[BIZTPOL] Nyugat-Európa és Észak-Európa (Európai Unió)

[plushun]

A svéd nacionalisták megunták, hogy migránsok fenyegetik, támadják az
> embereket! Szabadcsapatként, felfegyverkezve járják Stockholm utcáit!
>
> Elegük lett a tehetetlen hatóságokból a svéd nacionalistáknak, ezért
> 15-20 fős csapatokba szerveződtek és könnygázszóró palackkal,
> viperával (Svédországban rendszeresített eszköz rendőröknél,
> polgárőröknél) felfegyverkezve járják Stockholm utcáit! Vezetőjük
> Anders Johanson szerint összesen 12 ilyen csapat van, szerte a
> városban, akik váltják egymást, így alkalmanként 3-4 ilyen 15-20 főből
> álló csapat járőrözik!
>
> Mivel a svéd törvények előírják, mindannyian elvégeztek egy polgárőr
> tanfolyamot, vizsgát tettek, így jogszerűen van náluk könnygázszóró
> palack valamint vipera és jogszerűen viselnek helyi polgárőr
> egyenruhát!
>
> A dolog érdekessége, hogy mióta egy hete megkezdték a járőrözést egy
> migránst sem adtak át a rendőrségnek, de 43 migráns került kórházba
> súlyos, bántalmazásból származó sérülésekkel!
>
> Feljelentést egy sérült migráns sem tett bántalmazás miatt,
> mindannyian úgy nyilatkoztak, hogy “lépcsőn leesetek”, így keletkezett
> a sérülésük! Az orvosok ezt elképzelhetetlennek tartják és jelezték
> gyanújukat a rendőrségnek, aki viszont tehetetlen, hiszen feljelentést
> egyik sértett sem tett a “polgárőrök” ellen!

https://badog.blogstar.hu/2019/02/26/erdekes-level/69417/

Nem tudom mennyire hiteles, de a könnyem is kicsordult akkorát nevettem amikor olvastam.
Lehet hogy a humor topikba kellett volna betenni.

Már késő. Ott csak fegyverrel lehetne here tenni a dolgokat. Ahhoz meg nincs elegendő társadalmi támogatottság, meg hát ugye a többség nem akarna egy véres polgárháborút. Úgyhogy marad a csendes asszimiláció és a csendes elfogadás.

 

[plushun]

Nehéz ügy ez. Én értem azt az ellenzéki politikust aki szerint a brexittel csak veszít Nagy - Britannia. De! Azért ha ezt megcsinálják (mármint az ismételt népszavazást) azzal már bocsánat a vulgáris kifejezésért telibe szarják a demokráciát. Szóval azért a dolgok nem úgy működnek, hogy van egy ügydöntő népszavazás és mivel a politikusok képtelenek megegyezni egymással ezért megint meg akarják szavaztatni, mert hátha, esetleg olyan eredmény fog kijönni aminek köszönhetően nekik nem lesz vele dolguk. Nem tudom, de ha ezt megcsinálják innentől kezdve a britek demokráciába vetett hitük meg elveik lehúzhatóak lesznek a wc-n. Pont, hogy az egyik legerősebb (népfelség elve) demokratikus elvet fogják lehúzni a történelem budiján.

 

[reich_und_roll]

Nehéz ügy ez. Én értem azt az ellenzéki politikust aki szerint a brexittel csak veszít Nagy - Britannia. De! Azért ha ezt megcsinálják (mármint az ismételt népszavazást) azzal már bocsánat a vulgáris kifejezésért telibe szarják a demokráciát. Szóval azért a dolgok nem úgy működnek, hogy van egy ügydöntő népszavazás és mivel a politikusok képtelenek megegyezni egymással ezért megint meg akarják szavaztatni, mert hátha, esetleg olyan eredmény fog kijönni aminek köszönhetően nekik nem lesz vele dolguk. Nem tudom, de ha ezt megcsinálják innentől kezdve a britek demokráciába vetett hitük meg elveik lehúzhatóak lesznek a wc-n. Pont, hogy az egyik legerősebb (népfelség elve) demokratikus elvet fogják lehúzni a történelem budiján.

Azert azt ne feledjuk el, hogy a kampany amivel palira vettek az embereket az ordas nagy kamu volt durva ferditesekkel es hazugsagokkal, s ki is derult, sot be is ismertek. Tehat innentol nem igazan a demokracia telibeszarasa lenne. Szerintem. Vagy?

 

[angelsoul]

Azert azt ne feledjuk el, hogy a kampany amivel palira vettek az embereket az ordas nagy kamu volt durva ferditesekkel es hazugsagokkal, s ki is derult, sot be is ismertek. Tehat innentol nem igazan a demokracia telibeszarasa lenne. Szerintem. Vagy?

