<i>A fuggetlenségi harc pedig egy mesevilág . </i>
http://epa.oszk.hu/02600/02692/00001/pdf/EPA02692_politanulmanyok_2012_135-145.pdf
Ajánlom a figyelmedbe a témavezető személyét, és mondjuk az orosz jogsértéseket taglaló fejezetet...
nem létezettt csecsen állam...
na ja...
A<i>z oroszokkal való első összetűzések a 19. század elején kezdődtek, amikor a cári Oroszország Grúzia felé kezdett terjeszkedni. 1801-ben Oroszország bekebelezte Grúziát, és a birodalomhoz csatolta az Észak-Kaukázust is. Az ellenállási mozgalom legnagyobb alakja Samil imám volt, aki 1834-ben egyesítette a törzseket, s teokratikus államot hozott létre (1834–1859). 1845-ben az oroszok Csecsenföldre támadtak, de a veszteségek miatt felhagytak az offenzívával. Samil azonban ahhoz, hogy folytatni tudja a harcokat adót szedett, s emiatt a lakosok ellene fordultak. Az imámot végül 1859-ben sikerült legyőzni, és ekkor egy időre viszonylagos nyugalom köszöntött a térségre. Orosz telepeseket ültettek a csecsen földekre, s az ellenállást az orosz hadaknak 1864-re sikerült teljesen felszámolniuk. Csecsenföldet az egész Kaukázussal a cári birodalomba olvasztották, s ezt követően a csecsenek egyötöde az Oszmán Birodalomba menekült.
Azonban Szovjet-Oroszország is igényt formált az oljaban gazdag régióra. 1922-ben autonóm területté nyilvánították, majd 1934-ben Csecsenföld és Ingusföld összevonásával létrehozták a Csecsen-Ingus Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot. A második világháború alatt, 1941–42-ben, amikor híre ment, hogy a német hadsereg a Kaukázus felé tör, felkelések robbantak ki a térségben, s kemény harcok folytak a német és a szovjet hadsereg helyi csoportjai (csecsenek) között. Sztálin megtorlásképpen „az ellenséggel való együttműködés" vádjával 1944-ben közel félmillió csecsent deportáltatott Kazahsztán és Kirgízia néptelen vidékeire. Sztálin halálát követően 1956-ben Hruscsov rehabilitálta őket, majd a hazatérő csecsenek véres konfliktusba keveredtek az időközben elhagyott területekre bet</i>elepült orosz és ukrán lakossággal.
http://www.ng.hu/Civilizacio/2009/08/Onallo_vagy_nem_onallo_Csecsenfold