[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

cirqle

Well-Known Member
2021. december 5.
9 067
50 114
113
Az ukránok győzelemre állnak és nem verve meg visszaszorítva monjuk Nyugat-Ukrajnába.
Az ukránok egyelőre a Dnyepertől nyugatra léteznek. Attól keletre már Oroszország van.
Mit jelent pontosan, hogy "győzelemre állnak"? Milyen katonai célokat teljesítettek? Visszafoglalták pl Mariupolt? Herszont? Hát a Krímet? Vagy Luganszkot? Esetleg Donyecket? Nem?

Ég és föld a különbség. Csak még könyörtelenebbül vernék az oroszt a mai helyzetben.
Hát persze. Az átlag ukránnak továbbra is para lesz, ha látja, hogy az oroszok hajlandóak hamuvá változtatni őket a fisz-fasz városukban.
Nekem beigazolódni látszik a gyanúm, miszerint ez a "könyörtelenség" valójában a zsoldosok (és kisebbrészt a szélsőséges ukrán alakulatok) által mutatott attitűd, ami kb abból jön, hogy ezeknek az embereknek nincs vesztenivalójuk.
Pont ma láttam egy fotót valami díszkanadai zsoldosról ukrajnában, aki magára bírta tetováltatni kijevi rusz koronáját (!), mert ő annyira magáénak vallja az ukrán ööö életérzést. Szerinted egy ilyen embernek, aki nem-ukránként magára tetováltatott egy exkluzívan ukrán szimbólumot, vajon vannak még értelmes emberi kapcsolatai a hazájában??

Az átlag teroboronásnak komoly vesztenivalója van: a családja a hátországban.
Ameddig az oroszok fenn tudják tartani ezt a fenyegetettséget, addig ugyan nem vesztettek el ők semmilyen háborút.
 

Miskolci Ogre

Well-Known Member
2019. december 21.
7 496
25 741
113
Az ukrán háború vége egyúttal Putyin végét is jelenti. Szerintem kb a közvetlen Putyin előtti állapot jön vissza, valószínű államcsőddel.

Spekuláljunk egy kicsit. 1998 augusztusában volt az orosz államcsőd, 1999-ben lett Putyin az N+1-ik akkori orosz miniszterelnök, majd az év utolsó napjától ügyvezető elnök. 2000-től elnök és kb 2002 után indult meg felfelé az orosz gazdaság. De nem magától, hanem a 2003-as iraki USA invázió sajátosan fonákra sikeredett szénhidrogén árfelhajtó hatása révén.
Ha abból indulunk ki, hogy minden világválság kb 7 évig tart, amiből a látványos rész, a krízis négyet tesz ki, akkor a mostani, 2020-as műsor vége valahová 2027-re lesz tehető, 2024-es mélyponttal.
Ezzel egybecsengve Putyinnak ha idén vége, az új Putyin valamikor 24-ben lép hatalomra, a Nyugat barátjaként, majd válik orosz vezetővé valamikor 2027 után.
Kb ekkorra érik majd be egy olyan újabb nyugati háborús krízis, amitől az oroszok magukat távol tartva kb 2030-as évek elejére újra elindulhatnak felfelé.
Hasonlatosan ahhoz, ahogy tíz évvel a szovjet összeomlás után is tették.
A következő feltámadás kb 2050-ig fog tartani.
Bagoly átvetted ezt a fiókot es ? LOL
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 251
35 922
113
Az orosz állam végrehajthat strukturális reformot is a vereség megrázkódtatásától hajtva. Valamilyen nemzeti megmentési junta megteheti, meglenne a támogatás hozzá. Nem feltétlen lesz ez ilyen szükségszerű!

