Ez abszolut nevetseges - bar tukrozi azt, hogy mennyire teljesen mindegy, mit mondanak ezek a "minositok", legjobb esetben is ok is a nemzetkozi politikai helyzetbol indulnak ki a hitelkepesseg kapcsan, legrosszabb esetben meg aktivan alakitjak is azt ily modon (is).
A román hitelminősítés:
Ettől olyan nagyon nem kell elszállni, megerősítették, hogy a grade legszarabb kategóriájában tartják őket, mindezt teszik egy 7%-os I. féléves növekedés után ami rekord közeli (mikor javítják majd a minősítést ha nem egy ilyen növekedés után?) ... kaptak egy "javuló kilátások" mondatot - a pozitív kilátások semmit nem jelentő, semmire nem kötelező megjegyzését. A minősítés jókor jött nekik, mert épp kijöttek a korrekciós számok amik javultak az I- félévről (nálunk is mellesleg). A III. negyedév viszont az ipar szempontjából nem lesz jó, a turizmus és a mezőgazdaság húzza majd felfelé a számokat, de a 7%-os éves cél az elég merész. A IV. negyedévet meg egy covidos októberrel kezdte az ország ami most vasárnap már 230.000 ember karanténját jelenti, az autógyárak már szeptemberben álltak a chip hiány miatt ( Ford 30.000 kapacitás vs. 7000 legyártott autó ) és ez októberben sem néz ki jól. Az energiaárak elszálltak, a kormány (már ami van) össze vissza ötletel, hogy hogyan tehermentesítse a népet, az ügyvivő kormányfő olyat is bedobott, hogy 5 hónapig fizetési moratóriumot vezetnek be a gáz-villany számlákra, a szolgáltatókat ebben az esetben viszont kártalanítani kellene, egy életképesebb ötlet az energia ÁFA-tartalmának elengedését javasolja, meg ugye mindemellett harmadikként ott van az ártámogatás, de egy a lényeg az államnak ez nagyon sokba fog kerülni, az államháztartási hiány nehezen tartható, pláne mert az egészségügy is erősen túlkölt most. Az biztos hogy az állam retteg attól, hogy a magas energiaárak felemésztik a megtakarításokat és a fogyasztáson alapuló növekedés a GDP 2,9% át (!) kitevő külföldről történő hazautalások ellenére is megtorpan. Az államháztartást eleve megviselik a jelentős állami beruházások (infrastruktúra nagyberuházások), még ha egy részük EU támogatott is, emellé a Covid hullám mindent megrengető problémái és az energiaár kompenzáció nem várt tételek, a kérdés hogy hol és hogyan tud spórolni a kormány, ami egyébként nincs is, mert az USR elnőkét csak szivatja az államfő a kormánymegbízással, hogy a PNL-t újra helyzetbehozza, de csak majd valamikor. Egyetlen politikai formációnak sem érdeke azt üzenni a választóknak, hogy spórolás jön, így a számokat szépen lassan és csendben el fogják engedni, az államadósság - az évben amikor meg lehetett volna fogni és csökkenteni a magas GDP növekedés miatt - tovább nő akár 3% feletti résszel is, ami azt jelenti, hogy Románia kikerül az alacsony eladósodottságú államok sorából a közepesen eladósodottak közé, 50% feletti állománnyal. Jövőre Romániának konszolidált növekedést jósol minden elemző, az ország az elmúlt években szépen lassan lecsúszott a növekedési dobogóról, jövőre a GDP növekedést a jelentős állami infrastruktúrális beruházások fogják fűteni amik igen áttételesen fognak majd a jövőben a GDP növekedéshez hozzájárulni, mert az utak , a vasutak önmagukban nem hoznak hasznot.
A állam kincsei ?
Románia óriási gáztartalékokon ül, aztán a hegyek önmagukban garantálnák a vízre alapult villamos energia termelését és mégis a nyár egyik napja hozta a valaha volt legnagyobb villamosenergia importot és a gáz és kőolaj is rekord behozatalra szorul, részben a tengerparti kőolajfeldolgozó tűze miatt, de a fekete tengeri gázkitermelés is toporog, pedig csak a Neptun mező 20Mrd Dollár bevételt jelentene az államnak, nyilván évek alatt, a beruházás viszont áll. A külker hiány 23 Mrd USD-re rúgó összegét is ezek a tételek dobják meg és rontják tovább, önmagában növelve az inflációt ami ugye ront mindent. Valóban nagy az ország ásványi vagyona, de nagyon rosszul gazdálkodnak vele, nem használják kitörési pontnak, nem válik előnnyé, kicsit olyan ez mint az afrikai államok mérhetetlen felszín alatti vagyona, a gyémánt haszna nem őket gazdagítja. Így vannak a jó adottságú és nyilván nagy mezőgazdasági kapacitással is, ami szintén "nemzeti kincs", hiába az EU legnagyobb kukorica termelői ha sertés ágazat nem épül rá és a román kukoricán hízott sertést, meg a szalámit külföldről kell behozni, nem megy a másod és harmadlagos mezőgazdasági termelés, a struktúrált , magas hozzáadott értékő termelői láncok harmadik világ beliek.
Matolcsy:
A román modell képes volt a balti országok által produkált növekedési dinamikára, de ennek ára volt: a magas pénzügyi egyensúlytalanság. A költségvetési hiányok, az államadósság-ráta emelkedése, a folyó fizetési mérleg egyensúlytalansága, az infláció és a pénzügyi sebezhetőség Romániában magasabb volt az elmúlt években, mint a balti szintek és a térség adatai. A gyors növekedésre alkalmas modell nem társul fenntartható egyensúlyokkal, ezért még nem stabil a román felzárkózás. A román modell hátránya, hogy magas a pénzügyi egyensúlytalanság erősen a fogyasztás bővülésére épül és alacsony a foglalkoztatási szint, a növekedés elsődleges forrása a háztartások fogyasztásának bővülése, miközben alacsony a megtakarítási hányad és a családok nettó vagyona.