[BIZTPOL] Nyugat-Európa és Észak-Európa (Európai Unió)
- Téma indítója Tcat
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
És mennyit az adósság törlesztésre?
Ha elkezdik szankciózgatni az olcsó energiát, akkor a nyugat is elkezdi szankciózgatni azokat a termékeket amik pontosan ugyanolyan elemiek mint a nyugat számára az olcsó energia. Ha Kína azt mondja, hogy a ritka földfémek Hétfőtől 50%-al drágábbak, akkor a nyugat mondhatja, hogy oké Keddtől a nyugati mezőgazdasági termékek 50%-al drágábbak. Szerdán pedig széles mosollyal az arcukon jelentik be a kínai és nyugati vezetők, hogy megbeszéltek mindent, és visszatérünk a vasárnapi árakhoz. Ezt okozta a globalizáció, annyira függnek egymástól gazdaságilag még a politikai őszellenságek is, hogy nem képesek elszakadni a másiktól.
Elég durva háborús időkben a nyugati demokrácia.
Ezt a kontraszelekciot látjuk, a 60+-os korosztályban a legerősebbek a komcsik és leggyengébb az AFD.
A fiatalok a leginkább befolyásolható csoport a közösségi média által. Ezért tarolnak itt a zöldek, az algoritmus nekik dolgozik.
Viszont ez csak akkor működik, ha az országban nem mennek xarul a dolgok. Márpedig Thüringiában xarul mennek. Ezért ez kontraproduktív lett a média vs. valóság és népszerű lett a fiatalok közt az OstDeutschland brand. Ami a mainstreamben bélyeg, de ők büszkén vállalják. De ez nem a posztkomcsi-zöld trend, annak pont az antitézise. Ez pedig az AFD.
Már kongatja is a mainstream mindenhol a vészharangot, hogy ha Trump jön, akkor Európának végre működőképes haderőket kell építenie (végre). Az európai államok nem az USA szintjén vannak gazdaságilag, hogy majd leírják veszteségként, "alkotmányos költségként" a parazita hadiipar kitömését.
Akkor ez a probléma meg is oldódott. Egyébként igen, az európai NATO számára Trump nagyon jól jönne. Mondjuk azt nem tudom, hogyan tervezik lenyomni pl egy dán torkán, hogy rá Oroszország potencionálisan katonailag veszélyt jelent,Már kongatja is a mainstream mindenhol a vészharangot, hogy ha Trump jön, akkor Európának végre működőképes haderőket kell építenie (végre). Az európai államok nem az USA szintjén vannak gazdaságilag, hogy majd leírják veszteségként, "alkotmányos költségként" a parazita hadiipar kitömését.
Európa elvesztette a világháborút, mielőtt az elkezdődött?
Colonel Richard Kemp is a former infantry commander
2024.02.24.
A védtelen, ingatag és kitartás hiányában túl sok európai ország már feladta
Oroszország 2008-as Grúzia elleni és 2014-ben Ukrajna elleni agressziója ellenére az európai kormányok nem vették komolyan annak lehetőségét, hogy egy napon Európában háború közvetlenül érinti őket – írja a the Telegraph.
A Szovjetunió bukása óta kegyesen újraosztották az úgynevezett békeosztalékot más kiadási területekre, miközben fegyveres erőiket csökkentették. Az ébresztő két éve érkezett ezen a hétvégén, amikor Vlagyimir Putyin megszállta Ukrajnát, de úgy tűnik, nem volt elég hangos a riasztó. Európa elvesztette a következő világháborút, mielőtt az elkezdődött?
Annak ellenére, hogy Ukrajna első és második világháborús harcterei emlékeztetnek bennünket a nagyszabású szárazföldi erők folyamatos szükségességére, a brit kormány folytatta hadseregük létszámának csökkentését. Nem sokkal a háború kezdete után Németország bejelentette, hogy növeli védelmi kiadásait, hogy elérje a NATO minimum 2 százalékát, de ez még nem valósult meg, és az ambíció mindenesetre szánalmas a fenyegetés mértékéhez képest. Hasonló történetek léteznek Európa-szerte, a kevés kivételek egyike Lengyelország, amely a GDP 4 százalékára emeli a védelmi kiadásokat.