A kettőt inkább külön kéne kezelni.
A kampánybeli hazugságokat simán büntetőjogi tétellé kéne tenni mindenhol és szigorúan felelősségre vonni/büntetni...

 

[plushun]

A kettőt inkább külön kéne kezelni.
A kampánybeli hazugságokat simán büntetőjogi tétellé kéne tenni mindenhol és szigorúan felelősségre vonni/büntetni...

Miért? Mert hazudtak egy kampányban? Ugyan már! Akkor ezen az alapon minden párt vezetőjét le lehetne csukni a világon bárhol mert nem tartotta be a választási ígéretét amivel megnyert egy választás. Igazság szerint itt az embereknek, a választó polgároknak van kurva nagy felelősségük. Felnőtt emberek hoznak meg egy döntést. Az meg a saját felelősségük, hogy mennyire tájékozottak a témában és ehhez képest, hogy döntenek. Egyébként meg a brexit kapcsán egy rakás ember aki nem értett egyet a kilépéssel szart elmenni szavazni (nem egy ismerősöm mondta ezt aki kint él) mert úgy volt vele, hogy úgy sem fogják megszavazni a kilépést. Na itt van szerintem az egyik legnagyobb baj és ez már tényleg bűn. Ez a szavazás volt a háború utáni brit történelem legfontosabb szavazása és ehhez képest egy rakás ember könnyelműen átsiklott rajta, csak azért mert lusta barom volt és képtelen volt 1 órát rászánni az idejéből, hogy foglalkozzon vele. Mondjuk én már csak ezért is kötelezővé tenném a szavazást amikor ügydöntő népszavazásról van szó. Aki meg nem megy el az kapjon súlyos pénzbüntetést vagy ítéljék közmunkára. Szóval azért vannak helyzetek amikor komolyan kellene venni a választóknak a demokráciát és nem félvárról venni, mert adott esetben a döntés súlya baromi nagy. Ez is egy ilyen dolog volt és ismét szavazni róla, meg ezen elvek teljes megcsúfolása.

 

[angelsoul]

Miért? Mert hazudtak egy kampányban? Ugyan már! Akkor ezen az alapon minden párt vezetőjét le lehetne csukni a világon bárhol mert nem tartotta be a választási ígéretét amivel megnyert egy választás.

Pontosan. Lényegében a választás egy szóbeli szerződés a választó és a képviselő/párt között. Na most az egyik fél hazudik a szerződésben...
Amúgy meg ne keverd a hazugságot és a meg nem valósított ígéretet, mert utóbbi lehet akaraton kívüli is (meg lehet vizsgálni utólag is). Az első viszont simán csalás és bűncselekmény mindenhol máshol, de ugye apolitikus kivétel...

 

[zeal]

Nem vagyok biztos benne, hogy lesz ujabb szavazas. Nekem ugy tunik, hogy csak az idot huzzak, mert meg nem latjak, hogy merre megy tovabb az EU. Az europai valasztasokon el fog dolni, hogy egy egyesult allamok, vagy pedig a nemzetek gazdasagi szovetsege lesz az unio. Szerintem, ha a konzervativabb erok nyernek az EU-ban akkor akar meg maradhat is a UK, mert okafogyotta valna a kilepesuk.

 

[kiskrumpli]

Nem vagyok biztos benne, hogy lesz ujabb szavazas. Nekem ugy tunik, hogy csak az idot huzzak, mert meg nem latjak, hogy merre megy tovabb az EU. Az europai valasztasokon el fog dolni, hogy egy egyesult allamok, vagy pedig a nemzetek gazdasagi szovetsege lesz az unio. Szerintem, ha a konzervativabb erok nyernek az EU-ban akkor akar meg maradhat is a UK, mert okafogyotta valna a kilepesuk.

Ja, aztán ha 5 év múlva 2024-ben megint az EEÁ iránya kerekedik felül az EP választásokon, akkor majd megint ki akarnak lépni a 2016-os népszavazásra hivatkozva?

 

[zeal]

Ja, aztán ha 5 év múlva 2024-ben megint az EEÁ iránya kerekedik felül az EP választásokon, akkor majd megint ki akarnak lépni a 2016-os népszavazásra hivatkozva?

Nem tudom, de valahogy majd megoldjak.
Az eu-orosz kapcsolatokra is figyelni kell. Szerintem a britek sem akarjak, hogy az unio kibekuljon az oroszokkal, de kivulrol nem sokat tehetnek ellene. Ha tagok maradnanak, akkor meg sokaig fenn tudnak tartani a feszultseget...

Oke, inkabb megvarom amig visszajon Haubagoi.

 

[plushun]

Pontosan. Lényegében a választás egy szóbeli szerződés a választó és a képviselő/párt között. Na most az egyik fél hazudik a szerződésben...
Amúgy meg ne keverd a hazugságot és a meg nem valósított ígéretet, mert utóbbi lehet akaraton kívüli is (meg lehet vizsgálni utólag is). Az első viszont simán csalás és bűncselekmény mindenhol máshol, de ugye apolitikus kivétel...

