[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

OhioNurse

Well-Known Member
2020. szeptember 14.
1 655
9 584
113
Magaskultúráról beszélsz és igen vannak olyan klasszikus orosz kulurális termékek amik az egyetemes kultúra részei. Csak pl Csajkovszkij (vagy úgy általában a magaskultúra) nem alkalmas arra, hogy azzal befolyásolj. A magaskultúra a kultúra egy nagyon kis szelete, emiatt alkalmatlan a kulturális befolyásolásra. Egy ország soha nem fog tudni a magas kultúra eszközeivel hatni más ország lakosságára, erre csak a tömegkultúra alkalmas.
Talán ha Birodalom fogalmát nem bontanád részekre, és nem csak azon rugódznál itt minden második hsz-ben ami a te narratívádat erősíti, akkor végre be is lehetne fejezni ezt full értelmetlen nem-de vitát, mert ami tény az tény, és pláne nem szorul (félre)magyarázatra.

Innentől ajánlom a chatGPT-vel való vitát!
Opera-Pillanatfelv-tel-2025-10-16-163013-chatgpt-com.png
 

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
1 011
5 917
113
Van orosz kultúra, nem is állítottam soha az ellenkezőjét. Az viszont biztos, hogy ezzel befolyásolni nem képes senkit. Nem tudsz olyan orosz kulturális terméket a jelenben vagy a közelmúltban, ami globálisan a mainstream része. Márpedig enélkül semmilyen befolyásoló ereje nincs az orosz kultúrának.
Ha globális mainstream alatt olyan produkciókat értesz, mint pl. a gengszter-rap, a falfirka vagy a tiktokon megörökített fingfelgyújtás, még akkor sem vagyok biztos abban, hogy Oroszország e téren elmaradottabb lenne, mint bármelyik (szerencsétlen) ország az "Elbától keletre".

Ha valódi kultúráról beszélünk, akkor tagadhatatlan az orosz kultúra befolyása, illetve az orosz származású tudósok, művészek, értelmiségiek jelenleg is élő hatása. A ma iskolásainak kötelező olvasmányai között a saját nemzetük írói után talán minden országban az orosz szerzők állnak a második helyen. (Tolsztoj Háború és Békéje eddig 12 angol fordítást élt meg, az utolsót 2020-ban, Dosztojevszkij a pszichológia felfutása miatt (sokadik) reneszánszát éli.) Szóval még téged is befolyásolt az orosz kultúra, már ha van legalább egy érettségid...

Az orosz írók közül ma is többen tartoznak a világ élvonalába, bár közülük nekem csak Ulickaja neve van meg (Közel 20 éve egyik kollégám olvasta rongyosra a könyveit, idén egy képzésen egy másik szakmabelitől kértem tippeket jó kortárs írókra, azt mondta, olvassak Murakamit és: Ulickaját!) Tudomány? Az Nobel-díj sem egyszer vándorolt orosz kezekbe, még 2000 után sem.

Hogy az angolszász "kultúra" globális szökőárjához képest az orosz egy nagyságrenddel le van maradva, az nem kérdés - így van egy szinten (bár ez nehezen mérhető) mondjuk a némettel, a spanyollal, a japánnal vagy a franciával - és még így is egy nagyságrenddel mondjuk a kínai, az indiai vagy a brazil előtt.
 
  • Tetszik
Reactions: megazez and cirqle

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
54 594
92 291
113
Talán ha Birodalom fogalmát nem bontanád részekre, és nem csak azon rugódznál itt minden második hsz-ben ami a te narratívádat erősíti, akkor végre be is lehetne fejezni ezt full értelmetlen nem-de vitát, mert ami tény az tény, és pláne nem szorul (félre)magyarázatra.

