Csatahajók - múltja, jelene és esetleges jövője

[rumcajsz]

Ha elkezdjük bontogatni a portyázó tengeri hadviselést, valamint azt, hogy milyen egységtípus lett volna megfelelő a "hit and run" támadások végrehajtásához, akkor rájövünk, hogy a németek rendelkeztek ilyen hajókkal, mégpedig a Deutschland-osztályú zsebcsatahajókkal. Ezek az egységek voltak valújában az igazi csatacirkálók, vagyis egy cirkálónál erősebb, de a csatahajónál gyorsabb hajók, nagy hatótávolsággal. Csak a nagy brit csatacirkálók jelentettek rájuk veszélyt (illetve a felesleges kockázatvállalás). Szerintem hiba volt felfüggeszteni a gyártásukat, mert a háború elején nagy eredményességgel operálhattak volna, hogyha kellő számban állnak rendelkezésre (a kisérő anyahajók megjelenéséig).

Szerintem meg a Deutschland-zsebcsatahajó osztály mint olyan teljesen elhibázott koncepció volt, lásd a la Plata-i csatát. Ott bizony az Exetert ugyan kigombolta a Graf Spee, de összességében két egyszerű cirkáló meg egy nehézcirkáló tüzéréje elég volt ahhoz, hogy javíthatatlanan károkat okozzon a német hajónak. Még az Ajax meg az Achilleus 152 és 102 miliméteres ágyúi is fájó sebeket ütöttek az az alulpáncélozott – na jó ez a flottaegyezmények miatti tömeg-korlátozás miatt volt így – Graf Spee-n. Egy 30+ csomós hajótól meg esélye sem volt elszakadni és a "nagy" 280 milliméteres német ágyuknak fekvő távolságról tüzelni.
Ha a klasszikus "üss és fuss" a cél, akkor a Prinz Eugen vagyis a felturbózott Hipper-osztály lett volna a nyerő. Neki a 33 csomós végsebessége és zsebcsatahajó-páncélzata azért többet ért noha a tűzerő tekintetében kissé elmaradt. Ha '38-39-ben én vagyok a német flottaadmirális akkor bizony a Hipper osztályt erőltetem (minimum 6 darab), meg mellé legalább 3 darabot a Graf Zeppelin-ből. Meg ezerrel fejlesztem a légvédelmi és tüzérségi radarokat!!! És nem gyertek most a Blücher pusztulásával a norvég partoknál mert az a balfaxság netovábbja volt. Ezek a hajók szerintem a farkasfalka-taktikát kiegészítve sokkal költséghatékonyabban tudták volna felvenni a harcot a konvojokkal mint az agyontárgyalt Bismarck (ezt a kergelésszünk kereskedelmi konvojokat szuper-drednauhgtal dolgot sosem értettem), vagy a zsebcsatahajók. Ha a németek komolyan gondolják ezt a konvoj-háborút akkor
- legelőbb is gyors és közép-hatósugarú cirkálók-nehézcirkálók kellenek,
- megoldják az ellátmány és üzemanyag nyílt tengeri utánpótlását, ahogy a jenki kötelékek is tudtak hónapokig tevékenykedni kikötő érintése nélkül
- fejlesztik a radarokat, mert a rádió-hullámok egy kissé messzebb látnak mint emberi szem és alkalom adtán (ködben, sötétben, hóviharban) a radar alapú irányzás nagyon is kifizetődő tud lenni
- ráállnak a hordozókra mert a már a 30-as évek elején belátták az új módon gondolkodó tengerészetek (japánok és amerikaik) hogy az anyahajóké a jövő.
Ha a Tirpitz-re és Bismarckra meg a Deutschland-osztályra elpocsékolt forrásokat inkább ezen a vonalon hasznosítják annak sokkal több értelme lett volna. Mi több egy Scharnhorst osztályú csatacirkáló+ 2 Hipper cirkáló+ egy Graf Zeppelin osztályú hordozóból álló kötélékkel már lehetett volna ezt-azt kezdeni az angol atlanti-flotta ellen. Ha két ilyen kötelék egyszerre,összehangoltan kifut az Atlantira akkor ott a brit hajóknak nem sok babér terem. ehhez képpest a német flotta mit csinált? Magányos dinoszaurusszokkal próbálta megoldani azt amit tervezéssel és gondolkodással kellett volna.