Aztán ott van Európa sorvadt fegyveripara. Az EU egy éve ígéretet tett arra, hogy jövő hónapig egymillió tüzérségi lövedéket szállít Ukrajnának.
Eddig ennek a számnak kevesebb mint felét szállította. Az európai gyártók alig rendelkeznek annyi termelési kapacitással, hogy megakadályozzák az ukrán erők teljes összeomlását, nemhogy saját hadseregeik harcát engedjék.
Eközben Oroszország jelentősen növelte a nagy hatótávolságú rakéták és tüzérségi lövedékek gyártását, havonta 100 harckocsit gyárt, és gyorsan növeli a védelmi kiadásokat. Saját fegyvergyártását mintegy 1 millió észak-koreai tüzérségi lövedékkel és több ezer iráni támadó drónnal egészítette ki.
Úgy tűnik, hogy egyes európaiak még most is úgy gondolják, hogy teljesen mindegy, hogy önelégültségüknek nincs gyakorlati költsége, mert Amerika megmenti őket.
Nos, ez már nem biztos, hogy biztonságos. Az egymást követő elnökök panaszkodtak amiatt, hogy az amerikai adófizetőknek támogatniuk kell az európai hiánykiadásokat, és ezt senki sem tette jobban, mint Donald Trump.
Az európai vezetőknek valódi terveket kell készíteniük, hogy megküzdjenek magukért, ha Putyin úgy döntene, hogy megmutatja erejét a NATO irányába.
De talán még nagyobb veszély fenyegeti Európa védelmi függését egy elégedetlen amerikai elnöktől. Ez Kína. Ha Hszi Csin-ping elnök inváziót, vagy akár blokádot indít Tajvan ellen, az amerikai hadsereg valószínűleg erősen elkötelezett lesz szövetségese támogatása mellett.
Minden okunk megvan azt hinni, hogy Putyinnak itt lesz az ideje, hogy lépést tegyen egy kelet-európai NATO-tagállam ellen, arra gondolva, hogy Amerika túlságosan elfoglalt lenne, és még ha akarna sem tudna gyors erősítést küldeni.
Ezután adja hozzá Iránt az egyenlethez. Teherán a nukleáris képesség küszöbén áll, és rendkívüli terrorista konzulátushálózattal rendelkezik a Közel-Keleten, amely évek óta fenyegeti az Egyesült Államokat és szövetségeseit.
Láttuk már, hogy Irán hogyan tudja összehangolni megbízottjait az amerikai erők bevonására. Az iráni meghatalmazott, a Hamasz egyetlen napos támadása Izrael ellen, valamint a Hezbollah, egy másik meghatalmazott Libanonból rakétatűze elegendő volt ahhoz, hogy az Egyesült Államok elrettentésként két szállítócsapatot vezessenek be a térségbe. A harmadik iráni meghatalmazott csoport, a jemeni hútik ezután támadásba kezdtek a Vörös-tengeren a nemzetközi hajózás ellen. Ez az agresszió hatalmas amerikai haditengerészeti és légierőt követett el.
Kína, Oroszország és Irán halálos tengelyt alkotnak, amely, ha összehangoltan cselekszenek, szörnyű dilemma elé állíthatja az Egyesült Államokat és szövetségeseit. Ha ez megtörténik a következő években, az európai országoknak nem maradhat más választásuk, mint megállni a helyüket vagy meghátrálni.
De vajon elküldik-e a nyugat-európai országok fiatal férfiakat és nőket harcra és halálra, hogy megvédjenek egy kelet-európai NATO-tagot, még akkor is, ha fel tudnák építeni ehhez a harci erejüket?
Amikor Joe Biden 2021-ben úgy döntött, hogy kivonja az amerikai erőket Afganisztánból, az akkori brit védelmi miniszter, Ben Wallace azt mondta, megpróbált koalíciót építeni az ott telepített többi NATO-tagból, hogy a helyükön maradjanak. És annak ellenére, hogy a Vörös-tengeren elkövetett huti támadások hatalmas károkat okoztak az európai és a globális kereskedelmnek, csak egyetlen európai nemzet, Nagy-Britannia volt hajlandó csatlakozni az Egyesült Államokhoz, hogy megállítsák azt.
