Valahol valakitől olvastam egy jó hasonlatot jelen átmeneti fogyasztói társadalmunkra és az azt üzemeltetőkről ill. kétes szándékukról.
Szerinte: jelenleg a nyugati ember - éppen úgy mint Jancsi és Juliska - bent leledzik a vasorrú banya mézeskalács házában, ahol az 1950-es évek elejétől kezdve elhalmozzák minden jóval, valami rettenetes cél elérése érdekében (lásd Jancsi esetét). Ki is fejtette a célt, de én inkább nem mennék bele, mert már úgy is összeesküvés hívő bolondok közé vagyok sorolva
.
Más. Hamvas Béla (meg nem mondom, melyik kötetében) azt írja a jólétről (nem pontosan idézem, csak a lényeget írom). Ha ő országvezető lenne és megtámadná országát egy ellenséges ország, letenné a fegyvert. A győztes által kért sarc háromszorosát adná át. A saját népét pedig arra kényszerítené, hogy ezt kitermeljék és ezzel a nagy juttatással elérje, hogy az ellenségnek ne legyen más gondja, mint munka és nehézség nélkül élni
. Három generáció után a győztes ország magába roskadna a sok elpuhult, élhetetlen, hedonista lakossága miatt
. És akkor bevonulna a talpig edzett népével és egy puskalövés nélkül elfoglalná
.
Azért Hamvas mester sok olyant tudott, amit nem sokan
! A fenti példáról nekem egyből a nyugat, De főleg Németország jutott eszembe.