Innentől ajánlom a chatGPT-vel való vitát!
Opera-Pillanatfelv-tel-2025-10-16-163013-chatgpt-com.png
Orosz birodalom alatt a cári orosz birodalmat érti te nagyon te nem pedig a jelenlegi föderatív Oroszországot.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
54 594
92 291
113
Ha globális mainstream alatt olyan produkciókat értesz, mint pl. a gengszter-rap, a falfirka vagy a tiktokon megörökített fingfelgyújtás, még akkor sem vagyok biztos abban, hogy Oroszország e téren elmaradottabb lenne, mint bármelyik (szerencsétlen) ország az "Elbától keletre".

Ha valódi kultúráról beszélünk, akkor tagadhatatlan az orosz kultúra befolyása, illetve az orosz származású tudósok, művészek, értelmiségiek jelenleg is élő hatása. A ma iskolásainak kötelező olvasmányai között a saját nemzetük írói után talán minden országban az orosz szerzők állnak a második helyen. (Tolsztoj Háború és Békéje eddig 12 angol fordítást élt meg, az utolsót 2020-ban, Dosztojevszkij a pszichológia felfutása miatt (sokadik) reneszánszát éli.) Szóval még téged is befolyásolt az orosz kultúra, már ha van legalább egy érettségid...

Az orosz írók közül ma is többen tartoznak a világ élvonalába, bár közülük nekem csak Ulickaja neve van meg (Közel 20 éve egyik kollégám olvasta rongyosra a könyveit, idén egy képzésen egy másik szakmabelitől kértem tippeket jó kortárs írókra, azt mondta, olvassak Murakamit és: Ulickaját!) Tudomány? Az Nobel-díj sem egyszer vándorolt orosz kezekbe, még 2000 után sem.

Hogy az angolszász "kultúra" globális szökőárjához képest az orosz egy nagyságrenddel le van maradva, az nem kérdés - így van egy szinten (bár ez nehezen mérhető) mondjuk a némettel, a spanyollal, a japánnal vagy a franciával - és még így is egy nagyságrenddel mondjuk a kínai, az indiai vagy a brazil előtt.
A kulturális befolyásolás kizárólag a tömegkultúrán keresztül valósul meg, hisz magaskultúrát a lakosság kis része fogyaszt ellenben tömegkultúrát a lakosság szinte 100%. Nincs olyan tömegkulturális orosz termék ami jelen lenne bárhol a világon a marginálisnál nagyobb mértékben= nincs Oroszországnak kulturális befolyásoló képessége.
 
  • Vicces
Reactions: sidewinder12

Masztiff

Well-Known Member
2018. július 4.
4 560
9 000
113
Van orosz kultúra, nem is állítottam soha az ellenkezőjét. Az viszont biztos, hogy ezzel befolyásolni nem képes senkit. Nem tudsz olyan orosz kulturális terméket a jelenben vagy a közelmúltban, ami globálisan a mainstream része. Márpedig enélkül semmilyen befolyásoló ereje nincs az orosz kultúrának.
Hapsikám, nekem ő ugrott be először, mert egy angol ismeretterjesztő filmben láttam. De ha beírod csak azt a keresőbe, hogy orosz tudósok, akkor azért szép számmal találhatsz tudományos eredményeket, amelyek előrébb viszik a világot. De rákereshetsz a fizikusokra is. Néhány Nobel-díjas: Konsztantyin Novoszjolov (2010) a grafén kutatásáért, Alekszej Abrikoszov (2003) a szupravezetők elméletéért, Vitalij Ginzburg (2003) a szupravezetők és folyékony kristályok kutatásáért, valamint Igor Tamm (1958) a Cserenkov-hatás felfedezéséért és magyarázatáért
És akkor a művészekről, még nem is beszéltünk....