Erről az jut eszembe, hogy az Oszmán Birodalom és a Kínai Császárság is próbálkozott mindenféle reformmal, ilyen volt a Tanzimat, majd Ifjútörök mozgalom, illetve az "Ön(meg)erősítő Mozgalom". A cári Oroszországban a krími háború elvesztése után voltak reformok, jobbágyfelszabadítás, majd az 1905-ös japánoktól elszenvetett vereség után az alkotmányos monarchia felé tett bizonytalan lépések (Állami Duma, amit aztán II. Miklós megunt és szétzavart) és a Sztolipin-féle reformok. Aztán a Szovjetunió 1985-től a peresztrojka/glasztnoszty néven ismert próbálkozással, az afganisztáni háború kilátástalanná válása és Csernobil után.
Mindezekben a közös, hogy az adott állam bukását talán elodázta pár évtizeddel, illetve a peresztrojka épp ellenkezőleg "katasztrojkának" bizonyult, és csak felgyorsította, visszafordíthatatlanná tette azt. Az oszmán állam széthullott, hosszas vesszőfutás után, majd Atatürk jött, aki az oszmán kultúrát is gyakorlatilag felszámolta, megváltoztatta a nyelvet, az írást stb. Az elmúlt évtizedekben kezd Törökország ismét a gyökereihez visszatérni.
Kína egy "megaláztatás évszázada" és a kommunisták 50 éves tévelygései után tudott ismét felemelkedni, érdekes módon egy "demokratikus felkelés" leverése után indultak be igazán.
Oroszországban a birodalmat annak bukása után a bolsevikok alapították újra, majd vitték rövid "sikeres" időszak után 74 évvel később csődbe azt ismét, visszatérve az 1917-es állapotokhoz.
Putyin uralma pedig egyfajta reformkísérlet volt szintén, a helyi hagyományok alapján, amely úgy tűnik a vezetőt nem fogja túlélni.
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 251
35 922
113
Az ukránok egyelőre a Dnyepertől nyugatra léteznek. Attól keletre már Oroszország van.
Mit jelent pontosan, hogy "győzelemre állnak"? Milyen katonai célokat teljesítettek? Visszafoglalták pl Mariupolt? Herszont? Hát a Krímet? Vagy Luganszkot? Esetleg Donyecket? Nem?

Térjünk erre vissza 2-3 hónap múlva, vagy 6 hónap múlva.

Pont ma láttam egy fotót valami díszkanadai zsoldosról ukrajnában, aki magára bírta tetováltatni kijevi rusz koronáját (!), mert ő annyira magáénak vallja az ukrán ööö életérzést. Szerinted egy ilyen embernek, aki nem-ukránként magára tetováltatott egy exkluzívan ukrán szimbólumot, vajon vannak még értelmes emberi kapcsolatai a hazájában??

Valószínűleg ukrán származású, Kanadába rengeteg banderista ukrán menekült a II. vh. után. De egyébként persze, tele van a nyugat identitászavaros, elidegenedett, frusztrált fiatal férfiakkal, akik mennek harcolni a média által menőnek kikiáltott ukránokért akár.
A tetoválás meg a z-generációban teljesen általános, és minden szart képesek magukra varratni, de már a millenniumi generációban is divat volt.
 

mlace

Well-Known Member
2018. február 16.
2 121
5 838
113
Mi a bánatnak fenyegetik nyugati NATO-tag szomszédjukat? És miért nem járnak inkább alaposan nyugati szomszédjuk helyi kisebbségének kedvében? Mi NATO tagok vagyunk, akik befogadják az ukrán menekülteket. Magyarként elvárom, hogy Ukrajna a hálája jeléül fényesre nyalja a hátsónkat. Van rá pénze, ő kap helyettünk is. Mi NATO és EU tagként se fegyvereket, se pénzt nem kapunk, úgy kell mindent külön megvennünk.
Ha az USA immáron három évtizede kritika nélküli behódolást és lojalitást vár el tőlünk, akkor miért nem adott segélyként nyomott áras, vagy kedvező fizetési konstrukciójú F-16-ost, vagy AH-64-est? Amikor a jugó háború miatt kértük, rávett, hogy az orosz MiG-29-est fogadjuk el ellentételezésként, majd elvárta, hogy orosz fegyverekkel feleljünk meg a NATO-nak. Mikor tendert akartunk kiírni, listaáras (F-16C) meg teljesíthetetlen (F-18) ajánlatokkal szúrták ki a szemünket.
Paks bővítése már Gyurcsány óta napirenden volt. Valahogy nem láttam a fene nagy USA igyekezetet, hogy leváljunk az orosz nukleáris függésről.
Az orosz rögvest ajánlatot tett. Nagyjavította a helikoptereinket, az amerikai le se szart.
Hány amerikai elnök, vagy brit miniszterelnök járt nálunk? Hányszor fogadták a magyar miniszterelnököt?
De tüntetéseket tudnak szervezni a kormány ellen.
Az orosz elnök bezzeg eljött tárgyalni és fogadta is rendszeresen a magyar vezetést.
Szóval lássuk be, a Nyugat nem a barátunk, de a lojalitást egyoldalúan elvárja, miközben fenyeget és bomlaszt.
Az ukránok még ennél sokkal rosszabbak.
Magyar honvédség az elmúlt 30 évben az utóbbi pár évet leszámítva csak el volt "sorvasztva"Nato tagság karóra jött hosszú ideig hogy csak a minimálisan keljen a honvédelemre költeni.90-es évek végén voltam sorkatona az akkori viszonyokat nézve ha lett volna 29-es helyett F16 ugyanúgy el lettek volna "rohasztva".Finoman szólva nem jó a viszony egyenlőre a Magyar-Ukrán kormányzat között de ettől függetlenül jelen helyzetben "öngyilkosság"lenne nekik katonailag nekimenni a NATO tag Magyarországnak.
 
