[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Legalább ne úgy terjeszd az elméleteidet, mintha ezek valós alapon állnának. Ezek csak képzelgések, elrugaszkodott elméletek. Az, hogy valójában mi megy végbe a világban, csak találgatni tudjuk, de olyan kevés valós információval rendelkezünk, főleg a háttérben zajló dolgokról, hogy azzal semmire sem megyünk. Tolod az MH17-ről a tuti információt, miközben a fele sem igaz úgy, ahogyan leírtad. (Az igaz, hogy Sztrelkov újjongot, de szinte nulla információja volt a a lelövésről). Különben az ukrán laktanyából szerezték a harcképtelen "317" Buk-M1 TELAR-t, azt hordozták összevissza. Három ukrán Buk-M1 üteg volt akkor a körzetben, amelyből egyet azonnal visszarendeltek. Nagyjából ennyi biztos. Putyin gépe pedig Minszk környékén koricált abban az időben. Vajon miért halt el az egész ügy? Mert olyan dolgok voltak a háttérben, amelyek ha kiderülnének, valószínűleg senkinek se lenne jó. Még mindig csak találgatások vannak, alig van konkrétum, legalábbis amiről tudunk.
Különben a másik maláj gépet megtalálták, amelyik előtte zuhant le. Arról is kuss van.
A bácsi honlapja általános mondanivalója távol áll tőlem azonban ezt a the moscow times tól átvett és általa lefordított anyagot beteszem mert rímel arra amit ír.
(3933) Orosz gazdaság
Tibor bá’ szerkesztett fordítása online Miért nem segíti Oroszország gazdaságát a Kínával való barátkozás? Régóta világos volt, hogy Moszkva szövetségessé akarja tenni Pekinget a Nyugattal ví…
www.antalffy-tibor.hu
Tibor bá’ szerkesztett fordítása online
Miért nem segíti Oroszország gazdaságát a Kínával való barátkozás?
Régóta világos volt, hogy Moszkva szövetségessé akarja tenni Pekinget a Nyugattal vívott harcában. A Kreml mindenekelőtt gazdasági támogatást szeretne keleti szomszédjától. De mennyire hajlandó Kína betölteni ezt a szerepet?
A háború első hónapjai erősen azt sugallják, hogy Peking kínál majd némi politikai támogatást, de nem hajlandó gazdaságilag segíteni. Mi történt, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök háborút indított Ukrajnában, és kétségtelenül számított a kínai támogatásra. Putyin három héttel az invázió előtt találkozott Hszi Csin-ping kínai vezetővel Pekingben. Az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy Hszi volt az egyetlen világvezető, akit Putyin terveinek legalább egy részéről tájékoztatott.
Ami a politikai támogatottságot illeti, Xi nem okozott csalódást. Peking egyszer sem ítélte el Oroszország invázióját, és Hszi Csin-ping júniusban kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja Oroszországot a biztonság és a szuverenitás minden kérdésében. Kína azonban tartózkodott a katonai támogatástól. A témában folytatott tárgyalások ellenére egyetlen kínai fegyvert sem láttak Ukrajnában.
Megmenti-e Kína Oroszországot az olajembargótól? Januárban az orosz olajexport 54,5%-a (és így az ország olaj- és gázbevételének 80%-a) az Európai Unióba irányult. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint júniusra a nyugati szankciók és a fokozatos olajembargó bejelentése miatt, harmadával csökkent az orosz olajexport Európába.
Ilyen körülmények között az orosz olaj egyetlen alternatív export lehetősége Ázsia – ez pedig Kína. A bizonytalanság tetőpontján, márciusban úgy tűnt, hogy Oroszország „kelet felé fordulása” nem működik. A nagy kínai vállalatok megtagadták az orosz olaj átvételét, India pedig a Közel-Keletről vásárolt. Ám már áprilisban is nyilvánvaló volt, hogy az önérdek győzött: Kína és India akár 30%-os engedményektől csábítva örömmel növelte orosz olajrendeléseit.