Na ez meg nézőpont kérdése akkor. Ha X párt azt ígéri a választóknak, hogy 2 év múlva mindenki nettó 300 ezerrel fog többet keresni ha ők kerülnek hatalomra, majd ez nem következik be miután hatalomra kerültek akkor az nem hazugság? Az nem volt a választók megtévesztése? Kifogások persze mindig lehetnek, de akárhogy is szépítem ezt hazugságnak hívják. Ez a szerződéses példa meg nem igazán jó. Egy ügydöntő népszavazás nem szerződés (még csak nem is társadalmi szerződés ami egyébként meg egy nem létező jogi kategória, az maximum egy társadalomfilozófiai fogalom) semmilyen formában, - a szerződés polgár jogi kategória, nem alkotmány jogi, illetve érintőlegesen igen, de ezt hosszú lenne kifejteni és ezen témához kapcsolódva irreleváns - még csak közvetve sem. Ez egy alkotmányos alap jog, aminek az eredménye kötelezettséget keletkeztet a közhatalom felé. Ebben az esetben van egy kérdés aminek a döntési jogát a közhatalom kvázi átadja a választóknak (effektíve jog gyakorlás). Csalást meg nem tudsz ebben a formában megállapítani, mert az, hogy egyik vagy másik fél mit mond az adott témáról az egy szubjektív, politikai nézet. Vagy elhiszed vagy nem és az ügyben kampányoló szervezeteket sehol, semmilyen jogszabály nem kötelezi arra, hogy mit mondhatnak vagy mit nem. Na és itt lép be a képbe a választó felelőssége aki vagy képes tájékozódni a témában, vagy nem. Az nem érv, hogy hát hazudtak nekünk amikor volt egy B opció is ami pont az mondta, hogy az A opció hazugság és nem igaz.Miért a brexitnek hitt a választó amikor a másik oldal felhozott egy rakás érvet ellene? Megint csak azt tudom mondani, hogy komolyan kellene venni az ilyen dolgokat és ha a többség nem ért vele egyet (mert a választásra jogosultak többsége nem értett egyet vele) akkor tegyen ellene. Akárhogy is nézem ezt az egészet a brit szavazópolgár baszta el.

 

[notaricon]

Ez egy alapvetően sokváltozós kérdés, hogy a népszavazás intézménye, mint a demokrácia egyik alappilére mennyire jól kezelt és jól használt dolog-e. Elsősorban azt kellene végre eldönteni, hogy a nyugati típusú demokráciának csúfolt rendszerben egy választói akaratnyilvánításnak milyen értéke van abszolút értelemben.
Ehhez konkrétan definiálni illene olyan változókat, amelyek értékelése jelenleg csupán politikai nézőpont kérdése. Ilyen pl a szavazástól távlol maradó választók értékelése. Van aki azt mondja, hogy ezek a választók a feltett kérdés ellen szavaztak a távol maradásukkal, mások azt mondják, hogy lemondtak a beleszólásról és a szavazóurnákhoz járuló választókra bízzák a döntést.
Amíg az ilyen egyszerű kérdések sem tűnnek egyértelműen tisztázottnak, addig az olyanokat kár is lenne feszegetni, hogy mely választópolgárok képesek valóban megalapozott, de legalábbis megfelelő tájékozottság mellett döntést hozni.
Messzire vezetne ez, ha nagyon piszkálni akarnánk a kérdést...

 

[zeal]

Elsősorban azt kellene végre eldönteni, hogy a nyugati típusú demokráciának csúfolt rendszerben egy választói akaratnyilvánításnak milyen értéke van abszolút értelemben.
...
messzire vezetne ez, ha nagyon piszkálni akarnánk a kérdést...

Fro-ban atirtak a valasztasi rendszert, hogy soha ne kerulhessenek a "szelsojobbos" partok a hatalomba. Az osztrak elnokvalasztast se felejtsuk, illetve itt van a brexit utani komedia. Szerintem elegge egyertelmu, hogy a nyugati valasztok szavazatanak milyen erteke van, persze ertheto miert nincs ez igy deklaralva...

 

[Serathis]

De Lenintől jobbra mindenki széljobbos!