Grigorij Jakovlevics Perelman (Григорий Яковлевич Перельман) (Szovjetunió, Leningrád, 1966. június 13. –) orosz matematikus.
Jelentős eredményeket ért el a Riemann-geometriában és a geometriai topológiában. Minden jel szerint igazolta Thurston geometrizációs sejtését. Ha ez valóban így van, akkor ezzel megoldotta a Poincaré-sejtést, ami a matematika egyik legfontosabb és legnehezebb problémája.2006 augusztusában neki ítélték a Nemzetközi Matematikai Unió egyik Fields-érmét. Ez az egyik legjelentősebb matematikai kitüntetés. Perelman azonban nem vette át és nem is vett részt a Nemzetközi Matematikai Kongresszuson. 2010 júniusában odaítélték neki a Poincare-sejtés hibátlan megoldásáért a Millenniumi problémák egymillió dolláros díjat, de ő azt sem fogadta el.[1]

Szóval, már megint alábecsülöd őket tudatlanságodban. F@szért nem lehet elismerni, ha valamiben jók?
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
54 594
92 291
113
Hapsikám, nekem ő ugrott be először, mert egy angol ismeretterjesztő filmben láttam. De ha beírod csak azt a keresőbe, hogy orosz tudósok, akkor azért szép számmal találhatsz tudományos eredményeket, amelyek előrébb viszik a világot. De rákereshetsz a fizikusokra is. Néhány Nobel-díjas: Konsztantyin Novoszjolov (2010) a grafén kutatásáért, Alekszej Abrikoszov (2003) a szupravezetők elméletéért, Vitalij Ginzburg (2003) a szupravezetők és folyékony kristályok kutatásáért, valamint Igor Tamm (1958) a Cserenkov-hatás felfedezéséért és magyarázatáért
És akkor a művészekről, még nem is beszéltünk....

Grigorij Jakovlevics Perelman (Григорий Яковлевич Перельман) (Szovjetunió, Leningrád, 1966. június 13. –) orosz matematikus.
Jelentős eredményeket ért el a Riemann-geometriában és a geometriai topológiában. Minden jel szerint igazolta Thurston geometrizációs sejtését. Ha ez valóban így van, akkor ezzel megoldotta a Poincaré-sejtést, ami a matematika egyik legfontosabb és legnehezebb problémája.2006 augusztusában neki ítélték a Nemzetközi Matematikai Unió egyik Fields-érmét. Ez az egyik legjelentősebb matematikai kitüntetés. Perelman azonban nem vette át és nem is vett részt a Nemzetközi Matematikai Kongresszuson. 2010 júniusában odaítélték neki a Poincare-sejtés hibátlan megoldásáért a Millenniumi problémák egymillió dolláros díjat, de ő azt sem fogadta el.[1]

Szóval, már megint alábecsülöd őket tudatlanságodban. F@szért nem lehet elismerni, ha valamiben jók?
Nem vagyok a hapsikád! Lehet, hogy otthon meg a haverokkal így beszélsz, de se a haverod nem vagyok sem a családod, úgyhogy vagy elkezdesz ember módjára kommunikálni, vagy hanyagolj (meg az sem ártanak, ha értenéd a különbséget a kultúra és a tudomány közt).
 

Masztiff

Well-Known Member
2018. július 4.
4 560
9 000
113
A kulturális befolyásolás kizárólag a tömegkultúrán keresztül valósul meg, hisz magaskultúrát a lakosság kis része fogyaszt ellenben tömegkultúrát a lakosság szinte 100%. Nincs olyan tömegkulturális orosz termék ami jelen lenne bárhol a világon a marginálisnál nagyobb mértékben= nincs Oroszországnak kulturális befolyásoló képessége.
A felfedezések/fejlesztések/az alapkutatások eredményeinek alkalmazásai a mindennapi életedet befolyásolják - még ha nem is vagy tudatában.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
54 594
92 291
113
A felfedezések/fejlesztések/az alapkutatások eredményeinek alkalmazásai a mindennapi életedet befolyásolják - még ha nem is vagy tudatában.
A tudománynak semmi köze nincs a kulturális befolyás kérdéséhez. Az, hogy elfogyott az érv, ezért nekiállsz mellébeszélni és egymással kapcsolatban nem lévő dolgokat összekapcsolni, már ne is haragudj, de...
 

embersarkany

Well-Known Member
2014. augusztus 22.
1 659
9 691
113
A tudománynak semmi köze nincs a kulturális befolyás kérdéséhez. Az, hogy elfogyott az érv, ezért nekiállsz mellébeszélni és egymással kapcsolatban nem lévő dolgokat összekapcsolni, már ne is haragudj, de...
tanulmányozd őket

ha ők nem voltak hatással a világra, akkor kik voltak???
 