A Rystad Energy norvég ipari tanácsadók szerint az orosz kőolaj Ázsiába irányuló értékesítése szinte teljesen kompenzálja az európai veszteségeket. Meglepő módon azonban Kína szerepe ebben a fordulatban minimális, és ezt a Bloomberg orosz olajszakértőkről szóló heti áttekintésének egyetlen grafikonja is szemlélteti. Ez a diagram azt mutatja, hogy Oroszország Ázsiába irányuló tengeri olajexportjának 2022-es növekedése (43%-os növekedés január végétől június végéig) Indiának köszönhető. Januárban az Indiába irányuló orosz készletek a nullához közelítettek (napi 30 ezer hordó), júniusban viszont már napi 740 ezer hordó is volt. Ugyanez a diagram azt mutatja, hogy a Kínába irányuló szállítások valóban csökkentek.
Januárban Oroszország napi 820 ezer hordót adott el Kínának. Júniusban 740 000-et. Ezek az értékek állandónak tűnnek. Először is, a háború alatt többször is nagyobb volt az orosz szállítás Kínába (májusban például átlagosan napi 1,2 millió hordó volt). Másodszor, ezek csak tengeri szállítások, és Oroszország nagyjából ugyanannyit ad el Kínának (júniusban napi 880 000 hordó) három vezetéken: egy kazah és két orosz. Ezek egész nyáron teljes kapacitással működtek. Ennek ellenére Oroszország Kínával folytatott olajkereskedelme alig növekszik.
Az oroszországi olajimport szempontjából India a nagy „megváltó”. Kína betartja a szankciókat? Röviden – igen. A legnagyobb kínai állami bankok már a háború második napján korlátozni kezdték Oroszországgal folytatott műveleteiket. Ezt követően a kínai állami vállalatok felhagytak az európai vállalatok Oroszországba irányuló csúcstechnológiás exportjával, beleértve a Sibur petrolkémiai üzem építését és az Arctic LNG-2 projekthez szükséges modulok szállítását.
A fogyasztói elektronikai gyártók, például a Lenovo és a Xiaomi szintén drasztikusan csökkentették az oroszországi szállításokat. “Peking nem kereskedik azokat az orosz cégekkel, amelyek szankciók alá estek, tökéletesen betartva Amerika vörös vonalait” – mondta Alexander Gabuev, a Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány szakértője.
2021-ben Kína 68 milliárd dollár értékben exportált árut Oroszországba, szemben a több mint 1000 (1 billió) milliárd dollárral az Egyesült Államokba és az EU-ba. Peking attól tart, hogy az Oroszország elleni szankciók megszegése azt jelentheti, hogy elveszítik a hozzáférést ezekhez a sokkal értékesebb nyugati piacokhoz.
A kínai jüan felváltja-e az amerikai dollárt Oroszországban? Abban a helyzetben, amikor a dollárban vagy euróban lévő pénzeszközök bármikor befagyaszthatók, a jüan természetes, bár egzotikus alternatíva.
Az Orosz Központi Bank szerint március eleje óta néhány orosz vállalkozás jüant vásárolt a valuta diverzifikációja érdekében. Miután januárban bevezették a dollár- és eurótranzakciók korlátozását, a következő három hónapban 27,3 milliárd rubel értékben vásároltak jüant az orosz tőzsdéken. Június óta, amikor szankciókat bevezették Országos Elszámolási Betétek ellen, a valutadiverzifikáció felgyorsult.
Januárban és februárban a moszkvai tőzsdén a jüan-rubel kereskedelem napi körülbelül 2 milliárd rubelt tett ki. Júniusban elérte a 25 milliárd rubelt, az elmúlt hetekben pedig már a 70 milliárd rubelt is elérte.
Mihail Rodicskin, a Renaissance Capital valutakereskedője szerint ennek eredményeként ennek a devizapárnak a likviditása már elegendő a napon belüli kereskedéshez. Emellett a bankok aktívabban kínálnak jüan betéteket: március elején még csak egy lehetőség volt, most pedig akár 20 is van – mondta Igor Alekszejev, az Expert PA ügynökség banki minősítésekért felelős vezető igazgatója.
A Rusal alumíniumóriás a múlt hónapban volt az első nagy orosz vállalat, amely kínai valutában dobott ki kötvényeket a hazai piacon (17,6 milliárd rubel értékben). A kihelyezés láthatóan nagy sikert aratott: a kereslet csaknem háromszorosan haladta meg a kínálatot. Rusal azonnal pályázatot írt ki egy másik, hasonló méretű kibocsátásra.
