[BIZTPOL] Oroszország (a Szovjetunió utódállama)
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Mert attól fug, hol fognak legkozelebb háborúzni és merre próbalnak nyomulni, hogy hol képesek téret szerezni.
Ha a mi irányunkban pofára esnek, akkor egy konyebb irányt kénytelenek keresni másfelé.
Bejegyzés az orosz Telegram csatornáról, a "Nezygar"-ról az orosz finomítók és az üzemanyagpiac jelenlegi helyzetéről:
"Növekszik a feszültség az orosz üzemanyagpiacon: Primorjében kilométeres sorok kígyóznak a benzinkutaknál, a benzin és a dízel nagykereskedelmi árai pedig rekordmagasságokba emelkedtek. Hivatalosan az okokat már nem titkolják - az ukrán támadások után a finomítók leállnak. A nyári csúcsidőszakokban a feldolgozókapacitás akár 14%-a is kihasználatlanul állt.
2025-ben megváltozott az ukrán támadások taktikája. Korábban egyszeriek voltak: egy egység megsérült, az üzem csökkentette a termelést, de néhány héten belül helyreállt. Most sorozatban és ismétlődően hajtják végre a támadásokat ugyanazon létesítmények - Rjazanyi, Novokuibisevszki, Szizranyi, Volgográdi, Afipszki finomítók - ellen. Ez megakadályozza az elsődleges feldolgozó, valamint a hidrokrakkoló és katalitikus krakkoló egységek helyreállítását. Például egy sorozatos támadás után a Rjazanyi Finomítóban (Oroszország kapacitásának 5%-a) a feldolgozás felét leállították, míg a Novokuibisevszki Finomítóban..." (3%) elsődleges feldolgozása sérült. Dél-Oroszország legnagyobb finomítója, a volgográdi Lukoil, valamint a szamarai és a szizrani finomítók leállították a nyersolaj átvételét.
Ukrajna széles körben használ 1000-1500 km-es hatótávolságú drónokat (például a FirePoint által gyártott AQ-400-at), amelyek képesek elérni a Volga-vidéket. Ezzel egyidejűleg drónok és tengeri drónok exportterminálokat vesznek célba - az Uszt-Luga és Novorosszijszk elleni támadások ideiglenesen leállították az olajtermék-szállítmányokat. A 'Madyar' arról számolt be, hogy a Druzsba csővezetéket is eltalálták, amely Oroszországból szállít olajat történelmi hazájába.
...
A finomítók célpontként való kiválasztását technológiai sebezhetőségük magyarázza. A modern orosz finomítókat a Shell, az Axens, az UOP és a Haldor Topsoe berendezéseivel építették - hidrokrakkolás, katalitikus reformálás, izomerizáció és Euro-5 alkatrészgyártás. 2022 után a berendezések, szoftverek és katalizátorok szállítása megszűnt. A katalizátorok fogyóeszközök, amelyeket 1-3 évente cserélnek; nyugati készletek nélkül Oroszország régi készletekre vagy gyengébb teljesítményű kínai analógokra támaszkodik. A hidroprocesszoros reaktorokat és kompresszorokat csak néhány országban gyártják, a szállítási idő akár egy év is lehet.
Kína a hiánynak csak egy részét tudja fedezni: szivattyúkat, hőcserélőket és egyszerű katalizátorokat. Az összetett folyamatokhoz azonban technológiája elmaradott, és a nyugati alkatrészek kínaiakkal való cseréje a teljes finomítói egység átszervezését igényli. Ennek eredményeként minden ukrán sztrájk egy hidrokrakkoló vagy reformáló egységen hónapokig tartó leálláshoz vezet.
Az orosz finomítók térképe egy kulcsfontosságú stratégiai problémát tár fel: a fő feldolgozókapacitások az ország európai részén koncentrálódnak, míg az üzemanyag-fogyasztás a Távol-Keleten növekszik. A keleti régiókba vezető üzemanyag-logisztikai láncok több ezer kilométert húznak, ami további költségeket és kockázatokat okoz. A Primorjében található kilométeres sorok közvetlen következményei ennek az egyensúlyhiánynak a nyugati termelés és a keleti fogyasztás között. A nagy finomítók – Kirishitől Volgográdig – az ukrán drónok hatótávolságán belül vannak. A Flamingo rakéta, ha specifikációit megerősítik, elérheti Oroszország legnagyobb finomítóját Omszkban.