  • Tetszik
Reactions: cirqle

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
12 689
17 308
113
Erről az jut eszembe, hogy az Oszmán Birodalom és a Kínai Császárság is próbálkozott mindenféle reformmal, ilyen volt a Tanzimat, majd Ifjútörök mozgalom, illetve az "Ön(meg)erősítő Mozgalom". A cári Oroszországban a krími háború elvesztése után voltak reformok, jobbágyfelszabadítás, majd az 1905-ös japánoktól elszenvetett vereség után az alkotmányos monarchia felé tett bizonytalan lépések (Állami Duma, amit aztán II. Miklós megunt és szétzavart) és a Sztolipin-féle reformok. Aztán a Szovjetunió 1985-től a peresztrojka/glasztnoszty néven ismert próbálkozással, az afganisztáni háború kilátástalanná válása és Csernobil után.
Mindezekben a közös, hogy az adott állam bukását talán elodázta pár évtizeddel, illetve a peresztrojka épp ellenkezőleg "katasztrojkának" bizonyult, és csak felgyorsította, visszafordíthatatlanná tette azt. Az oszmán állam széthullott, hosszas vesszőfutás után, majd Atatürk jött, aki az oszmán kultúrát is gyakorlatilag felszámolta, megváltoztatta a nyelvet, az írást stb. Az elmúlt évtizedekben kezd Törökország ismét a gyökereihez visszatérni.
Kína egy "megaláztatás évszázada" és a kommunisták 50 éves tévelygései után tudott ismét felemelkedni, érdekes módon egy "demokratikus felkelés" leverése után indultak be igazán.
Oroszországban a birodalmat annak bukása után a bolsevikok alapították újra, majd vitték rövid "sikeres" időszak után 74 évvel később csődbe azt ismét, visszatérve az 1917-es állapotokhoz.
Putyin uralma pedig egyfajta reformkísérlet volt szintén, a helyi hagyományok alapján, amely úgy tűnik a vezetőt nem fogja túlélni.

A Japóknál volt sikeres reform. A Kínaiaknál is Mao után.
 
  • Tetszik
Reactions: enzo

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
16 381
59 355
113
Az ukrán háború vége egyúttal Putyin végét is jelenti. Szerintem kb a közvetlen Putyin előtti állapot jön vissza, valószínű államcsőddel.