 

[molnibalage]

Szerintem meg a Deutschland-zsebcsatahajó osztály mint olyan teljesen elhibázott koncepció volt, lásd a la Plata-i csatát.

Az szerintem csak az életképességét bizonyította. 3 hajó sem tudta lenyomni és az Excetert kb. csak a csoda tartotta a vízfelszínen, harcértéke nem volt a csata végén. A L. tovább erőlteti a csatát, akkor a két könnyűcirkálónak el kellett volna menekülnie vagy kb. belerhonnia dicső RN módon a GS-be, hogy megakadályozza a Cumberland kivégzését. Mert komolyabb károkat csak a C. tett a GS-ben.

Ott bizony az Exetert ugyan kigombolta a Graf Spee, de összességében két egyszerű cirkáló meg egy nehézcirkáló tüzéréje elég volt ahhoz, hogy javíthatatlanan károkat okozzon a német hajónak.

???
A hajó fő tüzérsége emlékeim szerint sértetlen maradt és egy hosszú összecsapásban majdnem győzött 3:1 mennyiségi arány esetén is. Langsdorff elhittte az angol propagandát, pedig valójában a kitörését nem tudta volna megállítani az RN...

A wikin szerintem valami angol propaganda van fent, hogy a hajó sorsa megpecsételődött meg nem volt tengerálló. A hajó személyzeti vesztesége is minimális volt. A C. gyakorlatilag roncs volt, fő tüzérsége a már a csata közepén is egy helyi célzású torony volt csak. Az egyik könnyűcirkáló hídjánmeg majdnem mindenki meghalt.) Az üzemanyagrendszer sérülésnek kell utánanézni. Ha az javítható volt, akkor a hajót nem tudták volna megállítani...

Még az Ajax meg az Achilleus 152 és 102 miliméteres ágyúi is fájó sebeket ütöttek az az alulpáncélozott – na jó ez a flottaegyezmények miatti tömeg-korlátozás miatt volt így – Graf Spee-n. Egy 30+ csomós hajótól meg esélye sem volt elszakadni és a "nagy" 280 milliméteres német ágyuknak fekvő távolságról tüzelni.

Az általad preferált hajók sem lettek volna képesek.

Ha a klasszikus "üss és fuss" a cél, akkor a Prinz Eugen vagyis a felturbózott Hipper-osztály lett volna a nyerő. Neki a 33 csomós végsebessége és zsebcsatahajó-páncélzata azért többet ért noha a tűzerő tekintetében kissé elmaradt.

A PE-g a fenti hármas lazán a tenger fenekére küldte volna úgy, hogy komoly károkat nem okozott volna annyira. A 203 mm és 280 mm között akkora tűzerő eltérés van, mint egy '70-es évek végi 105 mm-es és egy '80-as évek legvégi 120/125 mm-es hk gránát között

- legelőbb is gyors és közép-hatósugarú cirkálók-nehézcirkálók kellenek,

Semmit sem érne, lásd fent. Két angol cirkáló megfogja már őket. A GS-t három sem tudta teljesen.

- megoldják az ellátmány és üzemanyag nyílt tengeri utánpótlását, ahogy a jenki kötelékek is tudtak hónapokig tevékenykedni kikötő érintése nélkül

A GS-nél ez még megoldható volt a háború korai szakaszában. A későbbiben már nem. Tehát ez egy teljesíthetetlen feltétel, mert a légi ellenőrzéssel nem tudnak mit kezdeni.

- fejlesztik a radarokat, mert a rádió-hullámok egy kissé messzebb látnak mint emberi szem és alkalom adtán (ködben, sötétben, hóviharban) a radar alapú irányzás nagyon is kifizetődő tud lenni

Nem a felderítés volt a koncepció achilles sarka, hanem az, hogy magányosan portyázó nehézhajó az valójában életképtelen. Egy tömeges torpedótámadás ellen sem tud semmit tenni egy D. osztályú hajó, légitámadás ellen meg végképp.