Mi az ábra? Oroszország és Kína között az ukrajnai invázió óta megváltozott gazdasági viszonyt a legjobban a határon átnyúló kereskedelem dinamikája szemlélteti: az első félévben az Oroszországból Kínába irányuló export 48%-kal nőtt (főleg energia), míg az import Kínából Oroszország mindössze 2,1%-kal nőtt (főleg az elektronikai és műszaki termékek terén). A háborús hónapok számai ennél is szemléletesebbek: júniusban +80%, illetve -17% volt.
Miért kellene törődnie a világgal, amikor Oroszország és Kína gazdasága kiegészítik egymást. Oroszország egy nagy olaj- és benzinkút, amelynek technológiára, befektetésekre és piacokra van szüksége, míg Kína ennek pont az ellenkezője – mondta Gabuev, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért szakértője. De ezekben a kapcsolatokban egyértelműen hiányzik a szimmetria. Kína sokkal erősebb, és idővel csak erősödni fog: Oroszország vagy stagnál, vagy gyengülni fog.
A háború első hónapjai erősen azt sugallják, hogy Peking kínál majd némi politikai támogatást, de nem hajlandó gazdaságilag segíteni. Mi történt, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök háborút indított Ukrajnában, és kétségtelenül számított a kínai támogatásra. Putyin három héttel az invázió előtt találkozott Hszi Csin-ping kínai vezetővel Pekingben. Az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy Hszi volt az egyetlen világvezető, akit Putyin terveinek legalább egy részéről tájékoztatott.
Ami a politikai támogatottságot illeti, Xi nem okozott csalódást. Peking egyszer sem ítélte el Oroszország invázióját, és Hszi Csin-ping júniusban kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja Oroszországot a biztonság és a szuverenitás minden kérdésében. Kína azonban tartózkodott a katonai támogatástól. A témában folytatott tárgyalások ellenére egyetlen kínai fegyvert sem láttak Ukrajnában.
Megmenti-e Kína Oroszországot az olajembargótól? Januárban az orosz olajexport 54,5%-a (és így az ország olaj- és gázbevételének 80%-a) az Európai Unióba irányult. A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint júniusra a nyugati szankciók és a fokozatos olajembargó bejelentése miatt, harmadával csökkent az orosz olajexport Európába.
Ilyen körülmények között az orosz olaj egyetlen alternatív export lehetősége Ázsia – ez pedig Kína. A bizonytalanság tetőpontján, márciusban úgy tűnt, hogy Oroszország „kelet felé fordulása” nem működik. A nagy kínai vállalatok megtagadták az orosz olaj átvételét, India pedig a Közel-Keletről vásárolt. Ám már áprilisban is nyilvánvaló volt, hogy az önérdek győzött: Kína és India akár 30%-os engedményektől csábítva örömmel növelte orosz olajrendeléseit.
A Rystad Energy norvég ipari tanácsadók szerint az orosz kőolaj Ázsiába irányuló értékesítése szinte teljesen kompenzálja az európai veszteségeket. Meglepő módon azonban Kína szerepe ebben a fordulatban minimális, és ezt a Bloomberg orosz olajszakértőkről szóló heti áttekintésének egyetlen grafikonja is szemlélteti. Ez a diagram azt mutatja, hogy Oroszország Ázsiába irányuló tengeri olajexportjának 2022-es növekedése (43%-os növekedés január végétől június végéig) Indiának köszönhető. Januárban az Indiába irányuló orosz készletek a nullához közelítettek (napi 30 ezer hordó), júniusban viszont már napi 740 ezer hordó is volt. Ugyanez a diagram azt mutatja, hogy a Kínába irányuló szállítások valóban csökkentek.
Januárban Oroszország napi 820 ezer hordót adott el Kínának. Júniusban 740 000-et. Ezek az értékek állandónak tűnnek. Először is, a háború alatt többször is nagyobb volt az orosz szállítás Kínába (májusban például átlagosan napi 1,2 millió hordó volt). Másodszor, ezek csak tengeri szállítások, és Oroszország nagyjából ugyanannyit ad el Kínának (júniusban napi 880 000 hordó) három vezetéken: egy kazah és két orosz. Ezek egész nyáron teljes kapacitással működtek. Ennek ellenére Oroszország Kínával folytatott olajkereskedelme alig növekszik.
