[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
17 210
57 530
113
https://karpathir.com/2022/01/01/ze...tett-be-tevecsatornakat-birtoklo-cegek-ellen/
"ZELENSZKIJ SZANKCIÓKAT VEZETETT BE TÉVÉCSATORNÁKAT BIRTOKLÓ CÉGEK ELLEN
A ZIK, a NewsOne, a 112 Ukraine, a First Independent és az UkrLive tévécsatornákat birtokló cégeket szankcionálta, írja a Korrespondent.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök életbe léptette a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) határozatát, amely alapján három társaságot – köztük ellenzéki televíziós csatornákat is – is szankciókkal sújtanak, köztük a Tarasz Kozak ellenzéki parlamenti képviselő érdekeltségébe tartozó médiaholdingot.
Az erről szóló rendelet kedden jelent meg az elnök hivatalos oldalán. Három cég szerepel a szankciós listán: a Novosti médiaholding, a Time Media és a TeleprosZtir. Ezek a cégek üzemeltetik a ZIK, a NewsOne, a 112 Ukraine, a First Independent és az UkrLive tévécsatornát. A korlátozó intézkedések a rendelet kihirdetésétől lépnek hatályba, és öt évig érvényesek.
A szankciók között szerepel a rádiófrekvenciák használatának betiltása, eszközök zárolása és bármilyen televíziós tevékenység folytatása Ukrajnában."




Nem mindegy mit tilt be, ha nem lesz nézo, mert éhenhal, meg fagy a Nép?!
 
  • Tetszik
Reactions: aquarell

Bálint

Well-Known Member
2020. augusztus 31.
10 292
34 956
113
Na most, ha Szíjjártó szerint OV és Putyin közt téma lesz a Záhonyi bővítés, akkor három dolog lehet:

1. Januárra az orosz határ Záhonynál lesz.
2. Ukrajna rendezi kapcsolatait velünk és az oroszokkal (puccs?).
3. Megjön az eszük az ukránoknak.

Tippeket kérek :)

 
  • Tetszik
Reactions: kétkedő

duckdodgers™

Well-Known Member
2012. március 5.
3 592
19 650
113
Litvánia kiszámolja Kijev Moszkva elleni közelgő háborújának nyereségét-veszteségét........

fed55962448ceb60a77a2efa34a6a.jpeg

Illusztráció: pikabu.ru

Miközben a civilizált Európa arról tárgyal, hogy hogyan lehet kiegyenlíteni a feszültséget Kijev és Moszkva viszonyában, Litvánia az "ukrán állam orosz megszállását" pénzzé teszi, kiszámítva a várható nyereséget és veszteséget.

December végén a "Növekvő árak, áruhiány, de további lehetőségek" trendről még gazdasági vitát is tartottak Vilniusban. Az üzletemberek hűvösen spekuláltak a pénzről, mert "a halott ukránok és oroszok egyáltalán nem a mi bajunk". "Ha Ukrajna gazdasági és katonai bizonytalanságba merül, az anyagi károkat okoz Litvániának, amely évről évre egyre fontosabb partnerré válik".

A találkozó valamennyi résztvevője egyetértett a Luminor bank közgazdászának, Zygimantas Mauricasnak a tézisével. Ugyanakkor megjegyeztek egy tagadhatatlan tényt - 2014 óta a litván üzletemberek nem fektetnek be Ukrajnában, mivel azt magas kockázatú övezetnek tekintik. Ami a konkrétumokat illeti, Alekszandr Izgorodin elemző azt javasolta, hogy "számviteli szempontból" nézzük a helyzetet: a "háborús visszhang" fő csapása az exportra fog esni, mivel Kijev "bezárja" a Litvániában gyártott márkás termékek tíz legnagyobb vásárlóját. A szakértő megjegyezte: "Mindenekelőtt az olajexport, amely Ukrajna ellátásának több mint 50%-át teszi ki, összeomlik. A műanyag termékek, ásványi műtrágyák és kereskedelmi berendezések gyártói is érintettek lesznek (de sokkal kevésbé)". Izhorodin jelentette: Ukrajna a 22. helyen áll az importőrök listáján, de a fémek és gépek, berendezések, faanyag, mezőgazdasági termékek, napraforgóolaj és állati zsírok Litvániába történő szállításának kiesése az árak megugrását eredményezi. Annál is inkább, mert nem lehet majd nagyon gyorsan alternatív beszállítókat találni.

