Nem, nem autonómiáról beszélek. Akarja a halál kormányozni őket (az autonómiák látszólagos önkormányzatok csak), csinálják maguk! Ruszin államról beszélek, ami egyenrangú fél egy magyar államszövetségben! Van egy magyar állam, saját országgyűléssel, törvénykezéssel, rendőrséggel, kormánnyal, miniszterekkel, Tudományos Akadémiával, miniszterelnökkel/bánnal, stb és van egy ruszin is ugyanúgy és van néhány szövetségi szerv (terrorelhárítás, határőrség, Magyar-Ruszin Bank (jelenleg MNB), hadsereg (azon belül magyar és ruszin alakulatok saját vezénylési nyelvükkel) és a felsőház, amit a két alsóház együtt alkot a szövetségi törvénykezés számára az év egy-két hónapjára Budapesten az országház felsőházi üléstermében a közös ügyekre. Nekünk nem gond, mert fogjuk a kiegyezés utáni osztrák-magyar közjogot és visszahozzuk kicsit modernizálva, a ruszinok meg összeteszik a két kezüket, mert olyat kapnak tőlünk, amit nem szoktak ajándékba osztani: államot!
Nekünk az a jó, ha hozzánk tartoznak, de nincs velük gondunk a jövőre! Egy szövetségi struktúra, ahol csak a legfontosabba ügyekben van közösködés, egyébként semmi dolgunk velük. A szövetségi autópályák és vasutak megépülnek, kapnak segítséget az infrastruktúra talpraállításához, de aztán elvannak ők. Nem egy Réuniont vagy Grönlandot akarunk, ahol az anyaország pénzéért a helyiek cserébe felvonják a zászlót, mert jobb mint a függetlenség (Haiti-példa, jelen esetben az elrettentő maradék-Ukrajna lenne ez), hanem egy működő rendszert, ahol senki nem élősködik senkin, de közösen élvezzük a biztonságban, infrastruktúrában, földrajzi egymásrautaltságban lévő előnyöket. A közös határok között úgyis lejönnek majd a hegyekből és a magyar gazdaságban állnak munkába, vagy mennek tovább az EU-ba, de akárhogy is, a lényeg a közös határ és az, hogy Budapest ne legyen számonkérhető azért, mert valami nem tökéletes náluk. Majd a munkácsi parlamentben, amit felépítünk nekik
a magyar parlament néhány díjazott de meg nem valósult terve alapján ott ülésezik a ruszin országgyűlés, lesz nekik bánjuk, a bánnak lesz kormánya, benne ruszin miniszterekkel és felelősséggel a ruszin nemzet sorsáért. A szecesszió mindig egy távoli és idegen központ elleni lázadással indul, valami piszlicsáré helyi elégedetlenség ürügyén, amit kihasznál pár kókler. Kell ez nekünk! Nem. Az ő fasságukért, az ő kóklerjeik vállalják a felelősséget, van nekünk bőven saját fasságunk és faszfejünk is! Így a közös ügyek tényleg közösek maradnak a keleti határt pedig a közös hadsereg ruszin hegyivadászai fogják őrizni ott a végeken, azok ellen az ukránok ellen, akiktől ők tudják a legjobban miért kell megvédeni a kis államukat és mi nyugodtan alhatunk!
Realpolitik, ahogy a művelt osztrák mondta.