Az SAA nehéztüzérséggel lőtte Susah-t a Hajin-zsebben. (nem lepődnék meg nagyon, ha az IÁ megpróbálna egy kitörést az SAA-n át a sivatagba)
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Az elmúlt napokban ilyen orosz aknákat szórnak a szír erők É-Hamaban.
Afrin Bilbile körzetében több mint 100 Zenki zsoldos fosztogatja Kela falut.
bocs nem a kép szíriában készült,Dagesztánban esett el Alfás volt.elesett szíriában
mártírok fala
bővült az orosz hadsereg által megfigyelt terület nyugat Manbij-nál
https://southfront.org/entering-a-m...utcome-will-haunt-those-who-started-this-war/
https://www.strategic-culture.org/n...me-will-haunt-those-who-started-this-war.html
A lábon lőttük magunkat tipikus esete, de a tökön szúrtuk az igazi. avagy hogy szopassuk magunkat eszetlenül
EGY NAGYOBB REGIONÁLIS MEGRENDELÉSBE VALÓ BELÉPÉS - A SZÍRIA EREDMÉNYEI KÍSÉRTIK AZOKAT, AKIK ELINDÍTOTTÁK EZT A HÁBORÚT
22 220Részvény00
46 Adományozz
Írta: Alastair Crooke ; Eredetileg a stratégiai kultúrában jelent meg
A Közel-Kelet metamorfózis. Új hibavonalak jönnek létre, de Trump külpolitikája „sólyomok” még mindig próbálják a „régi filmeket” új „színházban” előadni.
A „régi film” az, hogy az Egyesült Államok „felálljon” a szunnita, az arab államok és vezesse őket a „rossz színész” Iránnal szemben. A "Team Bolton" visszatér a régi 1996-os Clean Break forgatókönyvbe - mintha semmi sem változott volna. Az állami minisztérium tisztviselői tájékoztatták, hogy Pompeo titkára Cairóban csütörtökön a „közönségnek szólt (bár nem nevezi meg az egykori elnököt), hogy Obama félrevezette a Közel-Kelet népét a terrorizmus valódi forrásáról, beleértve azt is, hogy hozzájárult az iszlám állam felemelkedéséhez. Pompeo ragaszkodik ahhoz, hogy Irán, egy ország Obama próbáljon részt venni, az igazi terrorista bűnös. A beszéd tervezeteiben Pompeo is azt sugallja, hogy Irán tanulhat a szaúdiakról az emberi jogokról és a jogállamiságról.
Nos, legalábbis a beszédnek meg kell emelnie a csapást a régió körül. A gyakorlatban azonban a regionális hibakeresés folytatódott: ez már nem annyira Irán. A GCC-államoknak új menetrendje van, és most sokkal inkább aggasztják Törökországot, és megállítani a török befolyást az egész Levantban. GCC államok attól tartanak, hogy Erdogan elnök, tekintettel a Khashoggi-gyilkosság által megnyilvánuló antipátiás érzelmi és pszichológiai hullámra, mobilizálhatja az újonnan újratelepített muszlim testvériséget, az Öböl-hálózatokat. A cél az, hogy a jelenlegi öböl gazdasági bánatát és a szélesebb körű GCC-vízió általános vándorlását kiaknázzuk, hogy aláássuk a merev öböl „arab rendszerét” (törzsi monarchia). A testvériség az öböl monarchiáinak lágy iszlám reformját részesíti előnyben - a Jamal Khashoggi által támogatott vonalak mentén.
Törökország vezetése minden esetben meg van győződve arról, hogy éppen az Egyesült Arab Emírségek (MbZ) volt a szerző a kurd puffer felépítése mögött, és mini-állam „telek” Törökországgal szemben - Izrael és az USA-val együtt. Nyilvánvaló, hogy az Öböl-államok most félnek a török törekvésektől a kurd törekvéseinek ilyen módon történő fegyverzéséért.
Törökországot (GCC államok) úgy látják, hogy már szorosan együttműködik a muszlim testvériség védőszentjével és a GCC tagjával, Katarral az összeomló Tanács felosztására. Ez az új fordulót az MB versus Szaúd-Wahhabizmus ellen indítja el a szunnita iszlám lelke számára.
A GGC államok ezért reménykednek abban, hogy egy „frontot” állítanak fel, hogy egyensúlyba hozzák Törökországot a Levantban. Ebből a célból próbálják Assad elnökét újbóli behozatalba venni az arab fickóba (azaz az Arab Ligába), és hogy velük együtt együtt dolgozzanak, mint egy arab ellenző Törökországban.
A lényeg itt nyilvánvaló: Assad elnök szoros kapcsolatban áll Iránnal - és így Moszkva és Törökország is. Ahhoz, hogy divatosan irofóbikus legyen - ahogy Pompeo kívánja, hogy a GCC legyen - egyszerűen pusztítaná az ÖET-ellenes Törökország elleni játékot. Szíria valóban (igazságosan) szkeptikus a török cselekedeteire és szándékára Szíriában, de Assad elnök véleménye szerint Irán és Oroszország elengedhetetlenül fontosak egy szabálytalan Törökország irányításához. Törökország létező szíriai aggodalomra ad okot. Abban az esetben, ha Assad elnökét - vagy Libanont vagy Törökországot - Irántól távol akarja felvenni, abszurd lenne. Nem fog megtörténni. És az ÖET-államok eléggé fejlettek ahhoz, hogy megértsék ezt most (miután Szíriában megdöbbenték a vereséget). Az öböl-iráni ellentétes álláspont „égővel” élesen fordult le (kivéve, ha szükségük van az amerikai tollak löketére).