Masztiff

Well-Known Member
2018. július 4.
4 560
9 000
113
Nem vagyok a hapsikád! Lehet, hogy otthon meg a haverokkal így beszélsz, de se a haverod nem vagyok sem a családod, úgyhogy vagy elkezdesz ember módjára kommunikálni, vagy hanyagolj (meg az sem ártanak, ha értenéd a különbséget a kultúra és a tudomány közt).
Igaz, szégyellném is! Bocsánat.
Eléggé ember módjára kommunikálok egy olyan valaki(???)vel aki nem érti, hogy a tudomány (is) a kultúra része sok más egyébbel együtt: pl. sport, zene, színház, irodalom stb. Az, hogy nem olvasol pl. Usztyinovát, nem nézel orosz filmeket, téged minősít.
Azt hiszem, nem véletlenül becsülnek le itt téged... Maradj a katonai témáknál, a kultúra nem igazán a te játszótered.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
54 594
92 291
113
De ha már a kis listádnál tartunk, majd 16 éves a legfrissebb eredmény. Ez azért maximum a közelmúlt kategóriája, de még véletlen sem a jelené.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
54 594
92 291
113
tanulmányozd őket

ha ők nem voltak hatással a világra, akkor kik voltak???
Látom te sem nagyon érted, hogy a magaskultúrának nincs befolyásoló ereje, mert a népesség 90% vagy egyáltalán nem fogyaszt magaskultúrát vagy csak alig. Ellenben a tömegkultúrával, amit a lakosság szinte 100% fogyaszt napi rendszerességgel. Lefordítom magyarra: senki nem járkál a világon (még Oroszországban sem) orosz ötök pólóban, Linkin Park pólóban meg rengetegen (még Oroszországban is).
 

OhioNurse

Well-Known Member
2020. szeptember 14.
1 655
9 584
113
Birodalmnak tekinthető-e a mostani Oroszország?

ChatGPT said:​

Attól függ, hogy a „birodalom” fogalmát milyen szempontból értelmezzük — történeti, politikai vagy ideológiai értelemben.
A klasszikus értelemben vett birodalom több, különböző népet, kultúrát és területet fog össze egy központi hatalom alatt, amely hierarchikusan szervezett, és gyakran expanziós politikát folytat.
Ha ez alapján nézzük:
  • Területi és etnikai sokszínűség: az Oroszországi Föderáció több mint 80 szubjektumból áll, köztük autonóm köztársaságokból (pl. Tatárföld, Dagesztán), ahol nem-orosz népek élnek. Ez a szerkezet hasonlít a történelmi birodalmakéra.
  • Központosított hatalom: a politikai rendszer erősen centralizált, Moszkva dominanciája meghatározó, és a régiók önállósága korlátozott.
  • Expanziós ambíciók: az utóbbi évek külpolitikájában (pl. Krím annektálása, Ukrajna elleni háború) felfedezhető a terjeszkedés és befolyásnövelés szándéka, amit sok elemző „neobirodalmi” törekvésként értelmez.
  • Ideológiai dimenzió: a Kreml retorikájában megjelenik a „történelmi Oroszország” és a „civilizációs küldetés” eszméje, ami a birodalmi identitás modern formája.
Összefoglalva: formailag Oroszország nem birodalom, mert köztársasági föderációként definiálja magát, de funkcionálisan és ideológiailag több birodalmi jellemzőt mutat, ezért a politikatudományban gyakran „neobirodalmi hatalomnak” vagy „posztbirodalmi államnak” nevezik.

VS

Birodalmnak tekinthető-e a mostani Amerikai Egyesült Államok?

