ország területén állomásoztatott amerikai atomfegyvereket érinti. Évtizedeken keresztül a megkérdezettek abszolút többsége a nukleáris rakéták kivonását szorgalmazta – az idei júniusi felmérés szerint ezzel szemben immár a többség úgy gondolja, legyenek csak itt az amerikai atomfegyverek.
Mert hàt ugye a megfelelö embereket kiszürik.
Mint a német szélsőjobb, ahol több a német belügyis mint a szélsőséges. Ezen légbőlkapott faszságokat honnan veszitek? Van rá valami belső könyvetek?
Norvégia NEM tagja az EU-nak! - Ráadásul a jelenlegi energiaszegény helyzetben inkább az Unió függ Norvégiától, és nem pedig fordítva...!!!
Norvégia speciális kedvezményeket kap az eu-tól pl vám kedvezmény ezért kell kompenzálnia az eu országokat minket pl ezek a norvég alap pénzek. Ezeket nem fizették ki mindenféle indok miatt na ezért fogjuk jövőre megszopatni őket és nem szavazzuk meg ezeket a szuper kedvezményeit az eu felé. Ilyen ország még svájc is.Norvégia NEM tagja az EU-nak! - Ráadásul a jelenlegi energiaszegény helyzetben inkább az Unió függ Norvégiától, és nem pedig fordítva...!!!
Ez azért szép mert úgy használják az eu egységes piacait, hogy rájuk nem vonatkoznak a barom szabályok. Na ezért kell a kis rohadék norvégokat megszívatni, hogy megértsék ki kinek tesz kedvezményt. Meg kell szankciózni őket és az oroszokkal meg ki kell egyezni pláne, hogy az opec az oroszokkal van, akkor megnéznék a nagypofájú rajtunk meggazdagodott norvégok pofáját.
Oroszorszàg netàn az EU tagja? Töle nem függött jobban mint az tölük?Norvégia NEM tagja az EU-nak! - Ráadásul a jelenlegi energiaszegény helyzetben inkább az Unió függ Norvégiától, és nem pedig fordítva...!!!
Na tudod formi 1 ezért vagy te kretén, jött végre egy téma kérdeztél mert nem értesz hozzá. Válaszolok és tőled ennyire futja röhögő fej, ne csodálkozzál, ha annak gondol mindenki ami vagy. 
"Jobban bízom Putyinban" - Ursulát szétszedik a kommentelők
"Jobban bízom Putyinban" - Ursulát szétszedik a kommentelők
Térdre kényszerítetted Európát, közpénzt csaltál a Pfizer vásárlásaiddal, egész karriered hazugságon és korrupción alapul. Akkor hogyan beszélhetsz bizalomról?- csak egy komment von der Leyen twe...
www.vadhajtasok.hu
"Ursula von der Leyen 2021 márciusában előzetes tárgyalásokat folytatott a Pfizer főnökével a koronavírus elleni oltóanyag beszerzéséről. Gyakorlatilag SMS-ben egyeztetett a részletekről a gyógyszeripari óriás vezérigazgatójával, Albert Bourlával. A részletekről von der Leyen nem hajlandó információt adni, az átláthatóság hiánya miatt pedig felmerülhet, hogy az EU multinacionális cégek zsebében van."
..
"A részleteket telefonon és SMS-eken egyeztették. Ezek után 2021 májusában a Bizottság megállapodott a BioNTech/Pfizer 1,8 milliárd adagjának szállításáról."
..
"Még ezt megelőzően, egy február 16-i sajtótájékoztatón az Európai Parlament öt képviselője keményen bírálta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, és a vakcinabeszerzésben játszott szerepe miatt felszólították, hogy mondjon le tisztségéről. Stasys Jakeliunas litván EP-képviselő szerint Ursula von der Leyen elnök férje, Heiko von der Leyen 2020 decembere óta a sejt- és génterápiákra szakosodott Orgenesis amerikai biofarmakon cég orvosi igazgatója. Tanácsadóként dolgozik egy európai egészségügyi piaci tanácsadó cégénél is."
www.origo.hu
orvosokatisztanlatasert.hu
..
"A részleteket telefonon és SMS-eken egyeztették. Ezek után 2021 májusában a Bizottság megállapodott a BioNTech/Pfizer 1,8 milliárd adagjának szállításáról."
..
"Még ezt megelőzően, egy február 16-i sajtótájékoztatón az Európai Parlament öt képviselője keményen bírálta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, és a vakcinabeszerzésben játszott szerepe miatt felszólították, hogy mondjon le tisztségéről. Stasys Jakeliunas litván EP-képviselő szerint Ursula von der Leyen elnök férje, Heiko von der Leyen 2020 decembere óta a sejt- és génterápiákra szakosodott Orgenesis amerikai biofarmakon cég orvosi igazgatója. Tanácsadóként dolgozik egy európai egészségügyi piaci tanácsadó cégénél is."
Súlyos korrupciós botrány Ursula von der Leyen körül - ORIGO
Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára.
www.origo.hu
Az Európai Parlamentben a Pfizer meghallgatása zajlik - Orvosok és Egészségügyi Dolgozók a Tisztánlátásért
Rob Roos az Európai Parlament holland képviselője készített egy rövid videót. Fordította: Mihalik Angelikahttps://angelikamihalik.substack.com/ Forrás: https://twitter.com/Rob_Roos/status/1579759795225198593 https://rumble.com/v1nmrxi-az-eurpai-parlamentben-a-pfizer-meghallgatsa-zajlik.html...
orvosokatisztanlatasert.hu
Kezdőlap | Robert ROOS | Képviselők | Európai Parlament
Profiloldal - Robert ROOS - Kezdőlap
www.europarl.europa.eu