 

[Pogány]

Komolyan hisz bárki is itt a jelen demokráciák eszmei működésében? Soha nem a felvezetett programokra, vagy demagógiára, lózungokra szavaz az állampolgár, mégha azt is gondolja, hogy az adott politikus egyenlő az adott felvetésekkel. Kizárólag magát a kis csoport által összeállított listán az arcokba tolt alakot lehet megválasztani. Soha egy demokráciában sem szavaztatják a programot, kizárólag a politikust. Nincs a lapokon külön rubrika a kormányzati programhoz, amire ikszelni lehet. Csak az embert választjuk, aki aztán tesz amit tehet. A legjobb, hogy a ma létező demokrácia, mint a legjobb rendszer amit eddig az ember kitalált, annak ellenére ugyanígy van számontartva, hogy már szavakat tiltanak be benne, gondolkodásvilágot ellenőriznek. Míg régen az eszme arról szólt, hogy ez ne legyen, ez a diktatúra eszköztára. Mára elfáradt a demokrácia, recseg ahogy a rendszerek szoktak amikor már nagyra nőtt az antitézisük. Szóval a választói akaratnyílvánítás pár évente ikszelés olyan emberekre akikről a massza java része semmit nem tud, vagy utcai tüntetés, ahol a demokrácia arcbalő gumiskulóval. A legviccesebb a demokrata rendszerben maga a választás. Nyertes és vesztes pártok. Mennyire vesztes bármelyik államban a hagyományosnak nevezett, tehát baromi régóta a főáramban sodródó párt, ha egyszer a megszavazott képviselők, akár program nélkül ugyanúgy ott ülnek a parlamentben és befolyásolják a lét menetét, építik a gazdasági kapcsolataikat. Mennyire vesztes a képviselője, aki már nyolcadjára csinálja végig, közben a képviselői juttatásokban létezve a teljes ideje alatt? Végső soron tehát a választók reményekre szavaznak, egy része megvalósul, a szavazataik java viszont arról szól, hogy ki fordítsa a céljaira az adójukat.

 

[melampo]

Pontosan. Lényegében a választás egy szóbeli szerződés a választó és a képviselő/párt között. Na most az egyik fél hazudik a szerződésben...
Amúgy meg ne keverd a hazugságot és a meg nem valósított ígéretet, mert utóbbi lehet akaraton kívüli is (meg lehet vizsgálni utólag is). Az első viszont simán csalás és bűncselekmény mindenhol máshol, de ugye apolitikus kivétel...

Ha foci közben felrúglak és eltörik a lábad az sportbaleset , ha az utcán csinálom ugyanezt az bűncselekmény.
Sok ilyen kivétel van. Adott szituációban társadalmilag elfogadott szokás.

 

[FilcTroll]

Komolyan hisz bárki is itt a jelen demokráciák eszmei működésében? Soha nem a felvezetett programokra, vagy demagógiára, lózungokra szavaz az állampolgár, mégha azt is gondolja, hogy az adott politikus egyenlő az adott felvetésekkel. Kizárólag magát a kis csoport által összeállított listán az arcokba tolt alakot lehet megválasztani. Soha egy demokráciában sem szavaztatják a programot, kizárólag a politikust. Nincs a lapokon külön rubrika a kormányzati programhoz, amire ikszelni lehet. Csak az embert választjuk, aki aztán tesz amit tehet. A legjobb, hogy a ma létező demokrácia, mint a legjobb rendszer amit eddig az ember kitalált, annak ellenére ugyanígy van számontartva, hogy már szavakat tiltanak be benne, gondolkodásvilágot ellenőriznek. Míg régen az eszme arról szólt, hogy ez ne legyen, ez a diktatúra eszköztára. Mára elfáradt a demokrácia, recseg ahogy a rendszerek szoktak amikor már nagyra nőtt az antitézisük. Szóval a választói akaratnyílvánítás pár évente ikszelés olyan emberekre akikről a massza java része semmit nem tud, vagy utcai tüntetés, ahol a demokrácia arcbalő gumiskulóval. A legviccesebb a demokrata rendszerben maga a választás. Nyertes és vesztes pártok. Mennyire vesztes bármelyik államban a hagyományosnak nevezett, tehát baromi régóta a főáramban sodródó párt, ha egyszer a megszavazott képviselők, akár program nélkül ugyanúgy ott ülnek a parlamentben és befolyásolják a lét menetét, építik a gazdasági kapcsolataikat. Mennyire vesztes a képviselője, aki már nyolcadjára csinálja végig, közben a képviselői juttatásokban létezve a teljes ideje alatt? Végső soron tehát a választók reményekre szavaznak, egy része megvalósul, a szavazataik java viszont arról szól, hogy ki fordítsa a céljaira az adójukat.

Se szabadság, se egyenlőség, se testvériség nincs. (Mondjuk ez első kettő eleve kizárja egymást, a harmadik meg nem államberendezkedés, hanem attitűd kérdése.) Nagyon repedezik a máz, és sztem a nép súlyos politikai inaktivitása nem annak szól, hogy "nincsenek rendes pártok", hanem sokkal inkább annak a belátása, hogy nincs jó választás, mert maga a rendszer lényegileg rossz.

