BMP -1, -2, -3

Ennek helyt adok, én is posztolgattam ilyen térképeket, ez volt az egyik eshetőség, amire szánták a BMP-3-ast.

Akkor ezek szerint a feltett kérdésedre tudtad a választ.
A BMP-1 váltó típusa a BMP-2-es volt.
Viszont a BMP-3 nem váltó típusa a BMP-2-nek.
A BMP-3 a BMP-1+PT-76+T-55 harcjárműveket váltotta a tengerész gyalogságnál.
 
Akkor ezek szerint a feltett kérdésedre tudtad a választ.

Vannak, akik mindenféle totál meredek háborút terveznek, mint a Dániában, meg Gotlandon való partraszállás, ebből szerencsére nem lett semmi, meg vannak, akik megmaradnak a harmadik világban, meg a peremvidéken való háborúzásnál. A BMP-3-ast az extrém haditervekre szánták, addig a BMP-2-est meg a normális, tolerálható háborúkra.


Viszont a BMP-3 nem váltó típusa a BMP-2-nek.
A BMP-3 a BMP-1+PT-76+T-55 harcjárműveket váltotta a tengerész gyalogságnál.

Nem is mondtam ilyent, hogy a BMP-3-as a BMP-2-es váltótípusa lenne, eddig is azt írkáltam, hogy mindkettő teljesen másra való állatfajok ?


A BMP-3 a BMP-1+PT-76+T-55 harcjárműveket váltotta a tengerész gyalogságnál.
Például Dánia tengeren történő megtámadása tervben volt... :rolleyes:
De ott van például Gotland is, ami a III. VH esetén szintén fontos helyen fekszik.
A csendes óceán irányában ott vannak a Japán szigetvilág is.
N+1 hely van ahova kellet volna a BMP-3-as.
Az ilyen helyek elfoglalását elviekben a tengerről érkező BMP-3-asok és a levegőből ledobott BMD deszantjárművek oldották volna meg.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Kb nulla. Azért volt rajta mert partraszállásnál jól jött még két fegyver tűzereje. A nyílt vízen egyáltalán nem jött ki hátrányként a korlátozott kitéríthetőség, hisz nyíl egyenesen mentek a part irányába a járművek, emiatt bőven elég volt, ha kis szögeltéréssel képes előre lőni az irányzó. Ez egy úszóképes könnyű tank amit megnyomorítottak, hogy legyen egy megnyomorított nyomorult IFV-jük. Így viszont IFV-nek szar, amire pedig eredetileg szánták, arra nem használják.
Ez a homlokfegyver dolog visszaköszön a BMPTnél is. Nem szűkíteném le a partraszállásra. Valahogy abban az időben a nagyobb (frontális) tűzerőt preferálták.
 
A BMP 1-ben használhatlan volt. Tiszta időben a 100 méterre levő célpontot nem látuk, mert a gép 10 méterrel az ideális előtt állt meg, és egy szűk tartományban lehetett vele lőni.

Csak véletlenül találtál el bentről bármilyen célpontot.
Szia,

Szerintem a lefogo tuznel nem az a legfontosabb, hogy eltalaljak az ellenseget, hanem az, hogy az ellenseg lapuljon meg, es ne tuzeljen.
 
Szia,

Szerintem a lefogo tuznel nem az a legfontosabb, hogy eltalaljak az ellenseget, hanem az, hogy az ellenseg lapuljon meg, es ne tuzeljen.
A lefogó tűznek is valamennyire pontosnak kell lenni. Ha azt látják hogy a vakvilágba tüzelsz, akkor nem éred el vele a célt. A BMP -ből pedig csak vaktában lehetett lőni a lőréseken. Egyébként viszont a tető ablakokat nagyon egyszerűen ki tudtad nyitni, és tudtál célzott lövést leadni.
 
GoF6JW8WEAABXmU
GoF6JIdWIAA5-Az
 
Ezt még a szovjetek akarták annó, mikor a világ elnyomott proletárjait akarták felszabadítani a kapitalizmus alól. Akkor eleve fontos volt, hogy ússzon és a 100 mm ágyúnak is megvolt a feladata (védővonalak/bunkerek rombolása).
Napjainkban ezek a képességek lényegében feleslegessé váltak.

Például Dánia tengeren történő megtámadása tervben volt... :rolleyes:
De ott van például Gotland is, ami a III. VH esetén szintén fontos helyen fekszik.
A csendes óceán irányában ott vannak a Japán szigetvilág is.
N+1 hely van ahova kellet volna a BMP-3-as.
Az ilyen helyek elfoglalását elviekben a tengerről érkező BMP-3-asok és a levegőből ledobott BMD deszantjárművek oldották volna meg.


A BMP-3-as fejlesztését 1977-ben kezdték, partraszálló lövészpáncélos lett belőle, de a valóságban meg Afganisztánba mentek 1979-ben, háborúztak ott 10 évet is, oda meg BMP-2-es kellett, és az annak nyomán történő pótpáncélozás. Afganisztán után meg Csecsenföldön vesződtek, és ott is nagy szükség lett volna a pótpáncélozott BMP-2-esekre.
 
háborúztak ott 10 évet is, oda meg BMP-2-es kellett, és az annak nyomán történő pótpáncélozás. Afganisztán után meg Csecsenföldön vesződtek, és ott is nagy szükség lett volna a pótpáncélozott BMP-2-esekre.

De volt is pótpáncélos BMP-2-es, BMP-2D néven.
iu

Mind két feladatra tökéletesen megfelelt. Szűk, tagolt helyvidéki terepen kellet mozognia. Ott jól bevált.
A kérdés inkább az, hogy amikor megtámadták ukrajnát, akkor előtte miért nem kapták meg a BMP-2-esek a már közel 30 éve létező "D"s kiegészítő páncélcsomagot. Ki volt már fejlesztve! E mellet olcsó is.
 
Főleg, hogy Algéria állítólag 700+ db BMP-2M-el rendelkezik, ami ugye egy 400 LE-s motorból, a KBP Tula féle harci modulból meg a "D" csomaghoz hasonló kiegészítő páncélzatból állt. Gyakorlatilag 2008-óta létezik.
Nem csak a Berezhok modulos BMP-2M lett beszerezve?
 
Mi ez a marhaság?
Arra próbáltam utalni hogy (eddigi véleménnyel szemben) egyre nagyobb inkabb az az érzésem hogy a jól megtervezett, szuper dizájnos, gyönyörű minőségű nyugati harcjárművek harcerteke es arcedulaja között kezd egyre rosszabb lenni az arány. Miközben azok sem tökéletesek. Egy tömeg hadsereget meg nem lehet csak kézműves Bentley-be ültetni, nem biztos hogy az ukranoktol hiba ha olcsón, könnyen használható eszközöket gyártanak.