A 20-30 db a közös flotta, melyből 2-2 nálunk, a cseheknél, a szlovákoknál, 6 a lengyeleknél, 4 a románoknál állomásozna etc. Ami persze 40-50 db is lehet, attól függően, hogy hány NATO ország csatlakozik. A darabszámmal az ár is jelentősen csökkenne, tehát maradna hangárra és eszközökre is. Az időszakos karbantartást meg 1 helyen végeznék a teljes flottán...
CH-47 Chinook (Boeing)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Én teljesen életszerűtlennek tartom az elképzelést. Minél több ország van benn, annál több az igény az apró eltérésekre a konfigurációt illetően. Mindenki más rádióval, műszerezettséggel szeretné, más éjjelátóval, stb. Semmilyen közös védelmi együttműködést nem lehetett kialakítani a Közép-Európában (a V4 is igen nyögvenyelős). Túlságosan nagy az érdekellentét, a széthúzás a térségben, kegyelmi állapot az EU és NATO tagság, meg a gazdasági prosperitás, legalábbis a szomszédos országok politikai vezetői szerint. Két-három ország talán-talán nekimehetne egy ilyen ötletnek, de én szkeptikus vagyok.
Védelmi ügyekben történelmi okokból errefelé nem akar közösködni senki, ennek megfelelően kell kialakítani a mi biztonság és védelempolitikánkat is.
Kanadaiak Afganisztánban CH47ekkel mozgatták a Bv206okkal felszerelt légimozgékonyságú csapataikat,belsőteres szállitással.Ez fontos,mert a függesztett szállitás nagyban rontja a helik hatótávját,sebességét,manőverezési lehetőségeit.
A H225 belsőteres szállitással eleve képtelen járműszállitásra.
A H225 belsőteres szállitással eleve képtelen járműszállitásra.
Ezért kapják meg a H145M-ek jelentős részét IS a Különlegesek.
Egy darabot nem kap KRDD.Mindet a 86-os kapja.
Alapvetően a Különlegesnek nincs óriási járműigénye, azonban amikor szükség lenne rá akkor jó lenne ha erre lenne saját kapacitás. Nem vagyok különben teljesen biztos benne hogy a jelenlegi CH-47 lenne a legjobb megoldás. De mondjuk az upgrade utáni lehet hogy fincsibb lenne egy 10 éves időtávlatban.
A Boeing a darabszámra adja a kedvezményt, épp úgy mint 1 civil lízingcégnek. /Mely megkapja a kedvezményt 100 repülőre, majd bérbe adja őket különböző társaságnak ./
A flotta lenne a közös, melynek a gépeit mozgathatnák 1-1 tagállam kisebb-nagyobb igénye szerint...
A H145-Chinook flotta jó ötlet lehetett volna, de a dolog már eldőlt a H225 vásárlásával.
A politika meg ne vásároljon, és ne csak európait, mert nekünk az az érdekünk, hogy több lábon álljunk...! - Már túl sok európai cuccot vettünk, mi lesz, ha az USA megorrol ránk...?!?
Nem tudom mit is takar pontosan most a Különleges jelző.Más az igénye egy mélységi felderitő rajnak,és más egy légimozgékony alakulatnak.Hozzáfűzve,hogy a légimozgékonyak igénye is függ a felszereltségtöl.Nekünk a reális max célkitűzés az ATV/Bv206 jellegű eszközkkel felszerelt könnyű gépesitett alakulat lehet.
De ugye azt elmondhatjuk, hogy a SOF konfigurációt nem elsősorban páncéltörésre veszik?
Én sem úgy gondoltam, hogy holnaptól mennek a KRD katonái helikopter hajózó átképzésre.
De ugye azt elmondhatjuk, hogy a SOF konfigurációt nem elsősorban páncéltörésre veszik?
Én sem úgy gondoltam, hogy holnaptól mennek a KRD katonái helikopter hajózó átképzésre.
Mi az,hogy SOF konfiguráció?
Nagyon kevés típust került el, mert kisebb-nagyobb hibák a legtöbbnél előfordultak. Persze hazai üzemeltetés esetén a kisebb hibákat érdemes elhallgatni, így csak a nagyobbak és a belesetek kerültek nyilvánosságra...
Végül utolsó - személyeskedő - mondatod csak téged minősít...!
Elvileg a H145M-ek 3 konfigurációban érkeznek. Light Utility, Light Attack, és SOF.
Mondjuk a megrendelés óta kb. 3-4. összetétel lát napvilágot a 20 gép megoszlásáról. Az utolsó szerint direkt light attack felszereltségű gép csak 5 lesz.
Mivel moduláris teljesen a rendszer, így nem tudom, hogy hozzánk pontosan mivel érkezik, de szerintem a SOF tartalmazza a fedélzeti géppuskát és a csörlőket, valamint maximális védelmi, és elhárító rendszert, valamint a EO tornyot.