 

[Pogány]

Se szabadság, se egyenlőség, se testvériség nincs. (Mondjuk ez első kettő eleve kizárja egymást, a harmadik meg nem államberendezkedés, hanem attitűd kérdése.) Nagyon repedezik a máz, és sztem a nép súlyos politikai inaktivitása nem annak szól, hogy "nincsenek rendes pártok", hanem sokkal inkább annak a belátása, hogy nincs jó választás, mert maga a rendszer lényegileg rossz.

Jól látod a helyzetet. A végső gond, hogy nincs másik rendszer igazán. Apróbb-nagyobb minőségi különbségek vannak, de lényegileg az emberiség egyetlen rendszert tudott felmutatni. Az első alapítása két vágányon tud elindulni és ez igaz akár a törzsi szintre, akár a birodalmiságra. Az egyik magas szellemiséggel, jelentős szolgáltatási színvonallal, tudással egy biztonságban létező redukálódott szaporodási rátájú közösséget hoz létre. Ebben kiemelt az orvosi ellátás színvonalas tudása, az élelmezés biztosítása fenntartható módokon, hogy csak az alapokat nézzük. A másik vonal amikor erős ember/ek erőből vezetik a csoportosulást. Ekkor magasabb halálozás mellé magasabb születésszám társul a szükséges minimumra korlátozott ellátás miatt. Kivesézhetném bővebben, de nem akarok esszét írni, a lényeghez ez elég. A generációk láncolatán keresztül, bármelyik opció is volt a kiindulópont, egyetlen rendszer fog fennállni, mert a vezető eszmével szemben a másik tudja meghatározni magát mint b utat. Ez pedig abban a pillanatban létre is jön, amikor az adott rendszer felállította a saját téziseit. Tehát a regnáló hatalom önmaga meghatározásával meg is teremti a saját ellenzékét ami értelemszerűen a hatalom által kihagyott elemekből tud építkezni. Amikor ez egy kellő hatalomvággyal rendelkező ember kezében összpontosul, az uralkodó rend önmaga fenntartása miatt, szükségszerűen megfigyeli, esetleg korlátozni igyekszik, hogy a megjelent ellenerő a rutintalanságával, vagy a kiemelkedő képességeivel ne zavarja össze a felállított korlátokat. Az ellenzéki diktatúrát kiált, a hatalom felhördül, az ellenzék pusmog, lázít, tüntetéseket szervez, a hatalom értelemszerűen nem adja át csak úgy magát, ez nem létező opciója, az ellenzéki megtámadja, az ésszerű vagy ésszerűtlen önvédelem által szedett áldozatai mártírokká válnak és a kifejlett, hogy az ellenzék korbácsolja diktatúrává az akár langyos pocsolyaként addig eléldegélt hatalmat. Ha sikerre vitte a lázadását, a konszolidáció időszakában önmagát meghatározva megteremti a saját ellenzékét és a folyamat megy a maga útján. Szóval ha diagramban gondolkozunk egy parabolaláncolat az egész aminek az egyik csúcsán a magas színvonalon a dekadenciáig vezetett önkorlátozó társadalmi struktúra áll ami a benne felgyülemlett levezetetlen feszültséggel indul meg a lejtőn a másik pályacsúcs felé ahol tombol a háború és a benne élő emberek levezett összes feszültsége után megteremtődött békevágy miatt elindul az emelkedőn a másik csúcs felé és ez így megy tovább. Mindig minden kísérletző aki valami mást szeretne létrehozni, máshogy nevezi el a dolgokat, de ez nem változtat azon, hogy közben új csecsemőkkel új üres agyak születnek, amiket vagy ő tölt meg, vagy az ellenzéke. Azon sem változtat, hogy a vezetett tömegnek szolgáltatást kell nyújtani. Az utak amiket épít, nem utabbak, mint amit az ellenzéke hoz létre, az árama nem áramabb, az áldozatai nem halottabbak. Így váltották egymást a pápák, királyok, és így teszi a demokrácia uralkodó rétege. A lényege a demokrata rendszernek, hogy őrülten felgyorsította ezt az eseménysort, négy-ötévente választásokkal. A tömegnek ennyi időnként kell idomulnia az egyetlen igazán kiváló rendszerhez, mert a tömeg gyorsan akarja a jót, ezért elhiszi, hogy a másik jobbat fog tenni, mint ami a fennálló hatalom alatt működik ezért hajlamos a másikat választani. Nincs ideje még az egy etap alatt sem kiismerni, hogy miben él, mert a törvényhozás is őrülten felgyorsult. Szóval a jelenleg tapasztalható inaktivitás a nép/ek részéről leginkább annak szól, hogy kikerüljenek végre ebből a nagy mókuskerékből és bár tudják, hogy ez is a része, tehát ugyanolyan rossz választás mint az eddigiek és az összes többi, időt adnak neki és maguknak is, hogy rendezhessék fejben a dolgokat. Mivel a regnáló hatalom ha a demokrácia nagy egészét nézzük már a lejtőn van, az egyetlen amit tehet a vele szemben megfogalmazott ellenzék, hogy felkészülten zuhan a háborús zónába ami a jelen túlbékébe kényszerített társadalomban felgyűlt elképesztő feszültség miatt kötelezően be fog következni. Elég ha csak belegondolunk, hogy eljutottunk a pár generációval ezelőtti szerelem és a hozzá tartozó szex békés és szabad vágyától, a pornóban megformált brutális őrjöngésig, a teljesen kifordult, eltorzult lelkekig. A népek öntudatlanul is háborús elvonásban szenvednek ami egy ritkán de ütemesen előforduló hatalmas impulzus volt, ami tulajdonképpen rendszerfrissítést jelentett és a rájuk kényszerített békében a magas színvonalú szolgáltatások mellett már nem tudnak mit kezdeni a felgyűlt feszültséggel és az arcukba tolt diktatórikus lépésekkel aminek most más a neve. Demokrácia.