A hatótávolság növekedésével a korábban elérhetetlennek tartott létesítmények most veszélybe kerülnek, ami méretproblémát okoz a légvédelem számára – a terület összes finomítójának védelme Kalinyingrádtól a Távol-Keletig gyakorlatilag lehetetlen.
Következésképpen Oroszország olaj- és gázipara, amely egykor a gazdasági erő forrása volt, sebezhető ponttá vált.
Az orosz védelmi ipar veszteséges:
A trend egyértelmű: a szankciókat megkerülő szürkeimport és a védelmi ágazat megnövekedett finanszírozása ellenére az orosz katonai-ipari komplexum küzd a háborús termelési kapacitás fenntartásáért.
Először is, az orosz állami védelmi beszerzési program (GOZ) árait a kormány határozza meg, ami korlátozza a jövedelmezőséget. Moszkva jelenleg is csak az árképzési szabályok „kiigazításával” próbálja a szerződéses árakat közelebb hozni a valósághoz – ezt a folyamatot a 1465. számú rendelet (frissítve: 2025. június 23.) formalizálta, és megerősítette az UAC nyilatkozata is a Védelmi Minisztériummal folytatott ár-újratárgyalásokról.
Másodszor, a finanszírozás drága. A júniusi és júliusi két csökkentés ellenére az orosz központi bank alapkamata továbbra is évi 18%. A hosszú ciklusú repülési és nehézgépipari projektek esetében ezek a hitelfelvételi költségek elsöprőek.
Harmadszor, a működési kockázatok és a munkaerőhiány termelési késedelmeket okoz. Az augusztus 15-i robbanás a Rjazany melletti Elastik gyárban – több tucat halálos áldozat és több mint száz sérült – zord példa erre. Ez nem csak a termelés leállását jelenti; a szakemberek átképzése és felvétele hat hónaptól több évig is eltarthat.
A következő 6-12 hónapban az alapforgatókönyv így néz ki: „drága és instabil”.
A legrosszabb eset? Ha a Védelmi Minisztérium felgyorsítja az árkiigazításokat a GOZ keretében, és kiterjeszti a támogatott hitelezést és az előzetes finanszírozást, egyes üzemek 2025 második félévére nullszaldósak lehetnek. Ilyen intézkedések nélkül a tartós veszteségek folytatódni fognak, és a „csökkentett munkahét” (mint a KAMAZ-nál) standard gyakorlattá válik.
Egy másik kritikus dimenzió: Ukrajna csapásai Oroszország védelmi ipari bázisára. A háború egyre inkább az orosz hátországba folyik, a termelési központokat és az ellátási láncokat veszi célba.
Jelabuga-csoport, Tatárföld (Geran/Shahed dróngyártás): több csapás 2024–2025-ben (június 15. és augusztus 9.), ami arra kényszerítette Oroszországot, hogy szétszórja a gyártást, bonyolítsa a logisztikát, és növelje a közvetett kiadásokat a biztonságra és a légvédelemre.
Mélycsapások védelmi vállalatok és a támogató létesítmények ellen: augusztus 11-én csapás ért egy nyizsnyij novgorodi üzemet, amely cirkálórakéta-alkatrészeket gyártott; korábbi csapások egy muromi műszergyártó üzemet, valamint a Brjanszki és Kalugai régióban található létesítményeket céloztak meg.
Az üzemanyag-infrastruktúra és a logisztika (olajlétesítmények, finomítók, szállítási útvonalak) elleni párhuzamos csapások tovább növelik a költségeket, és az ellátási láncok átirányítását kényszerítik ki.
Ezek a támadások ritkán „állítják le” véglegesen az üzemeket, de szisztematikusan aláássák a termelési ritmust és az együttműködést: javítások, áthelyezések, biztonsági intézkedések, a szerelősorok megkettőzése. Arra kényszerítik Oroszországot, hogy elvonja a légvédelmi eszközöket a frontvonalaktól, és megcsapolja költségvetését a növekvő költségek fedezése érdekében. Az árplafonokkal és a magas finanszírozási költségekkel együtt ez magyarázza a „háborús veszteségek” paradoxonát: a mennyiségek magasak, de a haszonkulcsok vékonyak és törékenyek, a kockázatok pedig költségesek.