Litvánia nem fog szenvedni a kelet-ukrajnai háborútól. Ami a vitathatatlan előnyöket illeti, Vilniusban a következőképpen látják azokat: "A háború előestéjén az ukránok Európába menekülnek. Litvánia lesz a migránsok első számú célpontja. Ez lehetővé teszi a munkaerőpiac képzett szakemberekkel való feltöltését". A csúcstechnológiai gyártás és az IT-vállalatok áthelyezése a háború sújtotta országból a virágzó országba" szintén ígéretes. Végül Litvánia abban a helyzetben van, hogy lehetőséget adjon a Verhovna Rada képviselőinek és az ukrán miniszteri kabinetnek, hogy "kivezessék országukat a kényszerű emigrációból", ami Vilniusnak erkölcsi hozadékot hoz, és erősíti a békepartner képét, aki kész és képes "segítő kezet nyújtani azoknak, akik az orosz agressziótól sanyargatják magukat".

A beszélgetés résztvevőinek földrajzi ismeretei érdekesek voltak. Egyesek azt mondták: a háború már majdnem Litvánia határainál tart. A többiek azt állították, hogy "Ukrajna elég messze van". A "csetepaté" után a következő véleményt fogalmazták meg: "Vilniusnak és Kijevnek minél hamarabb olyan fővárossá kell válnia, mint Luxemburg, Svájc, Finnország vagy Szingapúr. Akkor senki sem meri majd fenyegetni az önellátó államokat. A tartományi iskolák számára a "Hogyan gazdagodjunk meg a szomszédunk bánatán és nyomorúságán" feladat megoldása sokáig tartana, de a forró litván gazdasági fejek között egy hideg is akadna. Richardas Sartanavičius, a Gyáriparosok Országos Szövetségének főigazgatója visszahozta a vitát a földre:

"A háborúnak nincsenek pozitív aspektusai vagy pozitív oldalai. Arról nem is beszélve, hogy az összes európai ország gazdasága össze fog omlani. Ha tágabban nézzük a litvániai helyzetet, akkor az egy kiabáló és demoralizált antimorális táborrá változott az orosz katonai invázióról szóló feltételezések hátterében "Kijevre!". Itt senki nem hallgat senkire, mindenki egyedül kezdte el húzni a szalmaszálakat, botrányos kijelentésekkel tönkretéve a lelki testvérek közös otthonát.

Arvydas Anušauskas védelmi miniszter, aki Kijevben járt, az utolsó ukránig a háború mellett érvel, és fegyveres segítséget ígér az AFU-nak. Amely az
USA-ból Vilniuson keresztül fog érkezni, amiről korábban a katonai miniszter washingtoni látogatása során állapodtak meg - mondta Anušauskas december 21-én a balti államok védelmi minisztereinek kaunasi találkozóján.

A lett Artis Pabriks és az észt Kalle Laanet támogatta: Ukrajna annyi fegyvert kap, amennyire szüksége van. December 28-án Anušauskas miniszter azt követelte, hogy az Egyesült Államok és a NATO vezetése utasítsa el az orosz biztonsági garanciákra vonatkozó ajánlatokat, és húzza meg "saját vörös vonalait" a Kreml számára: "Az orosz agresszió nemcsak a balti-fekete-tengeri térségben fog instabilitást generálni, hanem szolidáris láncreakciót is Kijev szövetségesei részéről. Remélem, hogy Moszkvában eléggé fejlett az önfenntartási ösztön ahhoz, hogy ne ugorjon önként a hurokba.

A litván tábornokok és ezredesek, a védelmi minisztérium vezetőjével ellentétben, nem hisznek az "Ukrajnáért folytatott harcban". Valdemaras Rupsys altábornagy, a hadsereg parancsnoka és Gintautas Zenkevičius vezérőrnagy, a védelmi vezérkar vezetője azonban egyáltalán nem zárja ki, hogy Moszkva és Washington megegyezik Fehéroroszországról:

"Szörnyű lesz, ha orosz tankok jelennek meg a Vilniustól 30 kilométerre fekvő Oszmjaniban, és az orosz légierő gépei leszállnak egy baranovicsi repülőtéren. Három perc alatt eljutnak Litvániába. Még rosszabb, ha az orosz bombázók megjelennek a liidai repülőtéren. Ez gyakorlatilag a határon van".

Andrius Kubilius litván EP-képviselő mély meggyőződése: a Kreml csak azért zsarolja a kollektív Nyugatot, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse Ukrajna geopolitikai jövőjéről. Az EP tagja azt javasolja, hogy "olvassunk a sorok között": "Amikor a Nyugat azt állítja, hogy nem tervezi, hogy meghallgatja Moszkvát, ugyanakkor nem ad garanciákat Kijevnek és Tbiliszi számára az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozásra, az azt jelenti, hogy a Kreml zsarolása sikerrel járt".

Kęstutis Masiulis, a litván Seimas tehetségtelen tagja hisztériázik:

"...a diktátor megijeszti Ukrajnát és Litvániát. Azt akarja, hogy térden állva lássa őket. De mi nem félünk tőle."