 

[FilcTroll]

Jól látod a helyzetet. A végső gond, hogy nincs másik rendszer igazán. Apróbb-nagyobb minőségi különbségek vannak, de lényegileg az emberiség egyetlen rendszert tudott felmutatni. Az első alapítása két vágányon tud elindulni és ez igaz akár a törzsi szintre, akár a birodalmiságra. Az egyik magas szellemiséggel, jelentős szolgáltatási színvonallal, tudással egy biztonságban létező redukálódott szaporodási rátájú közösséget hoz létre. Ebben kiemelt az orvosi ellátás színvonalas tudása, az élelmezés biztosítása fenntartható módokon, hogy csak az alapokat nézzük. A másik vonal amikor erős ember/ek erőből vezetik a csoportosulást. Ekkor magasabb halálozás mellé magasabb születésszám társul a szükséges minimumra korlátozott ellátás miatt. Kivesézhetném bővebben, de nem akarok esszét írni, a lényeghez ez elég. A generációk láncolatán keresztül, bármelyik opció is volt a kiindulópont, egyetlen rendszer fog fennállni, mert a vezető eszmével szemben a másik tudja meghatározni magát mint b utat. Ez pedig abban a pillanatban létre is jön, amikor az adott rendszer felállította a saját téziseit. Tehát a regnáló hatalom önmaga meghatározásával meg is teremti a saját ellenzékét ami értelemszerűen a hatalom által kihagyott elemekből tud építkezni. Amikor ez egy kellő hatalomvággyal rendelkező ember kezében összpontosul, az uralkodó rend önmaga fenntartása miatt, szükségszerűen megfigyeli, esetleg korlátozni igyekszik, hogy a megjelent ellenerő a rutintalanságával, vagy a kiemelkedő képességeivel ne zavarja össze a felállított korlátokat. Az ellenzéki diktatúrát kiált, a hatalom felhördül, az ellenzék pusmog, lázít, tüntetéseket szervez, a hatalom értelemszerűen nem adja át csak úgy magát, ez nem létező opciója, az ellenzéki megtámadja, az ésszerű vagy ésszerűtlen önvédelem által szedett áldozatai mártírokká válnak és a kifejlett, hogy az ellenzék korbácsolja diktatúrává az akár langyos pocsolyaként addig eléldegélt hatalmat. Ha sikerre vitte a lázadását, a konszolidáció időszakában önmagát meghatározva megteremti a saját ellenzékét és a folyamat megy a maga útján. Szóval ha diagramban gondolkozunk egy parabolaláncolat az egész aminek az egyik csúcsán a magas színvonalon a dekadenciáig vezetett önkorlátozó társadalmi struktúra áll ami a benne felgyülemlett levezetetlen feszültséggel indul meg a lejtőn a másik pályacsúcs felé ahol tombol a háború és a benne élő emberek levezett összes feszültsége után megteremtődött békevágy miatt elindul az emelkedőn a másik csúcs felé és ez így megy tovább. Mindig minden kísérletző aki valami mást szeretne létrehozni, máshogy nevezi el a dolgokat, de ez nem változtat azon, hogy közben új csecsemőkkel új üres agyak születnek, amiket vagy ő tölt meg, vagy az ellenzéke. Azon sem változtat, hogy a vezetett tömegnek szolgáltatást kell nyújtani. Az utak amiket épít, nem utabbak, mint amit az ellenzéke hoz létre, az árama nem áramabb, az áldozatai nem halottabbak. Így váltották egymást a pápák, királyok, és így teszi a demokrácia uralkodó rétege. A lényege a demokrata rendszernek, hogy őrülten felgyorsította ezt az eseménysort, négy-ötévente választásokkal. A tömegnek ennyi időnként kell idomulnia az egyetlen igazán kiváló rendszerhez, mert a tömeg gyorsan akarja a jót, ezért elhiszi, hogy a másik jobbat fog tenni, mint ami a fennálló hatalom alatt működik ezért hajlamos a másikat választani. Nincs ideje még az egy etap alatt sem kiismerni, hogy miben él, mert a törvényhozás is őrülten felgyorsult. Szóval a jelenleg tapasztalható inaktivitás a nép/ek részéről leginkább annak szól, hogy kikerüljenek végre ebből a nagy mókuskerékből és bár tudják, hogy ez is a része, tehát ugyanolyan rossz választás mint az eddigiek és az összes többi, időt adnak neki és maguknak is, hogy rendezhessék fejben a dolgokat. Mivel a regnáló hatalom ha a demokrácia nagy egészét nézzük már a lejtőn van, az egyetlen amit tehet a vele szemben megfogalmazott ellenzék, hogy felkészülten zuhan a háborús zónába ami a jelen túlbékébe kényszerített társadalomban felgyűlt elképesztő feszültség miatt kötelezően be fog következni. Elég ha csak belegondolunk, hogy eljutottunk a pár generációval ezelőtti szerelem és a hozzá tartozó szex békés és szabad vágyától, a pornóban megformált brutális őrjöngésig, a teljesen kifordult, eltorzult lelkekig. A népek öntudatlanul is háborús elvonásban szenvednek ami egy ritkán de ütemesen előforduló hatalmas impulzus volt, ami tulajdonképpen rendszerfrissítést jelentett és a rájuk kényszerített békében a magas színvonalú szolgáltatások mellett már nem tudnak mit kezdeni a felgyűlt feszültséggel és az arcukba tolt diktatórikus lépésekkel aminek most más a neve. Demokrácia.

