Amúgy a kurdok eléggé szét vannak tagolva Szíriában.
Szóval ez a "kurdok" megjelölés eléggé le egyszerüsítve kezeli a helyzetet.
Olyan, mint egy választási kampányban megkérdezni hogy, hogy áll a pártom támogatottsága és erre azt felelni, hogy vannak szavazópolgárok pro és kontra.
(pl a Manbij-i milicia a török bevonulás után az IS-el szövetkezett, (kb. "mert arab-arab, az meg török"), féligmeddig levállt az SDF-ről és most táncolnak vissza.)
Akkor volt olyan csoportjuk is, illetve még most is van, aki kivált és fegyveresen is nekiment az SDF-nek, mert a saját céljaiért küzd.
Például pont Mambíjban fordult elő, hogy erőszakkal kitelepítették a szíreket és csak azzal a feltétellel engendték őket el, hogy aláírnak egy papírt, hogy soha nem térnek vissza.
Aztán az iraki kurdok és a szíriai kurdok között sincs béke, mert mind a kettő a saját eljképzelésük és vezetésük alatt csinálnának kurd autonómiat, államot, meg amit lehet.
Akkor Afrin-i is, hol ide, hol oda húz, tulajdonképpen a fenmaradása érdekében bárkivel bármit, mert ott ahol vannak, sem a szíreknek nem barátok, sem a törököknek. Eddig a közös Eufrátesztől nyugatra eső területet egyesítését próbálták elérni, hogy kedvező pozit alakíthassanak ki, most a szíreknek lesz érdekük támogatni, ameddig a törökök ki akarnak hasítani valamit onnan, de amint a török veszély múlik, azonnal ellenségek lesznek és hosszú távon még lehet török érdek is, Aszaddal szemben támogatni egy Afrin-i önkormányzatot....
Közel sem annyira homogének, mint ahogy ez elő van vezetve.
Szíriában, ahogy az IS esik szét, az ellene, vagy vele harcoló szerveződések is bomlanak, mert próbálják a saját akaratukat érvényesíteni.
Az még a leghomogénebb SSA-ban is előfordult már, hogy levált egy-egy csapat és éppen az érdekének megfelelően változtattak.
Csak az elmúlt napok eseményeiből, csak az Al-Bab környékit nézzük és a harcoló feleket szinenként csoportosítjuk, akkor az elvileg szír ellenség trökökök által nyomott csapatok bevették Tadef-et, majd visszavonultak és hagyták az SSA-nak és éppen közösen akarnak rámeni a Eufrátesztől nyugatra lévő papíron SDF-nek (akik valójában leválltak és már saját közigazgatást szerveznek) közben "ezek" a kurdok amcsi segítséget kérnek a törökök elleni védelemhez, azoktól az amcsiktól, akik megbombázták a törökök elötti határrészt, hogy könyebben nyomulhassanak be Szíriába. Segítséget kérnek azoktól az amcsiktól, akik éppen most szállítanak fegyvert az Eufrátesztől keletre lévő kurd csapatoknak, azoknak a kurd csapatoknak, akiknek eszük ágában sincs erősíteni a keleti "szakadárjaikat", ameddig meg nem hódolnak, viszont ha hüségesküt kapnak, akkor a most szállított fegyverek, hamar odakerülnek. Ebben az esetben viszont Assad elemi érdeke a kurdokkal közösen fellépni a törökök ellen, mert ez az egyetlen esélye az erőfölényre ott és így a jobb tárgyalási pozicióra.
Annyira a napi események, geopolitikai érdekek mentén folyik ez a konfilktus, hogy ez a ki milyen színü már rég elmosódott.
Érdekek vannak és minden féle méretű és színű harci alakulatok.
Kis szinten persze van etnikai ellentét, illetve az "én ilyen-te olyan", de az arab világban az hogy te szír vagy messze nem olyan fontos mint az, hogy te arab vagy, sőt a te síta, én szunnita is fontosabb, mint, hogy te iraki én meg szír, épp ezért nehéz ezt, pusztán szintekre osztani.
Arról nem is beszélve, hogy egy-egy harctéri alakulat parancsnokának is megfordul a fejében, hogy ha enyém a város és környéke, valamint, ha a nemhivatalos nem elismert nálam nagyobb hadúrral szemben, az ellenségem támogatom, akkor talán én lehetnék a majdani autonóm terület elnöke, stb.