Az orosz védelmi ipar nem omlik össze, de egyre drágábbá, lassabbá és törékenyebbé válik.
Ukrajna számára ez azt jelenti: egyre egyenetlenebb orosz ellátás, minden további jármű vagy lövedék egységköltségének emelkedése, valamint a kombinált nyomással szembeni növekvő sebezhetőség – a termelési láncokra irányuló csapások, valamint a GOZ árképzése és a hitelszigorítás révén felmerülő pénzügyi terhek.
"Növekszik a feszültség az orosz üzemanyagpiacon: Primorjében kilométeres sorok kígyóznak a benzinkutaknál, a benzin és a dízel nagykereskedelmi árai pedig rekordmagasságokba emelkedtek. Hivatalosan az okokat már nem titkolják - az ukrán támadások után a finomítók leállnak. A nyári csúcsidőszakokban a feldolgozókapacitás akár 14%-a is kihasználatlanul állt.
2025-ben megváltozott az ukrán támadások taktikája. Korábban egyszeriek voltak: egy egység megsérült, az üzem csökkentette a termelést, de néhány héten belül helyreállt. Most sorozatban és ismétlődően hajtják végre a támadásokat ugyanazon létesítmények - Rjazanyi, Novokuibisevszki, Szizranyi, Volgográdi, Afipszki finomítók - ellen. Ez megakadályozza az elsődleges feldolgozó, valamint a hidrokrakkoló és katalitikus krakkoló egységek helyreállítását. Például egy sorozatos támadás után a Rjazanyi Finomítóban (Oroszország kapacitásának 5%-a) a feldolgozás felét leállították, míg a Novokuibisevszki Finomítóban..." (3%) elsődleges feldolgozása sérült. Dél-Oroszország legnagyobb finomítója, a volgográdi Lukoil, valamint a szamarai és a szizrani finomítók leállították a nyersolaj átvételét.
Ukrajna széles körben használ 1000-1500 km-es hatótávolságú drónokat (például a FirePoint által gyártott AQ-400-at), amelyek képesek elérni a Volga-vidéket. Ezzel egyidejűleg drónok és tengeri drónok exportterminálokat vesznek célba - az Uszt-Luga és Novorosszijszk elleni támadások ideiglenesen leállították az olajtermék-szállítmányokat. A 'Madyar' arról számolt be, hogy a Druzsba csővezetéket is eltalálták, amely Oroszországból szállít olajat történelmi hazájába.
...
A finomítók célpontként való kiválasztását technológiai sebezhetőségük magyarázza. A modern orosz finomítókat a Shell, az Axens, az UOP és a Haldor Topsoe berendezéseivel építették - hidrokrakkolás, katalitikus reformálás, izomerizáció és Euro-5 alkatrészgyártás. 2022 után a berendezések, szoftverek és katalizátorok szállítása megszűnt. A katalizátorok fogyóeszközök, amelyeket 1-3 évente cserélnek; nyugati készletek nélkül Oroszország régi készletekre vagy gyengébb teljesítményű kínai analógokra támaszkodik. A hidroprocesszoros reaktorokat és kompresszorokat csak néhány országban gyártják, a szállítási idő akár egy év is lehet.
Kína a hiánynak csak egy részét tudja fedezni: szivattyúkat, hőcserélőket és egyszerű katalizátorokat. Az összetett folyamatokhoz azonban technológiája elmaradott, és a nyugati alkatrészek kínaiakkal való cseréje a teljes finomítói egység átszervezését igényli. Ennek eredményeként minden ukrán sztrájk egy hidrokrakkoló vagy reformáló egységen hónapokig tartó leálláshoz vezet.
Az orosz finomítók térképe egy kulcsfontosságú stratégiai problémát tár fel: a fő feldolgozókapacitások az ország európai részén koncentrálódnak, míg az üzemanyag-fogyasztás a Távol-Keleten növekszik. A keleti régiókba vezető üzemanyag-logisztikai láncok több ezer kilométert húznak, ami további költségeket és kockázatokat okoz. A Primorjében található kilométeres sorok közvetlen következményei ennek az egyensúlyhiánynak a nyugati termelés és a keleti fogyasztás között. A nagy finomítók – Kirishitől Volgográdig – az ukrán drónok hatótávolságán belül vannak. A Flamingo rakéta, ha specifikációit megerősítik, elérheti Oroszország legnagyobb finomítóját Omszkban.