Az európai országok hosszú évek óta túlságosan hozzászoktak a kényelmes élethez. Az olyan értékek, mint a nemzeti büszkeség, kezdenek eltűnni, és attól tartok, hogy sokan már nem lesznek hajlandók semmilyen áldozatot hozni szabadságunk és életmódunk védelme érdekében.
A legtöbben most más sem szeretnének jobban, mint hogy véget érjen a háború, még ha tudják is, hogy ez nemcsak Ukrajna, hanem a NATO vereségét is jelenti. A Hamász tavaly októberi lemészárlása után pedig nem sokkal az európai kormányok tűzszünetet kezdtek követelni Izraeltől, mielőtt az felszámolta volna a polgárait fenyegető veszélyt.
A kompromisszum és a szenvedés az egyetlen nyelv, amelyet Európa úgy tűnik, ért. A történelem azt mutatja, hogy ez csak arra szolgál, hogy provokálja az olyan ellenfeleket, mint Oroszország, Kína és Irán, akik nem restek kihasználni az ilyen gyengeségeket.
www.telegraph.co.uk
Colonel Richard Kemp is a former infantry commander
2024.02.24.
A védtelen, ingatag és kitartás hiányában túl sok európai ország már feladta
Oroszország 2008-as Grúzia elleni és 2014-ben Ukrajna elleni agressziója ellenére az európai kormányok nem vették komolyan annak lehetőségét, hogy egy napon Európában háború közvetlenül érinti őket – írja a the Telegraph.
A Szovjetunió bukása óta kegyesen újraosztották az úgynevezett békeosztalékot más kiadási területekre, miközben fegyveres erőiket csökkentették. Az ébresztő két éve érkezett ezen a hétvégén, amikor Vlagyimir Putyin megszállta Ukrajnát, de úgy tűnik, nem volt elég hangos a riasztó. Európa elvesztette a következő világháborút, mielőtt az elkezdődött?
Annak ellenére, hogy Ukrajna első és második világháborús harcterei emlékeztetnek bennünket a nagyszabású szárazföldi erők folyamatos szükségességére, a brit kormány folytatta hadseregük létszámának csökkentését. Nem sokkal a háború kezdete után Németország bejelentette, hogy növeli védelmi kiadásait, hogy elérje a NATO minimum 2 százalékát, de ez még nem valósult meg, és az ambíció mindenesetre szánalmas a fenyegetés mértékéhez képest. Hasonló történetek léteznek Európa-szerte, a kevés kivételek egyike Lengyelország, amely a GDP 4 százalékára emeli a védelmi kiadásokat.
Aztán ott van Európa sorvadt fegyveripara. Az EU egy éve ígéretet tett arra, hogy jövő hónapig egymillió tüzérségi lövedéket szállít Ukrajnának.
Eddig ennek a számnak kevesebb mint felét szállította. Az európai gyártók alig rendelkeznek annyi termelési kapacitással, hogy megakadályozzák az ukrán erők teljes összeomlását, nemhogy saját hadseregeik harcát engedjék.
Eközben Oroszország jelentősen növelte a nagy hatótávolságú rakéták és tüzérségi lövedékek gyártását, havonta 100 harckocsit gyárt, és gyorsan növeli a védelmi kiadásokat. Saját fegyvergyártását mintegy 1 millió észak-koreai tüzérségi lövedékkel és több ezer iráni támadó drónnal egészítette ki.
Úgy tűnik, hogy egyes európaiak még most is úgy gondolják, hogy teljesen mindegy, hogy önelégültségüknek nincs gyakorlati költsége, mert Amerika megmenti őket.
Nos, ez már nem biztos, hogy biztonságos. Az egymást követő elnökök panaszkodtak amiatt, hogy az amerikai adófizetőknek támogatniuk kell az európai hiánykiadásokat, és ezt senki sem tette jobban, mint Donald Trump.