Nyilvánvalóan látják, hogy a Levantus Ceremóniák Mestere - az új regionális rendet összeállítva - nem Bolton, hanem Moszkva , Teheránnal (és néha Ankarával), aki egyenlő részüket játszik a függöny mögött.
Feltehetően az amerikai hírszerző szolgálatok tudják, hogy (és az Öböl-államok biztosan tudatában vannak), hogy az iráni erők szinte mindegyike Szíriából származik (bár persze Szíria „iráni kapcsolata” továbbra is szilárd, mint valaha) - akár Pompeo és Izrael pontosan az ellenkezőjét mondja: hogy keményen visszahúzódnak a „Szíria fenyegető” iráni katonai „lábnyomára”. Kevés a régióban hinni fog.
A második jelentős feltörekvő regionális hibavonal tehát nyilvánvalóan az, amely Törökország és az Egyesült Államok és Izrael között nyílik meg. Törökország „kapja meg”: Erdogan „világossá teszi”, hogy Washington most mélyen bízik benne, gyanítja, hogy Törökország felgyorsul Moszkvában és Peking pályáján, és hogy a DC örömmel látja, hogy elment - és egy NATO-barátabb vezető telepítve van a helyére.
Washingtonnak is világosnak kell lennie, hogy „miért” Törökország „keleti” lesz. Erdogannak pontosan szüksége van Oroszországra és Iránra, hogy MC-ként működjenek, hogy mérsékeljék a Damaszkussal fennálló nehéz kapcsolatait a jövőben. Erdogannak még többre van szüksége Oroszországra és Iránra, hogy megfelelő politikai megoldást nyújtson a szíriai kurdoknak. Kínának is szüksége van ahhoz, hogy támogassa gazdaságát.
https://www.strategic-culture.org/n...me-will-haunt-those-who-started-this-war.html
A lábon lőttük magunkat tipikus esete, de a tökön szúrtuk az igazi. avagy hogy szopassuk magunkat eszetlenül
EGY NAGYOBB REGIONÁLIS MEGRENDELÉSBE VALÓ BELÉPÉS - A SZÍRIA EREDMÉNYEI KÍSÉRTIK AZOKAT, AKIK ELINDÍTOTTÁK EZT A HÁBORÚT
22 220Részvény00
46 Adományozz
Írta: Alastair Crooke ; Eredetileg a stratégiai kultúrában jelent meg
A Közel-Kelet metamorfózis. Új hibavonalak jönnek létre, de Trump külpolitikája „sólyomok” még mindig próbálják a „régi filmeket” új „színházban” előadni.
A „régi film” az, hogy az Egyesült Államok „felálljon” a szunnita, az arab államok és vezesse őket a „rossz színész” Iránnal szemben. A "Team Bolton" visszatér a régi 1996-os Clean Break forgatókönyvbe - mintha semmi sem változott volna. Az állami minisztérium tisztviselői tájékoztatták, hogy Pompeo titkára Cairóban csütörtökön a „közönségnek szólt (bár nem nevezi meg az egykori elnököt), hogy Obama félrevezette a Közel-Kelet népét a terrorizmus valódi forrásáról, beleértve azt is, hogy hozzájárult az iszlám állam felemelkedéséhez. Pompeo ragaszkodik ahhoz, hogy Irán, egy ország Obama próbáljon részt venni, az igazi terrorista bűnös. A beszéd tervezeteiben Pompeo is azt sugallja, hogy Irán tanulhat a szaúdiakról az emberi jogokról és a jogállamiságról.
Nos, legalábbis a beszédnek meg kell emelnie a csapást a régió körül. A gyakorlatban azonban a regionális hibakeresés folytatódott: ez már nem annyira Irán. A GCC-államoknak új menetrendje van, és most sokkal inkább aggasztják Törökországot, és megállítani a török befolyást az egész Levantban. GCC államok attól tartanak, hogy Erdogan elnök, tekintettel a Khashoggi-gyilkosság által megnyilvánuló antipátiás érzelmi és pszichológiai hullámra, mobilizálhatja az újonnan újratelepített muszlim testvériséget, az Öböl-hálózatokat. A cél az, hogy a jelenlegi öböl gazdasági bánatát és a szélesebb körű GCC-vízió általános vándorlását kiaknázzuk, hogy aláássuk a merev öböl „arab rendszerét” (törzsi monarchia). A testvériség az öböl monarchiáinak lágy iszlám reformját részesíti előnyben - a Jamal Khashoggi által támogatott vonalak mentén.
Törökország vezetése minden esetben meg van győződve arról, hogy éppen az Egyesült Arab Emírségek (MbZ) volt a szerző a kurd puffer felépítése mögött, és mini-állam „telek” Törökországgal szemben - Izrael és az USA-val együtt. Nyilvánvaló, hogy az Öböl-államok most félnek a török törekvésektől a kurd törekvéseinek ilyen módon történő fegyverzéséért.