Spekuláljunk egy kicsit. 1998 augusztusában volt az orosz államcsőd, 1999-ben lett Putyin az N+1-ik akkori orosz miniszterelnök, majd az év utolsó napjától ügyvezető elnök. 2000-től elnök és kb 2002 után indult meg felfelé az orosz gazdaság. De nem magától, hanem a 2003-as iraki USA invázió sajátosan fonákra sikeredett szénhidrogén árfelhajtó hatása révén.
Ha abból indulunk ki, hogy minden világválság kb 7 évig tart, amiből a látványos rész, a krízis négyet tesz ki, akkor a mostani, 2020-as műsor vége valahová 2027-re lesz tehető, 2024-es mélyponttal.
Ezzel egybecsengve Putyinnak ha idén vége, az új Putyin valamikor 24-ben lép hatalomra, a Nyugat barátjaként, majd válik orosz vezetővé valamikor 2027 után.
Kb ekkorra érik majd be egy olyan újabb nyugati háborús krízis, amitől az oroszok magukat távol tartva kb 2030-as évek elejére újra elindulhatnak felfelé.
Hasonlatosan ahhoz, ahogy tíz évvel a szovjet összeomlás után is tették.
A következő feltámadás kb 2050-ig fog tartani.
A jóslás kockázatos. Különösen ha a jövőre vonatkozik :)
Az erőviszonyok továbbra is az oroszok győzelmét (=kikanyaritanak egy jó nagy darabot az Ukrajnának nevezett területből) teszik valószinűvé. Semmi, ami az utlsó időben történt (jelentéktelen ukrán területi előrehaladás, hid elleni támadás...) nem változtat az alapvető erőviszonyokon. Messze nem látható még mikor lesz a konfliktusnak vége. (Szerintem :))
 

grabo112

Well-Known Member
2011. október 15.
1 377
3 525
113
Az ukrán háború vége egyúttal Putyin végét is jelenti. Szerintem kb a közvetlen Putyin előtti állapot jön vissza, valószínű államcsőddel.

Spekuláljunk egy kicsit. 1998 augusztusában volt az orosz államcsőd, 1999-ben lett Putyin az N+1-ik akkori orosz miniszterelnök, majd az év utolsó napjától ügyvezető elnök. 2000-től elnök és kb 2002 után indult meg felfelé az orosz gazdaság. De nem magától, hanem a 2003-as iraki USA invázió sajátosan fonákra sikeredett szénhidrogén árfelhajtó hatása révén.
Ha abból indulunk ki, hogy minden világválság kb 7 évig tart, amiből a látványos rész, a krízis négyet tesz ki, akkor a mostani, 2020-as műsor vége valahová 2027-re lesz tehető, 2024-es mélyponttal.
Ezzel egybecsengve Putyinnak ha idén vége, az új Putyin valamikor 24-ben lép hatalomra, a Nyugat barátjaként, majd válik orosz vezetővé valamikor 2027 után.
Kb ekkorra érik majd be egy olyan újabb nyugati háborús krízis, amitől az oroszok magukat távol tartva kb 2030-as évek elejére újra elindulhatnak felfelé.
Hasonlatosan ahhoz, ahogy tíz évvel a szovjet összeomlás után is tették.
A következő feltámadás kb 2050-ig fog tartani.
Milyen jó, hogy van, aki ilyen magabiztosan előre lát egészen 2050-ig. Február 24-én Putyinnak ez a következő 3 napra se sikerült.
 

cirqle

Well-Known Member
2021. december 5.
9 067
50 114
113
Szergej Szurovikin lett az egyesített katonai erők főparancsnoka a Különleges Katonai Művelet területén:
220px-Sergey_Surovikin_%282021%29.jpg


Szép pedigréje van.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and Pogány

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 679
65 794
113
Milyen jó, hogy van, aki ilyen magabiztosan előre lát egészen 2050-ig. Február 24-én Putyinnak ez a következő 3 napra se sikerült.
Hogy Putyinnak mi sikerül és mi nem, az nem zárja ki, hogy én a jövőbe lássak. Ugyanitt viszonylag jól megjátszató lottószámok megfelelő százalék ellenében átvehetők.
 

PavolR

Well-Known Member
2020. július 2.
5 595
14 773
113
W

Wilson

Guest

A krími hidat az égen vadászgépek, a víz alatt pedig búvárok és (állítólag) harci delfinek őrzik .​

2022. október 9., 13:27

A Kercsi-szoroson átívelő híd a világ egyik legvédettebb helye. Legalábbis egészen addig így tűnt, amíg október 8-án, szombaton fel nem robbant rajta egy kamion, ami után kigyulladt a vasúti sínen abban a pillanatban elhaladó szerelvény hét üzemanyagtartálya (egyelőre ez az egyetlen hivatalos verzió). Eláruljuk, ki és hogyan őrizte a hidat, amely 228 milliárd rubelbe került az építőknek.