Az európai vezetőknek valódi terveket kell készíteniük, hogy megküzdjenek magukért, ha Putyin úgy döntene, hogy megmutatja erejét a NATO irányába.
De talán még nagyobb veszély fenyegeti Európa védelmi függését egy elégedetlen amerikai elnöktől. Ez Kína. Ha Hszi Csin-ping elnök inváziót, vagy akár blokádot indít Tajvan ellen, az amerikai hadsereg valószínűleg erősen elkötelezett lesz szövetségese támogatása mellett.
Minden okunk megvan azt hinni, hogy Putyinnak itt lesz az ideje, hogy lépést tegyen egy kelet-európai NATO-tagállam ellen, arra gondolva, hogy Amerika túlságosan elfoglalt lenne, és még ha akarna sem tudna gyors erősítést küldeni.
Ezután adja hozzá Iránt az egyenlethez. Teherán a nukleáris képesség küszöbén áll, és rendkívüli terrorista konzulátushálózattal rendelkezik a Közel-Keleten, amely évek óta fenyegeti az Egyesült Államokat és szövetségeseit.
Láttuk már, hogy Irán hogyan tudja összehangolni megbízottjait az amerikai erők bevonására. Az iráni meghatalmazott, a Hamasz egyetlen napos támadása Izrael ellen, valamint a Hezbollah, egy másik meghatalmazott Libanonból rakétatűze elegendő volt ahhoz, hogy az Egyesült Államok elrettentésként két szállítócsapatot vezessenek be a térségbe. A harmadik iráni meghatalmazott csoport, a jemeni hútik ezután támadásba kezdtek a Vörös-tengeren a nemzetközi hajózás ellen. Ez az agresszió hatalmas amerikai haditengerészeti és légierőt követett el.
Kína, Oroszország és Irán halálos tengelyt alkotnak, amely, ha összehangoltan cselekszenek, szörnyű dilemma elé állíthatja az Egyesült Államokat és szövetségeseit. Ha ez megtörténik a következő években, az európai országoknak nem maradhat más választásuk, mint megállni a helyüket vagy meghátrálni.
De vajon elküldik-e a nyugat-európai országok fiatal férfiakat és nőket harcra és halálra, hogy megvédjenek egy kelet-európai NATO-tagot, még akkor is, ha fel tudnák építeni ehhez a harci erejüket?
Amikor Joe Biden 2021-ben úgy döntött, hogy kivonja az amerikai erőket Afganisztánból, az akkori brit védelmi miniszter, Ben Wallace azt mondta, megpróbált koalíciót építeni az ott telepített többi NATO-tagból, hogy a helyükön maradjanak. És annak ellenére, hogy a Vörös-tengeren elkövetett huti támadások hatalmas károkat okoztak az európai és a globális kereskedelmnek, csak egyetlen európai nemzet, Nagy-Britannia volt hajlandó csatlakozni az Egyesült Államokhoz, hogy megállítsák azt.
Az európai országok hosszú évek óta túlságosan hozzászoktak a kényelmes élethez. Az olyan értékek, mint a nemzeti büszkeség, kezdenek eltűnni, és attól tartok, hogy sokan már nem lesznek hajlandók semmilyen áldozatot hozni szabadságunk és életmódunk védelme érdekében.
A legtöbben most más sem szeretnének jobban, mint hogy véget érjen a háború, még ha tudják is, hogy ez nemcsak Ukrajna, hanem a NATO vereségét is jelenti. A Hamász tavaly októberi lemészárlása után pedig nem sokkal az európai kormányok tűzszünetet kezdtek követelni Izraeltől, mielőtt az felszámolta volna a polgárait fenyegető veszélyt.
A kompromisszum és a szenvedés az egyetlen nyelv, amelyet Európa úgy tűnik, ért. A történelem azt mutatja, hogy ez csak arra szolgál, hogy provokálja az olyan ellenfeleket, mint Oroszország, Kína és Irán, akik nem restek kihasználni az ilyen gyengeségeket.
Europe has lost the next world war before it has even begun
Defenceless, vacillating, and lacking in endurance, too many European countries have already given up
www.telegraph.co.uk
A kiváló Kemp ezredes kesergését hallottuk,hogy micsoda szemét dolog ellentmondani az angolszász dominanciának.Európa elvesztette a világháborút, mielőtt az elkezdődött?