A hatótávolság növekedésével a korábban elérhetetlennek tartott létesítmények most veszélybe kerülnek, ami méretproblémát okoz a légvédelem számára – a terület összes finomítójának védelme Kalinyingrádtól a Távol-Keletig gyakorlatilag lehetetlen.
Következésképpen Oroszország olaj- és gázipara, amely egykor a gazdasági erő forrása volt, sebezhető ponttá vált.
Az orosz védelmi ipar veszteséges:
- PAO Yakovlev (korábban Irkut, az UAC – United Aircraft Corporation – része) – nettó veszteség körülbelül 4,06 milliárd ₽.
- AO Russian Helicopters – nettó veszteség 2,5 milliárd ₽ a tavalyi nyereség után.
- PAO KAMAZ – nettó veszteség 20,8 milliárd ₽, és egyes részlegek augusztus 1-jétől négynapos munkahétre tértek át a nehézgépjármű-piac összeomlása miatt.
- Beriev TANTK (UAC) – nettó veszteség körülbelül 1,78 milliárd ₽, a bevételek többszörösen zuhantak.
A trend egyértelmű: a szankciókat megkerülő szürkeimport és a védelmi ágazat megnövekedett finanszírozása ellenére az orosz katonai-ipari komplexum küzd a háborús termelési kapacitás fenntartásáért.
Először is, az orosz állami védelmi beszerzési program (GOZ) árait a kormány határozza meg, ami korlátozza a jövedelmezőséget. Moszkva jelenleg is csak az árképzési szabályok „kiigazításával” próbálja a szerződéses árakat közelebb hozni a valósághoz – ezt a folyamatot a 1465. számú rendelet (frissítve: 2025. június 23.) formalizálta, és megerősítette az UAC nyilatkozata is a Védelmi Minisztériummal folytatott ár-újratárgyalásokról.
Másodszor, a finanszírozás drága. A júniusi és júliusi két csökkentés ellenére az orosz központi bank alapkamata továbbra is évi 18%. A hosszú ciklusú repülési és nehézgépipari projektek esetében ezek a hitelfelvételi költségek elsöprőek.
Harmadszor, a működési kockázatok és a munkaerőhiány termelési késedelmeket okoz. Az augusztus 15-i robbanás a Rjazany melletti Elastik gyárban – több tucat halálos áldozat és több mint száz sérült – zord példa erre. Ez nem csak a termelés leállását jelenti; a szakemberek átképzése és felvétele hat hónaptól több évig is eltarthat.
A következő 6-12 hónapban az alapforgatókönyv így néz ki: „drága és instabil”.
A legrosszabb eset? Ha a Védelmi Minisztérium felgyorsítja az árkiigazításokat a GOZ keretében, és kiterjeszti a támogatott hitelezést és az előzetes finanszírozást, egyes üzemek 2025 második félévére nullszaldósak lehetnek. Ilyen intézkedések nélkül a tartós veszteségek folytatódni fognak, és a „csökkentett munkahét” (mint a KAMAZ-nál) standard gyakorlattá válik.
Egy másik kritikus dimenzió: Ukrajna csapásai Oroszország védelmi ipari bázisára. A háború egyre inkább az orosz hátországba folyik, a termelési központokat és az ellátási láncokat veszi célba.
Jelabuga-csoport, Tatárföld (Geran/Shahed dróngyártás): több csapás 2024–2025-ben (június 15. és augusztus 9.), ami arra kényszerítette Oroszországot, hogy szétszórja a gyártást, bonyolítsa a logisztikát, és növelje a közvetett kiadásokat a biztonságra és a légvédelemre.
Mélycsapások védelmi vállalatok és a támogató létesítmények ellen: augusztus 11-én csapás ért egy nyizsnyij novgorodi üzemet, amely cirkálórakéta-alkatrészeket gyártott; korábbi csapások egy muromi műszergyártó üzemet, valamint a Brjanszki és Kalugai régióban található létesítményeket céloztak meg.