Törökországot (GCC államok) úgy látják, hogy már szorosan együttműködik a muszlim testvériség védőszentjével és a GCC tagjával, Katarral az összeomló Tanács felosztására. Ez az új fordulót az MB versus Szaúd-Wahhabizmus ellen indítja el a szunnita iszlám lelke számára.
A GGC államok ezért reménykednek abban, hogy egy „frontot” állítanak fel, hogy egyensúlyba hozzák Törökországot a Levantban. Ebből a célból próbálják Assad elnökét újbóli behozatalba venni az arab fickóba (azaz az Arab Ligába), és hogy velük együtt együtt dolgozzanak, mint egy arab ellenző Törökországban.
A lényeg itt nyilvánvaló: Assad elnök szoros kapcsolatban áll Iránnal - és így Moszkva és Törökország is. Ahhoz, hogy divatosan irofóbikus legyen - ahogy Pompeo kívánja, hogy a GCC legyen - egyszerűen pusztítaná az ÖET-ellenes Törökország elleni játékot. Szíria valóban (igazságosan) szkeptikus a török cselekedeteire és szándékára Szíriában, de Assad elnök véleménye szerint Irán és Oroszország elengedhetetlenül fontosak egy szabálytalan Törökország irányításához. Törökország létező szíriai aggodalomra ad okot. Abban az esetben, ha Assad elnökét - vagy Libanont vagy Törökországot - Irántól távol akarja felvenni, abszurd lenne. Nem fog megtörténni. És az ÖET-államok eléggé fejlettek ahhoz, hogy megértsék ezt most (miután Szíriában megdöbbenték a vereséget). Az öböl-iráni ellentétes álláspont „égővel” élesen fordult le (kivéve, ha szükségük van az amerikai tollak löketére).
Nyilvánvalóan látják, hogy a Levantus Ceremóniák Mestere - az új regionális rendet összeállítva - nem Bolton, hanem Moszkva , Teheránnal (és néha Ankarával), aki egyenlő részüket játszik a függöny mögött.
Feltehetően az amerikai hírszerző szolgálatok tudják, hogy (és az Öböl-államok biztosan tudatában vannak), hogy az iráni erők szinte mindegyike Szíriából származik (bár persze Szíria „iráni kapcsolata” továbbra is szilárd, mint valaha) - akár Pompeo és Izrael pontosan az ellenkezőjét mondja: hogy keményen visszahúzódnak a „Szíria fenyegető” iráni katonai „lábnyomára”. Kevés a régióban hinni fog.
A második jelentős feltörekvő regionális hibavonal tehát nyilvánvalóan az, amely Törökország és az Egyesült Államok és Izrael között nyílik meg. Törökország „kapja meg”: Erdogan „világossá teszi”, hogy Washington most mélyen bízik benne, gyanítja, hogy Törökország felgyorsul Moszkvában és Peking pályáján, és hogy a DC örömmel látja, hogy elment - és egy NATO-barátabb vezető telepítve van a helyére.
Washingtonnak is világosnak kell lennie, hogy „miért” Törökország „keleti” lesz. Erdogannak pontosan szüksége van Oroszországra és Iránra, hogy MC-ként működjenek, hogy mérsékeljék a Damaszkussal fennálló nehéz kapcsolatait a jövőben. Erdogannak még többre van szüksége Oroszországra és Iránra, hogy megfelelő politikai megoldást nyújtson a szíriai kurdoknak. Kínának is szüksége van ahhoz, hogy támogassa gazdaságát.
És Erdogan teljesen tisztában van azzal, hogy Izrael (több, mint az Öböl-államok) még mindig arra törekszik, hogy az öreg Ben Gurion-i eszményt egy etnikai kurd állam - szövetségbe hozza Izraelbe, és üljön a főbb olajforrásokra -, hogy a legnyugatibb délnyugati és délnyugati irányba üljön. Közép-Ázsia: és Törökország sebezhető alulról.
Az izraeli képviselők egyértelműen támogatták a kurd állam támogatását, amikor Barzani nem sikerült függetlenségi kezdeményezése Irakban. De Erdogan egyszerűen, nyilvánvalóan azt mondta, hogy ez a „soha” (Bolton, ezen a héten). Ankara mindazonáltal továbbra is orosz és iráni együttműködést igényel, hogy Bolton meg tudjon mászni a kurd mini állam Szíriában. Oroszországnak szüksége van arra, hogy egy szíriai vezetésű puffert közvetítsen, egy amerikai kurd turnéttal, amely a déli határát körülvette.
Nem valószínű azonban, hogy annak ellenére, hogy Amerikának a kurdok élesítése valódi veszélyt jelent Törökország számára, az Erdogan valóban fel akarja támadni Szíriát - bár fenyegeti - és bár John Bolton „feltételei” véget érhet, ha Törökországot nem választja, de csináld. Mivel biztos, hogy Erdogan megérti, hogy egy szokatlan török invázió Szíriába, a finoman kiegyensúlyozott török líra szabadon esik.
