A Kaman-féle átfedéses megoldás pedig - az én olvasatomban - a dupla forgószárnyas megoldások legrosszabika. Itt sincs faroklégcsavar, de súlyponti okokból itt se lehet sokkal hoszabb a törzs, mint a hagyományos elrendezésénél, ráaádul a ferde forgószány sík miatt az emelő erővektor is ferde, felesleges vízszintes komponens képződik.
- Őszintén szólva fogalmam sincs mire akarsz kilyukadni ezzel a fejtegetéseddel...
Szerintem is teljesen nyilvánvaló hogy a hossztengelyen elrendezett tandem rotoros elrendezés áll legközelebb a hasznos tehertér szempontjából optimális cipősdoboz formához és a faroktortartó szükséges rossz a farokrotoros megoldásnál.
- Nehezen értelmezhető az a problémád hogy az emelő erővektor miért nem függőleges? A helikopterek rotorjának a forgási síkja repülés közben a leg ritkább esetben vízszintes, továbbá a lapátok forgási síkján ébredő felhatóerő sem szimmetrikus, tehát a legtöbb esetben az emelő erő vektor szöget zár be a függőlegessel.
- A nyelvészkedés és magyar műszaki terminológia fejtegetések nagyon távol állnak tőlem...ezt rád bízom.
- Arra viszont érdemes reagálni amit a K-MAX-ról írsz...
Ez a megoldás annyira a "legrosszabbik" hogy a gép a mai napig az egyik leg népszerűbb teheremelő helikopter a Ny.i féltekén.
A gép hasznos terhelése közel 3000 kg ami jóval több mint a gép üres súlya (2300 kg). Nem sok ilyen típus létezik... Ha utánanézel a gép történetének - érdemes! - akkor látni fogod hogy nem is volt cél a nagy kapacitású tehertér. Ez egy teheremelő helikopter - felesleges neki a nagy tehertér!
Ha megnézel egy másik Kaman konstrukciót pl.: a
HH-43 Huskiet, akkor látni fogod hogy annak már, a K-MAX-hoz teljesen hasonló rotorelrendezés mellett, a feladatához igazodó (SAR és tűzoltás) tisztességes méretű teher kabinja volt.
Szeretnék visszautalni arra (még egyszer) az eredeti kérdésre amiért szóba hoztam a K-MAX-ot: van-e olyan többrotoros elrendezés ami nem igényel hosszú törzset?
Erre a K-MAX - ami egy bevált és sikeres konstrukció - szerintem kiváló példa.