Colonel Richard Kemp is a former infantry commander
2024.02.24.
A védtelen, ingatag és kitartás hiányában túl sok európai ország már feladta
Oroszország 2008-as Grúzia elleni és 2014-ben Ukrajna elleni agressziója ellenére az európai kormányok nem vették komolyan annak lehetőségét, hogy egy napon Európában háború közvetlenül érinti őket – írja a the Telegraph.
A Szovjetunió bukása óta kegyesen újraosztották az úgynevezett békeosztalékot más kiadási területekre, miközben fegyveres erőiket csökkentették. Az ébresztő két éve érkezett ezen a hétvégén, amikor Vlagyimir Putyin megszállta Ukrajnát, de úgy tűnik, nem volt elég hangos a riasztó. Európa elvesztette a következő világháborút, mielőtt az elkezdődött?
Annak ellenére, hogy Ukrajna első és második világháborús harcterei emlékeztetnek bennünket a nagyszabású szárazföldi erők folyamatos szükségességére, a brit kormány folytatta hadseregük létszámának csökkentését. Nem sokkal a háború kezdete után Németország bejelentette, hogy növeli védelmi kiadásait, hogy elérje a NATO minimum 2 százalékát, de ez még nem valósult meg, és az ambíció mindenesetre szánalmas a fenyegetés mértékéhez képest. Hasonló történetek léteznek Európa-szerte, a kevés kivételek egyike Lengyelország, amely a GDP 4 százalékára emeli a védelmi kiadásokat.
Aztán ott van Európa sorvadt fegyveripara. Az EU egy éve ígéretet tett arra, hogy jövő hónapig egymillió tüzérségi lövedéket szállít Ukrajnának.
Eddig ennek a számnak kevesebb mint felét szállította. Az európai gyártók alig rendelkeznek annyi termelési kapacitással, hogy megakadályozzák az ukrán erők teljes összeomlását, nemhogy saját hadseregeik harcát engedjék.
Eközben Oroszország jelentősen növelte a nagy hatótávolságú rakéták és tüzérségi lövedékek gyártását, havonta 100 harckocsit gyárt, és gyorsan növeli a védelmi kiadásokat. Saját fegyvergyártását mintegy 1 millió észak-koreai tüzérségi lövedékkel és több ezer iráni támadó drónnal egészítette ki.
Úgy tűnik, hogy egyes európaiak még most is úgy gondolják, hogy teljesen mindegy, hogy önelégültségüknek nincs gyakorlati költsége, mert Amerika megmenti őket.
Nos, ez már nem biztos, hogy biztonságos. Az egymást követő elnökök panaszkodtak amiatt, hogy az amerikai adófizetőknek támogatniuk kell az európai hiánykiadásokat, és ezt senki sem tette jobban, mint Donald Trump.
Az európai vezetőknek valódi terveket kell készíteniük, hogy megküzdjenek magukért, ha Putyin úgy döntene, hogy megmutatja erejét a NATO irányába.
De talán még nagyobb veszély fenyegeti Európa védelmi függését egy elégedetlen amerikai elnöktől. Ez Kína. Ha Hszi Csin-ping elnök inváziót, vagy akár blokádot indít Tajvan ellen, az amerikai hadsereg valószínűleg erősen elkötelezett lesz szövetségese támogatása mellett.
Minden okunk megvan azt hinni, hogy Putyinnak itt lesz az ideje, hogy lépést tegyen egy kelet-európai NATO-tagállam ellen, arra gondolva, hogy Amerika túlságosan elfoglalt lenne, és még ha akarna sem tudna gyors erősítést küldeni.
Ezután adja hozzá Iránt az egyenlethez. Teherán a nukleáris képesség küszöbén áll, és rendkívüli terrorista konzulátushálózattal rendelkezik a Közel-Keleten, amely évek óta fenyegeti az Egyesült Államokat és szövetségeseit.