ChatGPT said:​

Az Amerikai Egyesült Államok formálisan nem birodalom, de a nemzetközi politikában gyakran „birodalom jellegű” hatalomként értelmezik.
Érvek a birodalmi jelleg mellett:
  • Globális katonai jelenlét: több mint 700 katonai bázisa van világszerte, ami példátlan kiterjedésű befolyási háló.
  • Gazdasági és pénzügyi dominancia: a dollár a világ fő tartalékvalutája, az amerikai gazdaságstruktúra és multinacionális vállalatok döntően formálják a világgazdaságot.
  • Kulturális és ideológiai befolyás: a nyugati (amerikai) kulturális modell, média, technológia és politikai értékrend (liberális demokrácia, emberi jogok, piacgazdaság) világszerte meghatározó.
  • Beavatkozási gyakorlat: az USA rendszeresen beavatkozik más országok ügyeibe (pl. Irak, Afganisztán, Latin-Amerika, Közel-Kelet), amit sokan „birodalmi külpolitikának” tartanak.
Érvek a birodalmi minősítés ellen:
  • Nincs formális gyarmatbirodalma.
  • Politikai rendszerében a szuverenitás elve, a választott kormányzat és a jogállamiság az alap.
  • Más országokkal elvben önkéntes szövetségi és gazdasági kapcsolatokon keresztül tart fenn befolyást, nem hódítás útján.
Összegzés:
Az Egyesült Államok nem birodalom a klasszikus (területi és hódító) értelemben, de funkcionálisan egy globális hegemón hatalom, amely birodalmi befolyást gyakorol gazdasági, katonai és kulturális eszközökkel.
Ezt a szakirodalom gyakran „informális birodalomnak”, „liberális birodalomnak” vagy „hegemóniának” nevezi.

VS

Birodalmnak tekinthető-e a mostani Kína?

ChatGPT said:​

Kína a mai formájában nem hivatalosan birodalom, de sok birodalmi jellemzőt hordoz, és a kutatók egy része „újbirodalmi” vagy „civilizációs birodalom” kategóriába sorolja.
Érvek a birodalmi jelleg mellett:
  • Történeti folytonosság: a kínai állam több mint kétezer éven át birodalomként létezett (Csin-, Han-, Tang-, Ming-, Csing-dinasztia), és a modern állam sok intézménye, szimbolikája és központosított logikája ebből ered.
  • Etnikai és kulturális sokszínűség: a Kínai Népköztársaság nem homogén nemzetállam – területén több mint 50 hivatalosan elismert etnikai kisebbség él (tibeti, ujgur, mongol stb.), akik felett a központi hatalom szigorú ellenőrzést gyakorol. Ez a viszony emlékeztet a klasszikus birodalmak alá-fölérendeltségi szerkezetére.
  • Központosított hatalom: az állam erősen hierarchikus, a politikai döntések Pekingből indulnak ki, a régiók autonómiája korlátozott.
  • Külpolitikai és gazdasági expanzió: az „Egy övezet, egy út” (BRI) kezdeményezés világszintű infrastrukturális és gazdasági hálózatot épít ki, ami Kína befolyását kiterjeszti Ázsián, Afrikán és Európán át. Ezt sok elemző „új gazdasági birodalomként” értelmezi.
  • Civilizációs önkép: a kínai politikai gondolkodásban erősen jelen van az a narratíva, hogy Kína „középső királyság” (Zhōngguó), vagyis a civilizált világ központja, amely természetes kulturális vezető szerepre hivatott.
Érvek a birodalmi minősítés ellen:
  • Kína hivatalosan nem törekszik gyarmatosításra, és nem tart fenn klasszikus értelemben vett hódított területeket.
  • A nemzetközi kapcsolatait gazdasági és diplomáciai eszközökkel, nem katonai uralommal szervezi (legalábbis eddig nagyrészt így).
  • Az ország politikai identitása „népi köztársaságként” van meghatározva, nem császári vagy birodalmi formában.
Összegzés:
A mai Kína formailag nem birodalom, de funkcionálisan és önképében birodalmi jellegű: központosított, hierarchikus, civilizációs küldetést hirdet, és gazdasági–politikai befolyását fokozatosan terjeszti ki.
A politológiai szakirodalomban ezért gyakran nevezik „neobirodalomnak” vagy „civilizációs államnak”.