Ebből mi az ami nem kell úgy kb bármikor máskor?Ezek minden katonai feladathoz kellenek.
Csak talán nem ekkora mennyiségben.
Az elején mindenki azt hitte (még most is sokan), hogy a H145-ök a Mi-24-ek direkt utódai lesznek. De az utolsó infó szerint 5 gép lesz csak függesztett fegyverzet hordozására alkalmas HForce kiépítésben.
T
Törölt tag 467
Guest
40 éve nem vettünk semmit hanem annak örültünk amit kaptunk és azért nem nagyobbat mert nem kellett akkor nagyobb mert a szovjetek minden nagyobbat elintéztek helyettünk , ezért,
mit szállítanék? már válaszoltak :
édes mindegy, teljesen hülyeség az egész már meglett mondva , közös lónak túrós a háta , ha meg mindenkinél van akkor mi a halálnak a "közös" szó?
Negyven éve a Mi-8-as volt a közepes szállítóhelikopter, a Mi-2-es még épp csak létezett, a Mi-4-es nálunk csak epizodista volt az ötvenes évek végén (nem úgy pl a csehszlovákoknál).
A Mi-2-es ráadásul a szovjet diktrínában később is csak kiképző és futár fekadatokat látott el. Ilyen kategóriájú technikát a VSz-ben csak a lengyelek (akik ráadásul a gyártói is voltak) fegyvereztek fel egyes egyedül.
Felfegyverezhető és/vagy szállító helikopter tehát a VSz-ben negyven éve csak a Mi-8-as és a 24-es volt.
Efelett kapacitásban már csak a böhönye Mi-6-os és 10-es óriáshelikopterek voltak.
Velük egy időben ezzel szemben a NATO helikopteres flottája a kezdetek óta jóval diverzifikáltabb képett mutatott.
Létezett az UH-1 és a militarizált könnyű típusok, mint OH-6, Alouette, BO-105, Gazelle, Kiowa, Westland Scout... később Lynx, Dauphin, A129... sorolhatnám.
Aztán a dedikált könnyű/közepes harci helikopterek, a közepes Minyóval azonos szállítók, de ezek vertikuma is alaposan széthúzva a fejlesztett UH-1-estől az UH-60-ason át fel a Chinook-ig, vagy Sea King-től a Frelon-on át a Puma/Super Puma/Cougar... és most Caracal-ig.
És a nehéztechnika, ami alulról súrolta a kortárs szovjet Mi-6/10-es család képességeit és még most is jócskán elmarad az őket váltó Mi-26-ostól, tehát a Stallion/Super Stallion/King Stallion (ez utóbbi még nagyon új) illetve Tarhe gépek.
Szóval az, hogy helikopteres fronton mi volt a realitás a VSz-ben, az nem determinálja egy mai NATO állam koncepcióját.
Csak pár gondolat erről:
De látható, hogy nem a sok gyártó, hanem a sokkal tagoltabb és a civil igényeket is figyelembevevő könnyű-közepes kategória miatt van akkora típusválaszték. Ehhez pedig igazodott a doktrína is.
A jelenlegi magyar érdekek (ha lemondunk a dedikált harci kategóriáról) rövid távon a már megrendelt könnyű és közepes, illetve középtávon majd egy ezeket kiegészítő kisebb számú nehéz-közepes techika redszeresítését fogják igényelni. Ez utóbbi lesz majd a CH-47F egy későbbi verziója, mint a most fejlezztés alatt levő block 2-es.
A Mi-2-es ráadásul a szovjet diktrínában később is csak kiképző és futár fekadatokat látott el. Ilyen kategóriájú technikát a VSz-ben csak a lengyelek (akik ráadásul a gyártói is voltak) fegyvereztek fel egyes egyedül.
Felfegyverezhető és/vagy szállító helikopter tehát a VSz-ben negyven éve csak a Mi-8-as és a 24-es volt.
Efelett kapacitásban már csak a böhönye Mi-6-os és 10-es óriáshelikopterek voltak.
Velük egy időben ezzel szemben a NATO helikopteres flottája a kezdetek óta jóval diverzifikáltabb képett mutatott.
Létezett az UH-1 és a militarizált könnyű típusok, mint OH-6, Alouette, BO-105, Gazelle, Kiowa, Westland Scout... később Lynx, Dauphin, A129... sorolhatnám.
Aztán a dedikált könnyű/közepes harci helikopterek, a közepes Minyóval azonos szállítók, de ezek vertikuma is alaposan széthúzva a fejlesztett UH-1-estől az UH-60-ason át fel a Chinook-ig, vagy Sea King-től a Frelon-on át a Puma/Super Puma/Cougar... és most Caracal-ig.