Az üzemanyag-infrastruktúra és a logisztika (olajlétesítmények, finomítók, szállítási útvonalak) elleni párhuzamos csapások tovább növelik a költségeket, és az ellátási láncok átirányítását kényszerítik ki.
Ezek a támadások ritkán „állítják le” véglegesen az üzemeket, de szisztematikusan aláássák a termelési ritmust és az együttműködést: javítások, áthelyezések, biztonsági intézkedések, a szerelősorok megkettőzése. Arra kényszerítik Oroszországot, hogy elvonja a légvédelmi eszközöket a frontvonalaktól, és megcsapolja költségvetését a növekvő költségek fedezése érdekében. Az árplafonokkal és a magas finanszírozási költségekkel együtt ez magyarázza a „háborús veszteségek” paradoxonát: a mennyiségek magasak, de a haszonkulcsok vékonyak és törékenyek, a kockázatok pedig költségesek.
Az orosz védelmi ipar nem omlik össze, de egyre drágábbá, lassabbá és törékenyebbé válik.
Ukrajna számára ez azt jelenti: egyre egyenetlenebb orosz ellátás, minden további jármű vagy lövedék egységköltségének emelkedése, valamint a kombinált nyomással szembeni növekvő sebezhetőség – a termelési láncokra irányuló csapások, valamint a GOZ árképzése és a hitelszigorítás révén felmerülő pénzügyi terhek.
Már megint ennek a beteges hazudozónak a tweetjeit hozod...
Szóval az egész országban egy helyen kilóméteres sorok vannak, wow. Az mennyi a teljes területhez vagy az összes benzinkút számához képest? Elérei az egy ezrelékét? Nálunk július 31.-én az egész országban sor volt a benzinkutaknál csak mert 2%-kal nőtt az ÁFA és 10%-kal a benzin jövedéki adója.
Ja, csak azt felejtetted el leírni, hogy mennyi az a rekordmagas. Mert a valóságban az ottani rekordmagas benzinár kevesebb mint fele mint amibe az EU-ban kerűl.
Nem tudom feltűnt-e, de egyetlen állítást sem cáfoltál meg, pedig ha beteges hazudozó, akkor lenne mit cáfolni. Az amit leírtál nem cáfolat csak hiszti.
A multban a mocskaira hoztam többször cáfolatot, de ez semmit nem használ, ugyanúgy hozza és idezi mind eddig. Most csak megjegyeztem, hogy megint tőle hozza a propi szemetet.
Még mielőtt valakik elkezdenének örülni a finomító kapacitás csökkenésének, ajánlom a Vörös Vihar című könyvet. HA és AMENNYIBEN veszélyes szintre csökken az orosz olajfeldolgozás/kitermelés, az Ukrajnának adott válasz is brutális lesz.....
Majd 3 éve várjuk ezt a brutális választ. Helyette csak azt kapjuk amit eddig is: hol erősebb hol gyengébb mértékű "bombázó" hadjárat.
Végülis rommá lőhették volna USA módra a civileket s civil infrastruktórát az első naptól kezdve. Az mennyivel demokratikusabb lett volna ...
Minden évben előjön nyáron ennek a benzinhiánynak a témája, mivel világszerte a nyári szezon a fő benzinkeresleti időszak az utazások következtében. Viszont az orosz finomítók már a háború előtt is jórészt dízeltermelésre álltak be - gyakorlatilag a fél európai dízelpiacot az oroszok látták el -, miközben a hazai szükségleteket éppen, hogy fedezni tudták benzinnel. Ez a szűk keresztmetszet idén is előkerült, de benzinből kifogyni fixen nem fognak. Nem véletlenül állították le az exportot egy időre, illetve melléje a fehérorosz finomító kapacitások már tudják a szükséges hiányt kiegyensúlyozni. Azt meg az ukránok nem lövik
A civil infrastruktúrát támadják 2022 tele óta. Háttal ülsz a mozinak.
Azokhoz viszont az olaj Barátság-vezetéken keresztul megy, amelynek jelenleg egy idore kampec.
És mivel a tegnapi FIRMS atatokon eltunt a honyomuk, úgy látszik nem voltak vészkézsleteik.
Csak a fizetéseik is mások, mint az EU-ban ...