Sztem a Nyugat ereje pont az egyéni tudatosságban, és egyfajta célszerű erkölcsösségben van (volt). Tudatos és felelős emberekre talán lehetne működő társadalmat építeni, bár az a konteó sem teljesen alaptalan, hogy a politikai osztály ebben eléggé ellenérdekelt, és dolgozik a nép elhülyítésén.

 

[Pogány]

Sztem a Nyugat ereje pont az egyéni tudatosságban, és egyfajta célszerű erkölcsösségben van (volt). Tudatos és felelős emberekre talán lehetne működő társadalmat építeni, bár az a konteó sem teljesen alaptalan, hogy a politikai osztály ebben eléggé ellenérdekelt, és dolgozik a nép elhülyítésén.

Az erkölcsöt megkérdőjelezném. Legtöbbször ez a szó a vezetés részéről a erőszak lehetőségét takarta. Az egyén esetében persze más, az emberek ennek a jegyében közelítik meg a dolgokat, míg a vezetés csak annyit tud a jelentéséről ennek a szónak, hogy hatással van a lakosságra. I. Ferenc, a legkeresztényibb francia király Európában a nemes keresztényi összközösség útmutatójaként tetszelgett, közben a Portára befutott a küldöttje azzal az üzenettel, hogy Bécsig nyugodtan vihetnek mindent. Itáliában a Masaniello felkelést sikerre vitte Tomasso Aniello, a spanyol alkirály az evangéliumra esküdve biztosította a felkelők jogait, mint keresztény erkölcsű vezető, majd egy templomban, mise alatt megölette és visszaállt az elnyomás.A sor a végtelenségig folytatható a korban is. A modernebb időkre ugorva amikor Normandia tájékára bedobták az első S.A.S. egységeket, azzal a paranccsal értek földet, hogy nincs hadifogoly, mert kevesen vannak, nincs aki vigyázza, etesse őket. Szóval a funkció ellátása miatt a menetrend az volt, hogy bármilyen módszer az információgyűjtésért, aztán golyó a fejbe. A németek sorsa ilyen dolgokért a démonizált elítélés lett. A Nyugat sosem volt érzelgős, legfőképp gátlásos. Az erkölcsi érzéke csak akkor lépett működésbe, ha vele tettek valamit amin meglepődött. Kettő túlélője volt összesen ezeknek a kommandóknak, a britek pedig iszonyúan felháborodtak, hogy a németek ugyanúgy kezelték a kommandóikat, ahogy azok a foglyaikat. A Nyugat sikere és ereje az egydülállóan megszervezett erőszakban és a tudásvágyban rejlett. Az erkölcs a nép játékszere, akiknek a vezetői mindig elmondják, hogy az erőszak nem jelenthet megoldást, majd ugyanez a vezetés erőszakkal old meg minden fogósabb kérdést. A törvényekkel szemben fellépő rendőrök tömegeseményeken, vagy ha nem szeretnék, hogy filmezz ahol amúgy lehet, a tizenöt éve még a fejekben a maffia szóhoz társított végrehajtó/behajtó rendőrökkel központilag megtámogatva. A népbutítás alapérdek, hiszen ha nincs tudás az esetleges ambíció mögött, mindig lefegyverezhető minden próbálkozás. A Nyugati vezetők néhány valóban elhivatott hírmondója mellett céltudatos, a nép egyéneinek nagyravágyásától semmiben nem különböző egyének alkotják a fősodort ami a népek mindennapjait is meghatározza. Egyéni érdek, egyéni erkölcs, egyéni küldetéstudat.