- ráállnak a hordozókra mert a már a 30-as évek elején belátták az új módon gondolkodó tengerészetek (japánok és amerikaik) hogy az anyahajóké a jövő.

Értelme semmi, mert a hordozókat is ellenséges hordozók és nagy hajók elsüllyesztésére tervezték. Apró hiba, hogy az Atlanti-óceán felett az elssülyeszthetetlen repterekről (Izland, UK, USA és további szigetek), mindig több felderítő és akár nehézbombázó is telepíthető, mint német CV. A németeknek a II. vh alatt sem volt erőforrásuk a tengeri bohóckodásra. Említettem már az üzemanyagot, mint szűk KM-et...

Ha a Tirpitz-re és Bismarckra meg a Deutschland-osztályra elpocsékolt forrásokat inkább ezen a vonalon hasznosítják annak sokkal több értelme lett volna. Mi több egy Scharnhorst osztályú csatacirkáló+ 2 Hipper cirkáló+ egy Graf Zeppelin osztályú hordozóból álló kötélékkel már lehetett volna ezt-azt kezdeni az angol atlanti-flotta ellen. Ha két ilyen kötelék egyszerre,összehangoltan kifut az Atlantira akkor ott a brit hajóknak nem sok babér terem. ehhez képpest a német flotta mit csinált? Magányos dinoszaurusszokkal próbálta megoldani azt amit tervezéssel és gondolkodással kellett volna.

Ennek sem lett volna a sok értelme. A XXI. osztályhoz hasonló tengók ellen viszont már nagyon komoly fejlesztések kellettek volna, amik lényegében poszt II. vh-s cuccok, lásd Hpasp torpedók és szonáros topikjában levő kommenteket.

Egy felszín alatt 20 csomóval rohangáló tengó ellen szinte tehetetlenek lettek volna a szövik, komplett fregatt és korvett osztályokat nullázott le volna. A végeredmény így sem változott volna, csak tovább tartott volna lenyomni a németeket.

A II. vh-nak az USA belépése után nem volt olyan forgatókönyve, ahol a németek győzhettek volna. Az USA egymaga többet termelt, mint az utána követekező 4 nagyobb hatalom együttvéve + több embere is volt és a nőket is hamarabb csatornázta be a termelésbe, de még a gépek szállítására is a frontra.

 

[Littlejohn]

A Graf Spee nem azért kötött ki a La Plata torkolatban, mert helyrehozhatatlan volt. Hanem, mivel az ellátóhajói megsemmisültek és némi kára is keletkezett, két hét kellett volna, míg kijavítják, feltöltik. Utána miszlikre szedi az angol cirkálókat. A fentiekkel abban egyetértek, hogy a "magányos hajó" taktika volt alapvetően elhibázott. A történelem pedig nagyon nem szereti a "mi lett volna, ha..." dolgokat. Az igazság valahol ott van, hogy hajók terén a németek a háború elején igen magas szinten álltak, a tengók, rombolók, könnyű- és neházcirkálók, valamint a csatahajók területén. Az emberi tényező, a stratégia volt alapvetően elhibázott. És a Zeppelin hiánya. Mindez érvényes az USA hadbalépéséig. Onnan bármit tehettek volna, a vereség borítékolt.

 

[fip7]

arbalest

" Csak nézd meg, hogy az USA és a SZU milyen irgalmatlan mennyiségű hagyományos hadianyagot halmozott fel, és állomásoztatott egymástól kődobásnyira a több ezer atomtöltet árnyékában. Mindketten tudták, hogy ha egymásnak esnek, nem a sokezer harckocsi, ágyú, sokszáz hadihajó fogja eldönteni a háborút, mégis fosták ki őket, mintha fizettek volna érte."

Ezt pont ugyan olyan hülyeségnek tartom. De ez nem kifogás arra, hogy egy atomfegyver nélküli korszakban, miért nem vetik be tengeren a csatahajóikat. Még Jütlandnál is nagyrészt alacsonyabb egységek harcoltak....