Az oroszországi olajimport szempontjából India a nagy „megváltó”. Kína betartja a szankciókat? Röviden – igen. A legnagyobb kínai állami bankok már a háború második napján korlátozni kezdték Oroszországgal folytatott műveleteiket. Ezt követően a kínai állami vállalatok felhagytak az európai vállalatok Oroszországba irányuló csúcstechnológiás exportjával, beleértve a Sibur petrolkémiai üzem építését és az Arctic LNG-2 projekthez szükséges modulok szállítását.
A fogyasztói elektronikai gyártók, például a Lenovo és a Xiaomi szintén drasztikusan csökkentették az oroszországi szállításokat. “Peking nem kereskedik azokat az orosz cégekkel, amelyek szankciók alá estek, tökéletesen betartva Amerika vörös vonalait” – mondta Alexander Gabuev, a Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány szakértője.
2021-ben Kína 68 milliárd dollár értékben exportált árut Oroszországba, szemben a több mint 1000 (1 billió) milliárd dollárral az Egyesült Államokba és az EU-ba. Peking attól tart, hogy az Oroszország elleni szankciók megszegése azt jelentheti, hogy elveszítik a hozzáférést ezekhez a sokkal értékesebb nyugati piacokhoz.
A kínai jüan felváltja-e az amerikai dollárt Oroszországban? Abban a helyzetben, amikor a dollárban vagy euróban lévő pénzeszközök bármikor befagyaszthatók, a jüan természetes, bár egzotikus alternatíva.
Az Orosz Központi Bank szerint március eleje óta néhány orosz vállalkozás jüant vásárolt a valuta diverzifikációja érdekében. Miután januárban bevezették a dollár- és eurótranzakciók korlátozását, a következő három hónapban 27,3 milliárd rubel értékben vásároltak jüant az orosz tőzsdéken. Június óta, amikor szankciókat bevezették Országos Elszámolási Betétek ellen, a valutadiverzifikáció felgyorsult.
Januárban és februárban a moszkvai tőzsdén a jüan-rubel kereskedelem napi körülbelül 2 milliárd rubelt tett ki. Júniusban elérte a 25 milliárd rubelt, az elmúlt hetekben pedig már a 70 milliárd rubelt is elérte.
Mihail Rodicskin, a Renaissance Capital valutakereskedője szerint ennek eredményeként ennek a devizapárnak a likviditása már elegendő a napon belüli kereskedéshez. Emellett a bankok aktívabban kínálnak jüan betéteket: március elején még csak egy lehetőség volt, most pedig akár 20 is van – mondta Igor Alekszejev, az Expert PA ügynökség banki minősítésekért felelős vezető igazgatója.
A Rusal alumíniumóriás a múlt hónapban volt az első nagy orosz vállalat, amely kínai valutában dobott ki kötvényeket a hazai piacon (17,6 milliárd rubel értékben). A kihelyezés láthatóan nagy sikert aratott: a kereslet csaknem háromszorosan haladta meg a kínálatot. Rusal azonnal pályázatot írt ki egy másik, hasonló méretű kibocsátásra.
Mi az ábra? Oroszország és Kína között az ukrajnai invázió óta megváltozott gazdasági viszonyt a legjobban a határon átnyúló kereskedelem dinamikája szemlélteti: az első félévben az Oroszországból Kínába irányuló export 48%-kal nőtt (főleg energia), míg az import Kínából Oroszország mindössze 2,1%-kal nőtt (főleg az elektronikai és műszaki termékek terén). A háborús hónapok számai ennél is szemléletesebbek: júniusban +80%, illetve -17% volt.
Miért kellene törődnie a világgal, amikor Oroszország és Kína gazdasága kiegészítik egymást. Oroszország egy nagy olaj- és benzinkút, amelynek technológiára, befektetésekre és piacokra van szüksége, míg Kína ennek pont az ellenkezője – mondta Gabuev, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért szakértője. De ezekben a kapcsolatokban egyértelműen hiányzik a szimmetria. Kína sokkal erősebb, és idővel csak erősödni fog: Oroszország vagy stagnál, vagy gyengülni fog.
További válasz.
A helyzet az hogy nagyon drukkoltak annak hogy ne h. clinton legyen a elnök lett donald.
Ez 4 év volt ami alatt egy Ukrajna számára is elfogadható megoldást le lehetett volna tenni a asztalra /pl. a 45. elnök ciklusa alatt Moszkva visszavonja dnr lnr minden féle támogatását Ukrajna meg harcok árán de felszabadítja a területet.