Még mindig… Törökország, Szíria, Irán és Oroszország most mindannyian azt akarják, hogy Amerika Szíriából menjen. És egy pillanatra úgy tűnt, hogy zökkenőmentesen folytatódhat, miután Trump elismerte Erdogan érveit ünnepelt telefonhívásuk során. De aztán - Lindsay Graham szenátor elhomályosodott (a Beltway külpolitikai gondolkodó testületei által kínált masszív szorongások hátterében). Bolton megtette a gyalogtúrát, azáltal, hogy az Egyesült Államok kivonulásától Szíriától függött (feltételezhető, hogy nem teljesülnek), és nem kötöttek semmilyen konkrét ütemtervet. Erdogan elnöket nem szórakoztatták.
Nyilvánvalónak kell lennie most, hogy belépünk egy jelentős regionális újratervezésbe: az Egyesült Államok elhagyja Szíriát. A Bolton visszavonási kísérletét ismételték meg. És az Egyesült Államok mindenesetre elveszítette a kurdok bizalmát az eredeti Trump-nyilatkozat következtében. A kurdok most Damaszkusz felé irányulnak, és Oroszország közvetíti a települést.
Előfordulhat, hogy eltart egy ideig, de az Egyesült Államok megy. A kurd erők (a PKK-hoz kapcsolódóak kivételével) valószínűleg asszimilálódnak a szíriai hadseregbe, és a „puffer” nem irányul Törökország ellen, hanem szíriai hadsereg és kurd elemek keveréke - szíriai parancs szerint -, de akiknek Törökországgal szembeni általános magatartása Oroszországot \ t És a szíriai hadsereg kellő időben tisztázza Idlib-et egy újjáéledő al-Qaida-tól (HTS).
Az arab államok visszatérnek Damaszkusz nagykövetségeikbe - részben attól tartva, hogy az amerikai politika whipsawja, annak radikális polarizációja, és az, hogy a Deep State teljesen vagy részlegesen visszafelé halad - az váratlanul elhagyhatja az Öbölet. árva ”. Valójában a GCC-államok „fedezik” ezt a kockázatot azzal, hogy megpróbálják újracsatlakozni egy kettős arab szférát, és új „célt” és hitelességet adni - mint egyensúlyt Törökország, Katar és a muzulmán testvériség (Szíria régi nemesis) ellen. .
És mégis - még mindig van egy másik réteg erre a számításra, amint azt a közel-keleti veterán Elijah Magnier írja le:
„A Levant valóban erősebb pozícióban tér vissza a Közel-Kelet központjába és a világ figyelmébe. Szíria fejlett precíziós rakétákkal rendelkezik, amelyek bármelyik épületben találkozhatnak Izraelben. Assadnak van még egy légvédelmi rendszere, amelyet még soha nem álmodott volna 2011 előtt - köszönhetően Izrael folyamatos légtérének megsértésének, és az orosz hatóság figyelmen kívül hagyásának. A Hezbollah építette a hosszú és közepes távolságú precíziós rakéták alapjait a hegyekben, és a Szíriával kötöttséget teremtett, amelyet soha nem tudott volna létrehozni - ha nem a háborúhoz. Irán stratégiai testvériséget hozott létre Szíriával, köszönhetően a rendszerváltás tervének legyőzésének.
A NATO támogatása az ISIS növekedéséhez egy olyan kapcsolatot teremtett Szíria és Irak között, hogy egyetlen muszlim vagy Baathista kapcsolat sem jött volna létre: Iraknak van egy „carte blanche”, amely a szíriai vezetés és az iraki beleegyezés nélkül bombázza az ISIS helyszíneit. a biztonsági erők bármikor beléphetnek Szíriába, amikor látják, hogy alkalmasak az ISIS elleni küzdelemre. Az Izraelellenes tengely soha nem volt erősebb, mint ma. Ez a 2011–2018-as háború következménye a Szíriára ”.
Igen. Ez a harmadik az újonnan keletkezett hibahelyek közül: egyrészről Izraelé, másrészt a szíriai északon kialakuló valóság, másrészt az árnyék, amely visszatért, hogy kísértje a „háború” eredeti ösztönzőit, hogy aláássa Szíria. PM Netanyahu óta az összes izraeli tojást a Trump család „kosárába” helyezte. A Netanyahu Trumphoz fűződő kapcsolata volt, amit Izraelben bemutattak, mint az igazi "század üzletet" (és nem a palesztin). Mégis, amikor Bibi erőteljesen panaszkodott az Egyesült Államok Szíriából való kivonulásáról (a Szíria sérülékeny elhagyása, Netanyahu állítja, hogy az iráni beillesztés az intelligens rakétákba), Trump nem tudatosan válaszolt, hogy az Egyesült Államok évi 4,5 milliárd dollárt ad az Egyesült Államoknak - „Minden rendben lesz” Trump felrobbant.
Izraelben úgy tűnt, mint egy rendkívüli pofát a PM arcára. Az izraeliek azonban nem tudják elhárítani, de elismerni, hogy bizonyos felelősséget vállalnak abban, hogy pontosan azokat a körülményeket hozzák létre, amelyekről most hangosan panaszkodnak.
Alsó sor: A dolgok nem mentek meg a tervek szerint: Amerika nem formálja az új Levantine 'rendet' - Moszkva. És Izráel folyamatos, nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyta Oroszország saját érdekeit a Levantban, először megdöbbent, és végül provokálta az orosz nagy parancsot, hogy az északi Közel-Keletet Izrael számára feltételezett repülési zónának nyilvánítsa. Ez jelentős stratégiai megfordítást jelent a Netanyahu (és az USA) számára.
