A háborúikban ez igen is komoly gondnak bizonyult, elég mondjuk csak Keegant olvasni ehhez. Azt nem állítottam egyáltalán, hogy ez a legfőbb gondjuk jelenleg, de azért a Lombard Liga megjelenése és az ideológiájának mai megfelelőinek népszerűsége, mutatja ezt a létező ellentétet. Ez semmiben nem mond ellent annak, amit te mondasz. Kiegészíti inkább. Szóval nem mondanám, hogy csacsiság.
Az eredeti hozzászólásodban amire reagáltam azt írtad, hogy nincs egységes Olaszország, mert minden népcsoport lenézi a másikat. Erre írtam, hogy nem ez az oka. Ha kiemelsz egy népcsoportot az sem lesz egységes. Vissza kell bontani a dolgot a belső körig.
Hogy valami kézzelfoghatót is adjak. A szárdok 70 éve azon veszekednek egymással, hogy melyik helyi tájszólást kéne hivatalos szárd nyelvként elismerni. Mindezt úgy hogy vannak vagy 1,5 millióan. Az independentizmusuk is olyan, hogy több csoport is zászlajára tűzte a függetlenedést, de helyette inkább egymással harcolnak. De nem úgy, hogy nyújtogatják egymásra a nyelvüket, hanem itt egy csőbomba, ott egy elrabolt, amott meg egy fegyveres leszámolás. Na ezek után szerinted mennyire lenne egységes a független Szardínia?
Olaszországot feldarabolhatod tartományokra, de akkor sem lesz egyik sem egységes.
Arról nem is beszélve, hogy még így is az EU harmadik és a világ nyolcadik legerősebb gazdaságát nevezted "reménytelen brigádnak", ahol a csóró déli is háromszor annyit keres átlagosan mint egy magyar. Ha figyelembe veszem ez mellé azt is, hogy egy átlagos, nem a munkát az élet értelmének tekintő olasz, pár év alatt "többet él", mint mi egész életünkben, akkor nem igazán érzem jogosnak, hogy pont mi kongassuk felettük a lélekharangot.
Olaszország jelenlegi legnagyobb gondja egyébként a klasszikus családmodell átalakulása és az ezzel együtt járó bizonytalanság és rettenetesen alacsony születésszám.
Ha egy nő gyereket akar munka mellett nagyon nehéz megoldani. Egyrészről nagyon sok férfinak idegen dolog az, hogy a nő nem csak érte és a családért él, másrészről az állam sem igazán támogatja a dolgot. Gondolok itt akár olyan banális dolgokra, hogy nem nagyon van bölcsőde. Ami van az meg méregdrága. Jellemző volt, hogy 2-3 generáció is együtt lakot. Ez nem csak azért volt hasznos, mert sokat spóroltak, hanem sokat tudtak segíteni a fiataloknak is. (De ismerős is ez. Na ki lógott még rajtam kívül egész gyerekkorában a nagyi nyakán, mert anyu meg apu dolgozott?) Mára ez kezd megszűnni. A klasszikus olasz nagycsalád eltűnőben van.