Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Meg ugye arról is kevés szó esik, hogy több amcsi fegyver volt a Moszkvai-csatában, mint szovjet.Ez nem így van, a II. VH az egyik szakterületem. Lehet vitatni, hogy mennyire volt jó, vagy rossz döntés erőltetni Kijevet azonnal Moszkva helyett, de azt ők ott bukták el, hogy Japán nem támadta meg a SZU keleti felét. A szibériai hadosztályok így meg jöttek. Azok a hadosztályok, amelyre nem volt válasza a harmadik birodalomnak, főleg TÉLEN. Túl is terjeszkedtek, "over-expansion" egyszerűen akkora az a terület, és olyan terep, hogy ez messze nem Hitler beleszólásán múlt. Azon múlt, hogy nem volt elég lőszer/élelem/üzemanyag/meleg ruha. Meg azon, hogy a legfanatikusabb, legmilitaristább Hitlerjugend éltanulókból később elit páncélgránátos hadosztályok elit veteránjai is megreccsentek éhesen a -30 fokban, pár ezer km-re otthontól, nyakig sárban/hóban.
Senki nem tökèletesSzerintem a másik oldalon ki vannak építve a védművek és nehéz lenne. De ez csak találgatás, nem vagyok helyi idegen vezető.
Ha Moszkvát elfoglalják nem jöttek volna meg a hadosztályok(vagy legalább is nem olyan közel a fronthoz tehát lett volna idő felkészülni).Sokan nem értik Moszkva fontosságát csak elintézik azzal,hogy főváros ami hiba.Ha egy emberi testhaz hasonlítanám azt mondanám,hogy nem csak az agy hanem a szív és a tüdő is egyben Moszkva városa.
Ilyen bontást még nem láttam, hogy ott pont mennyi amcsi fegyver volt. Van valami forrásod erre? Azt tudom, hogy a légterét Mig-3 magassági vadászok és 85mm-es szovjet légvédelmi ágyúk védték, elég sikeresen.Meg ugye arról is kevés szó esik, hogy több amcsi fegyver volt a Moszkvai-csatában, mint szovjet.
Források alul, a többinek meg utána kereshet aki cáfolni akarjaIlyen bontást még nem láttam, hogy ott pont mennyi amcsi fegyver volt. Van valami forrásod erre? Azt tudom, hogy a légterét Mig-3 magassági vadászok és 85mm-es szovjet légvédelmi ágyúk védték, elég sikeresen.
Aleppó, jelentések teljes kivonulásról, még nem tuti.
nehogyma kiengedjek a Zinki-t meg a tobbi szemetet.
Al Zinki commander for Aleppo city Omar Salkho Wanted dead or alive!
Én is erre vagyok kiváncsi, mondjuk lehet megölik a sajátjaik őket. Csak az általad linkelt térkép északi részéről van jelenleg visszavonulás és megadás.
Kösz az összeàllitàst. Az interneten is több forràs hasonló szàmokról beszél.Források alul, a többinek meg utána kereshet aki cáfolni akarja
A második világháború folyamán szállított brit és amerikai páncé- lozott harcjárművek (harckocsik, rohamlövegek, lövészpáncélosok) összegzett mennyisége: 28000 db volt. Ez a 102 800 darabos szovjet harcjármű-gyártás közel 30 %-át tette ki. A keleti hadszíntéren harcba vetett szovjet harckocsik 16%-a, míg a rohamlövegek 12%-a, illetve a lövészpáncélosok 100%-a származott angolszász forrásból. 1943-ban a szovjet haderő szinte kizárólag brit nehéz-harckocsikat alkalmazott. Fontos az időzítés is, mivel a szövetséges páncélosok szállítása a szovjet ipari tömegtermelés megszervezésének időszakában történt. „A páncélosok 60%-a 1942-ben érkezett, amikor az 1941-es súlyos veszteségek következtében a szovjet haderőnek igen nagy szük-sége volt rájuk”18. Így az, hogy a németek 1942-ben nem érték el céljaikat – a szovjet hadigazdaság szempontjából is meghatározó kaukázusi olaj megszerzését – jelentős mértékben a szövetséges szállításoknak volt köszönhető. 