Végül pedig az Egyesült Államok elnöke ismételten nyilatkozik a külpolitikáról, amelyet majdnem véletlenül ellentmondanak, vagy az Egyesült Államok bürokrácia egy része vagy más része is „feltételezi”, ami a régió (és azon túl) jelent. a hatvannégyezer dolláros kérdés. A minta egyértelműen az egyik elszigetelt elnök, és a tisztviselők kiürítették a végrehajtó hatóság nyilatkozatait (addig, amíg ezt az USA bürokráciája nem hagyta jóvá vagy tagadta). A Trumpot szinte irrelevánsvá teszi (a külpolitika kialakítása szempontjából).
Ez akkor egy lopakodó folyamat - tudatosan megalkotva - fokozatosan, hogy eltávolítsák Trumpot a hatalomból? Az elnöki előjogainak elhomályosodása (ami csak bomlasztó Twitterer-ként hagyta el) - az összes megzavarás és rendetlenség nélkül elérte, hogy hivatalosan megszüntesse őt? Látni fogjuk.
És mi a következő? Nos, ahogy Simon Henderson megjegyzi , senki sem biztos - mindenki elgondolkodik:
- Mi van Pompeo titkárnővel a Közel-Keleten? A rövid válasz az, hogy megpróbálja eladni / megmagyarázni Trump elnök elnökét: „elhagyjuk Szíriát” politikáját Amerika barátai… Amman, Jordánia; Kairó, Egyiptom; Manama, Bahrein; Abu Dhabi, Egyesült Arab Emírségek (Egyesült Arab Emírségek); Doha, Katar; Rijád, Szaúd-Arábia; Muscat, Omán; Kuwait City, Kuvait. Wow, még saját sugárzásával és bevándorlási problémáival, ez egy fárasztó útvonal ... Az a tény, hogy nyolc nap alatt nyolc megálló van, valószínűleg tükrözi a megmagyarázandó mennyiséget.
Az izraeli képviselők egyértelműen támogatták a kurd állam támogatását, amikor Barzani nem sikerült függetlenségi kezdeményezése Irakban. De Erdogan egyszerűen, nyilvánvalóan azt mondta, hogy ez a „soha” (Bolton, ezen a héten). Ankara mindazonáltal továbbra is orosz és iráni együttműködést igényel, hogy Bolton meg tudjon mászni a kurd mini állam Szíriában. Oroszországnak szüksége van arra, hogy egy szíriai vezetésű puffert közvetítsen, egy amerikai kurd turnéttal, amely a déli határát körülvette.
Nem valószínű azonban, hogy annak ellenére, hogy Amerikának a kurdok élesítése valódi veszélyt jelent Törökország számára, az Erdogan valóban fel akarja támadni Szíriát - bár fenyegeti - és bár John Bolton „feltételei” véget érhet, ha Törökországot nem választja, de csináld. Mivel biztos, hogy Erdogan megérti, hogy egy szokatlan török invázió Szíriába, a finoman kiegyensúlyozott török líra szabadon esik.
Még mindig… Törökország, Szíria, Irán és Oroszország most mindannyian azt akarják, hogy Amerika Szíriából menjen. És egy pillanatra úgy tűnt, hogy zökkenőmentesen folytatódhat, miután Trump elismerte Erdogan érveit ünnepelt telefonhívásuk során. De aztán - Lindsay Graham szenátor elhomályosodott (a Beltway külpolitikai gondolkodó testületei által kínált masszív szorongások hátterében). Bolton megtette a gyalogtúrát, azáltal, hogy az Egyesült Államok kivonulásától Szíriától függött (feltételezhető, hogy nem teljesülnek), és nem kötöttek semmilyen konkrét ütemtervet. Erdogan elnöket nem szórakoztatták.
Nyilvánvalónak kell lennie most, hogy belépünk egy jelentős regionális újratervezésbe: az Egyesült Államok elhagyja Szíriát. A Bolton visszavonási kísérletét ismételték meg. És az Egyesült Államok mindenesetre elveszítette a kurdok bizalmát az eredeti Trump-nyilatkozat következtében. A kurdok most Damaszkusz felé irányulnak, és Oroszország közvetíti a települést.
Előfordulhat, hogy eltart egy ideig, de az Egyesült Államok megy. A kurd erők (a PKK-hoz kapcsolódóak kivételével) valószínűleg asszimilálódnak a szíriai hadseregbe, és a „puffer” nem irányul Törökország ellen, hanem szíriai hadsereg és kurd elemek keveréke - szíriai parancs szerint -, de akiknek Törökországgal szembeni általános magatartása Oroszországot \ t És a szíriai hadsereg kellő időben tisztázza Idlib-et egy újjáéledő al-Qaida-tól (HTS).
Az arab államok visszatérnek Damaszkusz nagykövetségeikbe - részben attól tartva, hogy az amerikai politika whipsawja, annak radikális polarizációja, és az, hogy a Deep State teljesen vagy részlegesen visszafelé halad - az váratlanul elhagyhatja az Öbölet. árva ”. Valójában a GCC-államok „fedezik” ezt a kockázatot azzal, hogy megpróbálják újracsatlakozni egy kettős arab szférát, és új „célt” és hitelességet adni - mint egyensúlyt Törökország, Katar és a muzulmán testvériség (Szíria régi nemesis) ellen. .