És a nehéztechnika, ami alulról súrolta a kortárs szovjet Mi-6/10-es család képességeit és még most is jócskán elmarad az őket váltó Mi-26-ostól, tehát a Stallion/Super Stallion/King Stallion (ez utóbbi még nagyon új) illetve Tarhe gépek.
Szóval az, hogy helikopteres fronton mi volt a realitás a VSz-ben, az nem determinálja egy mai NATO állam koncepcióját.
Csak pár gondolat erről:
- A VSz-ben talán a legjobban a lengyeleknek sikerült - már ami a típusokat illeti - a legátfogóbb helikopterflottát kiépíteni. A Mi-2-esektől a Mi-8/14/17 és Mi-24 vonalon át egész a Mi-6-ossal való kísérletezésig lefedték a kb egy tonnától a 12 tonnás emelésig mindent.
- A szovjetek sose foglalkoztak igazán a light utility kategóriával, mint amilyen most a mi H145M gépeink. Szemben a NATO-val, ahol ennek évtizedes hagyománya van, lásd fentebb. Elég beszédes, hogy most az orosz állami szervek kénytelenek ilyen-olyan módon beszerzett BO-105-ösöket és EC135-ösöket használni, mivel nincs hazai gép. Ott van az Ansat és a Ka-226-os, de egyrészt a hadsereg még most is csak azért köti le a gyártósort (pl, az MCsSz orra elől), hogy kiképzőgépekhez jusson, másrészt nem olyan jók például nagyvárosi légimentésre, mint a kipróbált nyugati gépek. Most jön a Ka-62, ami az elvetélt katonai Ka-60-as civil újragondolása, jól látható, hogy a 60-asnak (Dauphin/Aigusta A129) egyszerűen nem volt meg a szovjet-orosz katonai identitása. Az oroszok még most is úgy gondolkodnak, hogy ha kell egy felfegyverezhető csapatszállító SOF feladatra, akkor az legyen a Mi-8AMTS. Vagy valami Mihu. Mert a NATO is Blackhawk-okat használ, meg Cougar-t. Ja, meg OH-6-osokat, meg BO-105-ösöket, meg most H145M-eket is. Mert ott ilyenek is vannak.
De látható, hogy nem a sok gyártó, hanem a sokkal tagoltabb és a civil igényeket is figyelembevevő könnyű-közepes kategória miatt van akkora típusválaszték. Ehhez pedig igazodott a doktrína is.
A jelenlegi magyar érdekek (ha lemondunk a dedikált harci kategóriáról) rövid távon a már megrendelt könnyű és közepes, illetve középtávon majd egy ezeket kiegészítő kisebb számú nehéz-közepes techika redszeresítését fogják igényelni. Ez utóbbi lesz majd a CH-47F egy későbbi verziója, mint a most fejlezztés alatt levő block 2-es.
Még tovább hegesztgetve a gondolatmenetemet - és indirekt módon, de tovább igazolva a Chinook közeljövőbeni (másfél évtizeden belüli) jogosságát - van itt még pár típus, amivel érdemes összevetnünk.
Ugye, említettem a lengyeleket. Ők is már a Mi-8-as utáni időszakra spekuláltak, mikor a soron következő váltóhelikoptert keresték. Sokáig az általuk is gyártott UH-60-as és a ma H225M-ként ismert Caracal között folyt a versengés, miközben a nyögvenyelős NH90-es fel sem merült.
És láss csodát, a bitang nagy, három hajtóműves Merlin lett a befutó!
Ez amúgy tényleg egy nagy gép.
És 4-5 tonna helyett már hatot is képes emelni. Jó drága és komplex konstrukció.
De bárhogy is van, mind teljesítményben, mind kategóriában is feljebb mentek a lengyelek.
Az oroszoknál a Minyók sokadik upgradeje az elmúlt több mint öt évtizedben a típust a kezdeti több, mint három tonnás külső teheremelésről feltornászta a valamivel több, mint öt tonnára (bizonyos feltételek esetén).
Tehát az orosz aviatikában a kolosszális húsz tonnás kapacitású Mi-26-os és a 4-5 tonnát vinni képes Mi-8-as család között a Mi-6/10 kihalása óta nincs semmi!
Ezen változtat majd egyszer a már lassan harminc éve fejlesztgetett Mi-38-as a maga kb hat tonnás max kapacitásával és a Minyónál némiképp nagyobb teherterével.
De ennyi. Látszik, hogy ez a bizonyos 5-10 tonna kellene oda is, igaz, egyelőre felülről fedik le a 26-ossal.
A németeknek ott van az ősöreg, de az aktuális upgrade-ekkel életben tartott CH-53G, ami megint csak testes jószág, de itt a látszat azért csal.
Emelőkapacitása a jóval kisebb és hozzá képest filigránabb Mi-8-as család szintjén mozog!