(tegnapelotti felvétel)
Felolem olvasgathatod a Moscow Times cikkér is:
Volt három évünk szerzodeseket kotni, vezetekeket lefektetni... Unionk szerint az energia biztonsagunk megvan. En ezt elhiszem hiszen a szlovakok sem orjongenek hogy az oroszok koolaj vezetéket tamadta Ukrajna, amely egyreszt katonai létesítményeket is ellat es finanszírozza profitot hoz Oroszország számára.
Halkan jegyzem meg, hogy a cseheknek elég volt ez a 3 év arra, hogy függetleníteni tudják magukat az orosz olajtól, mondjuk ők akarták is.
És még egy észrevétel. Ugye volt az a amondás, hogyha akarnánk 1 nap alatt be tudnánk dönteni az ukrán energiaellátást, az ukránok meg 1 nap alatt bedöntötték a mi olajellátásunkat...
És még egy észrevétel. Ugye volt az a amondás, hogyha akarnánk 1 nap alatt be tudnánk dönteni az ukrán energiaellátást, az ukránok meg 1 nap alatt bedöntötték a mi olajellátásunkat...
Ezt hívják fenyegetésnek, egy normális világban……
Csak borzasztó blődség olyat fenyegetni aki tettekkel válaszol.
Tipukusan a szájkaratés vs. igazi karatés esete.
Miért, az EU-ban milyenek a fizetések? Mennyi a fizetés az EU-ban ha már olyan kurva okosnak képzeled magad?
Legalább vetted a fáradtságot és kiszámoltad, hogy kevesebb mint 1 euró litere a benzinnek a "rekordmagas" árakkal is? Csak a féligazságok terjesztése s a hisztikeltés amit itt csinálsz. Mert milyen szarúl hangzana a szádból, hogy "az oroszoknál még most is felébe kerűl a benzin mint itt", pedig gyakorlatilag ez az igazság.
Hány kőolajvezetéket ismersz a Barátságon kívül, ami kőolajmezőkkel köti össze Magyarországot??
Egyet sem. Az Adria max.tengeri olajat halászik. Az Adria tranzitdíját magasabbra emelték a háború megkezdése után a szövetséges horvátok ( nálam az ukrik után lassan a románokkal holtversenyben kettes számú regionális ellenfél ) mint a háborúban élő ukránok.
A klímavédelem miatt 2022-ig semmilyen új olajvezeték építést egyéb projekteket nem támogatott az EU, nyugat-európai bankok. Most sem támogat minket ebben.
Először is a nyugati képmutatásról melegen ajánlom egy elkötelezett atlantista Pletser Tamás inerjúját, aki a józan eszét az ideológiák oltárán nem áldozta fep.
Pletscher Tamás nyugati elköteleződésü, de a szakmai minimumot tarto elemző. Régebbi cikk, azóta a mennyiség plusz/mínusz tuti változott, de maga a folyamat hasonló.
Pletser Tamás: az év végére 550 forint lehet az üzemanyag ára, de ez nem örvendetes hÃr
A Lukoil-szankciók várható következményeirÅl, az orosz kÅolaj új útjáról, a Mol finomÃtóinak az átalakÃtásáról és az orosz olaj leváltásának az áráról is beszélt az InfoRádió Aréna cÃmű műsorában Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzÅje.infostart.hu
Oroszországnak most mekkora a kőolajkivitele, és mekkora volt a háború kitörése előtt?
Nagyon jelentős változás nincsen ebben. Napi 5 millió hordó kőolajat és körülbelül 2-2,5 millió hordó kőolajterméket exportál Oroszország. Némi csökkenés volt a nyár folyamán, de ez inkább a karbantartások miatt van. Oroszország egy-másfél év alatt meg tudta azt oldani különböző árnyékflottákkal, pénzügyi eszközökkel és biztosító cégek pótlásával, hogy a korábbi mennyiség ugyanúgy a világpiacra kikerül. A változás az az, hogy Európával szemben, most a fő vásárló Kína, illetve India lett.
Korábban említette, hogy az átcímkézés esélye sem kizárt.
