



Nem csak vizek, mert az adatokat olvasva ez amfíbia, így szárazföldi repteret is használhat...Pont ezt néztem én is, pár kérdés megfogalmazódott bennem.
Mennyire lehet üzemszerű a magyarországi hidroplán üzemeltetés? Jellemzően a Duna, de akár a Balaton befagyása is viszonylag ritka dolog.
Méretben, maximálisan mekkora gép üzemeltetése lehetne reális pl.: a Dunáról? L-410 NG amfíbia-változat üzemeltethető lenne? Ha igen, annak már nagyobb "kiépítettség" és biztonsági berendezések kellenek?
Milyen más vizek jöhetnének szóba a Dunán és a Balatonon kívül? Tisza, Tisza-tó?
Igen. Elnézést, kimaradt az a gondolati rész, hogy ilyen méretű gép, mint pl. az L-410 NG. Tehát a méretre gondoltam.Nem csak vizek, mert az adatokat olvasva ez amfíbia, így szárazföldi repteret is használhat...
Szerintem az általad említett gépméret még üzemeltethető lenne a hazai vizeken. Műszakilag. Gazdaságilag majdnem biztos, hogy nem érné meg. A videóból kiderül az, hogy a jelenlegi kísérleti üzemet is a vízimentőkkel közösen végezték, és a projektben is fontos előkészítő munkákat végeztek a vízimentők. Valószínűleg a vízimentésben gondolják a végleges üzemeltetést is.Igen. Elnézést, kimaradt az a gondolati rész, hogy ilyen méretű gép, mint pl. az L-410 NG. Tehát a méretre gondoltam.
Vagy csak ilyen kisgépek repülése lenne megoldható, mint a videón is szereplő?
A 90-es évek elején a Tisza tavon biztosan , talán a Balatonon is volt úszótalpas motoros sárkányrepülővel utasrepültetés.Szerintem az általad említett gépméret még üzemeltethető lenne a hazai vizeken. Műszakilag. Gazdaságilag majdnem biztos, hogy nem érné meg. A videóból kiderül az, hogy a jelenlegi kísérleti üzemet is a vízimentőkkel közösen végezték, és a projektben is fontos előkészítő munkákat végeztek a vízimentők. Valószínűleg a vízimentésben gondolják a végleges üzemeltetést is.
A lehetséges vízfelületekről annyit, hogy ahol van kb 2000m-es szabad vízfelület mondjuk 100-200 méter szélességben, ott kialakítható a pálya. Ami viszont a tengeri üzemtől nagyon eltérő, hogy az édesvízi leszállóhelyek nagyon fix pályairányokat jelentenek, a szél irány változására kevésbé lehet reagálni, ez viszont a szárazföldi pályáktól eltérően nehezen kezelhető. Kisebb oldalszél komponens mellett lehet csak le és felszállni, mivel a szárazföldi pályától eltérően már a gyorsításkor és a leszáláskori lassításkor "nem tart ellen" a pálya a szélnek, hanem driftelni fog a gép (oldal irányban lecsúszik a pálya tengelyéhez képest). Remélem sikerült átadnom, hogy mire gondoltam.
Ahhoz hogy megértsd mi történt ismerned kellene az Airbus repülésirányító rendszerét, de ez itt off.
A működés biztosítása érdekében a fórum alapvető, illetve opcionális sütiket használ..