<blockquote rel="wolfram">Open source a Linux. Ez pedig azt jelenti, hogy semmit nem kell visszafejteni ahhoz, hogy a forráskód minden egyes karakterét lássák.
Tudom, hogy open source, csak ez biztonsági szempontból semmi pluszt nem ad. Egyébként ahogy azt előttem is megemlítették az oroszoknak a Windows forráskódjához is hozzáférésük van, csakúgy mint más országot kormányzati szerveinek.
De ha annyira be vannak szarva, akkor állítsanak rá szibériai nyaralás beígérésével egy csapat megbízható programozót, akik soronként végignézik a kernelt.
Tudod, hogy ez hány sornyi kódot jelent? Tízmilliónál is sokkal többet. A szándékosan elhelyezett backdoor-okat pedig semmivel sem könnyebb észrevenni, mint a véletlen programozói hibákat. Mégis hogyan állítanád össze a csapatot, amely megbízható módon ellenőrzi a kernelt?
egyetlenegyszer fordult elo (es az is csak mostanaban) , hogy komolyabb biztonsagi "rest" fedeztek fel Linux szerveren es meg azt is csak manualisan lehetett telepiteni . Szoval valaki megszerezte a jelszavakat "root" hozzaferessel, amit tobb, mint valoszinu , hogy a hozzajuk csatlakozo Windowszrol hackeltek meg. Egyebkent pedig ezt is eleg gyorsan lehetett orvosolni egy sima Firewallal es egy IP bannal, persze a sok szerencsetlennek elobb ujbol fel kellett epiteni az egesz rendszert.
Hol olvasol te ilyeneket? Valójában meglehetősen nagy számban fedeznek fel akár távolról is kihasználható sebezhetőségeket a Linux kernelben. Vannak helyek ahol összegyűjtik az erről szóló statisztikákat, itt van pl. ez: http://secunia.com/advisories/product/2719/?task=statistics. De az azonosított sebezhetőségek száma amúgy semmit jelent, azért sem, mert a biztonság bináris: vagy van, vagy nincs. Egyetlen sebezhetőség is elég ahhoz, hogy a rendszer ne legyen biztonságos.</blockquote>
Ezzel dolgozok. Az nem a Linux hibaja, hanem rosszul volt felallitva az infrastruktura ( az egesz biztonsagi politika hibas, amit emberek keszitenek, kihagynak bizonyos dolgokat, amiket egyebkent a Linux tud kezelni, mellesleg egesz hatekonyan). Amint emlitettem a legtobb biztonsagi kockazat abbol adodik, hogy Windowsszos geprol "kezelik" a szevert vagy eleve nincs felepitve a biztonsagi pocedura. Raadasul a Linuxon az adatbazis infrastrukturaja olyan , hogy nagyon nehez akarmilyen komoly adatot nagy mennyisegben kihalaszni a szerverrol, ott nincsenek egesz fajlok meg tomoritett "titkos" dokumentumok, hanem mindent egy adatbazis strukturaban tarol,toredezve, kulon pozicio identifikacioval . Akkor mar az egesz dokumentaciot meg kell szerezniuk, ami nem azon a szerveren lesz , de , ha meg is szerzik, jo par honap, amig kiigazodnak a tablazatok strukturajan , de meg igy is pontossan kell tudni , hogy mit keres ( maximum egy belso ember kell). Ezen felul a mappastrukturajat teljesen individualisan lehet indexelni egy kulon logika alapjan. A Linux egyszeruen tudja kezelni a beerkezo es kimeno adatkapcsolatok logjait. Ha hibas keres jon , automatikussan blokkolja az adott kacsolatot, akar IP szinten, vagyis egy egesz szerverinfrastrukturat is kitud dobni a szerverrol. Erre pelda, mikor elofordul, hogy egyes szerverek blokkolnak egy egesz ceget ( a Yahoo-val esett meg tavaly, hogy minden szerveruket blokkoltak Nemetorszagban egy fel napra, mert valaki az o szervereikrol csatalakozott valamelyik nagy bank adatbazisara) A Windows szerver ehhez kepest a vicc kategoria a hozzaferesi jogok hierarchiajaval meg az a tobb szaz kulon biztonsagi program, amiert kulon kell fizetni , telepiteni es a szupport sem art meg( amiert ugyszinten kulon kell fizetni) .