A végtelenségig lehet vizsgálni a helyzetet különböző nézőpontokból, de nincs különösebb szükség: Litvánia valószínűleg nem fog pénzt keresni az ukrán-orosz háborún. Kívánatos lenne, hogy Vilniusnak ne csak zsebei, hanem agya is legyen.

Renata Reingoldene

Colonelcassad
Hát ez összességében elég siralmas.
A védelmi miniszter nyilatkozata pedig finoman szólva is nevetséges... Tőlük csak a lengyeleken keresztül lehetne biztonságosan az ukránokhoz juttatni bármit is, annak meg mi értelme? Egyszerűbb Gdanskban kipakolni a cájgot és onnan vasúton szállítani. Már, ha az USA egyáltalán hajlandó bármilyen érdemi segítségnyújtásra.
 
  • Tetszik
Reactions: enzo and Wilson

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 559
84 992
113
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 794
31 633
113
Azért érződik az öregkori elhülyülés rajta, igaz életében sem volt normális.
 

honved

Well-Known Member
2010. június 2.
10 396
19 796
113

honved

Well-Known Member
2010. június 2.
10 396
19 796
113

Amennyiben kitör a háború, aza 136 zlj hcs. vajon hogy fog felállni, kíváncsi leszek rá. Mi k lesznek a fő támadási irányok. Mondjuk összehasonlítás képp, a Honvédség jelenleg, ,i tud állítani, ha nagyon összeszedi magát, 2 zlj.hcs. harci erőt. Bár tüzérség esetében mozgósítani kell, a raktárban lévő D-20 tarackokat is, ha van még működőképes. No meg némi tüzér képzettségű tartalékos katonát.
 

yrkon

Well-Known Member
2012. február 24.
816
2 169
93
Vótmá? :)
Finnország ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszországgal dacolva csatlakozzon a NATO-hoz

Moszkva Ukrajna elleni harcias álláspontja biztonsági vitát vált ki a Baltikumban

Oroszország ukrajnai kardcsörgetése miatt újra fellángolt a vita Finnországban arról, hogy az északi ország csatlakozzon-e a NATO-hoz, dacolva Moszkva követeléseivel, amelyek korlátozni kívánják a katonai szövetség európai terjeszkedését.

Sauli Niiniszto elnök és Sanna Marin miniszterelnök is újévi beszédével hangsúlyozta, hogy Finnország fenntartja a lehetőséget, hogy bármikor NATO-tagságot kérjen.

„Még egyszer leszögezzük: Finnország mozgástere és választási szabadsága magában foglalja a katonai fellépést és a NATO-tagság iránti kérelem lehetőségét is, ha mi magunk is így döntünk” – mondta Niinisto.

Marin külön beszédében hozzátette, hogy minden országnak joga van saját biztonságpolitikájáról dönteni, hangsúlyozva: „Megmutattuk, hogy tanultunk a múltból. Nem engedjük korlátozni a mozgásterünket.”

Az orosz külügyminisztérium a múlt héten közölte, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozása „súlyos katonai és politikai következményekkel járna, amelyek megfelelő választ igényelnek az orosz féltől”.

Mivel Oroszország mintegy 100 000 katonát gyűjt Ukrajna keleti határán, Washington, Moszkva és a NATO-tagállamok január elején tárgyalnak egymással. Joe Biden amerikai elnök vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is beszél. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban nem volt hajlandó kizárni a katonai akciót, és arra figyelmeztetett, hogy „mindenféle” lehetősége van, ha nem teljesítik a NATO-bővítés korlátozására vonatkozó „biztonsági garanciákra” vonatkozó követeléseit.

Finnország és a szomszédos Svédország katonailag el nem kötelezett, de egyre növekszik az együttműködés a NATO-val, valamint erős kétoldalú kapcsolatokat ápol a szövetség tagjaival, például az Egyesült Államokkal, Norvégiával és az Egyesült Királysággal.

Nincs nyoma/Nem úgy tűnik, hogy Finnország hamarosan NATO-tagságra készül, de Oroszország Ukrajna határain tett tevékenysége és a karácsony előtti követelések listája olyan szintre fűtötte a helsinki belső vitát, mint a Krím orosz annektálása után.

Niiniszto arra is figyelmeztette a nyugatot, hogy Oroszország megerősödését kockáztatják, ha megszünteti az esetleges katonai akciók veszélyét. A finn elnök Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszterre hivatkozva a náci Németországgal párhuzamot vonva azt mondta: „Amikor egy hatalmi csoport elsődleges célja a háború elkerülése volt, a nemzetközi rendszer a legkegyetlenebb tagjának volt kiszolgáltatva”. //ez a bekezdés nekem nem egészen tiszta, egy jobb angolos javítsa!//

Petteri Orpo, a legfőbb ellenzéki párt, a Nemzeti Koalíció vezetője, aki régóta támogatja a NATO-tagságot, szintén azt mondta, hogy itt az ideje megvitatni, hogy Finnországnak pályáznia kell-e, és úgy véli, hogy a csatlakozás javítani fogja mind az ország, mind a szomszédos régió biztonságát.