És mégis - még mindig van egy másik réteg erre a számításra, amint azt a közel-keleti veterán Elijah Magnier írja le:
„A Levant valóban erősebb pozícióban tér vissza a Közel-Kelet központjába és a világ figyelmébe. Szíria fejlett precíziós rakétákkal rendelkezik, amelyek bármelyik épületben találkozhatnak Izraelben. Assadnak van még egy légvédelmi rendszere, amelyet még soha nem álmodott volna 2011 előtt - köszönhetően Izrael folyamatos légtérének megsértésének, és az orosz hatóság figyelmen kívül hagyásának. A Hezbollah építette a hosszú és közepes távolságú precíziós rakéták alapjait a hegyekben, és a Szíriával kötöttséget teremtett, amelyet soha nem tudott volna létrehozni - ha nem a háborúhoz. Irán stratégiai testvériséget hozott létre Szíriával, köszönhetően a rendszerváltás tervének legyőzésének.
A NATO támogatása az ISIS növekedéséhez egy olyan kapcsolatot teremtett Szíria és Irak között, hogy egyetlen muszlim vagy Baathista kapcsolat sem jött volna létre: Iraknak van egy „carte blanche”, amely a szíriai vezetés és az iraki beleegyezés nélkül bombázza az ISIS helyszíneit. a biztonsági erők bármikor beléphetnek Szíriába, amikor látják, hogy alkalmasak az ISIS elleni küzdelemre. Az Izraelellenes tengely soha nem volt erősebb, mint ma. Ez a 2011–2018-as háború következménye a Szíriára ”.
Igen. Ez a harmadik az újonnan keletkezett hibahelyek közül: egyrészről Izraelé, másrészt a szíriai északon kialakuló valóság, másrészt az árnyék, amely visszatért, hogy kísértje a „háború” eredeti ösztönzőit, hogy aláássa Szíria. PM Netanyahu óta az összes izraeli tojást a Trump család „kosárába” helyezte. A Netanyahu Trumphoz fűződő kapcsolata volt, amit Izraelben bemutattak, mint az igazi "század üzletet" (és nem a palesztin). Mégis, amikor Bibi erőteljesen panaszkodott az Egyesült Államok Szíriából való kivonulásáról (a Szíria sérülékeny elhagyása, Netanyahu állítja, hogy az iráni beillesztés az intelligens rakétákba), Trump nem tudatosan válaszolt, hogy az Egyesült Államok évi 4,5 milliárd dollárt ad az Egyesült Államoknak - „Minden rendben lesz” Trump felrobbant.
Izraelben úgy tűnt, mint egy rendkívüli pofát a PM arcára. Az izraeliek azonban nem tudják elhárítani, de elismerni, hogy bizonyos felelősséget vállalnak abban, hogy pontosan azokat a körülményeket hozzák létre, amelyekről most hangosan panaszkodnak.
Alsó sor: A dolgok nem mentek meg a tervek szerint: Amerika nem formálja az új Levantine 'rendet' - Moszkva. És Izráel folyamatos, nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyta Oroszország saját érdekeit a Levantban, először megdöbbent, és végül provokálta az orosz nagy parancsot, hogy az északi Közel-Keletet Izrael számára feltételezett repülési zónának nyilvánítsa. Ez jelentős stratégiai megfordítást jelent a Netanyahu (és az USA) számára.
Végül pedig az Egyesült Államok elnöke ismételten nyilatkozik a külpolitikáról, amelyet majdnem véletlenül ellentmondanak, vagy az Egyesült Államok bürokrácia egy része vagy más része is „feltételezi”, ami a régió (és azon túl) jelent. a hatvannégyezer dolláros kérdés. A minta egyértelműen az egyik elszigetelt elnök, és a tisztviselők kiürítették a végrehajtó hatóság nyilatkozatait (addig, amíg ezt az USA bürokráciája nem hagyta jóvá vagy tagadta). A Trumpot szinte irrelevánsvá teszi (a külpolitika kialakítása szempontjából).
Ez akkor egy lopakodó folyamat - tudatosan megalkotva - fokozatosan, hogy eltávolítsák Trumpot a hatalomból? Az elnöki előjogainak elhomályosodása (ami csak bomlasztó Twitterer-ként hagyta el) - az összes megzavarás és rendetlenség nélkül elérte, hogy hivatalosan megszüntesse őt? Látni fogjuk.