Láttuk már, hogy Irán hogyan tudja összehangolni megbízottjait az amerikai erők bevonására. Az iráni meghatalmazott, a Hamasz egyetlen napos támadása Izrael ellen, valamint a Hezbollah, egy másik meghatalmazott Libanonból rakétatűze elegendő volt ahhoz, hogy az Egyesült Államok elrettentésként két szállítócsapatot vezessenek be a térségbe. A harmadik iráni meghatalmazott csoport, a jemeni hútik ezután támadásba kezdtek a Vörös-tengeren a nemzetközi hajózás ellen. Ez az agresszió hatalmas amerikai haditengerészeti és légierőt követett el.
Kína, Oroszország és Irán halálos tengelyt alkotnak, amely, ha összehangoltan cselekszenek, szörnyű dilemma elé állíthatja az Egyesült Államokat és szövetségeseit. Ha ez megtörténik a következő években, az európai országoknak nem maradhat más választásuk, mint megállni a helyüket vagy meghátrálni.
De vajon elküldik-e a nyugat-európai országok fiatal férfiakat és nőket harcra és halálra, hogy megvédjenek egy kelet-európai NATO-tagot, még akkor is, ha fel tudnák építeni ehhez a harci erejüket?
Amikor Joe Biden 2021-ben úgy döntött, hogy kivonja az amerikai erőket Afganisztánból, az akkori brit védelmi miniszter, Ben Wallace azt mondta, megpróbált koalíciót építeni az ott telepített többi NATO-tagból, hogy a helyükön maradjanak. És annak ellenére, hogy a Vörös-tengeren elkövetett huti támadások hatalmas károkat okoztak az európai és a globális kereskedelmnek, csak egyetlen európai nemzet, Nagy-Britannia volt hajlandó csatlakozni az Egyesült Államokhoz, hogy megállítsák azt.
Az európai országok hosszú évek óta túlságosan hozzászoktak a kényelmes élethez. Az olyan értékek, mint a nemzeti büszkeség, kezdenek eltűnni, és attól tartok, hogy sokan már nem lesznek hajlandók semmilyen áldozatot hozni szabadságunk és életmódunk védelme érdekében.
A legtöbben most más sem szeretnének jobban, mint hogy véget érjen a háború, még ha tudják is, hogy ez nemcsak Ukrajna, hanem a NATO vereségét is jelenti. A Hamász tavaly októberi lemészárlása után pedig nem sokkal az európai kormányok tűzszünetet kezdtek követelni Izraeltől, mielőtt az felszámolta volna a polgárait fenyegető veszélyt.
A kompromisszum és a szenvedés az egyetlen nyelv, amelyet Európa úgy tűnik, ért. A történelem azt mutatja, hogy ez csak arra szolgál, hogy provokálja az olyan ellenfeleket, mint Oroszország, Kína és Irán, akik nem restek kihasználni az ilyen gyengeségeket.
Europe has lost the next world war before it has even begun
Defenceless, vacillating, and lacking in endurance, too many European countries have already given up
Kína pont lexarja az EU mgi termékeit.
Nem jelentős tétel a kereskedesukben, ráadásul bárhol, bárkitől potolhatjak.
Ezzel ellentétben pl a ritkafoldfemeket azért hívják így mert ritkák. Kína egymaga képes bedonteni az EU gazdaságát ha az EU ellenségeskedés e kezd vele.
Mit pótolhatnak bárhol bárkitől? A világ egyik legnagyobb kajaexportőre Európa és ennek egy jelentős része Kínában köt ki, mert másfél milliárd kicsi éhes szájat bizony etetni kell. Ha az a kaja kiesik a világpiac azon részéről amit nem a nyugati világnak nevezünk, akkor néhány 10 esetleg 100 millióan nagyon gyorsan éhen fognak halni és nem csak Afrikában. De azt is mondhatnám, hogy a kínai ipar egyik legnagyobb felvevőpiaca Európa, ha ez kiesne, akkor a kínai gazdaság összerogyna. De nincs ebben semmi extra, mert a globalizáció pont erről szól. A világ országainak gazdasága olyan mértékben összenőtt, hogy abból kilépni nem lehet.Kína pont lexarja az EU mgi termékeit.