Biztos, hogy létezik átcímkézés, és biztos, hogy van nagyon komoly visszaáramlás az európai piacra. Különösen Törökország ebben nagyon ügyes. A török exportadatokból látszik, hogy jóval nagyobb mennyiségű kőolajat, illetve kőolajterméket exportálnak Európa felé, mint korábban, három-négy-ötszörös különbségek vannak. Egész biztos, hogy az orosz terméknek egy jelentős része átcímkézve visszajut Európába. Nagyobb mennyiség azért inkább az indiai-kínai piacra jut, igaz, hogy az ottani finomítók feldolgozva ezt a terméket szintén részben Európába juttatják vissza.
Arról lehet szó, hogy a törökök elviszik az orosz olajat Törökországba, azt feldolgozzák és eladják, vagy becsületesen a saját olajukat feldolgozva adják el, és az oroszt használják otthon?
Mind a két verzió elképzelhető. A leggyakoribb szerintem az, hogy ez az orosz olaj papíron nem orosz olajjá változik, és ezt eladják az Európai Uniónak. Az olajjal egy kicsit nehezebb az ügy, mint az olajtermékkel, mert az olajterméknél már nem lehet megállapítani, hogy az honnan származott. Olaj esetében a paraméterek alapján vissza lehet következtetni, hogy milyen forrásból jöhetett. Valószínűnek tartom, hogy inkább olajtermék az, ami visszaáramlik Európába.
Mekkora most a tankerhajós szállítás, illetve hogy változott annak az aránya Oroszországban?
A vezetékes szállítás korábban olyan 15 százalékot képviselt a teljes exportból. Most ez jelentősen lecsökkent, hiszen a Barátság kőolajvezeték északi ágán az ott levő lengyel, illetve német finomítókat most már nem látják el orosz olajjal. Működik még különben a Barátság vezetéknek az északi fele is, van egy német finomító Rostocktól délre, a lengyel határnál, ennek az ellátásához kazah olajat hoznak be papíron, de hogy valójában az a molekula honnan származik, azt nehéz megmondani. Gyanítom, hogy ez is orosz kőolaj, de ott van egy beszállítás, ennek a finomítónak az ellátását ilyen módon tudják a németek biztosítani.
Ha megnézzük az orosz exportot, akkor mi változott?
A mennyiség azonos, a bevétel azért csökkent. Egyrészt ez a mostani szállítás teljesen más forma, mint korábban volt. Az egyik legnagyobb gondjuk például az, hogy Európában a földrajzi adottságok miatt általában kisebb méretű hajókkal látták el az európai piacokat, a legnagyobb méretű, úgynevezett WLCC típusú hajók ugyanis nem tudnak átmenni a dán szorosokon. Jellemzően ezekkel a nagyon nagy hajókkal szállítják az orosz kőolajat Indiába, Kínába. Most az történik, hogy kisebb típusú hajóval átmennek a dán szorosokon, nemzetközi vizeken keresnek egy nagyobb tankert, és átfejtik ezt a kőolajat, és utána indul India, Kína irányába. Ennek a mutatványnak a környezetvédelmi kockázata is jelentősen, illetve sokan vitatják, hogy ez mennyire jogszerű. Nyilván itt mindenkinek meg kéne felelnie a nyugati szabványoknak vagy nyugati szankcióknak. Van egy csomó olyan pont, ami egyébként erőteljesen vitatott. Ezt a gyakorlatot sokan bírálják a környezetvédelmi veszélyek, illetve amiatt is, hogy az orosz flotta, amit gyorsan összevásároltak 2022 után, sok esetben olyan hajókból áll, amelyeket már leselejteztek. Ezek az öreg hajók nem biztos, hogy megfelelnek a környezetvédelmi szabványoknak, nagyobb eséllyel lehet velük komoly tankerbaleset. Felvetődött ötlet, hogy a dán szorosoknál környezetvédelmileg ellenőrizzék az orosz hajókat, ami nagymértékben lelassítaná az orosz olajexportot. Úgy érzem, hogy egyelőre Európa és a Nyugat nem kívánja ezt a fegyvert bevetni, ugyanis ez kétélű fegyver, mert jelentősen megdobhatná a kőolaj árát globálisan, ami visszaütne a nyugati gazdaságokra. Ha lejjebb kerülne a kőolaj ára, akkor el tudom képzelni, hogy ilyenfajta lépések is következnek.
Arra vannak becslések, számítások, hogy mennyi lehet a jobb vagy rosszabb szándékkal Európába visszajuttatott orosz kőolajtermékek aránya, vagyis a felhasznált kőolajtermék nagyjából hány százaléka lehet ilyen szürke forrásból származó?
