W
Wilson
Guest
1986. április 26-án, szombaton 01:23:47-kor a csernobili atomerőmű 4-es blokkjában robbanás történt, amely teljesen megsemmisítette a reaktort. Az erőmű épülete részben összeomlott. Több helyiségben és a tetőn tűz ütött ki.
A baleset következtében radioaktív anyagok kerültek a környezetbe.
A baleset következményeinek kiküszöbölése érdekében az erőfeszítések a megsemmisült reaktorból történő radioaktív kibocsátás csökkentésére és a még súlyosabb következmények megelőzésére összpontosultak. Aggályok merültek fel például amiatt, hogy a reaktorban maradt üzemanyagban felszabaduló maradék hő miatt a reaktormag megolvadhat.
A csernobili baleset következményeinek felszámolása során lánctalpas műszaki járműveket (IMR-2), páncélozott javító- és mentőjárműveket (ARV) és úszó transzportereket (PTS-2), valamint kerekes páncélozott felderítő járműveket (BRDM-2RX) és páncélozott személyszállító járműveket (BTR-70) használtak.
A csernobili atomerőműben történt események a műszaki járművek és rendszerek távvezérlésének bevezetésére irányuló munka intenzívebbé válásához vezettek. Ezeket az ipar fejlesztette ki a mérnöki csapatok részvételével. Hazai mintákat és külföldön vásárolt mintákat használtak. Az ellenőrzési rendszereket a legegyszerűbbektől (a kezelő látószögében történő megfigyeléssel) a legbonyolultabbakig (sztereoszkópos képet adó televíziós megfigyelőrendszerekkel) tesztelték. A csernobili atomerőmű körülményei között azonban nem sikerült jelentős pozitív eredményeket elérni.
A baleset következtében radioaktív anyagok kerültek a környezetbe.
A baleset következményeinek kiküszöbölése érdekében az erőfeszítések a megsemmisült reaktorból történő radioaktív kibocsátás csökkentésére és a még súlyosabb következmények megelőzésére összpontosultak. Aggályok merültek fel például amiatt, hogy a reaktorban maradt üzemanyagban felszabaduló maradék hő miatt a reaktormag megolvadhat.
A csernobili baleset következményeinek felszámolása során lánctalpas műszaki járműveket (IMR-2), páncélozott javító- és mentőjárműveket (ARV) és úszó transzportereket (PTS-2), valamint kerekes páncélozott felderítő járműveket (BRDM-2RX) és páncélozott személyszállító járműveket (BTR-70) használtak.
A csernobili atomerőműben történt események a műszaki járművek és rendszerek távvezérlésének bevezetésére irányuló munka intenzívebbé válásához vezettek. Ezeket az ipar fejlesztette ki a mérnöki csapatok részvételével. Hazai mintákat és külföldön vásárolt mintákat használtak. Az ellenőrzési rendszereket a legegyszerűbbektől (a kezelő látószögében történő megfigyeléssel) a legbonyolultabbakig (sztereoszkópos képet adó televíziós megfigyelőrendszerekkel) tesztelték. A csernobili atomerőmű körülményei között azonban nem sikerült jelentős pozitív eredményeket elérni.