facebookról:
tS1 óophonulsorm.fedd ·
Kétségkívül izgalmas téma Orbán Gáspár sandhursti ösztöndíja, én őszintén, mindenféle irónia nélkül nagyon sajnálom a srácot, ez a focista-jogász-pap-katona fiatalság, bár kívülről tűnhet gondtalan luxuséletnek, de higgyük el, hogy kevés rosszabb aranyketrec van ennél.
Ezen a ponton be is fejezzük a reagálást erre, mert az, hogy egy random diktátor gyereke, ha tetszik, ha nem, Sandhurstbe megy, ott hétköznapi biznisz, és nekünk se jobb, se rosszabb nem lesz attól, hogy Orbán Gáspár oda járt. Remélem tanult olyan dolgokat, amelyek segítik majd az önálló életben. Remélem szüksége is lesz ezekre az ismeretekre.
Ami kicsit fontosabb téma, hogy holnapután a CDU, a német kereszténydemokrata párt elnököt választ. Angela Merkel utódlása egyszer már "eldőlt" amikor a politikai karrier után üzleti karriert befutó Friedrich Merz visszatért, de Angela Merkel minden informális hatalmát bevetve elérte, hogy ne ő, hanem Annegret Kramp-Karrenbauer legyen az utód. AKK aztán rövid alatt megmutatta rá, hogy a Bundesmutti kabátja reménytelenül nagy rá, és le is mondott.
Három utódjelölt van: Friedrich Merz, Norbert Röttgen és Armin Laschet. Utóbbi koalícióban Jens Spahn egészségügyminiszterrel.
Három férfi, mindhárman Észak-Rajna-Vesztfália tartományból. A Merkel-érát megelőző Kohl-érában egy rajna-vidék-pfalzi férfi vezette a CDU-t, nem nehéz belelátni ebbe a visszatérést pár régebbi dologhoz.
Mindazonáltal a hangsúlyok különbözőek. Mindhárom jelölt jobbra áll Merkeltől, de Armin Laschet (és szövetségese Spahn) a nagyon értelmiségi vonalat viszi, a másik kettő karcosabb. (Röttgen még egy kis Izrael-ellenes dologba is belekeveredett). Spahn és Röttgen körön belül van, szerteágazó kapcsolatrendszerrel a CDU vezetésében. Merz azzal pozicionálja magát, hogy ő is régi CDU-s (ez igaz, mindhárom jelölt 1994-ben lett először Bundestag-képviselő) de ő új seprű, aki majd helyretesz dolgokat a pártban. Ezért csinálta ki amúgy első körben Merkel is, mert félti tőle azt a rendkívül bonyolult és kifinomult kompromisszumrendszert, amelyet 16 év alatt felépített.
Szinte az összes felmérés alapján Merz vezet, aki saját magát egy karakteresebb, és karakteresen jobboldalibb vezetőnek igyekszik bemutatni Merkelnél. Mindhárom jelölt jó kapcsolatokkal bír a gazdasági elittel, de szintén felmérések alapján (Gábor Steingart mai napindító hírlevelében jelentek meg) a gazdasági elit kedvence Merz, a politikai elité Laschet és Röttgen. Mindkét elit egyébként Zöld-Fekete koalícióra számít, és mindenki szerint inkább bármelyik CDU-s jelölt, mint bármelyik szocdem legyen kancellár. Ebből a körből most kimarad, de a kancellárjelölti versenyben ott lesz egyébként a CSU-t (a CDU bajor és katolikus testvérpártja, noha pont Söder evangélikus) vezető Markus Söder.
Akárki fut be a CDU elnöki és a kancellárjelölti posztért (a CDU/CSU jelöltje igen nagy valószínűséggel kancellár is lesz) annak direkt, földrengésszerű hatása itt nem lesz. Hosszú távon azonban választóik mindegyik férfitől "férfias" határozottságot várnak el, az imidzsükbe nem fér bele a merkelezés, vagyis a kivárjuk, míg mindenki kiüvöltözi magát és elfárad, és akkor ledugunk valami kompromisszumot a torkukon taktika. Legalábbis nem olyan látványosan, ahogy Merkel csinálja. Ha csak szimbolikusan is, de lépniük kell majd, mert azt mindegyik ígéri (kb. emelkedő sorrendben Laschet, Röttgen, Merz) hogy karakteres, a dolgok élére álló politika következik. Persze ezt úgy kell érteni, hogy Németországban továbbra is koalíciós egyensúlyozás lesz és 16 év Merkelt nem lehet zárójelbe tenni, az általa kidolgozott módszerek, az általa pozícióba tett emberek (pl. Ursula v.d. Leyen) még nagyon sokáig meghatározzák a német politikát. Az biztos, hogy a türelmes Mutti helyett karcosabb megnyilvánulásokra kell készülni, de a magyar-német viszonyt továbbra is gazdasági érdekek fogják meghatározni. Akkor is, ha a CDU esetleg kidobja a Fideszt az Európai Néppártból.