Nem jelentős tétel a kereskedesukben, ráadásul bárhol, bárkitől potolhatjak.
Ezzel ellentétben pl a ritkafoldfemeket azért hívják így mert ritkák. Kína egymaga képes bedonteni az EU gazdaságát ha az EU ellenségeskedés e kezd vele.
Ja érthető így már világos, az ukránok kedvéért az EU-s gazdák meg menjenek tönkre. Ukrajna nem tagja az EU-nak mégis azok bűnhődnek és szívnak miatta akiket előnyben kellene részesíteni. Az EU egyik oka amiért létrejött, hogy védem a belső piacot harmadik országokkal szemben. Kurva unalmas, hogy Ukrajna a szent tehén aki miatt mindent és mindenkit be kell áldozni az EU-n belül mert az őrült, kretén, hipokrita elit ezt akarja és köp a saját polgárinak jólétére. Ez meg egyáltalán nem Vis maior. Ukrajna áll háborúban nem az EU. Csak persze a faszkalap elit ezt máshogy szeretné.
Helyzet az,hogy ritkaföldfémeket valójában a Világ elég sok pontján lehetne kitermelni.Még itt Európában is.Kinaiak dömpingárrakkal,a amesterségesen alulértékel jüannal,és a semmiféle környezetvédelmi normát nem ismerő termeléssel egyszerűen olcsón tudták adni az árut,igy leállt szinte mindenhol másutt a kitermelés.Kína pont lexarja az EU mgi termékeit.
Nem jelentős tétel a kereskedesukben, ráadásul bárhol, bárkitől potolhatjak.
Ezzel ellentétben pl a ritkafoldfemeket azért hívják így mert ritkák. Kína egymaga képes bedonteni az EU gazdaságát ha az EU ellenségeskedés e kezd vele.
De ezek a kitermelések újraindithatók.Ugyan az a helyzet állna elő,ami az orosz földgázzal.Ideiglenes árúhiány után visszaálna a pici ellátás (most már semmivel nem drágább az LNG,mint a ruszki földgáz.Sőt,inkább sokszor olcsóbb)
Az egyik legnagyobb kajaexportore az EU, és az egyik legnagyobb Kaja importőre is.
És ugyanez vonatkozik Kinara is, ők is az egyik legnagyobb Kaja exportorok és importorok is egyben.
Rizsből, búzából, serteshusbol pl kb teljesen önellátok már pár éve. Annyira hogy pl ha az árfolyam olyan akkor búza hizlaljak a disznokat. Kukoricából, szojabol pl viszont hatalmas importorok.
A holland tulipanhagymakat meg nem lehet megenni.
Ez jó volna ha... esete, hát miért nem állnak akkor neki a svédek a bányászatnak? Ja mert kb 20 év EU bürokrácia és Greenpeace hadakozás előzi meg.
LNG meg...
Már ha adnak az USA-ból, és a katari gázt is atengedik a húszik.
De természetesen az EU elfogadja az orosz LNG-t is, és az atcimkezett orosz LNG-t is. Na mindegy ez a Leopold 2 topik úgyhogy hagyjuk.
Ekkora ökörséget Jézus Mária szent József. A bányászat hoz is értő mindent tudó megszólalt. Van fogalmad baszod, hogy hogy lehet egy területen a bányászat ot újra indítani? Van fogalmad,hogy hogy működik a szénhidrogén bányászat. Évtizedes dolgokrol beszélünk ha egy leépített bányászat ot újra akarsz indítani. Ennyi idő alatt rengeteg képesség elveszett a teljes nyugaton. Akik meg hagytak ezt a leépítést, most pont azok az idióták ugatnak, hogy Kína így meg úgy, de a környezeti előírásokat nemhogy könnyítették, hanem meg most is egyre szigorúbb Itt a fejlett nyugaton. Mindegyik nyugatos arra számít, hogy úgyse lesz itt semmi és nem kell újra bányászat, mert úgyis lesz aki elad nekik, mert kell a dollár. Hat majd néznek egy nagyot mikor nem kapnak majd semmit a szaros semmit se erő dollarukert. ennyire.