Noha a német hadsereg kihagyta a három hajtóműves CH-53E Super Stallion variánst, most a Lockheed/Sikorsky-tól mégis kaptak ajánlatot annak aktuális verziójára, a Mi-26-osokkal azonos tengelyteljesítményű CH-53K-ra. Ez utóbbi program nem csak, hogy brutálisan drága és banális szarvashibákkal terhelt, de csupán csak annyit ajánl, hogy az E-modell 14 tonnájához képest emelhet akár 16-ot is. Mégegyszer mondom, a Mi-26-ossal azonos teljesítménnyel!
Ez persze több, mint a CH-53G nevetségesen szerény 4 tonnája, de már nem sokkal több, mint a jóval kisebb CH-47F block 2 ígért 13 tonnás képessége. Ami ráadásul jóval kedvezőbb darabárral várható. Nem véletlen, hogy a Boeing ajánlata is él a német Stallionok leváltására.
A franciák, akik talán még a németeknél is jobban fáznak az amerikai haditechnikától és a már sokat emlegetett H225-ös család kifejlesztői és legfőbb használói, maguk jelentették be az igényüket a CH-47F block 2 esetleges rendszeresítésére.
Úgy fest, hogy ott is hiányzik egy nagy manőverezőképességű és relatíve gyors, közepes méretű típus, ami az 5-13 tonnás tartományban képes emelni és emellett van nagy belső tere és rámpája is.
Szóval ez a Chinook nem is annyira ördögtől való kategória, mint elsőre tűnik.
Ugye, említettem a lengyeleket. Ők is már a Mi-8-as utáni időszakra spekuláltak, mikor a soron következő váltóhelikoptert keresték. Sokáig az általuk is gyártott UH-60-as és a ma H225M-ként ismert Caracal között folyt a versengés, miközben a nyögvenyelős NH90-es fel sem merült.
És láss csodát, a bitang nagy, három hajtóműves Merlin lett a befutó!
Ez amúgy tényleg egy nagy gép.
És 4-5 tonna helyett már hatot is képes emelni. Jó drága és komplex konstrukció.
De bárhogy is van, mind teljesítményben, mind kategóriában is feljebb mentek a lengyelek.
Az oroszoknál a Minyók sokadik upgradeje az elmúlt több mint öt évtizedben a típust a kezdeti több, mint három tonnás külső teheremelésről feltornászta a valamivel több, mint öt tonnára (bizonyos feltételek esetén).
Tehát az orosz aviatikában a kolosszális húsz tonnás kapacitású Mi-26-os és a 4-5 tonnát vinni képes Mi-8-as család között a Mi-6/10 kihalása óta nincs semmi!
Ezen változtat majd egyszer a már lassan harminc éve fejlesztgetett Mi-38-as a maga kb hat tonnás max kapacitásával és a Minyónál némiképp nagyobb teherterével.
De ennyi. Látszik, hogy ez a bizonyos 5-10 tonna kellene oda is, igaz, egyelőre felülről fedik le a 26-ossal.
A németeknek ott van az ősöreg, de az aktuális upgrade-ekkel életben tartott CH-53G, ami megint csak testes jószág, de itt a látszat azért csal.
Emelőkapacitása a jóval kisebb és hozzá képest filigránabb Mi-8-as család szintjén mozog!
Noha a német hadsereg kihagyta a három hajtóműves CH-53E Super Stallion variánst, most a Lockheed/Sikorsky-tól mégis kaptak ajánlatot annak aktuális verziójára, a Mi-26-osokkal azonos tengelyteljesítményű CH-53K-ra. Ez utóbbi program nem csak, hogy brutálisan drága és banális szarvashibákkal terhelt, de csupán csak annyit ajánl, hogy az E-modell 14 tonnájához képest emelhet akár 16-ot is. Mégegyszer mondom, a Mi-26-ossal azonos teljesítménnyel!
Ez persze több, mint a CH-53G nevetségesen szerény 4 tonnája, de már nem sokkal több, mint a jóval kisebb CH-47F block 2 ígért 13 tonnás képessége. Ami ráadásul jóval kedvezőbb darabárral várható. Nem véletlen, hogy a Boeing ajánlata is él a német Stallionok leváltására.
A franciák, akik talán még a németeknél is jobban fáznak az amerikai haditechnikától és a már sokat emlegetett H225-ös család kifejlesztői és legfőbb használói, maguk jelentették be az igényüket a CH-47F block 2 esetleges rendszeresítésére.
Úgy fest, hogy ott is hiányzik egy nagy manőverezőképességű és relatíve gyors, közepes méretű típus, ami az 5-13 tonnás tartományban képes emelni és emellett van nagy belső tere és rámpája is.
Szóval ez a Chinook nem is annyira ördögtől való kategória, mint elsőre tűnik.