Ezt nehéz megmondani. Én nem hiszem, hogy hatalmas arány lenne, pár százezer hordót tehet ki dízeltermék esetében. Európa durván másfél millió hordót importál naponta, korábban ennek a 70-80 százaléka orosz volt, most szürkén maximum egy 20-30 százalék jöhet vissza. Azért is nagyon nehéz ezt megmondani, mert nagyon sok indiai olajat, vagy közel-keleti olajat szállítunk, és az indiai olaj esetében nem tudjuk megmondani, hogy ez most arab olajból finomított termék-e, vagy orosz kőolajból finomított.
Ez meg kb a kőolajvezetékhelyzet
A németek már a Barátságon keresztül csak kazah olajat vesznek. ( ez hogy orosz vagy kazah a képzeletedre bízom ) Mindenesetre mi is veszünk majd kóser kazah olajat ugyanúgy a Barátságon keresztül.
A cseheknek egy csehországi lengyel finomítóból (elég pikáns mi??) Szintén ment idén nyárig orosz olaj. Ez minimális mennyiség volt. Ki is váltották német olajra és Triesztből a Trans Alpinon keresztül érkező tengeri olajra. ( ahogy a fenti Pletser inerjúból látod, az sanszosan részben töröknek vagy indiainak álcázott orosz olaj...)
A szlovákokkal mi itt egy húrunk pendülünk. Jelzem a két külügyminiszter egységesen együtt tiltakozott. Batta is Pozsony is két helyről (Barátság, Adria) kaphat naftát. Ráadásul a pozsonyi finomító dieselre specializálódott, ami nemcsak hozzánk, hanem a csehekhez is megy. Ha kiesik a térségben jelentős dieselárnövekedés lesz.
Az Adria kapcitása még papíron is kevesebb, mint Batta és Pozsony igénye, a gyakorlatot meg hagyjuk. Nemcsak a csővezeték (az se), de az Omisi kikötö kapacitása, az elérhető tengeri olaj mennyisége, minősége is kérdéses. Fiuméban van még a MOL-nak finomítója, de az az INA képében a horvát piacot látja el.
Mi történik?
Épül 2026-ra egy kőolajvezeték Szerbia és Magyarország közt. Ez válasz a horvátoknak. Ugyanis a szerbiai pancsovai finomítót szintén az Omisból induló Adria egy leágazása látja el kőolajjal. Ha véget ér a háború és az ukránoknak is kell majd az újjáépítéshez az orosz energiatranzitdíj ezzel a vezetékkel diszkvalifikálhatjuk a horvátokat. Se nekünk nem kell olaj az Adriából, se Pozsonynak, se a szerbeknek. Így a háború alatti és a Hernádi elleni ( kétszer miatta törvényt is módosítottak) gerinctelen viselkedésükre méltó választ adhatunk.
De természtesen jó ha van az Adria. Jobb több ágon ellátni Magyarországot, de nem mindegy milyen áron. Ezt a leckét jó lenne megtanítani a horvátoknak.
Ezért tengeri olaj az Adriáról mindig is kell, csak minimál, amíg szívóznak. Utána indulhat a verseny.
Más ellátása Magyarországnak jelenleg teljesen bizonytalan.
A Dunán hajóval?? Alacsony vízállásnál mi van?
Trieszt kapcitása nem tudom mennyi, de talán oda egy vezeték a hegyeken, Szlovénián át? Ott úgyis lesz magyar kikötő.
Esetleg Schwechatnál lehetne a leggyorsabban összekötni Pozsonyt Trieszttel. ( ezt akarják az osztrákok, hogy Schwechat szerepe tovább csökkenjen?)
Vagy Triesztet Omissal, de ettől az Adria kapcitása nem lesz nagyobb...
És talán Konstanzát Pancsevóval, amin keresztül az új szerb-magyar vezetéken jöhet a Fekete tengerről is tengeri olaj Magyarországra.
De ha csak tengeri olajra építünk, akkor a benzin és a diesel megdrágul. Eleve a beszerzése drágább, de a pozsonyi és battai finomítót is át kell alakítani, ami uráli orosz olajra van beállítva.