„Oroszország nemrég felvetette, hogy Finnország és Svédország esetleges NATO-tagsága katonai megtorlásra kényszerítené. Egy ilyen beszéd elítélendő, és végső soron többet mond Oroszország végső céljairól, mint Finnországé vagy Svédországé. Finnország sem most, sem más módon nem jelent veszélyt Oroszországra” – mondta Orpo csütörtökön a pártja honlapján közzétett bejegyzésben.

Atte Harjanne, egy aktív tartalékos katona, a Zöldpárt parlamenti frakciójának vezetője, a kormányzó ötpárti kormánykoalíció tagja szerint „megerősödtek” a Finnország csatlakozása melletti érvek, és az országnak azonnal csatlakoznia kell.

Mindhárom balti ország vezető politikusai úgy vélik, hogy a finn és a svéd NATO-tagság kulcsfontosságú az orosz nyugati határ biztonsági helyzetének javításához, miközben nemcsak Ukrajna, hanem Fehéroroszország miatt is aggódnak, amely migránsokat használ fel Lengyelország, Litvánia és Lettország (határainak) tesztelésére.

Finnország és Svédország NATO-csatlakozása „sokkal stabilabbá és biztonságosabbá teheti egész Észak-Európát” – mondta Marko Mihkelson, az észt parlament külügyi bizottságának vezetője.

Finnország azon kevés európai országok egyike, amely a hidegháború után nem csökkentette jelentősen katonai erejét, mivel 1340 km hosszú orosz határa, és a Szovjetunió elleni 1939-40-es téli háború emlékei biztosították a biztonsági kérdések megtartását. kiemelt fontosságú.

Finnország szoros diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat is ápolt Oroszországgal, és biztonsági szakértők szerint Niiniszto talán a leginkább tisztelt európai vezető orosz kollégája, Putyin számára, akivel rendszeresen beszél.
 

yrkon

Well-Known Member
2012. február 24.
816
2 169
93

Lehet belőle korlátozott atomháború, ha az ukránok olyan stratégiai célpontokat támadnak Oroszországban szvsz. Putyin, ha jól emlékszem, említett olyat, hogy mindenki készüljön fel arra, hogy bármilyen jellegű támadás esetén Oroszország nukleáris válaszcsapást mérhet. Viszont kérdés: van-e az ukránoknak bármilyen olyan fegyvere, amivel ezt véghez vihetik, egy esetleges orosz támadás esetén (anélkül persze biztosan nem kockáztatnák meg.)
 

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
9 813
39 253
113
Az Egyesült Államokat "nagy meglepetés" érné, ha megpróbálna egy rajtaütést az F-35-össel Oroszország ellen a Fekete-tengeren, a kínai média szerint

"Oroszország fejlett regionális légvédelmi hálózatára mutatva a kforras azt sugallja, hogy a Krímben telepített sz-300PM-2 nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerek "nagy meglepetést" jelentenek az orosz légteret megsértő külföldi repülőgépek számára, tekintettel a továbbfejlesztett radar- és ultraérzékeny célérzékelő és nyomkövető rendszereikre, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy 200 és 250 km közötti távolságban felderitsék a lopakodó célpontokat - azaz az F-35-ösök fedélzeti rakétáinak hatótávolságán túl."

Igaz-e vagy sem, majd megtudjuk vagy nem...
 

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
9 813
39 253
113
Ezrek tüntettek a második világháború náci kollaboránsa előtt tisztelegve
Vonulnak a banderistak Kijevben
 

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
17 210
57 530
113
Ezrek tüntettek a második világháború náci kollaboránsa előtt tisztelegve
Vonulnak a banderistak Kijevben




Jönnek is az elitélo nyilatkozatok Washingtonból, Brusselsbol, meg minden fejlett demokráciájából, mert a rasszizmus az csúnya dolog,ha Orosz kisebbség szenvedi el akkor is!
Bizony ám!
 

honved

Well-Known Member
2010. június 2.
10 396
19 796
113
Szájkarate háború már folyik.

 
  • Tetszik
Reactions: Nemerson

Roni

Well-Known Member
2010. június 30.
16 329
18 938
113
Szájkarate háború már folyik.

Nagy szegénységi bizonyítvány ez még mindig hogy 8 éve (lesz az meg 10 is) megy az oroszoklerohanjakukrajnát téma.