"Papíron mindenki, mindig az ellenfél leküzdésére készül, csak kérdés, hogy kiére? A németek nem akartak Anglia ellen háborúzni, az olaszok is a franciák ellen fegyverkeztek. (II. VH)"

Ez meg az ökörség non plusz ultrája. Tengeren akarsz megküzdeni egy olyan szomszédos országgal akivel több 100 km-s közös határszakaszod van szárazföldön
Nah, ehhez kell igazán hülyének lenni szerintem....
Ráadásul az I. VH-ból leeshetett volna, hogy nem akarás meg kedv kérdése az, hogy kivel háborúzik az ember.... Anglia külpolitikája is ismert volt rég óta, egyértelmű volt, hogy nem hagyják veszni a franciákat.

 

[Kurfürst]

A Bismarck nem tengeri portyazasra készült, hanem a francia Richeliue elleni válaszként. Egy az egyben. A fő tüzérség is 330mm lett volna eredetileg, amikor kiderült hogy R-n 380-adok vannak, akkor növelték csak meg. Diesel hajtómű és utánpótlási bázisok nelkul ez nagyon nem volt optimális hosszabb távú bevételekre. Ezt a Deutschland és a H osztály tudta volna egyedül. De a franciák ellen egy kereskedelmi háborúra jó lett volna.

A másik meg a csatahajók helyett kisebb hajók, csatacirkalok bevetéséről - nem életképes. A valóságban sem volt az, a S és G bevették, sikeresek voltak, de azokat a konvojokat, amit brit csatahajó kísért, nem támadtaák, ott tipli volt, mert nem kockáztattak. Ugyanzez lett volna ha pl. cirkalokkal próbálkoznak, az angolok oda raknak egy csatahajót kísérni, ezzel az egész cirkálós portyázó felszíni flottát zárójelbe is tették volna. Tengeren nem lehet megkerülni, hogy a nehezebb hajó tropfooja a kisebbet. A B-t ezért vetettek be, hogy a ne kelljen tiplizmi, a terv az volt hogy B ledorongolja a konvojt kísérő régi brit csatahajót, a PE meg elintézi a kereskedőhajókat.

 

[molnibalage]

A Graf Spee nem azért kötött ki a La Plata torkolatban, mert helyrehozhatatlan volt. Hanem, mivel az ellátóhajói megsemmisültek és némi kára is keletkezett, két hét kellett volna, míg kijavítják, feltöltik.

Öööö, az Altmark élt és virult, hazafelé kapták el csak Norvégiánál. Volt más ellátó hajója is?

A Zeppelin hiánya meg lényegtelen, mert egy hajó, az nem hajó. Az is csak vadász védelmre lett volna talán elég csak mivel a löveges hajók mellett kellett volna maradnia és távoltartani az RN-t nem sikerült volna, valójában azt lőtték volna szét először.

Valódi CBG-t a németeknek esélyük nem volt alkotni...

 

[fip7]

Kurfürst

"Épp abból tanultak, ti. hogy hülyeség az angolokat magukra idegesiteni egy amúgy céltalan kolonizálással és nagy flotta programmal. Alapvetően az volt a stratégiai elképzelés, hogy a britekkel kiegyeznek (ez majdnem sikerül is, 1935-ös flotta megállapodás ), a franciákat viszont muszáj lesz majd lenyomni, ezért kell egy flotta, ami a francia tengeri kereskedelmet megbénítja, illetve a hazait védi. A britek ha kimaradnak a buliból erre simán esélyük is lett volna, a francia flotta az I. vh-ban nagyon gyenge volt, és a két vh között se lett egy nagy szám.

A német felszíni hajókat szinte egytől egyig a a francia flotta egységei ellen tervezték és méretezték."

Lásd. fentebbi írásomat. Életidegen ökörség volt azt gondolni, hogy a Britek kimaradnak. Több száz éven át beleszóltak a kontinens dolgaiba, hogy ne alakuljanak ki domináns erők a kontinensen. Szóval tudnia kellet mindenkinek, hogy nincs olyan opció, hogy a Britek kimaradnak...