...

Na bakker ha a ChatGPT se mond feketét vagy fehéret, akkor... akkor lehet tovább folytatni a dagonyát. :rolleyes:

 
  • Tetszik
Reactions: Sunlight56

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
54 594
92 291
113
Igaz, szégyellném is! Bocsánat.
Eléggé ember módjára kommunikálok egy olyan valaki(???)vel aki nem érti, hogy a tudomány (is) a kultúra része sok más egyébbel együtt: pl. sport, zene, színház, irodalom stb. Az, hogy nem olvasol pl. Usztyinovát, nem nézel orosz filmeket, téged minősít.
Azt hiszem, nem véletlenül becsülnek le itt téged... Maradj a katonai témáknál, a kultúra nem igazán a te játszótered.
Kulturális befolyásoló kultúráról van szó. Az pedig kizárólag a tömegkultúra. A tömegkultúrának nem része a tudomány, nem része a színház.

Ti azt próbáljátok a számba adni, hogy én tagadom az orosz kultúra létezését, de én ilyet soha nem mondtam. Az állításom az, hogy az orosz kultúrának nincs befolyásoló képessége.
 

embersarkany

Well-Known Member
2014. augusztus 22.
1 659
9 691
113
Látom te sem nagyon érted, hogy a magaskultúrának nincs befolyásoló ereje, mert a népesség 90% vagy egyáltalán nem fogyaszt magaskultúrát vagy csak alig. Ellenben a tömegkultúrával, amit a lakosság szinte 100% fogyaszt napi rendszerességgel. Lefordítom magyarra: senki nem járkál a világon (még Oroszországban sem) orosz ötök pólóban, Linkin Park pólóban meg rengetegen (még Oroszországban is).
nem igazán értem, hogy Te ebből mit akarsz kihozni ...
az oroszok meg Shaman pólóban nyomják. bár szerintem a azt a mélységet, amit a "celebek" képviselnek nem lehet kultúrának minősíteni.
de a kedvedért: https://www.redbubble.com/i/t-shirt/Shaman-Я-Русский-by-justanotherw/149584941.FB110

maradjunk már annyiban, hogy a te saját meglátásod szerint (ami feléd hajlóan szubjektív), minden ami orosz az szar.
mások meg ezt máshogy látják.
mindenesetre abban azért biztos vagyok, hogy nincs nálad se a bölcsek köve, láthatod te is rosszul.
 

Masztiff

Well-Known Member
2018. július 4.
4 560
9 000
113
A tudománynak semmi köze nincs a kulturális befolyás kérdéséhez. Az, hogy elfogyott az érv, ezért nekiállsz mellébeszélni és egymással kapcsolatban nem lévő dolgokat összekapcsolni, már ne is haragudj, de...
Te tényleg ennyire sötét vagy, csak megjátszod? Alapvetően befolyásolja az emberek életét a tudomány a mindennapokban.
De ha már: szerinted az ortodox civilizációban sincs semmilyen befolyása az oroszoknak? Közép-Ázsiában mi a lingua franca szerinted?
 

embersarkany

Well-Known Member
2014. augusztus 22.
1 659
9 691
113
Kulturális befolyásoló kultúráról van szó. Az pedig kizárólag a tömegkultúra. A tömegkultúrának nem része a tudomány, nem része a színház.

Ti azt próbáljátok a számba adni, hogy én tagadom az orosz kultúra létezését, de én ilyet soha nem mondtam. Az állításom az, hogy az orosz kultúrának nincs befolyásoló képessége.
értem
akkor a te állításod alapján az a kulturális dolog befolyásoló, amit mindenki néz/követ
éljenek a youtuberek, tik-tokkerek, insta vitézek, meg a több celeb, aki megmondaná, hogy hogyan is éljünk
köszi, én nem kérek belőle
 
  • Tetszik
Reactions: Sunlight56