A modern Oroszország történetének egyik legnagyobb építkezése és az ország leghosszabb hídja mind általában Putyin elnökségének, mind a Krím "annexiójának" az egyik szimbóluma. Szó szerint az annektálás 2014-es bejelentését követő napon Vlagyimir Putyin utasította a Közlekedési Minisztériumot, hogy dolgozzon ki egy projektet az átkelőre. A tervek szerint a 19 kilométer hosszú hídnak a Taman és a Kercs-félszigetet kellett volna összekötnie.

Vlagyimir Putyin régi barátja, aki a leningrádi dzsúdós időszakból ismerte, Arkagyij Rotenberg volt a felelős az építkezésért . A 228 milliárd rubel értékű projekt rekordidő alatt készült el - az elnök már 2018 májusában megnyitotta a híd autós részét, ünnepélyesen áthajtott egy Kamazzal a szoroson. Putyin másfél évvel később még egyszer végigjárta ugyanazt az útvonalat, de ezúttal egy vasúti szerelvénnyel, így nyitotta meg vasúti hidat.

Magán az elnökön kívül számos orosz popsztár és prominens propagandista vett részt az épülő krími híd körüli PR-kampányokban. Egy évvel a megnyitó előtt dalok és versek versenye indult, amelyet Igor Krutoy, Igor Matvienko és más ismert producerek értékeltek. A győztes ez a dal lett egy ivanovói előadótól. Az ünnepélyes megnyitó napján koncertre került sor, amelyen Oleg Gazmanov és Dima Bilan vett részt. Egy évvel később pedig az elnök kedvenc csoportja, a Lube felvette a Kercsi átkelőnek szentelt dalukat. Egy hónappal a hídi forgalom megnyitása után, 2018 novemberében a „Krími híd. elkészült szeretettel!", melynek forgatókönyvét az RT főszerkesztője, Margarita Simonyan írta, a rendező pedig férje, Tigran Keosayan volt (a film az év egyik legnagyobb kassza kudarca lett).


A híd építésének befejezése után a hatóságok a lehető legkomolyabban vették a védelmét. A szakemberek a híd védelmét egy torta rétegeivel hasonlították össze : a monumentális építményt a földön, a víz alatt, a levegőben és az űrből is óvni kellett. Az orosz állami média azt állítja, hogy a híd ellenáll egy repülőgép közvetlen találatának, és a híd pilléreit úgy építik meg, hogy még egy 9-es erősségű földrengést is kibírjanak.

A fenyegetések cseréje

A híd építése éles reakciót váltott ki Kijevben. Az orosz invázió 2022 februári kezdete után a hidat az ukrán fegyveres erők egyik fő célpontjának nevezték. Júliusban Dmitrij Marcsenko vezérőrnagy kijelentette , hogy a híd Ukrajna első számú célpontja. Ennek ellenére azonban Kijev képviselői többször is elismerték, hogy a hidat jól őrzik, és az ukrán fegyveres erőknek nincs lehetőségük csapást mérni rá. „Legalább két légelhárító rakétadandár, pár hajó és egy állandó légierő-különítmény fedi le, amely mindezt szándékosan figyeli, hogy ne érkezzen oda semmi” – mondta Alekszej Arestovics, a szövetség vezetőjének tanácsadója. az ukrán elnök hivatala.

Az orosz hatóságok válaszul a híd bevehetetlenségét hangsúlyozták. „Már korábban is megértettük: ha békét akarsz, készülj a háborúra. Ezért a krími híd jelenleg a világ legvédettebb hídja” – mondta Olga Kovitidi krími szenátor. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig „terrortámadás bejelentésének” nevezte Kijev híd elleni fenyegetéseit, hangsúlyozva , hogy „a híd körül, minden stratégiai létesítmény körül az illetékes szolgálatok minden szükséges biztonsági intézkedést és óvintézkedést meg adnak”.