 

[molnibalage]

A Bismarck nem tengeri portyazasra készült, hanem a francia Richeliue elleni válaszként. Egy az egyben. A fő tüzérség is 330mm lett volna eredetileg, amikor kiderült hogy R-n 380-adok vannak, akkor növelték csak meg. Diesel hajtómű és utánpótlási bázisok nelkul ez nagyon nem volt optimális hosszabb távú bevételekre. Ezt a Deutschland és a H osztály tudta volna egyedül. De a franciák ellen egy kereskedelmi háborúra jó lett volna.

A másik meg a csatahajók helyett kisebb hajók, csatacirkalok bevetéséről - nem életképes. A valóságban sem volt az, a S és G bevették, sikeresek voltak, de azokat a konvojokat, amit brit csatahajó kísért, nem támadtaák, ott tipli volt, mert nem kockáztattak. Ugyanzez lett volna ha pl. cirkalokkal próbálkoznak, az angolok oda raknak egy csatahajót kísérni, ezzel az egész cirkálós portyázó felszíni flottát zárójelbe is tették volna. Tengeren nem lehet megkerülni, hogy a nehezebb hajó tropfooja a kisebbet. A B-t ezért vetettek be, hogy a ne kelljen tiplizmi, a terv az volt hogy B ledorongolja a konvojt kísérő régi brit csatahajót, a PE meg elintézi a kereskedőhajókat.

Azt nem értem, hogy az I. vh után hogyan képzelte a német vezetés azt, hogy egy Fr. elleni bármilyen háború esetén UK nem avatkozik be. ---> Értelmetlen volt így is a hajó megépítése.

A Sch + G esetén említettem már, hogy kétszer is elmenekültek régi 380 mm-es hajók elől, amikor azokat lenyomhatták volna. A németek még akkor is Trafalgar bénító hatása alatt voltak.

 

[Kurfürst]

Azért volt erre reális esély. Nem véletlenül mentek bele az angol a németek lényegében egyoldalú (es Versailleshez képest pofátlan) flottaegyezményébe, amit a franciák lényegében árulásnak fogtak fel. Az angol politika nagy része az appeasementet pártolta, és odáig nagyjából benne is voltak amíg a németek lényegében a világháború előtti állapotokat hozták vissza. Ha a franciák egyedül próbálkoztak volna visszaállítani a status quo-t, volt esély, hogy az angolok kimaradnak, okulva az első világháborús iszonyú gazdasági károkból és az emberveszteségekből.

A S és G valóban lenyomhatta volna a régi brit hajókat - de nem úsztak volna meg sérülés nélkül, és a németek is tudtak ezt, ahogy azt is hogy alig pár nagy felszíni egységük van, amit nem kockáztathatnak, az angolok viszont megengedhetik maguknak a veszteséget. Hadászatilag ebben még volt is racionalitás, az angoloknak is óvatosnak kellett lennie, amíg nagy nemet felszíni egységek még voltak, lásd pq17. Harcaszatilag azonban ez a hozzáállás bénító volt, Ez alapjaiban határozta meg, hogy nagyon óvatosak voltak, talán túlságosan is, nem véletlenül lett ebből elege Lindemannnak is a Bismarckon, amikor egyszerűen kijelentette, hogy felveszi a harcot, mert “nem várja meg amíg a hajót kilövik a segge alól”.

 

[molnibalage]

Azért volt erre reális esély. Nem véletlenül mentek bele az angol a németek lényegében egyoldalú (es Versailleshez képest pofátlan) flottaegyezményébe, amit a franciák lényegében árulásnak fogtak fel. Az angol politika nagy része az appeasementet pártolta, és odáig nagyjából benne is voltak amíg a németek lényegében a világháború előtti állapotokat hozták vissza. Ha a franciák egyedül próbálkoztak volna visszaállítani a status quo-t, volt esély, hogy az angolok kimaradnak, okulva az első világháborús iszonyú gazdasági károkból és az emberveszteségekből.