Lehetett volna szerződni mondjuk 20-25 évre koncessziók jelképes összegért orosz tőkének Donyeck és Luhangsz megyékben ukrán tőkének meg Krímen ágazat specifikusan /így e 3 megyében ágazatspecifikusan lett volna egymás mellett a orosz és ukrán tőke.
Donyeck és Luhangsz megye lehettek volna részben demilitarizáltak stb.
Krímről meg általában meg lehetett volna egyezni hogy 25 éven át tárgyalnak a státuszáról.
Donald alatt lehetett volna gyorsítani a Hmelnyickij 5 atomerű blokk USA cég általi tervezését megépítését ez 30 milliárd $ os üzlet. + mondjuk USA tőke fejleszthette volna a úthálózatot stb.
Tehát USA ban is sikerként el lehetett volna adni a történetet.
Ez itt most egy hirtelen ide írt gondolat kísérlet.
4 év alatt azért nem tett semmit a kreml mert
ESZÜK ÁGÁBAN SEM VOLT BÁRMI NORMÁLIS MÓDON MEGOLDANI A HELYZETET.
Kicsit megint valahol eljutottam oda, hogy az oroszokat két csoport nézi full baromnak. Az abszolút oroszfilek, meg az oroszfób kommandó.
Mindenki másnak szól ez az írásom.
Oroszország vezetése nagyjából 2000 óta bizonyítja, hogy észnél van. Megbékítette a csecseneket, kb olyan szintig, hogy ma már a csecsenek vernék agyon a terroristákat. Rendet rakott a KBSzSzen belül, újra építette az afrikai pozícióit, rendezte a kapcsolatát Iránnal, megvédte Szíriát, amikor kellett egy csettintéssel megvédte Szevasztopolt stb.
Most meg állítólag mindenki meghülyült a vezetésben. Na ez az amit nem hiszek, majdnem biztosra vehető, hogy a ruszkik pontos tervekkel rendelkeznek. Így amikor Putyin azt mondta, hogy Ukrajna nem egy létező állam, majd megindította az inváziót megnevezte a célt is. Csak oda kellene rá figyelni.
Amikor azt mondják, köszönik szépen a jelenleg bevetett erő bőven elégséges, akkor esetleg nem hazudnak, nem a népszerűség, meg mit tudom én még mi miatt mondják, hanem mert tényleg így van.
Azért nem akarják ezt sokan megérteni, mert nyugati aggyal ők a pókerben gondolkoznak. De az oroszok sakkoznak. Ők nem blöffölnek.
Ezért nem értik sokan miért nem támadtak 14ben, hiszen akkor az ukránok nem voltak felkészülve. Igen, és ők se. Az ő szemükben az egy bástya, vagy egy futó volt, amit beáldoztak volna a nyugatiak, hogy levegyék a tábláról a királynőt, vagy mattot adjanak.
Mostanra felkészültek, most léptek.
A cél is voszonylag egyértelműnek tűnik: Nagy Pétert emlegetik még most is. Azaz azt az uralkodót, aki bevitte az országot Európába. Előtte Vlagyivosztoktól Liszabonig gazdasági övezetet. De még kb tavaly év végén is arról beszéltek, hogy a gazdasági és kultúrális kapcsolatokat helyre kell állítani egész Európában.
Na most ez amúgy az a dolog, amitől Kína minimum csuklik, az USA vezetés meg elrohan alsóneműt cserélni. Mivel egy ilyen kapcsolat pontosan azt jelenti, hogy újrakapcsolódik az ami összetartozik. Az atlantistábbak azt mondják, a nyugati technológia, és az orosz nyersanyag. De a valóságban a kontinens keleti részének technikája és nyersanyaga találkozik a nyugati rész technikájával és pénzével. Utoljára ebből európa egyértelmű világuralma lett. Amikor ez megtört Európa elbukott.
Lehet az orosz vezetés is így gondolkodik, de ha nem is, azt látja, hogy ez a kombó sokkal erősebb mint a részek összessége. Meg persze az USA és Kína is. Nem véletlenül próbálta Kína benyúlni a FÁKat, hogy meglegyen a közvetlen kapocs az EUval, és nem véletlenül kavart arra az USA.