És mi a következő? Nos, ahogy Simon Henderson megjegyzi , senki sem biztos - mindenki elgondolkodik:
- Mi van Pompeo titkárnővel a Közel-Keleten? A rövid válasz az, hogy megpróbálja eladni / megmagyarázni Trump elnök elnökét: „elhagyjuk Szíriát” politikáját Amerika barátai… Amman, Jordánia; Kairó, Egyiptom; Manama, Bahrein; Abu Dhabi, Egyesült Arab Emírségek (Egyesült Arab Emírségek); Doha, Katar; Rijád, Szaúd-Arábia; Muscat, Omán; Kuwait City, Kuvait. Wow, még saját sugárzásával és bevándorlási problémáival, ez egy fárasztó útvonal ... Az a tény, hogy nyolc nap alatt nyolc megálló van, valószínűleg tükrözi a megmagyarázandó mennyiséget.
https://thehill.com/opinion/interna...iddle-east-puts-pompeos-diplomacy-to-the-test
Nyolc nap a Közel-Keleten Pompeo diplomáciáját helyezi a tesztre
SIMON HENDERSON VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÓ - 01/07/19 10:30 EST
A KÖZREMŰKÖDŐK VÉLEMÉNYE A SAJÁT, ÉS NEM A THE HILL NÉZETE
4
Holnaptól január 15-ig Mike Pompeo államtitkár meglátogatja a Közel-Keletet. A kormány leállítása vagy nem, eddig úgy néz ki, mintha az utazás folytatódik.
Amman, Jordán; Kairó, Egyiptom; Manama, Bahrein; Abu Dhabi, Egyesült Arab Emírségek (Egyesült Arab Emírségek); Doha, Katar; Rijád, Szaúd-Arábia; Muscat, Omán; Kuwait City, Kuvait. Wow, még saját sugárzásával és bevándorlási problémáival, ez egy kimerítő útvonal.
HIRDETÉS
Mi a helyzet? A rövid válasz az, hogy Pompeo titkár megpróbálja eladni / megmagyarázni Trump elnök elnökét : „mi Szíriából hagyjuk el” politikáját Amerika barátaihoz. (A nemzeti biztonsági tanácsadó, John Bolton Izraelben és Törökországban volt párhuzamos küldetésen.) A Financial Times szombaton azt jelentette, hogy „ megnyugtató szövetségesek ”.
Ezeknek az országoknak egyik fő gondja sem Szíria. Mindannyian jobban érdeklik Irán befolyása és katonai tevékenysége.
Az utazás fő elemeit azonban egyértelműen Trump elnök 14-i telefonbeszélgetése előtt tervezték meg , Törökország Erdogan elnökével, amely hirtelen megváltoztatta Washington szíriai politikáját. Kairó számára beszédet terveznek, és egy kétoldalú stratégiai párbeszédet folytatnak Katarral és egy másikval Kuwaitdal. Az a tény, hogy nyolc nap múlva nyolc állomás van, valószínűleg a magyarázatot tükrözi.
Talán van néhány diplomáciai puccs a döntéshozatalban. A Wall Street Journal vasárnapi véleményrészlete az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanyahu kilátást adott Rijádba. Hosszú lövésnek tűnik, de talán egy találkozót terveznek máshol.
Időközben az valószínű, hogy az egyiptomi közönség beszéde lesz az „ Egyesült Államok elkötelezettségéről a közel-keleti béke, jólét, stabilitás és biztonság iránt ”. Mit fog mondani? Ez jelentős lesz? Ez biztosan fontos lesz, de végleges lesz? Talán csak a következő elnökválasztásig.
Számos megállónál a találkozók fényképei valószínűleg jobban feltárnak, mint a sajtónyilatkozatok. Amikor Pompeo októberben találkozott Mohammad bin Salman Szaúd-koronás herceggel, hogy beszéljen a meggyilkolt szaúd-disszidensről, Jamal Khashoggiról, a titkár mosolyáról, a New York Times szavaival, „ az utazás széles körű kritikáját táplálta .” Ezúttal a találkozót a múlt héten egy névtelen vezető államtitkár által létrehozott légkör, aki tájékoztatta a médiát, hogy elmondja, hogy a királyság magyarázata Khashoggi gyilkosságáról a szaúdi konzulátusban október 2-án, még nem érte el a „ hitelesség és elszámoltathatóság küszöbét ” . ”
Különösen feszültség van a Washington szövetségesei között, ami némileg javulhat: a Katar és a szaúd által vezetett koalíció közötti szakadék, köztük az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom. Washington egyértelműen úgy ítéli meg, hogy a diplomáciai katasztrófa abszurdnak számít, és elzárja az arab-öböl aggodalmát az iráni rosszindulatú befolyás miatt. (Katar a régió legnagyobb amerikai légibázisa.)
Az optimizmus szétnyomása indokolt. A késő órában az Egyesült Arab Emírségek lehetővé tették a Qatari futballcsapatnak, hogy részt vegyen a 2019-es ázsiai kupaban , amelyet most fogad. A csapat január 1-jén Abu Dhabiban Szaúd-Arábiát fogja játszani. (A nézőket figyelmeztetni kell arra, hogy mivel a diplomáciai szünet 2017-ben kezdődött, az Egyesült Arab Emírségekben illegális volt a katar támogatásának bemutatása.) Egyiptomi hivatalos küldöttség látogatja Katarot, hogy megvizsgálja az egyiptomi munkások körülményeit.
Az „olvadás” szó egy furcsa szó, amelyet az öbölben használnak, és az amerikaiak gyakran nem törődnek a focival (amit a világ többi része „futballnak” nevez), de az utazással kapcsolatos egyéb pozitív eredmények nehezen észlelhetők ebben a szakaszban.
Simon Henderson a Baker Fellow és a Bernstein-program az öböl és az energiapolitika igazgatója.