Földön

Az október 8-i robbanás előtt a krími híd bejáratait mindkét oldalon a Nemzeti Gárda különleges egységei őrizték . A katonáknak az átkelőbe befutó autókat kellett volna megvizsgálniuk robbanóanyag és illegális áruk (köztük kábítószer) szempontjából. A gyakorlat azt mutatja, hogy az ellenőrzés szelektív volt : a nemzetőrség nem állított meg sorban minden autót.

A közlekedési minisztérium tájékoztatása szerint a teherautók megfigyelését speciális rendszerekkel kívánták végrehajtani, amelyek átvilágítják az autókat és a rakományt a karosszériában. A rendszer egyik kezelője azt állította, hogy még egy anyát is talált az autóban, vagy megnézheti, mit vitt magával a sofőr ebédre.
Nemcsak a híd bejáratainál vannak megfigyelő állomások, hanem magán a hídon is. Forgalomirányító kamerákkal vannak felszerelve, a négysávos gyorsforgalmi úton egy speciális parancsnokság figyeli éjjel-nappal a forgalmat. A közlekedési rendőrök többször is érveltek amellett , hogy megerősítik a sebességkorlátozás ellenőrzését és a KRESZ-szabályok betartását, mivel a 19 kilométeres híd gyakran olyan helynek tűnt a sofőrök számára, ahol száguldozhatnak.

Vészhelyzet esetén egy speciális gyors reagálású csoportnak néhány percen belül a helyszínre kell érkeznie, hogy felszámolja a balesetet és kiderítse a történteket. Az orosz gárdát az FSZB különleges határőri erőinek és szárazföldi és vízi szabotázsellenes csoportoknak kell segíteniük.
Vlagyimir Putyin október 8-a után az FSZB-re bízta a híd védelmét. A szolgálatot két másik infrastrukturális létesítmény védelmére is utasították: egy "energiahidat" Oroszországból az elcsatolt félszigetre, valamint egy fő gázvezetéket a krasznodari területről a Krímbe.
 
  • Szomorú
Reactions: formosa1
W

Wilson

Guest

Vízben

A vízen Oroszország leghosszabb hídjának védelmét szolgáló "fő munkákat" kis mobil hajói végzik . Először is, ezek Grachonok típusú szabotázsellenes hajók, amelyek a kiviteltől függően géppuskákkal, gránátvetőkkel és még Igla rakétarendszerekkel vannak felszerelve. Ők egy pár a Mongoose projekt kisebb, de mobilabb (akár 50 csomós sebességre is képes - több mint 90 kilométer per óra) hajói. Fel vannak szerelve gépfegyverekkel és rakétákkal is, de főleg hajóelfogásra, átkutatásra használják őket. Ezen kívül szükség esetén a helyszínen bevethetők a BK-16-os desszanthajók (ugyanazok a rakéták, géppuskák és 19 ejtőernyős a fedélzeten), Afalina és Sargan motorcsónakok. A hidat külön-külön védik egy ütőertől: a hídtámaszok előtt speciális palákat állítanak fel - hengeres beton erődítményeket, amelyek megakadályozzák, hogy a hajók a hídtámaszok közelében közlekedjenek.

A szárazföldről a hajókat a Bal parti rakétarendszer támogatja, amely akár 260 kilométeres hatótávolságú hajóelhárító rakétákkal van felszerelve. A modernebb, Onyx cirkálórakétákkal felszerelt Bastion komplexum is segít a híd védelmét
.
Nem kevésbé komolyan a hidat víz alatt is őrzik. Az aláaknázás vagy a hídoszlopok aláásásának megakadályozása érdekében a Fekete-tengeri Flotta katonai búvárai és speciális csoportjai folyamatosan szolgálatot teljesítenek a vízben. Rendszeresen ellenőrzik a hídtámaszokat, és a Plavnik vízterület-ellenőrző rendszerrel ellenőrzik az esetleges tárgyak mozgását is. A szonárérzékelőknek, valamint a hőkameráknak és a radarnak köszönhetően egy ilyen rendszer két kilométeres távolságból embert, három kilométerről hajót képes érzékelni.