A S és G valóban lenyomhatta volna a régi brit hajókat - de nem úsztak volna meg sérülés nélkül, és a németek is tudtak ezt, ahogy azt is hogy alig pár nagy felszíni egységük van, amit nem kockáztathatnak, az angolok viszont megengedhetik maguknak a veszteséget. Hadászatilag ebben még volt is racionalitás, az angoloknak is óvatosnak kellett lennie, amíg nagy nemet felszíni egységek még voltak, lásd pq17. Harcaszatilag azonban ez a hozzáállás bénító volt, Ez alapjaiban határozta meg, hogy nagyon óvatosak voltak, talán túlságosan is, nem véletlenül lett ebből elege Lindemannnak is a Bismarckon, amikor egyszerűen kijelentette, hogy felveszi a harcot, mert “nem várja meg amíg a hajót kilövik a segge alól”.

Pedig a vicc az, hogy így egyesével csaphatták volna agyon a konvojok mellé beoszott régi szar csatahajókat. A KG osztályról a németek nem tudták, hogy mekkora hulladékok....

 

[Littlejohn]

Öööö, az Altmark élt és virult, hazafelé kapták el csak Norvégiánál. Volt más ellátó hajója is?

A Zeppelin hiánya meg lényegtelen, mert egy hajó, az nem hajó. Az is csak vadász védelmre lett volna talán elég csak mivel a löveges hajók mellett kellett volna maradnia és távoltartani az RN-t nem sikerült volna, valójában azt lőtték volna szét először.
Valódi CBG-t a németeknek esélyük nem volt alkotni...

Volt... Az Indiai is és az Atlantin is. Az Altmark pedig azért élt túl, mert az volt az első, aki átadta a cuccost és felvette a foglyokat. Már "otthon" kapták el, az Alten-fjordban.
a Zeppelinről pedig - ha végig olvasod, amit írtam -, addig igen hatékony lehetett volna, amíg (ISMÉTLEM), az USA hadba nem lépett. Addig a német felszín és felszín alatti flotta meg tudta volna védeni. Ráadásul Britannia olyan köteléket kellett volna kiállítania ellene, ami máshonnét vont volna el óriási ütőerőt. A Zeppelin gépei pedig (ME-109K és Ju-87K) magasan felette álltak a hasonló angol hordozón települt gépeknek.

 

[Littlejohn]

Bocs... Ju-87C

 

[fip7]

Mondjuk manapság mindent lélegeztető gépre számolnak át, de azért kíváncsi lennék arra, hogy a Bismarck és a Tirpitz acélmennyiségéből hány db harckocsit lehetett volna gyártani például.... én olyan 2000 db-ra tippelek.
Vagy azt is ki lehet számolni, hogy mennyi üzemanyagot használtak el ezek a hajók, miközben ezt a mennyiséget a légi erő vagy a szárazföldiek is elhasználhatták volna.
(Írom úgy, hogy én csatahajó párti emberke vagyok)

Én úgy gondolom, hogy egység szinten jó dolgokat dobtak össze a németek, de koncepcionálisan nagyon hülyén gondolkodtak. A tengerészetnél meg számomra harmat gyengének tűnik a humán erőforrás rész úgy általánosságban nézve.

 

[Kurfürst]

Pedig a vicc az, hogy így egyesével csaphatták volna agyon a konvojok mellé beoszott régi szar csatahajókat. A KG osztályról a németek nem tudták, hogy mekkora hulladékok....

Ha 3 az 1-hez arányban lövik őket szét akkor is beszívják a végén, a briteknek sokkal több nagy hajójuk volt (igaz, szétszórva a világban), és megszámlálhatatlan mennyiségű cirkálójuk.

Amúgy voltak egész jó jelentéseik, sőt láttam olyan német tengerészeti taktikai kiskátéját, ami azt mutatta hogy az egyes ellenséges osztályokkal szemben milyen távolságon és milyen szögben érdemes felvenni a harcot. Az angoloknak is voltak hasonló becsléseik. Hogy a KGV fő tüzérség megbízhatatlansága mennyire tudták, az jó kérdés.