Nyolc nap a Közel-Keleten Pompeo diplomáciáját helyezi a tesztre
SIMON HENDERSON VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÓ - 01/07/19 10:30 EST
A KÖZREMŰKÖDŐK VÉLEMÉNYE A SAJÁT, ÉS NEM A THE HILL NÉZETE
4
Holnaptól január 15-ig Mike Pompeo államtitkár meglátogatja a Közel-Keletet. A kormány leállítása vagy nem, eddig úgy néz ki, mintha az utazás folytatódik.
Amman, Jordán; Kairó, Egyiptom; Manama, Bahrein; Abu Dhabi, Egyesült Arab Emírségek (Egyesült Arab Emírségek); Doha, Katar; Rijád, Szaúd-Arábia; Muscat, Omán; Kuwait City, Kuvait. Wow, még saját sugárzásával és bevándorlási problémáival, ez egy kimerítő útvonal.
HIRDETÉS
Mi a helyzet? A rövid válasz az, hogy Pompeo titkár megpróbálja eladni / megmagyarázni Trump elnök elnökét : „mi Szíriából hagyjuk el” politikáját Amerika barátaihoz. (A nemzeti biztonsági tanácsadó, John Bolton Izraelben és Törökországban volt párhuzamos küldetésen.) A Financial Times szombaton azt jelentette, hogy „ megnyugtató szövetségesek ”.
Ezeknek az országoknak egyik fő gondja sem Szíria. Mindannyian jobban érdeklik Irán befolyása és katonai tevékenysége.
Az utazás fő elemeit azonban egyértelműen Trump elnök 14-i telefonbeszélgetése előtt tervezték meg , Törökország Erdogan elnökével, amely hirtelen megváltoztatta Washington szíriai politikáját. Kairó számára beszédet terveznek, és egy kétoldalú stratégiai párbeszédet folytatnak Katarral és egy másikval Kuwaitdal. Az a tény, hogy nyolc nap múlva nyolc állomás van, valószínűleg a magyarázatot tükrözi.
Talán van néhány diplomáciai puccs a döntéshozatalban. A Wall Street Journal vasárnapi véleményrészlete az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanyahu kilátást adott Rijádba. Hosszú lövésnek tűnik, de talán egy találkozót terveznek máshol.
Időközben az valószínű, hogy az egyiptomi közönség beszéde lesz az „ Egyesült Államok elkötelezettségéről a közel-keleti béke, jólét, stabilitás és biztonság iránt ”. Mit fog mondani? Ez jelentős lesz? Ez biztosan fontos lesz, de végleges lesz? Talán csak a következő elnökválasztásig.
Számos megállónál a találkozók fényképei valószínűleg jobban feltárnak, mint a sajtónyilatkozatok. Amikor Pompeo októberben találkozott Mohammad bin Salman Szaúd-koronás herceggel, hogy beszéljen a meggyilkolt szaúd-disszidensről, Jamal Khashoggiról, a titkár mosolyáról, a New York Times szavaival, „ az utazás széles körű kritikáját táplálta .” Ezúttal a találkozót a múlt héten egy névtelen vezető államtitkár által létrehozott légkör, aki tájékoztatta a médiát, hogy elmondja, hogy a királyság magyarázata Khashoggi gyilkosságáról a szaúdi konzulátusban október 2-án, még nem érte el a „ hitelesség és elszámoltathatóság küszöbét ” . ”
Különösen feszültség van a Washington szövetségesei között, ami némileg javulhat: a Katar és a szaúd által vezetett koalíció közötti szakadék, köztük az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom. Washington egyértelműen úgy ítéli meg, hogy a diplomáciai katasztrófa abszurdnak számít, és elzárja az arab-öböl aggodalmát az iráni rosszindulatú befolyás miatt. (Katar a régió legnagyobb amerikai légibázisa.)
Az optimizmus szétnyomása indokolt. A késő órában az Egyesült Arab Emírségek lehetővé tették a Qatari futballcsapatnak, hogy részt vegyen a 2019-es ázsiai kupaban , amelyet most fogad. A csapat január 1-jén Abu Dhabiban Szaúd-Arábiát fogja játszani. (A nézőket figyelmeztetni kell arra, hogy mivel a diplomáciai szünet 2017-ben kezdődött, az Egyesült Arab Emírségekben illegális volt a katar támogatásának bemutatása.) Egyiptomi hivatalos küldöttség látogatja Katarot, hogy megvizsgálja az egyiptomi munkások körülményeit.
Az „olvadás” szó egy furcsa szó, amelyet az öbölben használnak, és az amerikaiak gyakran nem törődnek a focival (amit a világ többi része „futballnak” nevez), de az utazással kapcsolatos egyéb pozitív eredmények nehezen észlelhetők ebben a szakaszban.
Simon Henderson a Baker Fellow és a Bernstein-program az öböl és az energiapolitika igazgatója.
semmi extra,ott elég erőteljes a jihadista mozgolódás mindég van egy egy kisebb nagyobb akció.
Szíriai, orosz hadsereg, nagyszabású katonai műveletekbe kezd Idlib-ben.
http://en.farsnews.com/newstext.aspx?nn=13971025000620
http://en.farsnews.com/newstext.aspx?nn=13971025000620