Ha a szabotőrök megkerülhetik a búvárokat, és csendben közel kerülhetnek a hídtámaszokhoz 300 méteres távolságban, akkor speciális hangcsapdáknak (Amulet-P rendszer) kell lépniük. Olyan hanghullámokat bocsátanak ki, amelyeket az emberi fül nem képes ellenállni, és ha a célpont 100 méteres távolságra közelít, a frekvencia felerősödik, ami miatt a szabotőr a felszínre úszik.

A búvárok és csapdák mellett állítólag speciálisan képzett delfinek is részt vesznek a krími híd védelmében . Hogy mennyire hatékonyak, nem ismert. A Krím annektálása után az ocenáriumok , ahol az ukrán katonaság állatokat képeztek ki, az orosz hadsereg irányítása alá kerültek . A tervek szerint a kiképzett delfineknek akár 60 méteres mélységben is kellett volna potenciális fenyegetéseket keresniük. Az orosz védelmi minisztérium tagadta a tengeri emlősökön végzett kísérleteket , de később kiderült, hogy a minisztérium öt új egyedet rendelt az ocenáriumba.

Levegőben

A védekezés az égen egy speciális "Kosmos-K" műholddal kezdődik, amelyet a földről lehet egy adott célponthoz hozni. A műhold pályáról pályáról továbbíthatja a célpont paramétereit, valamint annak képeit a vezérlőközpontba. Magáról a műholdról szinte semmit sem tudni, de azt, hogy a krími híd védelmére használják, Viktor Baranec katonai megfigyelő mesélte el .
Lent már a földi légkörben orosz Szu-27-es vadászrepülőgépek és Il-38-as tengeralattjáró-elhárító repülőgépek rendszeresen járőröznek a légtérben. A repülőgépek felderítést végeznek, és szükség esetén rakétákat, bombákat, tengeralattjáró-elhárító rakétákat és aknákat is használhatnak.
A földről ezt a csoportosítást különböző hatótávolságú légvédelmi rendszerek egész csoportja támogatja. Először is ez az S-400 Triumph rakétarendszer, az orosz hadsereg legfejlettebb légvédelmi rendszere; A híd védelmére két ezred ilyen típusú rendszert különítettek el . Emellett a hidat a Pantsir-S1 légvédelmi rendszer is őrzi.
Külön érdemes megemlíteni azokat a radarrendszereket, amelyek a hidat őrző összes berendezést segítik a célpontok megcélzásában. Ezek a Krím-félszigeten található Podsolnukh radarállomás, amely 450 kilométeres távolságból képes észlelni a célpontokat , és a Voronyezs-DM állomás, amely hatezer kilométeres távolságot fed le .


Mennyibe kerül mindez?


A repülőgépek harci bevetéseinek és a katonai hajók karbantartásának költségeit nehéz megbecsülni, mivel sem a repülési menetrend, sem a biztonsági műszakok összetétele nem ismert. Megbecsülhető azonban, hogy az Oroszországi Közlekedési Minisztérium Szövetségi Állami Egységes Vállalkozási Osztálya, amely a híd biztonságának biztosításáért felelős, mennyit költött földi biztonságra és speciális felügyeleti rendszerekre.
Augusztusban ez a Szövetségi Állami Egységes Vállalat 67 millió rubelre írt alá szerződést a Taman Szövetségi Közúti Igazgatósággal. A BBC becslései szerint 2022-ben a híd védelme 700 millió rubelbe került az orosz költségvetésnek. További 618 millióba került a különféle műszaki biztonsági rendszerek.
Körülbelül ugyanennyibe került a híd vasúti részének védelme. A Szövetségi Állami Egységes Vállalat "Orosz Föderáció Vasúti Közlekedési Osztályőrsége" déli fiókja a múlt év végén 937 millió rubelt kapott e szerződés alapján. Amint a BBC megjegyzi, a „különleges katonai művelet” megkezdése után a vasúti híd osztályvédelmének további 70 millió rubelt különítettek el a biztonsági rendszerek karbantartására.
Az RBC szerint a biztosítók félmilliárd rubelre becsülik a híd helyreállításának költségét egy október 8-i teherautó-robbanás után. Az Összoroszországi Biztosítók Uniójában a híd egy szakaszának költségét 200-300 millióra becsülték. A hatóságok azonban még nem értékelték a károkat, csak annyit részleteztek , hogy "nem súlyosak".