<blockquote rel="tarzaan"><blockquote rel="blitzkrieg">https://hu.wikipedia.org/wiki/Betelep%C3%BCl%C3%A9sek_%C3%A9s_betelep%C3%ADt%C3%A9sek_Magyarorsz%C3%A1gra#A_rom.C3.A1nok_Erd.C3.A9lyben
A fenti szócikkből is kitűnik, hogy hosszútávon mindegyikre jól rá**tunk.
Ezeknek köszönhetjük Trianont.
<i>"A 15. század végén Magyarország lakossága 4-4,5 millió, ebből 80-85% magyar nemzetiségű."</i>
Gyakorlatilag jobb volt a helyzet, mint ma (főleg ha a korfát és a népszaporulati arányokat is figyelembe veszem).
<i>Erdélyben Bethlen Gábor fejedelem (uralkodott 1613–1629 között) fogadott be kevés görög és viszonylag több örmény kereskedőt.</i>
Tudtommal ezeknek nagy szerepe volt Erdély elrománosodásában, mivel földhöz jutva a parasztoknak is uruk vallását kellett követni - ennyit a vallásszabadságról - , így sok etnikai magyarból lett román.
</blockquote>
Örményeket fogadott be. Nem is velük lett a baj, ők beolvadtak a magyarságba. A baj azután kezdőtött, miután a szeretett sógorok csak! 1740 és 1760 között fél millió románt telepítettek be Erdélybe.
A tordai országgyűlésen meg sem voltak említve az ortodoxok.
Amúgy gondolom tudod, hogy nem csak úgy jódolgukban találták ki az emberek, hogy meg kellene reformálni a katolikus vallást.
<b>Az egész katolikus vallás már csak arról szólt, hogy lehetne minél több pénzt és hatalmat szerezni.
Az elején még egyáltalán nem új vallásként indult, csupán a katolikus vallást akarták megreformálni, de a pápaság és papság nagy része nem nézte jó szemmel és így lett belőle új vallás. Egyébként miután a katolikusok látták, hogy egyre több hívük átáll a protestánsokhoz, ők is rájöttek, hogy mégis kellenek a reformok és ők is meglépték egy részüket.</b></blockquote>
1 - Ez nem teljesen igaz. A reformáció akkor/azután robbant ki, amikor a reneszánsz és a humanizmus kezdett teret nyerni. Ráadásul a legtöbb "reformer" (Luther előtti reformerek és a későbbiek jelentős része is) okkal nevezhető inkább vallási fanatikus idiótának, mint komolyan vehető figurának.
- Luther (evangélikusok) valamilyen szinten tényleg reformálni akart - bár az egyház vagyonának lenyúlása az őt követő főuraknál sem volt mellékes - , de pl. Kálvin tanai simán csak a kapzsiságnak és a világi bűnök alóli önfelmentésnek teremtettek ideológiai alapot.
Alapvetően a reformáció mögött ugyanaz a mentalitás volt, mint a magyar főurak (pl. Zápolya) erős királyi hatalomtól való ódzkodása mögött, vagy mint napjainkban a tőketulajdonosok/pénzvilág erős államtól való félelmek mögött.
Az erős egyház/államhatalom egy korlát. Erkölcsi és tényleges korlát, és ezt akarták lebontani.
Ami az ellenreformációt illeti, az a tulajdonképpeni reformációval párhuzamosan zajlott - sőt, részben meg is előzte azt.
Amúgy az egész lényege az, hogy miként értelmezed ezt a mondatot:
<i>18 De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat.
19 És néked adom a mennyek országának kulcsait; és a mit megkötsz a földön, a mennyekben is kötve lészen; és a mit megoldasz a földön, a mennyekben is oldva lészen.</i>
http://mek.oszk.hu/00100/00161/html/uj/mat/chap016.html
***
Mondjuk tudtommal a románok akkor leginkább maguktól jöttek - gazdasági bevándorlók -, a németek lettek tudatosan telepítve.
Ami a szeretett sógorokat illeti, ez tényszerűen igaz - bár az is, hogy a "függetlenség" idején azért Erdélyben is sikerült leapasztani a magyarok számát - de Habsburg szempontból sajnos érthető volt, hogy a törvényes uralkodó ill. az Egyház ellen is kb. 200 éve folyamatosan lázadó magyarokban kb. 0 szinten bíztak. Zápolya és követői szépe megcsinálták.