Ez a véleményem, de valahol azt érzem megalapozottabb, mint az, hogy az oroszok hülyék, és ezért direkt szívatják magukat.
Mindenki másnak szól ez az írásom.
Oroszország vezetése nagyjából 2000 óta bizonyítja, hogy észnél van. Megbékítette a csecseneket, kb olyan szintig, hogy ma már a csecsenek vernék agyon a terroristákat. Rendet rakott a KBSzSzen belül, újra építette az afrikai pozícióit, rendezte a kapcsolatát Iránnal, megvédte Szíriát, amikor kellett egy csettintéssel megvédte Szevasztopolt stb.
Most meg állítólag mindenki meghülyült a vezetésben. Na ez az amit nem hiszek, majdnem biztosra vehető, hogy a ruszkik pontos tervekkel rendelkeznek. Így amikor Putyin azt mondta, hogy Ukrajna nem egy létező állam, majd megindította az inváziót megnevezte a célt is. Csak oda kellene rá figyelni.
Amikor azt mondják, köszönik szépen a jelenleg bevetett erő bőven elégséges, akkor esetleg nem hazudnak, nem a népszerűség, meg mit tudom én még mi miatt mondják, hanem mert tényleg így van.
Azért nem akarják ezt sokan megérteni, mert nyugati aggyal ők a pókerben gondolkoznak. De az oroszok sakkoznak. Ők nem blöffölnek.
Ezért nem értik sokan miért nem támadtak 14ben, hiszen akkor az ukránok nem voltak felkészülve. Igen, és ők se. Az ő szemükben az egy bástya, vagy egy futó volt, amit beáldoztak volna a nyugatiak, hogy levegyék a tábláról a királynőt, vagy mattot adjanak.
Mostanra felkészültek, most léptek.
A cél is voszonylag egyértelműnek tűnik: Nagy Pétert emlegetik még most is. Azaz azt az uralkodót, aki bevitte az országot Európába. Előtte Vlagyivosztoktól Liszabonig gazdasági övezetet. De még kb tavaly év végén is arról beszéltek, hogy a gazdasági és kultúrális kapcsolatokat helyre kell állítani egész Európában.
Na most ez amúgy az a dolog, amitől Kína minimum csuklik, az USA vezetés meg elrohan alsóneműt cserélni. Mivel egy ilyen kapcsolat pontosan azt jelenti, hogy újrakapcsolódik az ami összetartozik. Az atlantistábbak azt mondják, a nyugati technológia, és az orosz nyersanyag. De a valóságban a kontinens keleti részének technikája és nyersanyaga találkozik a nyugati rész technikájával és pénzével. Utoljára ebből európa egyértelmű világuralma lett. Amikor ez megtört Európa elbukott.
Lehet az orosz vezetés is így gondolkodik, de ha nem is, azt látja, hogy ez a kombó sokkal erősebb mint a részek összessége. Meg persze az USA és Kína is. Nem véletlenül próbálta Kína benyúlni a FÁKat, hogy meglegyen a közvetlen kapocs az EUval, és nem véletlenül kavart arra az USA.
Ez a véleményem, de valahol azt érzem megalapozottabb, mint az, hogy az oroszok hülyék, és ezért direkt szívatják magukat.
Áááá ez a dolog már ott elbukik, hogy magyarnak állítja be a népszavát.
Egy full opportunista újság, amit full opportunista médiamunkások kendácsolnak.
Nem véletlenül kellet agyonverni közülük kettőt már száz évvel ezelőtt is...
Tényleg! Ott vannak lassan több mint fél éve az ország felét se foglalták el ,de felkészültek!
Az ukrán vezetés köszöni szépen jól van áram van ellátás is van ,az ukrán légierő üzemel repterek sértetlenül vannak.
Az indexes cimadás miatt:
Kiverte a víz Putyint az amerikai hadsereg rakétatesztjétől
Az Egyesült Államok ismét fitogtatta nukleáris elrettentő erejét.
index.hu
Emlékeztek Potsdamra és Sztálin fejére az atom kapcsán?
Elképesztő túlzásokkal operál a F.O.S. ...
Igen, felkészültek. Mennek előre, bedarálják az ukránokat, szépen kinullázzák a nyugat fegyvertartalékait, és közben nem igazán akarnak összeomlani. Sőt lassan a legtöbb makrogazdasági mutatójuk az EU középmezőnyében lenne, és hónapról hónapra javul. Mindezt a szankciók ellenére. 14-ben ugyanez a szankciós csomag 2 hét alatt padlóra vitte volna őket.