 

[FilcTroll]

Az erkölcsöt megkérdőjelezném. Legtöbbször ez a szó a vezetés részéről a erőszak lehetőségét takarta. Az egyén esetében persze más, az emberek ennek a jegyében közelítik meg a dolgokat, míg a vezetés csak annyit tud a jelentéséről ennek a szónak, hogy hatással van a lakosságra. I. Ferenc, a legkeresztényibb francia király Európában a nemes keresztényi összközösség útmutatójaként tetszelgett, közben a Portára befutott a küldöttje azzal az üzenettel, hogy Bécsig nyugodtan vihetnek mindent. Itáliában a Masaniello felkelést sikerre vitte Tomasso Aniello, a spanyol alkirály az evangéliumra esküdve biztosította a felkelők jogait, mint keresztény erkölcsű vezető, majd egy templomban, mise alatt megölette és visszaállt az elnyomás.A sor a végtelenségig folytatható a korban is. A modernebb időkre ugorva amikor Normandia tájékára bedobták az első S.A.S. egységeket, azzal a paranccsal értek földet, hogy nincs hadifogoly, mert kevesen vannak, nincs aki vigyázza, etesse őket. Szóval a funkció ellátása miatt a menetrend az volt, hogy bármilyen módszer az információgyűjtésért, aztán golyó a fejbe. A németek sorsa ilyen dolgokért a démonizált elítélés lett. A Nyugat sosem volt érzelgős, legfőképp gátlásos. Az erkölcsi érzéke csak akkor lépett működésbe, ha vele tettek valamit amin meglepődött. Kettő túlélője volt összesen ezeknek a kommandóknak, a britek pedig iszonyúan felháborodtak, hogy a németek ugyanúgy kezelték a kommandóikat, ahogy azok a foglyaikat. A Nyugat sikere és ereje az egydülállóan megszervezett erőszakban és a tudásvágyban rejlett. Az erkölcs a nép játékszere, akiknek a vezetői mindig elmondják, hogy az erőszak nem jelenthet megoldást, majd ugyanez a vezetés erőszakkal old meg minden fogósabb kérdést. A törvényekkel szemben fellépő rendőrök tömegeseményeken, vagy ha nem szeretnék, hogy filmezz ahol amúgy lehet, a tizenöt éve még a fejekben a maffia szóhoz társított végrehajtó/behajtó rendőrökkel központilag megtámogatva. A népbutítás alapérdek, hiszen ha nincs tudás az esetleges ambíció mögött, mindig lefegyverezhető minden próbálkozás. A Nyugati vezetők néhány valóban elhivatott hírmondója mellett céltudatos, a nép egyéneinek nagyravágyásától semmiben nem különböző egyének alkotják a fősodort ami a népek mindennapjait is meghatározza. Egyéni érdek, egyéni erkölcs, egyéni küldetéstudat.

Igen, ezért is írtam "egyfajta célszerű erkölcsről". A mindennapok és a népek szintjén ez segít a túlélésben, a kooperációban, a közös érdekek felismerésében és főleg az esztelen mohóság féken tartásában. Ilyen célszerű erkölcsi vívmány pl. az "elegendő" fogalma, de még a "közjó" eredeti, polgári megközelítése is. Én ezt egy evolúciós tapasztalatnak látom, ami képessé tesz bennünket egy elviselhető emberi életre. Az persze nem vitás, hogy erkölcsökre való hivatkozással már minden létező bűnt sikerült feltalálni és elkövetni az évezredek során. Ami sztem inkább nyomasztó, hogy épp ennek a célszerű erkölcsnek a hiányában tudnak felemelkedni az egyének a mai politikai osztályba. Hivhatjuk ezt szociopátiának is, ha úgy tetszik, de a lényeg a "vagy ő, vagy én" típusú, élet-halál dilemmákra koncentáló szemlélet, és a felelősség tagadása. Ennek a felismerését látom abban is, amikor a konteósok sátánista összeesküvéseket orrontanak a világhatalmi szereplők között, mert annak a gondolkodásmódnak a deklarált alapja, hogy "nincs törvény, csak erőfölény". Visszakanyarodva a Nyugathoz: én ennek a fajta erkölcsnek a képviseletét és hagyományozását hiányolom nagyon, és nem a politikai osztályok, hanem a népi hétköznapok, a családok, kisebb közösségek szintjén. Talán az sem véletlen, hogy mennyire toborzóképesek azok az irányzatok, amik erre a hiányzó, belső tartásra és értékközpontú szemléletre építenek – más kérdés, hogy haszonelvű hazugságból vagy idealizmusból teszik-e ezt.