De felteszem a kérdést: a zsidók miért a holokausztot ÜNNEPLIK szerinted?
Az ő kultúrájukban a kiüzetés óta a menekülés és az áldozatiság a fő sarokpont. A túlélés kultúrája az övék, ami miatt eléggé önzővé és kicsinyessé vált a szemléletük. A klasszikus nemesség hiányzik náluk, ezzel szemben gyakran jellemző rájuk a nárcizmus.
Eleve minden csak jelenidőben van, nincs túlvilágtudatuk, egy élet van csak és azt kell túlélni.
Aki folyamatosan fél szemmel a vészkijáratot figyeli, az minden garast a fogához ver, minden kapcsolatban a kiaknázható előnyt nézi és a nagyobb traumákat, mint szenvedő áldozat propagálja, mert ebből is tud tőkét kovácsolni, amit a további túléléshez tud hasznosítani.
A Holokauszt túlélése is emiatt egy ünnep nekik, egyrészt, mert túlélték (akik túlélték), másrészt - pont a fentiek alapján - ez is egy fontos identitásképző kohéziós erő.
Viszont jól látható módon, ez egy stigma is számukra, mert a paranoiájuk, miszerint akkor és ott a többségi társadalmak lényegében az életükre törtek és ezalól azóta se tudtak felszabadulni, megbénít mindenféle továbblépést. Nme tudják, de nem is akarják elengedni a dolgot. Úgy vannak vele, hogy ha netán elengednék, akkor rögvest megismétlődne megint.
A félelmük nem alaptalan, de pont ezért kiabálnak hangosan a sötétben, mert ezzel úgy érzik, megelőzhető a következő baj. Viszont a dolog fonáksága, hogy pont ez a preventív jajjveszékelés az, ami fel is hergeli a további ellenszenvet. Ami amíg csak egyszerű ellenszenv, egyfajta bizonyíték nekik, hogy
"mi megmondtuk, minket mindenki utál..."
És pont ez hívja rájuk a következő vészkorszakot.