Tudod, mi vállveregettük magunkat 14 óta, hogy milyen királyak vagyunk, aztán most szopunk.
A picsányi szerbiában komolyabb légierő maradt, mint ami szerinted ukrajnában üzemel...
hávégé:
hvg.hu
Moszkvának már mindenki náci, csak a saját nem
Moszkva igencsak kimaxolja a nácizást: nem csak Ukrajnát illetik ezzel a jelzővel Oroszországban, hanem mindenkit, aki nem támogatja teljes szívvel a Kreml ukrajnai „nácítlanító” különleges katonai műveletét. Moszkvának a saját háza táján is érdemes lenne körülnéznie, nem kevés valódi náci...
hvg.hu
"A cél is voszonylag egyértelműnek tűnik: Nagy Pétert emlegetik még most is. Azaz azt az uralkodót, aki bevitte az országot Európába. Előtte Vlagyivosztoktól Liszabonig gazdasági övezetet. De még kb tavaly év végén is arról beszéltek, hogy a gazdasági és kultúrális kapcsolatokat helyre kell állítani egész Európában.
Na most ez amúgy az a dolog, amitől Kína minimum csuklik, az USA vezetés meg elrohan alsóneműt cserélni. Mivel egy ilyen kapcsolat pontosan azt jelenti, hogy újrakapcsolódik az ami összetartozik. Az atlantistábbak azt mondják, a nyugati technológia, és az orosz nyersanyag. De a valóságban a kontinens keleti részének technikája és nyersanyaga találkozik a nyugati rész technikájával és pénzével. Utoljára ebből európa egyértelmű világuralma lett. Amikor ez megtört Európa elbukott."
Ha az megtörténik, az gyakorlatilag azt jelenti, hogy Európa világuralma érdekében Oroszország az EU/Németország gyarmata lesz. Ezért is nem fogadta el Németország Putyin ajánlatát a Lisszabontól-Vlagyivosztokig unióra, mert Putyin Moszkva vezetésével képzelné el ezt a Lisszabontól-Vlagyivosztokig uniót, de Németország nem Moszkva, hanem Brüsszel/Berlin vezetésével képzeli el a Lisszabontól-Vlagyivosztok uniót.
Abban igazad van, hogy Putyin így gondolkodik, ahogy írod, de éppen ez a baj, mert ezzel tenné Putyin Oroszországot német gyarmattá.
"Tolod az MH17-ről a tuti információt, miközben a fele sem igaz úgy, ahogyan leírtad. "
Melyik része nem igaz?
Én online néztem az eseményeket Sztrelkovék VK.com csatornáin 2014-ben.
Te pedig amiket írsz, hogy
"az ukrán laktanyából szerezték a harcképtelen "317" Buk-M1 TELAR-t, azt hordozták összevissza." azt már a későbbi sajtóból olvastad, amikor a Kreml próbálta a lelövést az ukránokra ráfogni.
"Putyin gépe pedig Minszk környékén koricált abban az időben."
Írtam én mást? Én azt írtam, hogy azt híresztelte az RT.com, hogy Putyin gépe Donyeck fölött fog hazamenni. Azt nem állítottam, hogy Donyeck fölött is ment volna tényleg haza!
Viszont a szakarárok ezen híresztelések miatt Putyin gépét várták Donyeck fölött, hogy lelőhessék azt!
"Az igaz, hogy Sztrelkov újjongot, de szinte nulla információja volt a a lelövésről)"
Dehogy, Sztrelkov nem "újjongot", hanem jajveszékelt, amikor rájöttek, hogy utasszállítót lőttek le. Egyedül az nem világos számomra, hogy Sztrelkov egy ukrán csapatszállító repülőgépet vagy Putyin elnöki gépét akarta-e lelövetni az utasszállító helyett.
Nagyon jó, realista meglátâsok ezek.
Érdekes ez a Castel. A megnyilvánulásai alapján azt gondolná az ember, hogy tárgyilagos és nem elfogult Oroszországgal szemben, sőt, akár még "oroszbarát"-nak is nevezhetnénk.
Ámde!
Oroszország kapcsán elmondta, hogy Izrael számára Oroszország halálos ellenség!