 

[Kurfürst]

Mondjuk manapság mindent lélegeztető gépre számolnak át, de azért kíváncsi lennék arra, hogy a Bismarck és a Tirpitz acélmennyiségéből hány db harckocsit lehetett volna gyártani például.... én olyan 2000 db-ra tippelek.
Vagy azt is ki lehet számolni, hogy mennyi üzemanyagot használtak el ezek a hajók, miközben ezt a mennyiséget a légi erő vagy a szárazföldiek is elhasználhatták volna.
(Írom úgy, hogy én csatahajó párti emberke vagyok)

Én úgy gondolom, hogy egység szinten jó dolgokat dobtak össze a németek, de koncepcionálisan nagyon hülyén gondolkodtak. A tengerészetnél meg számomra harmat gyengének tűnik a humán erőforrás rész úgy általánosságban nézve.

Sólyán hajógyári munkásokkal nem gyártasz harckocsit, nyersolajjal meg nem megy se repülő, se tank. Valamelyest biztos átválható, de speciel acélból szerintem pont nem volt hiányuk sohasem. A másik meg, hogy hiába gyártod le a tankot, ha üzemanyag meg legénység már nincs hozzá.

 

[fip7]

Kurfürst

"Sólyán hajógyári munkásokkal nem gyártasz harckocsit, nyersolajjal meg nem megy se repülő, se tank. Valamelyest biztos átválható, de speciel acélból szerintem pont nem volt hiányuk sohasem."

Szerintem az pénz és elhatározás kérdése, hogy adott összegből száraz dokkot, vagy harckocsi gyárat építesz.
A nyersolajjal meg nem megy se repülő se tank, de nem az olajfinomítás volt a németek gondja, hanem az, hogy egyáltalán nem volt olajuk.
A mondandóm konkrét lényege az volt, hogy fölösleges dolgokra költöttek a németek, átgondolatlan koncepciók mentén. Lásd. Z terv....

 

[Kurfürst]

Hát a Z tervnek valóban nem volt sok értelme, koncepciója talán még kevésbé.

 

[Celebra]

Bismarckot egyszerűen az Északi-tengerre fejlesztették.Ekkor még nincsennek igazán nagy teljesitményű haditengerészeti repülők,a radar is még csak egy igéret.Hasznos kiegészitő,de nem csatadöntő még eggyik sem.A "szatyrok" szerencsével tudták csak lelassitani a Bismarckot,megsemisiteni nem tudták.
Talán a D osztály spanyol továbbgondolása lehetett volna a jó megoldás.Vagy a francia/olasz csatacirkáló tervek egy erőssebb páncélzattal.Az USA hadbalépéséig kis kötelékeben jó területellenőrző képességet kaptak volna vele.43tol viszont semmi kersnivalójuk nem volt a németeknek a tengeren felszini hajókkal.A légierő innentől lenulláz minden csatahajót.

 

[dudi]

Bismarckot egyszerűen az Északi-tengerre fejlesztették.Ekkor még nincsennek igazán nagy teljesitményű haditengerészeti repülők,a radar is még csak egy igéret.Hasznos kiegészitő,de nem csatadöntő még eggyik sem.A "szatyrok" szerencsével tudták csak lelassitani a Bismarckot,megsemisiteni nem tudták.
Talán a D osztály spanyol továbbgondolása lehetett volna a jó megoldás.Vagy a francia/olasz csatacirkáló tervek egy erőssebb páncélzattal.Az USA hadbalépéséig kis kötelékeben jó területellenőrző képességet kaptak volna vele.43tol viszont semmi kersnivalójuk nem volt a németeknek a tengeren felszini hajókkal.A légierő innentől lenulláz minden csatahajót.

Több mint 8000km volt a hatótávja a Biscmarknak,marhára nem az Északi-tengerre tervezték hanem az Atlanti-óceánra.

 

[Celebra]

Több mint 8000km volt a hatótávja a Biscmarknak,marhára nem az Északi-tengerre tervezték hanem az Atlanti-óceánra.

Utazósebességen,és harcin?Hk elmegy 400-500km-et békebeli vonulásokon,nade hadműveleti viszonyok között?
Mondjuk úgy,hogy az Észak-Atlanti oceán keleti fele,amire tervezték.Nagyjábol arra a területre,amit aztán sikerűlt is eggyetlen utján körbejárnia