1943-ra a szovjet harckocsigyártást már felfuttatták és támadó műveletekbe kezdtek. Az általános járműtechnika területén még meghatározóbb volt a segélyanyag szerepe. A stratégiai szintű szállítási folyamatokat támogatta a közel 2000 mozdony és 11000 vasúti kocsi, míg a gépesített magasabb egységek szervezésében kiemelkedő szerepet játszott a britek és az amerikaiak által leszállított 252 000 teherautó és 78 000 könnyű terepjáró gépkocsi, illetve 35 000 motorkerékpár19. A kimondottan katonai célokra tervezett, jó terepjáró képességű 2,5 tonnás, háromtengelyes, 6x6 vagy 6x4 kerékképletű GMC Studebaker tehergépkocsikból több mint 100 000 darabot kapott a szovjet haderő, így főként ezekkel látták el a tömegesen alkalmazott sorozatvető egységeiket, amelyek a szovjet tüzérségi kapacitás egyik jelentős pillérét képezték20. Nem elhanyagolható a tüzérségi vontatóként alkalmazható 8700 leszállított traktor szerepe sem. A repülőgépek tekintetében magasabb, mintegy 15%-os részarányt képviselt a britek és amerikaiak által szállított 20 000 különféle repülőgép, amelynek hozzávetőleg a negyede származott brit forrásból, míg a többit az amerikai hadiipar állította elő21. A repülőgépek „akkor érkeztek, – 1941 végén, illetve 1942 elején – amikor még igen nagy. szükség volt rájuk”22. Ezek az eszközök már a Moszkva, Leningrád és Sztálingrád elleni német légitámadások elhárításában is részt vettek. A lövészcsapatok eszközei és ellátása területén a leszállított 131000 géppisztoly, 4000 géppuska, a 18 millió pár csizma, illetve 4 millió tonna élelmiszer (húskonzerv, liszt, cukor) jelentős mértékben hozzájárult a csapatok harcászati képességeinek megalapozásához23. Az élelmiszerellátás – különösen a koncentrált tápanyagot jelentő, könnyen tárolható és szállítható konzervek – területén jelentkező segítség mértékét egy olyan jelentős létszámú élőerővel rendelkező haderő esetén, mint a szovjet, külön ki kell emelni. „Egy brit hadtörténész a hivatalos adatok alapján kiszámította, hogy a nyugati szállítások hatmillió ember számára napi fél kiló koncentrált élelmet jelentettek a háború egész tartamára”24. Ez már a haderő működését befolyásoló stratégiai mennyiség, különösen annak tükrében, hogy „a szovjet mezőgazdaság termelése 1942-43-ban 60%-kal elmaradt a háború előttitől”25. A szovjet haderő nem azt kapott, amit tetszőlegesen „segélyként” szállítottak neki, hanem rendszerint pontosan megszabta speciális igé- nyeit, amelyet a brit és amerikai szállítók pontosan kielégítettek. A szovjetek az igények leadásakor tehát – értelemszerűen – tudatosan törekedtek hadiiparuk gyenge pontjainak ellensúlyozására. A Sherman harckocsikat – csak erre a piacra – szovjet kérésre dízelmotorral szállították, a keleti hadszíntérre szállított brit Valentine harckocsikat szintén kimondott szovjet igény és kérés alapján szerelték fel dízelmotorokkal. A csak a szovjetek részére gyártott speciális fegyverzetű, részben páncélozott P-63 repülőgépet a megrendelő kérése alapján alakították ki a P-39 vadászrepülőgépből, olyan – közvetlen támogatásra is alkalmas – repülőeszközt létrehozva, amely teljesen idegen volt az amerikai konstrukciós gyakorlattól. A tüzérségi szállítá-soknál átadott 8200 löveg csak a hiánycikknek számító, bonyolult és költséges gyártású221 légvédelmi ágyú volt26. A szállítások jelentőssége a háború második felében is meghatározó jelentőségű volt. Így összes-ségében az angolszász segélyszállítmányok meghatározó szerepet játszottak a szovjet hadiipari tevékenység kiegészítésében.
16 Tim Bean – Will Fowler: Szovjet harckocsik a II. világháborúban. Hajja és fiai könyvkiadó, Debrecen, 2004. 145-146. o. 17 Ránki György: A II. világháború gazdaságtörténete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1990. 171. o. 219
20 Ravasz István (szerk): Magyarország a második világháborúban. Lexikon. Petit Real Kiadó, Budapest, 1997. 406. o. 21 Ránki György: A II. világháború gazdaságtörténete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1990. 204. o. 220
22 U. o. 205. o. 23 U. o. 207. o. 24 Gosztonyi Péter: A Vörös Hadsereg: a szovjet fegyveres erők története Euró- pa, Budapest, 1993. 179. o. 25 Ránki György: A II. világháború gazdaságtörténete. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1990. 206. o.