Azt is elmondta, hogy szerinte Európának föl kell fegyverkeznie Oroszország ellen!
Érdekes dolgok ezek, mert azt gondolná az ember, hogy Oroszország Izrael számára védelmet nyújthat a mohamedánokkal szemben, erre pedig kiderül, hogy a hiper-realista szemléletű Castel a végkövetkeztetésében arra jut, hogy Európának föl kell fegyverkeznie Oroszországgal szemben, mert Oo. Izrael halálos ellensége.
na pontosan erről beszélek...
Egy a németekhez hasonló gazdasági erejű, a technológiai és ipari kultúráját a rendszerváltáson átmentő Orosz Föderáció áll szembe a hozzá hasonló (van ahol jobb, van ahol rosszabb) technológiai színtű Németországgal, de szerinted a németek gyarmata lenne.
Azért nem fogadta el (egyébként de megtette, aztán hírtelen lehallgatási botrány, VW botrány, diesel botrány, jaj hopp veszteséges az opel botrány stb) mert egy megszállt ország mind a mai napig, akinek muszáj azt tennie amit a nagytestvér mond. Ez kb olyan mintha azt mondanád, hogy az OMM ajánlatát a Poroszok azért nem fogadták el, hogy csatlakozzanak az ötödik koalícióhoz, mert ők akarták vezetni, pedig a valóságban szó nem volt erről, gyakorlatilag francia megszállás alatt álltak.
A Liszabontól-Vlagyivosztokig unió lényege pontosan az, hogy az európai gazdasági kapcsolatok helyreállásával egy több központú, egymással kölcsönösen versengő, de alapvetően békében élő gazdasági térség jön létre. Tudod 1880, központ Moszkva is, Berlin is, London is, Párizs is, Róma is, Budapest is, és Bécs is.
Szerintem meg nem, ez az unió pont lehetővé tenné a németeknek, hogy ne legyenek gyarmat.
Meg ugye nekünk itt közép-európában azt, hogy ne az amerikai gyarmatbirodalom félperifériája, hanem az európai gazdasági közösség közepe legyünk. Amik voltunk majdnem egy évezreden át. Minden nehézségével együtt azért azt gondolom, valahogy mégiscsak jobb volt abban gondolkodni, hogy azért nem szívesen sérteget semelyik idegen állam se, mert egy dühös magyar távolról sem veszélytelen, közelről meg pláne nem, mint az elmúlt évszázad folyamatos pávatánca, amivel csak elodázzuk, hogy végleg elveszítsük a nyelvünk, és a kultúránk.
1) De, Németország, visszautasította a Lisszabontól-Vlagyivosztokig unió ajánlatát.
2) Figyelmetlenül olvasol. Azt írod: "Szerintem meg nem, ez az unió pont lehetővé tenné a németeknek, hogy ne legyenek gyarmat."
holott én azt írtam, hogy a Lisszabontól-Vlagyivosztokig unióban OROSZORSZÁG LENNE NÉMET GYARMAT.
Tehát végülis igazad van, szép elszólás volt, Németország érdekét szolgálná egy ilyen unió, mert Németország USA-gyarmatból válna gyarmat-tartó szuperhatalommá, azáltal, hogy gyarmatává tenné Oroszországot.
nem, az egyesült államok közölte a gyarmatával, hogy ezt nem engedi.
olvasd csak el a hszem elejét, ahol leírtam miért abszurd amit mondasz.
Németország jelenleg amerikai gyarmat. Ha létrejön az unió, ebből kiszabadulhat, mivel végre olyan erő állna mellette, ami képes megvédeni a gyarmattartó bosszújától.
És hogy miért tenné gyarmatává Németország Oroszországot egy Lisszabontól-Vlagyivosztok unió esetén?
Azért, mert Németország egy 450 millió fős EU-t vezet, míg Oroszország csak 150 millió fős. Egyértelműen a Lisszabontól-Vlagyivosztokig unió EU-s része dominálná le a nyersanyagokban gazdag, de lakosságban gyéren lakott Oroszországot.
Azért, mert Németország egy 450 millió fős EU-t vezet, míg Oroszország csak 150 millió fős. Egyértelműen a Lisszabontól-Vlagyivosztokig unió EU-s része dominálná le a nyersanyagokban gazdag, de lakosságban gyéren lakott Oroszországot.